Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-24 / 46. szám

világ proletárjai, egyesüljetek! A szovjet hadsereg és hadiflotta napján AZ MSZMP HEVES MEGYE» BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPH APJA XXX. évfolyam, 46. szám ARA: 1,20 FORINT 1979. február 24.. szombat Hanoi mérleg az agresszióról Kínra tovább akar nyomulni Győri Sándor és Zalai István, az MTI tudósítói je­lentik: A kínai agresszió ellen küzdő vietnami erők a csütörtöki harcokban újabb ezer betolakodót tettek harc- képtelenné. Az inváziós had­sereg embervesztesége elér­te a 13 ezer főt. Hanoi becslések szerint Kína összesen félmillió ka­tonát összpontosított a ha­tártérségben. Húsz hadosz­tály már az agresszió meg­kezdése előtt felvonult, a harcok kirobban tása után a kínai hadvezetés újabb öt hadosztályt irányított a tér­ségbe. A vietnami főváros­ban emlékeztetnek rá, hogy Kína felsorakoztatott erőiből már 16 hadosztályt bevetett a harcba. A kínai inváziós erők össze­sen 36 ponton támadnak, há­rom fő irányban: Cao Bang, Lang Són és Hoang Lien Són tartomány székhelye el­len. Cao Bang városát két irányból támadják. A dél­keletről. Dong Khe felől elő­renyomuló inváziós egységek 5 kilométerre megközelítet­ték a várost. Északnyugati irányból 10 kilométerre van­nak Cao Bántól. A Lang Són tartományban folyó harcok középpontja Dong Dang település, amely három útvonal találkozási pontja. A kínai csapatok Dong Dang elfoglalása után a tartomány stratégiai fon­tosságú székhelye ellen akarnak felvonulni. Különösen súlyos harcok folynak Hoang Lien Són tartományban, amelynek székhelyét Lao Cait — mint már arról hírt adtunk — az agressziós csapatok elfoglal­ták. Huang Ninh tartomány kulcsfontosságú körzete,' Hong Shai a kínai nehéztüzérség támadása alall áll. A kínai, agresszorok fegy­veres diverzánsokat is átdob­tak a térségbe. A határtérségből származó vietnami információk sze­rint Peking a Kínába távo­zott vietnami nemzetiségiek­ből, köztük a kínai szárma- zásúakból, a hoákból regulá­ris egységeket és különle­ges osztagokat szervezett, s terepismeretüket felhasználva már be is vetette őket a harcba. Ugyancsak a határ­térségből származik a je­lentés, amely szerint a kí­naiak átfestenek harckocsi­kat és vietnami jelzésekkel látják el azokat. A katonai helyzetet ösz- szefogialva megállapítható: Kína láthatóan tovább akar nyomulni, de rendkívül erős ellenállásba ütközik. Nagy emberveszteség árán egyet­len ponton sikerült 30 kilo­méter mélységben behatol­niuk az inváziós csapatoknak. Ugyanakkor a vietnami erők több körzetben lefékezték a kínai egységeket, más kör­zetekben visszaszorították őket, néhány helyen a ha­(Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartóit az Elnöki Tanács Az Elnöki Tanács módosí­totta a 3/1976-os számú NET-határozatnak a Béke és Barátság Érdemrend adomá­nyozási feltételeire vonatko­zó részét. Hozzájárult az El­nöki Tanács, hogy kitünteté­ses doktorrá avassanak négy végzős egyetemi hallgatót, akik középiskolai és egyete­mi tanulmányaik során ki­váló eredményt értek el, és példamutató magatartást ta­núsítottak. Az Elnöki Tanács ezután bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb, folyamatban le­vő ügyekben döntött. Zászlófelvonás a Gellérthegyen A szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta meg­alakulásának 61. évforduló­ja alkalmából a Gellért­hegyi Felszabadulási Em­lékműnél katonai tisztelet- adással felvonták, a magyar nemzeti lobogót és a nem­zetközi munkásmozgalom vörös zászlaját,. Az Iraki Köztársaság alelnökc Budapesten Koszorúzás az ismeretlen szovjet katona egri szobránál A fegyveres testületek képviselői elhelyezik koszorúikat (Fotó: Szántó György) Február 23. -«■ a szovjet hadsereg és hadiflotta napja. Ebből az alkalomból koszo­rúzás! ünnepségre került sor Egerben, az ismeretlen szov­jet katona népkerti szobrá­nál. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzása után helyezték el a megemlékezés és a hala koszorúit a talap­zatnál. Elsőként Darida Mi­hály ezredes, a megyei rend­őr-főkapitányság helyettes vezetője. Virágh László ez­redes, helyőrségparancsnok, valamint Farkas Sándor, megyei munkásőrparancs- nok tisztelgett az emlékmű­nél. A Magyar Honvédelmi Szövetség koszorúját. Tóni György megyei, Zoók György egri városi és Dudás József egri járási titkár he­lyezte el. A Hazafias Nép­front nevében Fiola Tiva- darné megyei elnök, Páti Jenó megyei, illetve Veres István egri városi titkár ko- .szorúzott. Elhelyezték a meg­emlékezés és a hála koszo­rúját az ifjúkommunisták képviselői is: Köpf László né, a megyei KISZ-bizottság el­ső titkára. Rabóczki Lajos egri városi, valamint Kiss Barnabás egri járási titkár tisztelgett az emlékmű ta­lapzatánál. Virágcsokrot he­lyeztek el a koszorúzási ün­nepség során a megyeszék­hely dolgozói, valamint a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Egerben működő tagcsoportjainak képviselői is. Az ünnepség az Inlcrria- cionálé hangjaival fejező­dött be. Pénteken hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett Taha Muhieddin Maaruf, az Iraki Köztársaság alelnö- ke, Gáspár Sándornak, az El­nöki Tanács helyettes elnö­kének meghívására. A magas rangú vendéget és kíséretét — köztük dr. Sadoon Ham- madi külügyminisztert — a Ferihegyi repülőtéren Gás­pár Sándor, Púja Frigyes külügyminiszter, valamint az Elnöki Tanács, a kormány számos tagja, társadalmi és kulturális életünk több ne­ves személyisége köszöntöt­te. Taha Muhieddin Maaruf délután a Hősök terén meg­koszorúzta a Magyar hősök emlékművét. A koszorúzást követően, az iraki alel nők a Parlament­ben látogatást tett Gáspár Sándornál. A Nándorfehér­vári teremben lezajlott ta­lálkozón jelen volt Púja Fri­gyes, dr. Gonda Lajos, va­lamint dr. Szadun Hammadi és Shukri Sabri Ahmad. A megbeszélés után az Ország­ház Munkácsy-termében Gás­pár Sándor és Taha Muhied­din Maaruf vezetésével, meg­kezdődtek a hivatalos ma­gyar-iraki tárgyalások. ffö^ek@d©tt a bűncselekmények ssámcs A legtöbb ügyész sajtóié eMóia 1977-hez viszonyítva, 2,7 százalékkal növekedett ta­valy az ismertté vált bűn- cselekmények száma, az ada­tokból mégsem lehet megfe­lelő következtetéseket levon­ni — hangsúlyozta dr. Szí­jártó Károly legfőbb ügyész, pénteki sajtótájékoztatóján. A bűnözés múlt évi alakulá­sáról szólva, kiemelte: hosz- szabb távon, az utóbbi 14 esztendőt tekintve, a súlyos jogsértések aránya évről év­re csak kisebb eltérésekkel növekszik vagy csökken. Tavaly 126 907 bűncselek­mény került a „statisztiká­ba”. Figyelmeztető tény, hogy közülük több mint 2700- at 14 éven aluliak követtek el. Korántsem megnyugtató a fiatalkorú bűnelkövetők ará­nyának alakulása. Tavaly több mint 6700-an álltak bí­róság elé, többnyire betöré­ses lopás és más. vagyon el­leni bűncselekmény miatt. A sajtótájékoztatón részt vett munkatársunk, Kátai Gábor is, aki a következő kérdést tette fel dr. Szíjár­tó Károlynak: — A büntetőeljárásról szó­ló törvény hangsúlyozza, hogy mar a nyomozati szak­ban gondot kell fordítani nemcsak a terhelő, súlyosbí­tó, hanem az enyhítő, illet­ve mentő körülmények fel­derítésére is. Mik a tapasz­talatok ezzel kapcsolatban ? A legfőbb ügyész derűlátó­an nyilatkozott, jelezve, hogy a törvény kiállta a több éves gyakorlat próbáját. — A hatóság feladata — mondotta — mindig az, hogy alaposan, hiánytalanul fel­derítse a bűncselekményekkel kapcsolatos kérdéseket, ezen belül a mentő körülményeket is. Előfordult, hogy élet és testi épség elleni bűncselek­mény vizsgálatakor olyan mentő körülmények derültek ki, amelyek alapján jogos védelem címén felmentették a gyanúsítottat. Érzékeny té­ma az úgynevezett tévedés, amikor valaki a társadalmi tulajdonban nem szándéko­san és nem is gondatlanul okozott kárt. Erre is volt már példa és eredményesen, a gyanúsított javara történt a felderítés. Előfordul per­sze, hogy a mentő körülmé­nyek csak a' bizonyítási el­járás során derülnek ki, s ez nehezíti a bíróság dolgát is. Mindenesetre az ügyész­ség napi feladata, hogy min­den tényt megbízhatóan tisz­tázzanak a nyomozó hatósá­gok, s erre a jövőben még nagyobb gondot fordítunk. Hatvan éve történt Emlékezés a kápolnai földosztásra sorsfordulóját, Károlyi Mi­hály életét és szerepét. Rámutatott, hogy Párád egykori szülötte, az első ma­gyar köztársaság elnöke, 1919. február 23-án, Kápolnán, a Tárná menti táj parasztjai között szimbolikusan felosz­totta a 45 ezer holdas debrő- parádi hitbizományát. Cölöpöt vert arra a helyre, melyet ma emlékoszlop és tábla je­lez az utókornak. A földosz­tás eseménye történelmünk legszebb lapjaira került. Ká­rolyi emlékét ma is őrzik a Tárná mentén, hiszen a kál- kápolnai termelőszövetkezet a nevét viseli. A föld, amit valaha a nincsteleneknek adott, ma közös gazdaság, melyet a nagy államférfi megálmodott. Az ülés után a résztvevők az 1848-as kápolnai csata em­lékműve mellett, a földosztás emlékét őrző oszlophoz men­tek, ahol a helyi tanács és a Hazafias Népfront koszorúját helyezték el. Dr. Sereg József ünnepi megemlékezését tartja Verőfényes napsütés kö­szöntötte pénteken délelőtt a kápolnaiakat, akik történel­münk nevezetes évfordulójá­ra, az 1919 februári földosz­tásra emlékeztek. A dohány­beváltó nagytermébe emlé­duló alkalmából küldte a ká­polnaiaknak és a Tarna-völgy lakóinak. Ezt követően pe­dig előadást tartott, melyben felelevenítette a magyar tör­ténelem 60 évvel ezelőtti kezni jöttek idősek és fiata­lok, üzemi dolgozók és szö­vetkezeti tagok, hogy felidéz­zék Károlyi Mihály alakját, és a néhai földosztás jelentő­ségét. Az ünnepséget a helyi ál­talános iskola úttörőcsapatá­nak rövid műsora vezette be, majd Kelemen Gyula, a kápolnai községi tanács el­nöke köszöntötte a megje­lenteket, köztük Gallyas Ist­vánt. az MSZMP Füzesabonyi járási Bizottságának osztály- vezetőjét és mindazokat az érdeklődőket, akik eljöttek erre az ülésre. Ezután dr. Sereg' József, a gyöngyösi Vak Bottyán Gim­názium és Szakközépiskola igazgatója felolvasta Károlyi Mihály özvegyének Francia- országból küldött levelét, melyben a nevezetes évfor­Az érdeklődő hallgatóság cgv csoportja (Fotó: Szabó Sándor) Erdészeti szakemberek látogatása megyénkben A cserfa hasznosításának újabb lehetőségeiről, egy gépjavító üzem létrehozásá­ról — Felnémeten —, a fel­németi fűrészüzem rekonst­rukciójáról és az erdei , mun­kások élet- és munkakörül­ményeiről, anyagi, erkölcsi megbecsülésükről tanácskoz­tak tegnap Egerben, a MÉM erdészeti hivatalának vezető szakemberei. A szakmai megbeszélés a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdas-'g székházában kezdődött, maid a megyei pártbizottságon folytatódott-. A szakmai megbeszélésen részt vett dr. Király Ernő, a MÉM Erdé­szeti és Faipari Hivatalá­nak vezetője, dr. Madas And­rás, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, dr. Sán­dor Antal, az erdészeti hi­vatal főosztályvezetője, Beír­ta Alajos, a megyei pártbi­zottság titkára és dr. Kovács Jenő, a Mátrai Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság igazga­tója. A szakma országos ve­zetőit fogadta Vaskó Mihály, vz MSTMP megyei Bizo!*'- ságának első titkára is. i v t *

Next

/
Thumbnails
Contents