Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-24 / 46. szám
A Mimsztertanacs tárgyalta Jfüifftilo irőnuzaioic m rBr9UBiS€ea@ro-©€izclail€0^^®ÍJC£i<i Mezőgazdaság és éleSmiszeripar is ösztönük a szakától.? HA LASSÚ ÜTEMBEN IS. de javult a múlt évben a munkaerő-gazdálkodás — állapította meg csütörtöki ölesén a munkaügyi miniszter jelentése alapján a Minisztertanács. A kormányzati !n- tézkedések, s nem utolsósorban a munkaerőforrás kiapadásának kényszerítő hatására a vállalatok egy része már lépéseket tett a meglevő munkaerő ésszerűbb felhasználására. Némi előrehaladás történt a vállalati szervezésben, a nagy termelékenységű gépek kihasználásában. Sikerült megállapítani a teljesítménybérezés mellőzésének kedvezőtlen folyamatát, sőt a helyzet most már némileg javul. Jelenleg a dolgozóknak körülbelül fe- 1 kapja bérét teljesítmény- előírások alapján, ez az arány azonban még mindig nem kielégítő. Valamennyi becsületesen dolgozó érdeke, hogy ahol lehet, a teljesítményen alapuló bérezés valamilyen formáját vezessék be. Jó néhány vállalat felismerte. hogy a munkában nem elég a szorgalom, ha az nem párosul gondossággal. Mindenekelőtt az építőiparban és a könnyűiparban hódít teret a minőségi bérezés rendszere, amelyben külön jutalmazzák a kifogásRecsken a régi bányában már kevés rezet és ércet 'illáinak, ezért az idén itt befejezik a termelést. Már az elmúlt évben is az O. É. A. Rézérc Művei Reesken eg- fontosabb feladatuknak az új bánya előkészítését, a mélyszinti kutatófúrást tekintették. Több mint 13 130 folyóméter kutatófúrást végeztek, 102 százalékra teljesítették a tervet, ezek eredménye biztató. A laboratórium ütemesen és megfelelő minőségben teljesítette a kutatófúrásokhoz kapcsolódó elemzéseket, jó ütemben dolgoznak 40 lakáson, az építőcsoport befejezte a mélyfúrási telephely építését. De mi n legfontosabb, hogyan kell dolgozni az idén, hogyan töltheti be feladatát 3 párt ’apszervezet és mit kell tenni • minden egyes kompiunk inak, erről készített beszámolói: a külszíni alap- szervezet vezetősége, a feladatok megoldásának lehetőségeit. keresték a pártta- g ■ Összességében eredményes munkáról adhatnak számot recski ércbányászok, de önkritikusan azt is megállapították, hogy olykor szervezetlenség, fegyelmezetlenség, italozás akadályozta a még eredményesebb munkát. Ott és akkor jelentkezett a baj, amikor nem érvényesült kellően a pártszervezet gazdaságszervező, irányító munkája,- amikor nem volt folyamatos a politikai munka hangoztatta Hoffmann József. az alapszervezet. *itká- ra, amikor a vezetőség beszámolóját ismertette. A párttagság, munkások és üzemvezetők arról szóltak. hogy az eddig elírt eredmények lehetővé és szükségessé teszik a Központi Bizottság 1978. december 6-i határozatának helvi magvalósítását. Tovább lehet még javítani a pártszervek és a gazdasági ezetés kapcsolatát, a vezetés kellő időben a legfontosabb feladatokkal foglalkozzék, akkor az idei nagyobb követelményeknek is eleget tudnak tenni. A felszólaló párttagok elsősorban azt vizsgálták, hogy ők maguk mit tehetnek az . új bányáért. a beruházások minél biztonságosabb és gazdaságos előkészítéséért. Reesken a közös kiinduló- ponf az, hogy ne rágódjanak a jelenlegi nehézségeken. A pártszervezet fokozza r politikai felvilágosító munkát tálán munkát. Ez szorosan összefügg a vállalatoknak azzal a törekvésével, 1.. árucikkeiket minden piacon versenyképessé tegyék, ily módon növeljék nyereségüket, a továbbfejlődésre, a dolgozók jövedelmének növelésére szolgáló alapjaikat Az új feltételekhez alkalmazkodva egyre gyakoribb a vállalatok önko-ntrollja. Úgynevezett munkanapfelvételekkel és a veszteségidők feltárásának egyéb módszereivel igyekeznek tetten érni a gépállások, a holtidők okait. Több helyen, mint például az inotai alumíniumkohónál, néhány építőanyag- ipari vállalatnál, a korszerű technikát is igénybe veszik erre a célra. Főként a szocialista brigádok nyújtanak s gítséget a vállalatoknak a fegyelem megszilárdításához. Az ipari ágazatok többségénél tapasztalható, hogy a korábbinál határozottabban lépnek fel a fegyelmezetlenekkel, az igazolatlanul sorozatban mulasztókkal szemben. A Csepel Autógyárból például tavaly 70 ember1 bocsátottak el el sorozatos igazolatlan hiányzás miatt. Az Egyesült Izzóban, a e- dicor Művekben és más vállalatoknál ugyanilyen okbói jó néhányan kisebb nyereségrészesedést kaptak. A taMinden párttag politikai és szakmai felkészültségének megfelelő konkrét pártmun- kát vállaljon és annak teljesítését év közben folyamatosan ellenőrizzék. Az üzemvezetőknek fontos ■ szerepük és nagy felelősségük van az 1979-es tervek végleges kialakításában és végrehajtásában. A párt és a társadalmi szervek segítsék a feladatok egységes értelmezését és következetes megoldását. A felszólalók egyetértésükkel és konkrét javaslatokkal erősítsék a cselekvési programot. Az alapszervezet vezetősége és a szocialista brigádokban dolgozó párttagok arra törekszenek, hogy _ a munkaversenyben a termelékenység, a hatékonyság, az anyag- és. az energiatakarékosság kerüljön előtérbe. Megfogalmazták azt is, hogy az 1979. évi cselekvési program megvalósításának alapját az állami intézkedések következetés végrehajtása képezze. Viszont a párt- szervezet legyen a kezdeményező, a , párttagok olyan politikai munkát végezzenek, olyan hangulatot, kedvező légkört teremtsenek, hogy az üzem• egész kollektívája legjobb tudása szerint dolgozzék a közös célokért. A taggyűlés egyetértett azzal, hogy a recski bányánál felül kell vizsgálni a nőpolitikái határozat végrehajtását, a nők bérbesorolását. Viszont azt is meg kell érteni, hogy az újabb intézkedések hatására a vállalati jövedelem, az egyes dolgozók keresete és életszínvonala ezután jobban függ a termelés gazdaságosságától. a végzett munka mennyiségétől és minőségétől. A taggyűlésen' felszólalt dr. Varga József, a megyei tanács elnökhelyettese is, Demeter Bálint, a járási párt-vb tagja ismertette a felsőbb pártszerv minősítését az alapszervezet vezetőségének éves munkájáról. Az alapszervezet vezetőségébe választották Csáti Józsefet és Szoták Ferencet. Két új párttagot vettek fel és a munkásőrségbe javasoltak egy üzemi munkást. Szervezetileg és abban a tudaté" •. is erősödött a recski ércbánya alapszervezete. hogy politikai tevékenységükkel az idén is kedvezően befolyásolhatják a munka ményességét, a hazai ércbányászat jövőjét. F. L. pasztalafok azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a munkaidőn belüli fegyelmezetlenséget, a munkaköri iij- lasztásökat, a rossz minőségű munkát még mindig sokkal kevésbé torolják meg, pedig ez is legalább olyan fontos, mint az igazolatlan mulasztókkal szembeni határozott fellépés. Terveik kidolgozásakor a vállalatok ma már általában reálisabban ítélik msg a munkaerőhelyzetet, mint korábban, de még mindig gyakori eset, hogy a vezetők igyekeznek túlbiztosítani magukat. Emiatt továbbra is feszültségek tapasztalhatók a munkaerőfronton. Általános a segédmunkások hiánya. Kevés az öntő, a forgácsoló, a vasszerkezeti és a géplakatos, a hegesztő, a fonó, a szövő, a tetőfedő, az ács, sok helyütt keresnek számviteli, pénzügyi, ügyvite. dolgozót. Pedig 1978-ban a vártnál nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma. A népgazdaság szocialista szektorában (a termelő- szövetkezetek nélkül) a foglalkoztatottak száma a tervezett 12 500-zal szemben 37 ezerrel növekedett. - Ezen belül a termelőágakban a tervezett stagnálás helyeit csak nem 12 ezerrel, a szolgáltató szektorban több mint 25 ezerrel nőtt a létszám. Ez úgy volt lehetséges, hogy viszonylag nagy számban vállaltak munkát nyugdíjasok és egyéb részmunkaidősök, ezenkívül az is közrejátszott, hogy a gyermekgondozási szabadságon levők száma a születések csökkenése miatt több mint 13 ezerrel alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A MUNKAERŐ SZÁMSZERŰ ÁTCSOPORTOSÍTÁSÁN KÍVÜL előtérbe került a munkaerő minőségi változása is, ami a magasabb műszaki követelményekhez kapcsolódik. Sok helyütt a felnőtt segédmunkások, vagy betanított munkások továbbképzésével, szakmát adó tanfolyamok szervezésével, társadalmi ösztöndíjakkal igyekeznek szakembereket ’ nyerni, ez a folyamat azonban még nem eléggé gyors. Követésre méltó azoknak a vállalatoknak a példája is, ahol több szakmára tanítják a dolgozókat. Sok még tehát az a tartalék, amelynek kihasználásával kiegyensúlyozottabbá válhat a népgazdaság, s ezen beiül a vállalatok munkaerőmérlege Ezeknek a tartalékoknak a fokozott feltárására hívta fel a Minisztertanács is \ a- lamennyi érdekeltet. (MTI) A gazdaság szabályozása összetett folyamat. Szakemberek sokasága foglalkozik vele nap mint nap az irányító szerveknél, a vállalatoknál. a tervező- és a kutatóintézetekben. Ez nemcsak nálunk van így, hanem a világ más országaiban is, különösen napjainkban, amikor korszakvájtás időszakát éljük a világgazdaságban. Az egyensúly javítására A gazdaság működését szabályozni egy kicsit más dolog, mint például épületet, gépet vagy éppen utat tervezni. Bár rokon a műszaki tervezéssel abban, hogy mindkettőnek állnia kell a használat, a gyakorlat próbáját. Csakhogy a műszaki gyakorlat holt agyagokat: üveget, betont, fémet használ, a gazdaság szabályozásakor viszont a tervezői szándék nem függetleníthető a végrehajtó, cselekvő emberek akaratától és érdekeitől. A szabályozóknak tehát mindenkor tükrözniük kell a kialakult helyzetet és igazodni az adott körülményekhez, így vált szükségessé a szabályozórendszer módosítása az idén. Miután az 1979-es nép- gazdasági tervet a hatékonyság és a minőség tervének emlegetik, ennek érdekében az MSZMP Központi Bizottsága múlt év december 6-i ülésén javaslatot tett a szabályozórendszer változtatására. Mint a határozatból kicsendül: „A szabályozókat úgy kell módosítani, hogy azok fokozottabban késztessenek a gazdasági és pénzügyi egyensúly javítására, a hatékonyság gyorsabb növelésére, a takarékosságra, a tartalékok. feltárására és hasznosítására. Segítsék elő a felhalmozási folyamatok tervszerű alakulását is ...” Hogy mit jelent ez országunk és megyénk mezőgazdaságának, valamint élelmiszeriparának, azt különösen nem kell taglalni. Annyi bizonyos, a mezőgazdaságot szabályozó gazdasági előírások célja a termelés gyors ütemű növekedésének ösztönzése. A hazai fogyasztók zavartalan élelmiszer-ellátásának biztosításán kívül, ehhez fontos exportérdekek is fűződnek. Ezt a célkitűzést az ötödik ötéves terv első három évében sikerült elérni, sőt mezőgazdasági és élelmiszeripari termelésünk ebben az időszakban jelentős ütemben növekedett. A kedvező eredmények ellenére azonban, a mezőgazdaságban is több importanyagot használtak fel, főként gépekből, növényvédő szerekből. A kivitel növekedése viszont alig fedezte a behozatal emelkedését. Megbízhatóbb önköltségszámítás Általános az a. tapasztalat, hogy a közös gazdaságokban még mindig nem alakult ki a megbízható önköltségszámítás. Ennek bizonytalansága miatt,' nem elég gyors az ön- költségcsökkentési törekvés, így az elért eredmények az ötödik ötéves terv időarányos előirányzatát’ meghaladó beruházásúk mellett születtek. A mezőgazdaságban az új létesítmények létrehozása ugyanis állami támogatással történt. A figyelemre méltó eredmények mellett tehát a gazdasági egyensúlyra kedvezőtlenül ható folyamatok mentek végbe a mezőgazdaságban is. Ezért vált szükségessé a szabályozás továbbfejlesztése. Ennek alapján január 1. óta a törekvés a termelési költségek csökkentésének ösztönzésére, a hatékonyabb gazdálkodás elősegítésére irányul. A szabályozó- rendszer az idei évtől a termelési szerkezet ésszerű átalakítására, a szelektív beruházáspolitikára szorgalmaz. A termelőszövetkezetekben a fejlesztések idei csökkentését a szabályozás azzal igyekszik elősegíteni, hogy a beruházásokra felhasználható saját pénzeket úgynevezett forgóeszközökre költsék. A kötelező tartalékot pedig az eddigi nyolc helyett 12 százalékra kell növelniük. Korszerűbb termelési szerkezet A mezőgazdaság szabályozóinak továbbfejlesztése a minőségi munkát ösztönzi. A, gyöngyösi járás egyik települése, Adács, 3600 lakójával 'nagyközségnek számít. Megtalálható itt üzlet- központ, kultúirház, a régi óvodát öregek napközi otthonának alakították át, gyógyszertár is van a faluban. Mindez, azt bizonyítja. jól gazdálkodnak a pénzzel, ha egy épület már nem felel meg eredeti funkcióEnnek érdekében az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek jövedelemszabS- lyozása és adózása jobban közelít egymáshoz. A népgazdasági érdekekből kiindulva. fokozatosan bevezetiI: az olyan, járadék jellegű jövedelmek elvonását, amelyek mögött nincs munkateljesítmény. A mezőgazdasági tevékenység ipari jellegének erősödésével a nagyüzemeknél is létrehozzák a műszaki fejlesztési alapot. Újból megvizsgálják a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelő- szövetkezetek minősítési rendszerét és nagyobb teret adnak a meghatározott fejlesztéseknek. A szabályozásban továbbra is fontos szerepük van az áraknak, amelyek ma a mezőgazdaságban még nem tükrözik helyesen a ráfordításokat. Ezért államunk arra törekszik, hogy reálisabb árakat alakítson ki, amelyek közvetlenebbül ösztönzik a nagyüzemekben is a termelési szerkezet korszerűsítését, és hozzájárulnak a gazdaságok pénzügyi egyensúlyának megteremtéséhez. Az élelmiszeripari vállalatoknál a jövedelemszabályozás módosítása mellett, az idén csökken a fejlesztési alap növeléséhez adott, korábbi kedvezmény. Ezzel a nyereségadónak a korábbi 40 helyett csupán 18 százalékát használhatják fel fejlesztésekre. A szabályozórendszer továbbfejlesztése gazdaságpolitikai céljaink megvalósítása-» nak fontos eszköze. Az idei módosítások a mezőgazdaságban és az. élelmiszeriparban is irányadó és ösztönző jelleggel hatnak. Összhangban vannak a gazdasági növekedés és a népgazdasági egyensúly javításának követelményeivel. jának; még néni biztos, hogy másra is alkalmatlan. Az idén. augusztus húszadikára tervezik az új orvosi rendelő és lakás átadását, amely több mint egymillió forintba kerül. Az emeletes épület földszintjén lesz a rendelő, a felső szinten a lakás. A régi épületet sem adják át az enyészetnek, ha kis létszámban is, de néhány napközis gyermeknek nyújt majd. otthont. Az iskolai napközi beindítása is az idei tervekben szerepel. Mostanában egyre több községben létesítenek vízműtársulást< érthető, hogy Adács sem akar lemaradni. Igaz, ez csak a következő ötéves tervben készül el, de egy már bizonyos, hogy a lakosság teljes létszámban részt vesz a társulásban. A szerdai .falugyűlésein sokan teszik föl a kérdést a községi tanács képviselőinek, hogy a már elkészült kutak miért nem működnek? Télvíz idején, különösen ilyen enyhe idő alkalmával, nagyon sárosak a községi utak. Nem kivétel ez alól Adács sem, de ők már léptek egyet. Együtt~ m.űködési szerződést kötöttek a MÁV-val, s így kő- törmeléket kaptak a vasúttól, amellyel leszórják az utakat. A salakozás előzetes munkája a majdani útépítéseknek. A terv már társadalmi munkában elkészült. s az idén 500 ezer forintot szánvak erre az építkezésre. E lőreiá t hat ól a g a József Attila, a Jókai és a Petőfi utat építik meg elsőnek. (Hmüsän€j 1979, február 24., szombat „Alagútban” a szalag Üvegszálas műanyag elemekkel burkolják Bélapátfalván a kőbányai fogadóállomás és az épülő új cementgyár között már elkészült 2,5 kilométernyi hosszúságú szállítószalagot. A kivitelező miskolci Hőtechnika Vállalat dolgozói olyan megoldást alkalmaznak, hogy szalagmeghibásodás esetén módjuk legyen az üzemeltetőknek a leggyorsabb .javításokra. (Fotó: Perl ^tárton) fi iieszamalo ‘ _'* jsleatiiik . Kedvező légkörben ú|abb sikerekért Mentusz Károly Csak sorban Adácsi tervek
