Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-24 / 46. szám

PÉNTEK ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: A közömbösök voksa HA A FRANCOISTA DIKTATÚRA idején nem is tettek szert a spanyolok választási gyakorlatra, az utóbbi két évben annál inkább. Két népszavazás, két parlamenti választás, községtanácsi választások és az üzemi választások alkalmából járulhattak az urnák­hoz. Szinte állandósultak a kampányok, s talán ez­zel is magyarázható, hogy a választók csaknem egy- harmada az alkotmányról rendezett népszavazásról távolmaradt. Most azonban úgy tűnik: a március elsejei par­lamenti választások a korábbinál talán nagyobb érdek­lődést váltanak ki. Már csak azért is, mert az ország valamennyi pártja és politikai tömörülése igyekszik mozgósítani híveit. Jóllehet a voksokért 42 párt ver­seng, a kampány finisében egyre nyilvánvalóbbá vá­lik, hogy a tulajdonképpeni választási küzdelem a kor­mánypárt, Adolfo Suarez demokratikus centrumunió­ja és a Spanyol Szocialista Munkáspárt között élese­dik. Felipe Gonzales szocialistái elsősorban azzal érvel­tek választóik előtt, hogy a kormánypárt nem tett eleget ígéreteinek. Kapóra jött számukra a hét köze­pén kirobbant, legalább félmillió spanyol dolgozót ^ érintő sztrájk. A tehetséges taktikusnak ismert Suarez í viszont azt kérte számon a szocialistákon, hogy gaz-i dasági és politikai programjuk homályos, rögtönzött,^ mig az UCD-kabinet következetesen megvalósította mindazt, amire elkötelezte magát. SANTIAGO CARRILLO, Spanyolország Kommu­nista Pártjának főtitkára egy választási gyűlésen azt jósolta, hogy a kormánypárt és a szocialisták — mi­után egyikük sem szerzi meg a többséget — közösen alakítanak majd kormányt. Meglehet, hogy a voksok aránya így alakul, mindenesetre az urnákba dobott szavazatok megoszlása sem közömbös. Ha például a valóságos plakátzuhataggal kiruk­kolt demokratikus koalíció a választók jobbszárnyán tért nyer, ezzel mindenekelőtt a kormánypártot gyön­gíti. Az előrejelzések egyértelműen a kommunista sza­vazatok számának gyarapodását jósolták, ami viszont a szocialisták esélyeit befolyásolhatja. A KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSOK általában egyenlő esélyt adtak a kormánypártnak és a szocia­listáknak. Közülük a győztes alighanem az lesz, aki több közömbös választót képes rábírni arra, hogy már­cius elsején az urnákhoz járuljon. Gyapay Dénes Röviden BÉCS Pénteken befejeződött Walter Scheel NSZK szövet­ségi elnök ötnapos hivatalos ausztriai látogatása. Walter Scheel pénteken nemzetközi sajtóértekezletet tartott Bécsben, amelyen megelé­gedéssel szólt az osztrák— NSZK kapcsolatok fejlődé­séről és nagy elismeréssel méltatta Ausztria aktív sem. legességi politikáját —, Bécsnek az enyhülési folya­mat elmélyítésében játszott fontos szerepét. JAUNDE Az egymással szemben álló fegyveres erők által kettéosztott csádi főváros­ban fokozatosan normalizá­lódik az élet —, adták hírül csádi jelentések. A Feli Malloum elnököt támogató csapatok és Hissen Habre fegyveresei között a hét ele­jén megkötött fegyverszüne­ti megállapodást eddig mind a két fél tiszteletben tartot­ta. N’Djamenában egyre több intézmény és üzlet nyitja meg kapuit a lakosok előtt. VARSÓ A múlt heti varsói taka­rékpénztári robbanásról tar­tott pénteken sajtóértekez­letet a külföldi tudósítók klubjában Jerzy Brzostek, a fővárosi tanács elnökhelyet­tese. A sajtóértekezleten megerősítették, hogy az or­szág 9 legkiválóbb szakértő­je — hadmérnökök, bánya­mérnökök, belügyi szakem­berek — szerint a katasztró­fát a levegővel robbanóke­veréket alkotó földgáz okoz­ta.. A gáz egy sérült veze­tékből szökött meg. TEHERÁN Több egybehangzó jelen­tés szerint a teheráni repü­lőtér készen áll a normális forgalom újbóli felvételére. Az amerikai Pan Am és a nyugatnémet Lufthansa légi­társaság közölte, hogy va­sárnap megindula korábbi menetrendszerű járatait az iráni fővárosba. Kína tovább akar nyomulni (Folytatás az 1. oldalról) táron túlra. A három fő irányban folyó harcokba be­kapcsolódtak a vietnami néphadsereg reguláris erői is. Hanoiban visszautasítják azt a kínai állítást, amely szerint pusztán „korlátozott háborúról” van szó. Peking valódi agressziót folytat, leg­feljebb nem tudja valóra váltani céljait az ellenállás miatt. Vietnami szakértők szerint, ha Kína elérné az állítólagos korlátozott hábo­rú céljait, változatlanul folytatná az inváziót. Hanoi­ban emiatt a jelenlegi hely­zet elhúzódására számíta­nak, s felhívják a figyelmet rá: minden alapot nélkülöz­nék azok a nyugati híreszte­lések, amelyek szerint a kí­naiak kivonulni készülnének Vietnam területéről. Sőt, mérvadó körök nem tartják elképzelhetetlennek az ag­resszió területi kiszélesíte­ni KGST 30 éve (3J Nyílt szervezet A TAGÁLLAMOK HOZZÁ­JÁRULÁSÁVAL a szerve­zethez csatlakozhatnak mind­azok az országok, amelyek magukévá teszik a KGST célkitűzéseit, s vállalják az alapokmányban rögzített kö­telezettségeket. A szervezet taglétszámának bővülése, erősödő nemzetközi tekinté­lye a sikereket jelzi. 1978- ban a KGST-titkárság 22 nemzetközi szervezet 56 kü­lönféle rendezvényén vett részt, az ENSZ-közgyűléstől kezdve az Európai Gazdasá­gi Bizottság értekezletein át a nemzetközi munkaügyi konferenciától a .környezet- védelmi tanácskozásokig. A nemzetközi együttmű­ködésnek is különböző for­mái vannak. Az egyik az a fajta kapcsolat, amely Jugo­szláviát fűzi a KGST-hez. 1965. óta vesz részt a szer^ vezet tevékenységében. A megállapodás értelmében meghatározott területeken kapcsolódik be a KGST-n belüli együttműködésbe és képviselői jelen vannak a tanácskozásokon. Egyfelől, például a külkereskedelem, a valutáris pénzügyi kap­csolatok, a vegyipar, a vas­ipar, a műszaki-tudományos munka összehangolásában teljes jogú tag, másfelől, más esetekben, megfigyelő. Egy másik lazább forma a részvételre az úgynevezett megfigyelői státus. Ilyen stá­tusa van a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságnak, Angolának és Laosznak. s a tavalyi bukaresti ülésszakon így kénviseltette magát Etió­pia. Más jellegű a kapcsolat azokkal az országokkal, ame­lyekkel a KGST együttmű­ködési szerződést kötött. 1979. február 24« szómba« Ilyen megállapodás van ér­vényben Finnországgal, Irakkal és Mexikóval. E szerződések különös vonása, hogy tőkésországokról van szó. Közülük különösen jó az együttműködés Finnor­szággal. Az 1973-ban aláírt egyezmény a tagországok és Helsinki sokoldalú gazdasá­gi, műszaki-tudományos együttműködését segíti. Erre a célra külön bizottságot is létrehoztak, amely ajánláso­kat tesz, fogad el, s ezeket a KGST-tagállamai és Finn­ország két- vagy sokoldalú megállapodás útján valósít­ja meg. Az együttműködés kibontakozását jelzi, hoev öt különleges munkacsoport is létezik már, és gyorsan nőtt a KGST-tagállamok ré­szesedése a finn külkereske­delemben. Nagy jelentőségű az együtt­működés a KGST-tagállamok és a fejlődő országok között. A szervezetnek jelenleg 75 fejlődő országgal van kap­csolata, ezek az államok mintegy 15 milliárd rubel összegű KGST-hitelt kap­tak, s a tagországok segítsé­gével több mint 3200 létesít­mény épült vagy épül terü­letükön. A Nemzetközi Be­ruházási Bank, a KGST- bankja külön 1 milliárd ru­beles pénzügyi alapot is lé­tesített erre a célra, s ebből 15 éves hiteleket is adhat gyárak, mezőgazdasági léte­sítmények építéséhez. A KGST-segítség elcsősorban az iparfejlesztést szolgálja. A műszaki-tudományos együttműködés kereteiben KGST-szakértők szerephez jutnak a fejlődő országok gazdaságtervezésében és irá­nyításában, a műszaki fej­lesztésben. Nem lebecsülen­dő az a segítség sem, ame­lyet az oktatás területén nyújtanak a KGST-orszá- gok. A tagállamokban több mint 25 ezer ázsiai, attikai vagy latep-ameriitai diák ta­nul egyetemeken, főiskolá­kon. Külön kell szólni a KGST- nek és Európa másik nagy gazdasági tömörülésének, a Közös Piacnak a viszonyá­ról. Két ellentétes orientá­ciójú, társadalmilag külön­böző berendezkedésű orszá­gokat magában foglaló szer­vezetről van szó. Ez azon­ban nem zárja ki, hogy a békés egymás mellett élés szellemében, a kölcsönös elő­nyök alapján intézményes kapcsolatokat létesítsenek. A KGST és a Közös Piac országai együttvéve a világ ipari termelésének csaknem 50 százalékát adják, ugyan­akkor egymás közti kereske­delmük még alig 4 százalé­ka a világkereskedelemnek. A KGST-országok érdekel­tek benne, hogy a nyugat­európai partnerektől elsősor­ban korszerű technológiát vásároljanak, de a Közös Piac érdekeltsége sem ki­sebb: a KGST-vel folytatott kereskedelmük a nyers­anyag- és energiaellátásuk­ban mind fontosabb, ami pe­dig termékeik értékesítését illeti, nyugati közgazdászok számításai szerint a szocia­lista országokba irányuló exportjuk kétmillió munkás­nak ad munkalehetőséget. Hosszú időn ét a Közös Piac teljesen elzárkózott a kapcsolatfelvétel elől. Brüsz- szelben azzal érveltek s ér­velnek ma is, hogy a KGST nem rendelkezik az egyez­mény megkötéséhez szüksé­ges jogképességgel. Magva- rán: nincs joga a tagálla­mok nevében egyezményt kötni. Illetve nincs jogköre ahhoz, hogy a megkötött egyezményt végrehajtassa. Valóban: van különbség a két integrációs szervezet kö­zött. Amíg a Közös Piac a nemzetek felettiség elvét kö­vei»'!. addig a KGST-ben a tagállamok megőrzik szu«e­rén jogaikat. A KGST alap­okmányában elfogadott bizo­nyos módosítások azonban felhatalmazták a tanácsot, hogy nemzetközi egyezmé­nyeket kössön más országok­kal vagy nemzetközi szerve­zetekkel, sőt más nemzetkö­zi szervezetekhez fűződő kapcsolatait maga határoz­hatja meg. Ennek alapján indítvá­nyozta a KGST egyezmény- tervezetben, hogy a megkü­lönböztetések megszünteté­sével javítsák a kereskedel­mi feltételeket, fejlesszék az együttműködést a szabvá­nyosításban, a környezetvé­delemben, a statisztikában, a gazdasági prognózis készí­tésében az EGK tagállamai­val. Lényegében hosszú lejá­ratú keretmegállapodás meg­kötéséről lenne szó, amely­nek aláírói egyfelől a KGST és tagországai, másfelől a Közös Piac és tagországai lennének. Ez a tervezet fi­gyelembe vette a Közös Pi­acnak azt az igényét is, hogy a KGST egyes tagállamaival kössön szerződéseket. A Kö­zös Piac azonban csak mun­kakapcsolatokat akar a két szervezet között, s kizárná a megállapodásból a legfonto­sabb területeket, a kereske­delmi és gazdasági együtt­működést. Az elképzelés mö­gött egyoldalú előnyszerzés reménye húzódik meg. Ez ugyanis lehetővé tenné, hogy a Közös Piac változatlanul megőrizze diszkriminatív ke­reskedelmi politikáját. A KGST ÉS AZ EGK KÖZÖTT 1976 óta titkári, illetve szakértői szinten foly­nak a tanácskozások, egye­lőre eredmény nélkül. Nyil­vánvalóan kölcsönös erőfe­szítésekre. az EGK részéről konstruktív válaszra van szükség ahhoz, hogy megszü­lessék az egyezmény, kiala­kuljon a-. intézményes együttműködés. Ez az együtt­működés minden bizonnyal jótékonyan szolgálná a tag­államok gazdasági fejlődését, az európai megosztottság le­küzdését, s kedvezően hatna a politikai viszonyokra is. Zalai István sét. Ebben az összefüggésben emlékeztetnek rá, hogy Kí­na három hadosztályt vonul­tatott fel a laoszi határ kö­zelében. Pénteken is a dolgozók tíz- és tízezrei emelték fel a szavukat az ogyhete tartó, kínai agresszió ellen. Távi­ratok százai juttatják kife­jezésre a magyar dolgozók szolidaritását Vietnámin") és mélységes felháborodását Kína kalandnrnolitikáján. amely a világ békéjét is veszélyezteti. SzoPdaritási nagygyűlést tartottak az amlornaktályai Egervölgye Termelőszövet­kezetben is, ahol közel két­százötven dolgozó ítélte el a Vietnam elleni kínai táma­dást. Szintén tegnap tartottak tiltakozó gyűlést a Dél-IIe; vés megyei Építőipari Szö­vetkezet dolgozói a tarna­mérai központjukban. Kije­lentették: nagy megdöbbe­néssel értesültek a Vietna­mot ért kínai támadásról, tiltakozásukat fejezik k*. és egyben teljes szolidaritásuk­ról biztosítják Vietnam hősi népét. NEW YORK Bndalla Disara kuwaiti ENSZ-nagvkövet. a Bizton­sági Tanács soros elnöke, bejelentette, hogy a Bizton­sági Tanács pénteken (kö­zép-európai idő szerint éj­féltájt) ülést tart. Napirend­ként a következő kérdés szerepel: „A délkelet-ázsiai helyzet és következményei a nemzetközi béke és bizton­ság szempontjából". A Biztonsági Tanács ülé­sének összehívását az Egye­sült Államok, Nagy-Britan- nla, Norvégia és Portugália kezdeményezte. . & A RÉVAI NYOMDA EGRI GYÁREGYSÉG FELVESZ: gyakorlattal rendelkező kemigráfus marató szakembert a reprodukciós munkaterületen történő foglalkoztatásra. 8 ált. isk. végzettséggel rendelkező munkaerőket a könyvkötészeti munkaterületre, valamint gyors-gépírókat. JELENTKEZÉS: a gyáregység munkaügyi osztatván,’ Eger, Vincellériskola utca 3. szám. , mm r * r t

Next

/
Thumbnails
Contents