Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-21 / 43. szám

Uj termékek szavjet rendotésre r Gazdálkodás kedvezmények nélkül Napjainkban az iparválla­latoknál sokfelé mondogat.- ják: ránk köszöntött a hét szűk esztendő. Néhány sza­bályozó módosításával az idén valóban nehezebbé vá­lik a vállalati gazdálkodás. Pontosabban — és ez a lé­nyeg — nehezebb lett a vál­lalatoknak szükséges ered­mény, nyereség és az ebből képezhető alapok előteremté­se. <. Minőségileg teljesen más munka kell' ahhoz is, hogy egy vállalat akár csak az ed­digi jövedelmeire szert te­hessen. Emelkedik például (az 1979-es év után számí­tott! nyereségadó. Egyben, széles körben csökken a nye­reségadóból. kedvezménye­sei). különféle célokra visz- szü tartható rész. Növekedett (már az 1978-as évre vonat­kozóan is) a tartalékalapba helyezendő kötelező rész. Rá­adásul ezután a tartalék­alapból tilos az érdekeltségi alapok (részesedési, bérfej­lesztési stb. alap) kiegészíté­se Beruházás esetén a vál­lalat a tervezett fejlesztési költségek 30 százalékát kö­teles letétbe helyezni. (Te­hát — egyszerűen szólva — egy 50 milliós beruházás el­kezdéséhez 65 millióra lesz szükség.) Évenie 40-80 millió kiesés Az iparban megszűnik az eddig évenként központilag biztosított 1,5 százalékos'bér- fejlesztési lehetőség. A to­vábbiakban adómentesen csak akkor és ott lehet emel­ni a béreket, ahol a haté­konyság (hozzáadott érték, termelékenység) növekszik. Egy átlagos nagyságú válla­latnál e módosítások évi 40 —80 millió forint „kiesést” Okoznak — a vállalatok egy részénél vállalati és személyi jövedelemkiesést is. Három évvel ezelőtt ha­sonló pénzügyi szigorítások­ra került sor. Azt azonban akkor a vállalatok viszony­lag könnyen ellensúlyozták. Egyrészt, mert különféle cí­meken, különféle támogatá­sokat, visszatérítéseket, ked­vezményeket kaptak, illetve jártak ki maguknak. (Az utóbbi 3 évben a vállalati nyereségek évi növekedési üteme 14, a támogatások nö­vekedési üteme 17 százalé­kot tett ki.) Másrészt szinte korlátlanul növelhették a termelés mennyiségét. Eközben viszont az egyre nagyobb mennyiségben elő­állított termékek jó részéért a világpiacon egyre keve­sebbet fizettek, a gyártásuk­hoz szükséges árukért pedig egyre többet kértek. Az ily módon keletkezett' vesztesé­get a költségvetés fizette: a vállalatoknak olyan jó mó­dot biztosított, mintha gyárt­mányaik egyre jobb áron lennének eladhatók. Kévéséi}!) áruval, több bevételt A pénzügyi szigorítások mellé tehát most ezért pá­rosul a kedvezmények meg­vonása, visszaszorítása, a tá­mogatások csökkentése, il­letve: az ipari termelés nö­vekedési ütemének (az ed­digi évi 6—7 százalékról) 4 százalékra mérséklése. A vál­lalatoknak tehát most nem a gyenge termékek gyártá­sának a bővítése, hanem a jó, jövedelmező, korszerű termékek előállítása — hogy kevesebb áru, több bevételt hozzon — lesz a kifizető­dőbb. S abban is nő az ér­dekeltség, hogy a bevétele ben több legyen a nyereség, amiért érdemes lesz, "igen gyorsan, javítani a munka minőségét, csökkenteni a költségeket. Lényegében erőteljes vá­logatásra lesz tehát szükség: a jó és a rossz, a többet és a kevesebbet jövedelmező gyártmányok, a költséges. é£~ az olcsóbb gyártási módsze­rek között, illetve a jó és a gyenge személyi és vállalati teljesítmények között is. Ez jelentősen felgyorsítaná a vál­lalati gazdálkodás minőségi átalakulását, amely nélkül a nemzetközi versenyképesség növekedésével nem lehet reálisan számolni. Gyárai, szakmát vóüoztaíni A munkások és vezetők egységes álláspontja a válla­lati belső intézkedések irá­nyát, jellegét, ütemét illető­en most fontosabb, mint ed­dig bármikor. Nem lesz könnyű megválni, ott, ahol erre lesz szükség, a régi, jól begyakorlott gyártmányok­tól, vagy szakítani a régi el- járásokkkal, s új megoldá­sokat megtanulni. Nem lesz könnyű esetleg a hatékony­ság érdekében szükséges át­szervezések miatt új üzem­részbe, gyáregységbe települ­ni, vagy, ha úgy hozza a helyzet — gyárat változtatni, vagy esetleg még szakmát is. Ezek az átszervezések érint­hetik az eddigi kereseti szin­teket is. Megfontolt, indokolt lépéseket szabad tehát csak tenni, s igen körültekintően. Ezért a vezetőknek most mindenütt érdemes lesz az eddiginél még jobban (vagy végre!) megosztani a gondo­kat a vállalat valamennyi alkalmazottjával: megindo­kolni, előrejelezni a tervezett intézkedéseket és javaslato­kat. kérni egy-egy sokakat érintő lépés előtt, hogy nincs-e más mód a változta­tásra, amely esetleg keve­sebb veszteséggel, „mozgás­sal” jár. Oda kell figyelni, hogy az új t'eljesítménykö- vetelmények ne csak ott szü­lessenek meg, ahol azokat könnyű megszerkeszteni, vagy hagyományosak, hanem arra kell törekedni, hogy a vállalat valamennyi posztján egyformán, azonos eszközök­kel serkentsék a munkát, hi­szen a hatékonyságnak vala­mennyi munkahelyen nagy tartalékai vannak. Sokfelé szokatlan lesz a beruházások nélküli szelek­tív, intenzív fejlesztés útján megtenni az első lépéseket, megfogni az eddig aránylag könnyen szerteguruló forin­tokat, hozzáfogni a termék­skála szűkítéséhez, s azonos (vagy kevesebb) létszámmal, az eddigi (vagy kisebb) anyag-, energia-, időráfordí­tással nagyobb eredményt, nagyobb (tiszta) jövedelmet elérni, vagyis többet fizetni be a költségvetésbe, de úgy, hogy azért a vállalatnál is maradjon annyi, amennyi szükséges a további fejlődés­hez és az emberek életszín­vonalának megtartásához. Gerencsér Ferenc All van benne? Rspdelel a vásárlók tájékoztatásáról Petöfibányai VEGYÉPSZER A csonkokat, csőkarimákat Miskolczi Tiborok forgácsolják Nemcsak a vevő, de sok­szor az eladó sem tudja egy- egy fogyasztási cikkről, hogy tulajdonképpen mi is az, hogyan kell használni, kezel­ni. A vásárlók ilyen irányú jogos kifogása korántsem, csak az importtermékekre, hanem sok hazai árura is érvényes. Ezért adott ki a belkereskedelmi miniszter — a külkereskedelmi miniszter­rel és az érdekelt szervekkel egyetértésben — rendeletet a fogyasztási cikkek használati útmutatóiról. A rendelet a vásárlók meg­felelő tájékoztatása érdeké­ben előírja, hogy — megha­tározott termékekhez, ame­lyek körét is bővítették — írásban, magyar nyelvű, köz­érthető útmutatót kell mellé­kelni. Ebben a terméknek a felhasználás vagy kezelés szempontjából lényeges tu­lajdonságairól, rendeltetésé­ről, minőségéről, méreteiről, tartósságáról kell tájékoztat­ni a vásárlót, valamint ar­ról. hogy az érintett termék meddig hozható forgalomba, meddig, használható fel, ho­gyan őrizhető meg a minősé- A külföldi termékek ke­zelési útmutatóján feltünte­tendő a gyártás helye és — a ruházati cikkek kivételé­vel — az importáló vállalat neve is. A használati kezelé­si útmutatóról a termelők­nek. az importálóknak, illetve a kisiparosoknak a belkeres­kedelmi vállalatokkal, ma­gánkereskedőkkel együttmű- l mve kell gondoskodniuk. A miniszteri rendelet au­gusztus 1-én lép hatályba, amikor nemcsak az újonnan forgalomba kerülő, hanem a raktáron levő termékek hasz­nálati kezelési útmutatóiról is kötelesek gondoskodni az érintett szervezetek. (MTI) A verpeléti erdészek és er­dei munkások nemcsak a Mátra délkeleti részén, ha­nem Kálban, Hevesen, Tar- naörsön, Kiskörén és a 3-as műút mellett, Hatvanban is dolgoznak. Féltő gonddal cse­metét nevelnek, szakértelem­mel erdőt telepítenek, a vá­gásra érett fát kitermelik, Az őzet, szarvast és a muf­lont is vigyázni, nevelni kell. Melyiktől várhatnak jó utó­dokat, melyik a selejt és hol vált a golyóérett vad, mind­ezt ismerje, aki az erdészetet választotta hivatásul. Hogyan dolgoztak az elmúlt jévben. a pártalapszervezet teljesí- tette-e gazdaságszervező, irá­nyító munkáját., a kommu­nisták végrehajtják-e a ha­tározatokat, ebben az évben mire kell jobban ügyelni? Minderről szó esett az el­múlt hét végén, a verpeléti erdészet pártalapszervezeté- nek beszámoló taggyűlésén. A verpeléti erdészetnél a korábbi években rossz volt a pártalapszervezet és a gazdasági vezetés kapcsolata. károssti befolyásolta az eredményeket, az erdőgazda­ságnál az utolsó, vagy utolsó előtti helyre kerültek. Azóta átszervezés volt, új vezető került a verpeléti erdészet élére. Most arról számolhat­tak be, hogy egységes a ve­zetés, a pártalapszervezet és a gazdasági vezetés is fe­gyelmet és rendet akar. A pártalapszervezet nem nagy létszámú ugyan, de a mun­katerv szerint dolgoztak, a legfontosabb kérdéseket tűz­ték a taggyűlés. és a vezető­ségi ülés napirendjére. Ösz- szességében a termelési és az eredménytervet teljesítet­ték. A pártalapszervezet veze­tőségének beszámolóját Fe­renc Ottó alapszervezeti tit­kár terjesztette elő. Oroszi László, a nagyközségi párt­vezetőség titkára elismerés­sel szólt a párttagok példa­mutató. munkájáról, Reisz János fásítási eredményei­ről, Gyenes István erdészet- vezető kezdeményező és együttműködési készségéről. A beszámoló és a felszóla­lók is emlékeztettek arra, hogy az elmúlt évben a verpeléti erdészetnél nem vettek fel új párttagot és nem adtak új munkásőrt sem. Nem fogadható el az a magyarázat, hogy nehéz kö; Amikor Petőfibányára te­lepült a Vegyiműveket Épí­tő-Szerelő Vállalat gyáregy­sége, elsőrendű feladata volt, hogy hazai piacra könnyű és közepes méretű acélszerkeze- 'tehet készítsen, valamint részt vállaljon a legkülönbö­zőbb munkagépek javításá­ban. A csaknem háromszáz embert foglalkoztató üzem tevékenysége idők folyamán így kapcsolódott, a kazinc­barcikai, a szolnoki vegyimű­vek, a Hungária Műanyag­feldolgozó Gyár, a Chinoin, a Fővárosi Fűtőművek, vagy éppen az eoeénprogram megvalósításához, folyama­tos ellátásához. Százötven tonnányi csőalátámaszt.ékkal nemrég segítették a bélapát­falvi nagyberuházást, vala­mint érdekeltek az algyői olajfeltárásban. Van itt. egy faipari részleg is, amely túl­nyomórészt gyártási síkok, raklapok előállításával fog­lalkozik. Munkások, vezető szakemberek becsületére válik, hogy a telep ilyen ve­gyes termékszerkezet ellené­re tavaly ötvenmilliós tervét ötvenötmillió forintra telje­sítette, nyolcmilliós nyere­séggel zárt, s költségszintjét 82 százalékról 74-re csökken­tette. Profiltisztítás — Szeretném hangsúlyoz­ni, hogy fejlődésünk folya­matos, a petöfibányai gyár­egység eredménye évről év­re javul — mondja Vrsitz Miklós, az üzem vezetője, miközben irodájából a telep­re, a műhelybe indulunk. — Hogy minek tulajdonítsuk a legutolsó esztendő hatékony munkáját? Eredményűnk jó­részt a termelékenység növe­léséből szármázik, de ugyan- altkor sikerült. alaposan esökkentenünk a fajlagos költségeket. Az arányok ér­zékeltetésére hadd említsem meg, hogy az egy dolgozóra jutó termelékenység 1975- ben még nem érte el. a 359 ezer forintot, tavaly viszont már a .340 ezer felett volt. A helyset kedvező alakulá­sában fontos szerepük volt a szocialista brigádoknak is, amelyek csupán anyagmeg- takaritás, hulladékfelhasz­rendelőnek. Csőrendszer ($ óla jf ülő-patron! Es tulajdon- koppén egy-egy kollektor. Kompresszorállomásokba építik távoli bányavidéke­ken.' s a hűtőberendezést a jászberényi Lehel Müvek szállítja hozzá. A távhömérő, nyomásmérő, valamint a sze­leprendszerek biztosítása már ■>. Szovjetunióban történik. Egyelőre az anyagellátás nem jelent gondot. Csövet, pipát a fővárosi anyagraktár biztosít. A csonkokat, csöka- rimákat Miskolczi Tiboréit forgácsolják. Kétméteres fűtőpatronokról pedig a Pá­pai Elektromos Üzem gon­doskodik. Igény? Szovjet ba­rátaink már most jelezték, hogy jövő esztendei rendelé­süket megemelik. S ez a ten­dencia úgy érvényesül, aho­gyan Petőfibánya teljesíteni tud. Szerencse, hogy a mun­ka különösebb műszerezett­séget nem kíván. lovabQ az Dión — Természetesen a fejlő­dés egészséges mederbe te­relése nem járhat azzal, hogy rendeltetésszerű fel­adatunkat háttérbe szorít­suk. Gondolok a vegyipari berendezések gyártásának belföldi és exportlehetősé­geire!— áll meg az üzem­vezető Horváth József laka­tosnál, aki Saram kő Pállal egy kollektor gyüjtőcsövén tisztogatja a hegesztést. — Viszont azt elképzelem, hogy az acélszerkezeteken belül kifejezetten a vegyi müvek csőhídjaira specializálód­nánk. Továbbá megteremte­nénk különböző gázmérő ál­lomások szerkezetének gyár­tási lehetőségét, ami szintén igen gazdaságos, komoly nye­reséget ígérő munka. .Jelen­tőségét fokozza, hogy export­ra is gyárthatjuk. Az erre vonatkozó tárgyalások foly­nak, mégpedig kedvező elő­jellel. Eredmény esetén gya­korlatilag kialakul az elkö­vetkező évek fő profilja, a gyáregység előnyösen meg­változott termékszerkezete. \ Előtérben a minőség Beszélgettünk Misere Al­bert, Oravecz József hegesz­tőkkel, akik mindketten a kollektorműhely tizennyolc főnyi csapatában dolgoznak. Szocialista brigádtagok, akiknek nem kis részük van abban, hogy a petöfibányai telep az V. ötéves terv so­rán minden feladatát telje­sítette, s három alkalommal lett a. vállalat legjobb gyár­egysége. Igényes emberek. Igényesek önmagukkal, vég­zett munkájukkal szemben. Példát is mutatnak, külön­ben nem általánosíthatnánk úgy, hogy a VEGYÉPSZER évek óta fokozottan ügyel a minőségi követelményekre, ebben látva az esztendei eredmény, a nyereség másik fő eszközét. — Igen, a termékváltás nem csodaszer, nem min­den. Becsületes munka nél­kül mit sem ér. Ezért válto­zatlanul arra kell töreked­nünk, hogy a mennyiséggel lépést tartson a minőség, vagy akár elébe lépjen . . , Ismét Ursitz Miklós sza­vait idéztük. Azét az embe­rét, aki tíz esztendő során tettekkel bizonyított. Egysé­ges,, a célokat jól megérző, megértő kis hadsereget ko­vácsolt a hajdani alapítók­ból. S a korszerűség jelsza­vával viszi őket az új felé... Möldvay Győző 1979. február 2L, szerű* } A beszámoló taggyűlésekről jelentjük Rendet, fegyelmet akarnak rülmények között élnek és dolgoznak, az idén eredmé­nyesebb politikai nevelő­munkával pótolni kell a mu­lasztást. A legnagyobb vitát a be­számolónak az a megállapí­tása váltotta ki, hogy a va­dászatból származik az er­dészet 900 ezer forintos eredményjavulása, de mint­egy félmillió forinttal több lenne a nyereség, ha az ér­tékes trófeás vadakat belföl­di „vendégek” helyett kül­földiekkel lövetnék le. A párttagság nem azt tette szó­vá, hogy az erdőgazdaság al­kalmanként belföldi vendég- vadászoknak ad trófeás vad­ra kilövési engedélyt, hanem azt kifogásolja. hogy egyes személyek évről évre vissza­térnek és térítés nélkül olyan értékes vadakat ejtenek el, amelyeket dollárért is jól le­hetne értékesíteni. Elhangzott már olyan ígéret, hogy csök­kentik a belföldi vendégva­dászatokat, de januárban en­nek ellenkezőjét tapasztalták. A verpeléti erdészet párttag­sága rendet és fegyelmet akar a munkában és a va­dászatban is. _______R n álás, a kihozatal növelése révén félmillió forintot spó­roltak meg az üzemnek. Mind e kedvező jelek elle­nére érezzük, hogy lépést kell tartanunk az idővel. Ez pedig a profiltisztítást jelen­ti ! Fokozatosan három-négy olyan készülék, szerkezet gyártására szorítkozunk, ahol e termékcsaládokat igen gazdaságosan tudjuk előállí­tani. Szovjet rendeles Hegesztők fényében, esz­tergapadok zúgásában, nehéz kalapácsok csattogásában érkezünk egy tágas műhely­be. Jobbról-balról vastag acélcsövek, különböző ido­mok. Anti pedig innen kiké­rni Tóth György művezető irányítása nyomán: jól fize­tő exportcikk! Olajfütó-kol- lektor. amiből szovjet ren­delésre elkészültek már az. első garnitúrák, s éves szin­ten 260 darabot gyárt a pe- tőfibányai VEGYÉPSZER. Tegyük hozzá, hogy e mun­kára már a profil fejlesztés szellemében vállalkozott a telep, hozama pedig kiteszi az 1979-es év termelési érté­kének . egynegyedét. Garni­túránként ugyanis 60 ezer forintot számítanak fel a Oravecz József hegesztő munka közben (Fotó: Szabó Sándor)

Next

/
Thumbnails
Contents