Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-16 / 39. szám
A beszámoló taggyűlésekről jelentjük Mindenekelőtt — önmagunkat Oltványok Nagyrédéröl Ülggeazgiti kapcsolótok Ha már mezőgazdasági munkáról van szó, ott az időjárás különböző hatásának elemzése főszerephez jut. Magyarázni sem kell, hogy miért. Nincs az az év, amikor a földet művelők kedve szerint alakulna az időjárás még egyetlen termelőszövetkezeten belül is. A gyöngyösi Mátra Kincse Tsz kommunistái a beszámoló taggyűlésükön mégis arról beszéltek a legtöbbet, mi múlott, rajtuk, mit kell tenniük nekik, hogy az év végi mérleg szép eredményt rögzítsen. Kiderült, érdemes ezt a kérdést közelebbről is szemügyre venni. A vezetőség beszámoló jelentését Falcsik János párttitkár terjesztette elő. Többek között ezt mondta: — A pénzügyi tervtől való lemaradásunkban a kedvezőtlen külső hatások mellett a munka szervezésében és minőségi végrehajtásában előfordult fogyatékosságaink is közrejátszottak. Kulcsmondatnak tekinthetjük ezt az összegzést. Nemcsak azért, mert nyíltan fogalmazott megállapítást tartalmaz, hanem azért is, mert a közgondolkodás válNemrég örömmel értesültem róla, hogy az egri postások nagyszerű újítást vezettek be. Hadd idézzem: — Megszervezték, hogy az Egerben feladott küldeményeket még aznap feldolgozzák. Ki hitte volna ezt idáig? Méghogy aznap feldolgozzák a küldeményeket. Nem várnak holnapig, nem varnak arra sem. hogy a lakosság segítségét kérjék, veszik a fáradságot, és teljesen maguk, még a feladás napján feldolgozzák a küldeményeket. Ezennel közreadom a nagyszerű újítást, remélve, hogy a megye, sőt: az egész ország minden létező postahivatala átveszi a kitűnő újítást, és még a feladás napján feldolgozzák a küldeményeket. Evés közben jön meg az étvágy: azt is nagyon remélem, hogy a postások újítását más szakmákban is alkalmazzák. Ennek megfelelően a menetrend szerint közlekedő vonatokat és autóbuszokat még aznap elindítják a vasutasok és a volánosok. a halaszthatatlan eseteket még aznap megoperálják a sebészek, a nyomdászok sem halasztják másnapra az újMeg januárban történt, hogy a hatvani Zalka Máté munkásőr-alakulat ötödik szakaszának parancsnokát és néhány társát találkozóra invitálta Patkó Imre városi tanácselnök. A meghívottak gyanútlanul, mit sem sejtve ültek le a kistanácsterem asztalához, amelyen poharak, különböző italok sorakoztak. A vontatási főnökségen dolgozó munkásőrök mellett foglalt helyet Vrabecz Mátyás cukorgyári igazgató, valamint a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója, Varga Lajos is. Aztán nyílt az ajtó, hogy egymás után lépjenek a terembe a városi vezetők, élen Szokodi Ferenccel, a városi pártbizottság első titkárával. S már hangzott a verdikt, miszerint. a település fejlesztő-, se. arculatának alakítása tel re n szerzett érdemeiért a tanács „Hatvan városért” éremmel tünteti ki a „zal- kás” szákaszt, az évek óta társadalmi haszonnal munkálkodó tizenhét lövészt... ★ — Mindenre gondoltunk, csak arra nem, hogy ünnepre gyülekezünk — emlékezik az eseményre Baráti Attila szakaszparancsnok, egyébként a tozását is hordozza. De még abban is megmutatkozott a jelentősége, hogy megadta a beszámoló taggyűlés alaphangját. Kendőzés, mellébeszélés, az objektív körülményekre való állandó hivatkozás helyett a mindennapok eseményeinek legfőbb tényezőjét, az embert állította a középpontba. A beszámoló taggyűlés minden további mozzanata ennek a kulcskérdésnek a boncolgatását mutatta. Erről fejtették ki véleményüket a felszólalásra jelentkezők. Nemcsak a városi párt- bizottság titkára, Szabó László hangsúlyozta a párt tagjainak felelősségét, hanem ezt emelték ki az alapszervezet tagjai is. És nemcsak általánosságokban fogalmaztak, hanem meghatározott területeket mondtak. Jó előjellel említették a sertéshizlaló közös vállalatot, kritikai éllel a szántóföldi növénytermesztést, mindehhez pedig még hozzátették, hogy a pártcsöpor- toknak kellene a munkájukat rugalmasabbá tenniük. Ha a munkaterven túl a napi teendők ellátásában ság kiszedését és kinyomtatását, az éttermek konyhájában is még aznap feldolgozzák az aznapi ételeket, sőt, a pincérek még aznap kiviszik a megrendelt pacalpörköltet és a két decit, tisztán. Mit mondjak? Egy csodálatos lelkesedés örömmámorában úszik majd az egész ország. És csak én érdemiem meg., hogy vétkes könnyelműségben elmarasztaljanak, mert vártam még néhány napot azután, hogy az egri postások nagyszerű újításáról hirt. szereztem. Azt hittem, jön majd egy helyesbítés, hogy félreértés volt az egész, ők azelőtt is úgy tették, az a természetes, hogy a postai küldeményeket még aznap feldolgozták, amikor a kedves ügyfél beledobta a postaládába. feladta a megfelelő táblákkal jelölt ablaknál. De nem jött helyesbítés. Értem most már, miért kapta meg két hét múlva a múltkor az anyósom a neki küldött táviratot. Nem dolgozták fel aznap. Még másnap sem. Ugye. hogy kellett ez a kiváló újítás? Hajrá, egriek! vontatás művezetője. — Azt hittük, megint várnak tőlünk valamit. Talán az ifjúsági tábor építésénél, vagy valamelyik iskola, óvoda felújításában számítanak áldozatkészségünkre. Persze nyugodtan kérhettek volna! Mert amióta együtt van ez a szakasz, nem győzzük naplónkba bejegyzeni a különböző vállalásokat, teljesítményeket, s igen jól mutat benne a köszönet, amit legtöbb helyen pecséttel, aláírással hitelesít egy-egy intézmény vezetője. Kívülem csaknem minden szakaszbéli „utazó” a vasútnál, s mozdonyon, szerelvényen lehúzza havonta a maga 260 óráját, hogy maradékidejében tegyen eleget társadalmi kötelmének. Elsősorban a kiképzési feladatoknak, a városért vállalt munkáknak, valamint a legkülönbözőbb funkcióknak. Szabó Laci például tagja a városi párt- végrehajtóbizottságnak, Ben- eze József pártvezetőségi tag a vontatásnál, hogy csak ezt a kettőt említsem. De még arról nem szóltam, hogy legtöbben tanulunk, most végezzük a marxista esti egyetemet. Adja össze. Marad-e éjszakánként öt óra a piheB&affc. „ 2 fognák össze jobban a pártcsoport tagjait, ha a soron levő feladatok végrehajtásában egyeztetnék a kis, kommunista közösség véleményét, kérnék ki javaslatait, akkor lenne ez a munka elevenebb és hatékonyabb. Nem az órás, másfél órás pártcsoport-megbe- szélések lehetnek hasznosak csupán, hanem a tízpercesek is, a félórásak is, mindig a konkrét helyzet által diktált tennivalóktól függően. Hogy miért foglalkoztak ennyit az . egyes személy és a kisebb közösség magatar-, tásának jelentőségével? Ezt is megmondták. — Szervezeti életünk tartalmassá tétele, a pártegység megteremtése megköveteli tőlünk a megfelelő tárgyilagossággal, őszinteséggel és pártszerű kritikával zajló egészséges vita kialakítását. Ennek pedig a legtermészetesebb kerete a pártcsoport, ahol a kis közösség kommunistái állandó testi és lelki közelségben vannak együtt, tehát hatnak egymásra, de hatnak a környezetükre is, a véleményük megformálásával is, még inkább azzal, amit és ahogyan tesznek és dolgoznak. Ha csak a külső, objektív körülményeket emlegetnék folyton, akkor a fejlődés lehetőségét is elvetnék. Hogyan • is fejezte ki ezt a vitában dr: Szepessy Béla, aki az elmúlt évben a szántóföldi növénytermesztést irányította? — Nem az volt a mi bajunk, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt nem tudtunk mindig optimális körülmények között dolgozni, hanem az, hogy akkor sem végeztünk minőségileg jó munkát, ha erre a kedvező lehetőségek adottak is voltak. — A gazda magatartásával, szemléletével kellene mindenkinek dolgoznia a szövetkezetben — mondta Barna József né. Valamiféle lelki vizsgálatot tartottak volna a Mátra Kincse Tsz kommunistái ezen a beszámoló taggyűlésükön? Egyáltalán nem. Az adott helyzet alapos vizsgálatát végezték el, mert azt vallják, hogy az eredmények mellett elüldögélni értelmetlen, a fejlődést csak a hiányosságok elemzése hozhatja meg. A cselekvési programjuk is ezt, az erőteljesebb fejlődésre való törekvést rögzítette. Résztvevője beszélgetésünknek Somogyi László mozdonyvezető, a csomóponti pártbizottság és a 10-es számú választási kerület utcabizottságának tagja. A kitüntetés átvételén szintén jelen volt, most viszont a szakasz társadalmi munkavállalásai próbálja summázni — Ha élhetek egy bolgár tévéfilmsorozat címével: mi minden kilométerkőnél ott vagyunk! Csak tavaly száz- nyolcvan órát dolgoztunk az ifjúsági tábor építésén, Bo- zsik Jóska szocialista brigádja tízezreket érő berendezést készített az Ady Endre Könyvtárnak, Nagy Istvánok a népkerti játszótér hintáit, billegőit gyógyították meg, Farkas Istvánék pedig a Rákóczi úti általános iskola pinceklubjának, sporfelepe- nék létrejöttét istápolták. Tanácstagunk. Molnár Gyula bácsi utóbb sókat betegeskedett, ezért utcabizottsági, tagként igyekeztem, pótolni kiesését. Többi közt a Zrínyi utcai napközinél, keletkezett elvizesedést számoltuk fel: A járda úgy megsüppedt, az árkok úgy betömődtek, hogy a gyerekek már nem jutottak az épületbe az előtte fölgyülemlett tenger miatt. Magad íjram, ha szolgád nincs! Beálltunk a tisztogatásba. S azt hiszem, az utcabizottság- Qofe eredmenae> satmíaiaBak TÁRSADALMI gazdasági fejlődésünk diktálta alapkövetelmény: legyen elveiben szilárd ágazati gazdaságpolitika, mert csakis így alakulhatnak ki a céloknak megfelelő ágazati kapcsolatok. A hivatalosan szakszerű fogalmazás lényegében azt is kimondja, hogy a gazdasági, társadalmi folyamatok lezajlása erőteljesen támaszkodik a különféle ágazatok kapcsolatára, illetve e kapcsolatok rendszerére. Még az elvek síkján maradva: a jelenleg érvényes osztályozási rendszer szerint kilenc népgazdasági ágon belül harmincegy ágazatot, különböztetünk meg, s ezek további alágazatokra, azok pedig szakágazatokra bomlanak. Az ipar kilenc ágazatra tagolódik: logikus, hogy elsősorban ezek egymás közötti kapcsolatának kell rendezettnek lennie. Az kézenfekvő, hogyha fölépül egy ez a titka. A személyes példa. Amikor a tagok járnak élen a közért való viasko- dásban. ★ Az utolsó hat esztendőben kétszer volt már az egység legjobb szakasza az ötödik. S a vándorzászló elnyerésében mindannyiszor jelentős érdemeket szerzett Gulyás Károly, aki feleségével együtt viseli az acélkék egyenruhát. Persze, amikor nem utazik, lévén ugyancsak mozdonyvezető. Az asszony? Kemény fajta, s családszerető. Pár éve azért hagyta oda munkahelyét, hogy két gyermeküket nagyobb gonddal nevelhesse. Ám a keresményről. sem mondott le. Másfél ezerért bedolgozik a szociális foglalkoztatóba. — Ha egészség van, akkor nincs probléma! — mondja a jó tartású, fekete mozdony- vezető, s ebből természetszerűen következik, hogy nem nagyon kíméli magát. Szolgálat után kommunista műszakokat szervez, szívesen magyaráz-munkájáról az üzemlátogatásra érkező kisdiákoknak, példás teljesítményt nyújt az évi rendes lőgyakor- latokon, vagy éppen szélszereli a Farkas Imre utcai Általános Iskola rossz kazánját, hogy mielőbb korszerű kázfütéshez jussanak a gyerekek. Vagyis ő sem az a féle, aki csak buzdít; fogjuk -megr « ja^stsís. nagy erőmű, akkor oda tüzér Ifjanyag érkezzék folyamatosan, s az erőmű típusának megfelelően ez a tüzelőanyag szén, olaj, földgáz vagy éppen dúsított urán legyen. Folytatva a példák nem egészen él nélküli említését: ha bőlermő burgonyafajtákat vásárolunk külföldön termesztésre, s ha ezeket — a termelési rendszerek segítségével — rövid idő alatt nagy területeken vetjük, akkor óhatatlanul arra is gondolni kell: a korábbiakhoz képest megugró áru- mennyiséget hol helyezzük el, miféle tárolókban, milyen bel- és külföldi felhasználóknál, fogyasztóknál. Azaz: a mezőgépipartól a szállításon át a hűtőiparig, a tartósítóiparig, a vendéglátásig és a kereskedelemig nyúlnak a kapcsolatok ágai, s kétségtelen, ezek még az egyszerűbb ágaik közé tartoznak. A jövendő? Az 1979-es év feladatai? Igen, most egyre többet gondol az ötödik szakasz, a vontatási főnökség lövészegysége mind napi munkájára, mind a kiképzési feladatokra, amelyeknek velejárója a társadalmi szerepvállalás. — Hagyomány nálunk, hogy farsang táján fehér asztalnál összeülünk. Munkásőrök, családbeliek, s a velünk tartó szocialista brigádtagok. Hangulatosak ezek az esték, kis eszem-iszom- mal, tánccal. Meg aztán jók arra, hogy közvetlenebbül, fesztelenül megvitassuk dolgainkat. Előre tudom, mi lesz legközelebb az egyik beszédtéma. Nem titok, idei eredményeinkkel szeretnénk elnyerni harmadszor a legjobb szakasz címet. Nem könnyű. S ahhoz, hogy sikerüljön. nemcsak tizenhét lövész egyértelmű magatartása szükséges. Igazán jó teljesítményre úgy leszünk képesek, ha otthon megértő a család, munkahelyünkön támogatják törekvéseinket a szocialista brigádok. Hát majd erre a harmóniára koccintunk a Daliban! — jegyzi meg slusszként Baráti Attila, akit jó parancsnoki ténykedésre most már az is kötelez, hogy a tanácselnöktől annak idején ő vette át a kitüntetést. A HETVENES években rendkívül gyorsan tért hódított a földgáztüzelés. Ebben a hazai termelés nagyarányú bővítése mellett — a hatvanas évek végéhez képest a termelés a kétszeresére, a behozatal a hatszorosára nőtt —, az import fokozódása is szerepet játszott. A földgázbányászat fejlesztésére kiadott milli- árdok mellett szükség volt > gerincvezetékekre, a városi elosztóhálózatok felújításá- v ra, illetve megteremtésére; új tüzelőberendezések, gázégők megtermezésére és sorozatgyártására; korábban nem ismert tárolási szisztémák alkalmazására és — semmiség, ám ha nincs, akkor nagy a baj — olyan szagósító anyagra, mely a szagtalan földgázt „büdössé” teszi, az esetleges szivárgást, ömlést azonnal ész- revéteti. Sorolhatnánk a tények, esetek regimentjét, ám talán az eddigiekből is kiviláglik: már a tervezés szakaszában alapvető az ágazati kapcsolatok mérlegelése, csakhogy egészen pontosain, részletekbe menően nem lehet mindent előre számításba venni, programba foglalni. Éppen ezért a kapcsolatok gyakorlati érvényesítésénél némi rátartást kell hagyni; HAZÁNKBAN — tudományos alapossággal és rendszeresen — 1957. óta foglalkoznak az ágazati kapcsolatokkal, s készítik el azok terv-, illetve ténymér- legét. Természetesen a nagyösszesítésekben — cikkünkben szereplő példáinkkal ellentétben — nem gáztűzhelyek, kábelek, tárolóterek szerepelnek, hanem az áru-előállítás, az . értékképzés, a végső felhasználás sokszorosan egymásba fonódott jellemzői. A gazdasági fejlődés magasabb foka elválaszthatatlan az ágazati kapcsolatok folyamatos tökéletesítésétől, mind a tervezés. mind a végrehajtás, továbbá az utólagos elemzés alkalma vak Ugyanis: minél bonyolultabb feladatokat kell megoldani a termelőfolyamatokban. anna! nagyobb a jelentősége- az összehangoltságnak, a különböző ágazatok saját és mások céljaihoz idomuló kapcsolatának. Mészáros Ottó fNwwm& Hurrá, újítottak! (-ár) G. Molnár Fereng Tizenhét mesterlövész Mniefe^y €&ázó ma. teheti AT- Jól, pfiűtck Több mint egy hete lfiO asszony és lány kezdte meg a nagyrédci Szőlőskert Mezőgazdasági Termelőszövetkezet hajtatótelcpén a szőlőoltványok előkészítését. Évente 4,5—5 milliót metszenek többek között nttonelből. muskotályból, traminiből, saszlából és más rajtákból. Az oltványok április végén földbe kerülnek, azaz: „beiskolázzák” őket. Sándor Júzscfné és Sipos Istvánná nagy figyelemmel válogatja a szálakat. (Fotó: Tóth Gizella)
