Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-16 / 39. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Mexikó és az „olajélvágy” Carter amerikai elnököt a mexikóiak nem része- J sitették meleg fogadtatásban. Még meg sem érkezett, ; már nagy tömegek tüntettek ellene. A megmozdulá­sok — mintegy óriási felkiáltójel — előre vetítették:! nem lesz könnyű dolga az Egyesült Államok vezető- ! jének a szomszédos államban. Az egyszerű emberek, J akik az utcákra vonultak, elsősorban a latin-ameri­kai állam hatalmas olajkészletét féltik a „nagy étvá­gyú északi óriástól”, mert erre a kincsre az USA! most szemet vetett. Ezért ment az amerikai elnök személyesen < Mexikóba. Igaz, néhány pillanatig habozott, amikor J kiderült, hogy az USA teheráni nagykövetségét rö-j vid időre ismeretlen fegyveresek megszállták, és; fogva tartották a személyzetet. Aztán mégis az uta­zás mellett döntött, és megint csak az iráni esemé-J nyék miatt: a közép-keleti országban lezajlott de-1 mokratikus fordulat kérdésessé tette az onnan érkező J olajszállítmányokat, amelyek az amerikai szükségle-; tek legalább hat százalékát fedezték eddig. Az elnöki < látogatás másik kézenfekvő oka: Washington jelezni! kívánja, az Egyesült Államokban már nem úgy te-J kintenek Mexikóra, mint korábban. Magyarul: nem] nézik le a súlyos társadalmi-gazdasági gondokkal; küszködő „kis déli szomszédot”. Kérdés persze, mit szólnak Mexikóban a hirtelen J támadt „amerikai nagyvonalúsághoz”. Amit Portillo< elnök egy kőolaj-megállapodásért cserében minden-; képpen szeretne elérni, az az USA-ba illegálisan be-< vándorolt, mintegy 12 millió mexikói vendégmunkás! helyzetének rendezése. A korlátlan lehetőségek orszá- < gában embertelen körülmények között tengődő < mexikóiak ellen az amerikai jobboldal a látogatás; előtt újból heves támadást indított. Portillo elnöknek szándéka, hogy az ország füg-< gőségét csökkentse az USA-tól. Erre azonban kevés j a remény. Carter éppen azért ment oda, hogy ezt a függőséget erősítse; akadályozza szomszédját a széle-< sebb körű és önállóbb nemzetközi kapcsolatokban, < főleg a szocialista országokkal. S végül Cartemek! célja, hogy rábírja Portillót, ne csatlakozzék a kő-! olaj-exportáló országok szervezetéhez, az OPEC-hez.; Carter magabiztosan kezdte meg tárgyalásait! Portillóval: saját zsebében véli a tárgyalások „sike-! rének” aduját, az erőt, az utcazajjal nem törődik. A mexikói államfő „fegyvere” pusztán a kemény aka­rat és következetesség, ha odafigyelt választói in-! telmeire. Kocsi Margit Stratégiai megbeszélések Brown amerikai hadügyminiszter (a képen balról a második) Tel-Avivban Weizman izraeli hadügyminiszterrel és Dajan külügyminiszterrel tárgyalt. (Népújság — AP—MT1—KS — Telefotó) Mire készül Kína? Heltai András, az MTI tudó­sítója jelenti: A Fehér Ház nemzetbizton­sági tanácsa elkészítette köz­vetve a nyilvánosságnak szó­ló első értékelését Teng Hsziao-ping kínai miniszter­elnök-helyettes januári wa­shingtoni látogatásáról. Az amerikai állásfoglalást jól értesült körök szivárogtatták ki: az értékelés „mérsékelt­nek” tekinti Teng amerikai szereplését, ugyanakkor óv­ja az amerikai ipari és keres­kedelmi köröket a Kínával kapcsolatos túlzott várako­zástól, és kinyilvánítja. a kor­mány változatlanul .aggódik, hogy Kína „korlátozott” tá­madást indít Vietnam ellen. Illetékes fehér házi körök­ben elismerik, hogv amerikai részről sürgették: Teng mi­nél előbb utazzék el Wa­shingtonba. Fel sem merült, hogy az utat — tekintettel a végső szakaszukban levő SALT-tárgyalásokra — ame­rikai javaslatra elhalasszák. A sajátos, minden bi­zonnyal önigazolásra szánt amerikai érvelés szerint Teng szereplése, nyilvános kijelen­tésed állítólag mérsékeltnek lennének tekinthetőik, ahhoz képest, ahogy Teng a Szov­jetunióról Pefcingben vagy más országokban szokott nyi­latkozni. Washington hivata­los helyein azt is sikernek tudják be, hogy a kínai ve­zető kivételesen nem be­szélt a háború elkerülhetet­lenségéről, t Ugyanakkor amerikai kor­mánykörökben nem tartanák „meglepőnek” ha Kína „kor­látozott katonai lépéseket tenne Vietnammal szemben”. Ezt diktálja az elmúlt évek kínai politikájának logikája, a közelmúltban tett sok pe­kingi kijelentés, bár Washing­tonban Teng látogatása után Harold Brown amerikai hadügyminiszter szerdán folytatta megbeszéléseit iz­raeli kollégájával, Ezer We- izmannal és tanácskozott Dajan külügyminiszterrel is. A tárgyalások fő témája a két ország új stratégiai el­képzelése volt az iráni sah megdöntésének összefüggé­seiben. Ugyancsak szerdán Brown ellátogatott a megszállt Ciszjordániába és a Golan- fennsíkra. A washingtoni külügyminisztérium szük­ségesnek tartotta, hogy ma­gyarázatot adjon a szokat­lan gesztusra: Hodding Car­ter külügyi szóvivő hangsú­lyozta. hogy a megszállt te­rületek meglátogatása nem jelent semmilyen változást az amerikai politikában. A moszkvai Pravda csü­törtöki számában Brown körútjáról megállapítja: Az amerikai sajtó' nem tartja szükségesnek, hogy véka alá rejtse Brown had­ügyminiszter közel-keleti kőrútjának céljait. A Pen­tagon vezetője helyszíni fel­mérést. értékelést végez a stratégiai fontosságú terüle­ten az iráni fejlemények kapcsán végbement változá­sokról. Mint a Pravda megállapít­ja. az amerikai katonai ve­zetés a régi módszerhez fo­lyamodik stratégiai számí­tásainak kudarca láttán: ka­tonai tömböt akar létrehoz­ni. A szovjet lap ezzel kap­csolatban az AFP hírügy­nökséget idézi, amely a Pentagonhoz közelálló for­rásokra hivatkozva számolt be a nyugat-barát országok közép-keleti tengelyének ki­alakítására irányuló tervek­ről, ellensúlyozandó katonai .Nwüsöß, 1313. február 16* péntek vonatkozásban Irán kiesé­sét. A Pravda ezen túlme­nően emlékeztet arra, hogy a tervezett tengely két leg­főbb eleme Izrael és Egyip­tom lenne, ugyanakkor be kívánják vonni a szövetség­be Szaud-Arábiát is. Az iráni milliók életében február 12-e új korszak kezdetét jelzi: ezen a napon tetőzödött az a gigászi küz­délem, amely a gyűlölt mo­narchia megdöntésére bon­takozott ki az országban, s amelyben részt vettek a vallási és a világi ellenzék legkülönbözőbb áramlatai, a fanatikus síita muzulmán hívőktől a kommunistákig. Győzött a demokratikus né­pi forradalom, véget ért a Reza-dinasztia több mint fél évszázados uralma. A megdöntött császár, aki a legnagyobb perzsa ural- kolók nyomdokaiban szere­tett volna járni, aki modern tőkés nagyiparról és a Per­zsa-öböl ellenőrzésére al­kalmas hadseregről álmo­dott, s aki közben óriási magánvagyonra tett szert, egyszerű hegyi pásztorok unokájaként látta meg a napvilágot. Apja a Kaspi-tó mellett egy hegyi faluban nőtt fel. Családja olyan szegény volt, hogy 14 éves korában ön­ként állt be a hadseregbe, ahol legalább enni kapott. Így mesélte el pályafutása kezdetét Reza kán, akit ki­vételes bátorsága miatt ha­marosan tiszti rangra emel­tek. Ezredes volt, amikor félesége 1919 október 26-án ikreknek adott életet, egy lánynak és egy fiúnak. (Az utóbbit a szülők Mohammed névre keresztelték. Nagy jö­vőt szántak neki, svájci is­kolában neveltették, ott is­S ierkedett meg az iparoso- ott Nyugat technikai. vív­mányaival, köztük a repü­lőgépekkel, amelyek veze­tését magas fokon elsajátí­totta.) Reza kán 1925 decembe­rében megdöntötte a Ka- dzsar-dinasztiát, s maga ült a trónra. Fasisztabarát lé­vén, amikor a második vi­lágháború kitört, a hitleri Németország rendelkezésére akarta bocsátani országát, hogy onnan Indítsanak tá­madást a Szovjetunió olaj­ban gazdag déli körzetei el­len. Ezért 1941. augusztusá­ban Anglia és a Szovjet­unió megszállta Iránt. Reza kán az ország elhagyására kényszerült; a trónról le­mondott fia javára. Reza Pahlavi, környezete taná­csára, megnősült, feleségül vette Faruk egyiptomi ki­rály 17 éves lányát, akitől azonban hamarosan elvált, s utódjául Sorayát választot­ta. de vele sem élt sokáig. A háború éveiben politiká­val nem sokat foglalkozha­tott, egyetlen nyilvános sze­replésére 1943-ban Sztálin. Roosevelt és Churchill tehp- ráni‘ konferenciáján került sor: találkozott ; az- állam­férfiakkal, csupán ennyi volt a szerepe A német fasizmus fölött sem tudják, hogy milyen lé­pésre készül Kína a térség­ben — közölték. Blumenthal amerikai pénz­ügyminiszter hamarosan ese­dékes pekingi látogatásán ar­ra törekszik majd, hogy gyorsan lezárják a kölcsönös vagyoni követelések ügyét, majd a két ország közös gaz­dasági bizottságot hozzon lét­re. A Fehér Ház minden­esetre óvja az amerikai üz­letembereket a túlzott vára­kozásoktól. Jóllehet, Kína 105 nagy létesítményt készül építeni túlnyomórészt nyugati segítséggel, változatlanul tisz­tázatlan, hogy rendelkezik-e Peking I Tízévi bujdosás után elő­került Zsen Hua-ming, aki 1967-ben végzett a Csiilin tartományi egyetem matema­tika szakán. ., A fiatal matematikus elkö­vette azt a hibát, hogy mind­járt a kulturális forradalom első szakaszában kiszámí­totta: „beteg forradalomról” van szó, és nagybetűs fali­újságokon tiltakozottt a kul­turális forradalom radikális irányítóinak elmélete, gya­korlata ellen. Mi több: ver­set írt, amelyben „Északról Délre szálló verébnek” titu­lálta Csiang Csirig asszonyt, Mao Ce-tung feleségét. Vá­laszul szélsőségesen reakciós­nak, a nép és a párt ellen­ségének nyilvánították, s ke­gyetlen üldöztetésnek, kínzá­soknak vetették alá. Végül is sikerült kiszabadulnia a vö­aratott sikerek nem marad­tak hatás nélkül az iráni népre sem. Megerősödött a haladó mozgalom, jelentős politikai tényezővé vált az 1920-ban alakult kommunis­ta párt, amelyet azonban 1925-ben betiltottak, s 1941- ben Tudeh Párt néven ala­kult újjá. A párt az 1943-as vála*aiaBOfcon 10 parlamen­ti mandátumot szerzett. A fellendülő népmozgalom ki­emelkedő fejezete volt az iráni Azerbajdzsán népének harca az autonómiáért, amely 1945 végén az általá­nos választások eredménye­ként, a köztársaság megala­kításával ért véget. Ezzel egyidőben a kurdok is auto­nómiát követeltek. Az iráni kormány csak akkor határozta el magát az azerbajdzsánokkal és a kurdokkal való leszámolás­ra, amikor a Szovjetunió — 1946. elején — kivonta csa­patait az országból, ugyan­akkor Anglia és az Egyesült Államok kormánya elhatá­rozta, hogy nem engedik kicsúszni a kezükből az olajban gazdag stratégiai fontosságú országot. Az amerikaiak Teheránba küld­ték Schwarzkopf tábornokot, aki a sah tanácsadójaként irányította az azérbaidzsáni és kurdisetáni mozgalom-le­verését,. A kegyetlen ve­rengt során tizenötezer emberi gyilkoltak le, köztük az ehhez elegendő pénzügyi forrásokkal, illetve képes-e az ország a fejlett technoló­gia meghonosítására? Az Egyesült Államok haj­landó Kínának „kettős ren­deltetésű”, tehát katonai cél­ra is hasznosítható berende­zéseket is eladná — de csak 'akkor, ha bizonyos százalékot kap. A hivatalos álláspont szerint ilyen technikát Pe­king csak akikor vásárolhat, ha kötelezi magát annak bé­kés célú felhasználására, s még helyszíni ellenőrzést is megenged. Kína mindeddig elutasította a feltételeket. rösgárdisták karmaiból és nyomtatlanul eltűnnie. Éve-. ken át körözték és nyomoz­tak utána, de nem sikerült kézre keríteni. A tízévi bujdosás után elő­került és a Csiling tartomá­nyi egyetemre meghívott ma­tematikus elmondotta, hogy 1968 és 1970 között szülei há­zában, egy egészségtelen, föld alatti veremben húzta meg magát. Mivel súlyosan megbetegedett és paralízis fenyegette, később Hejlung- csiamg tartományba mene­kült és a hegyek között, vad­emberként tengette életét. Körözés alatt állt, ezért nem regisztrálhatta magát a helyi hatáságoknál, hogy élelmi­szerjegyekhez jusson. Hosszú éveken át arra kényszerült tehát, hogy maga tákolta kunyhóban lakjon, és vad növényeken, apró vadállatok húsán éljen. a Tudeh Párt ismert veze­tőit, szakszervezeti akti­vistákat és haladó szemé­lyiségeket. A Tudeh Pártot 1949-ben törvényen kívül he­lyezték és azóta illegálisan működött. Az 1947-es választásokon mandátumhoz jutott egy Moszadik nevű politikus, a nemzeti burzsoázia képvi­selője, aki 1950-ben a par­lament olajügyi bizottságá­nak lett az elnöke és szívó­san küzdött az olajkincs államosításáért. Razmarah tábornok-miniszterelnök azonban húzta-halasztotta az ügyet, mígnem 1951. áprili­sának első napjaiban egy fanatikus hívő-nacionalista golyói ki nem oltották az életét, éppen akkor, ami­kor reggeli ájtatossága vé­geztével kilépett az egyik mecset ajtaján. Temetése óriási tüntetés­sé vált. A tömeg azonban nem a tábornok-miniszter­elnök gyilkosainak kézre kerítését követelte, hanem Moszadik nevét skandálta. A sah egy ideig megkísé­relte az ellenállást, 1951. áp­rilis 28-án azonban végül is miniszterelnökké nevezte ki Moszadikot, majd két hét múlva kénytelen volt aláír­ni az olaj államosításáról szóló törvényrendeletet is. Ez volt az első nagy csa­ta, amelyet a császár és an­gol—amerikai tanácsadói az iráni hazafiakkal szemben elvesztettek. A haladó erők gvőzelme azonban nem bizo­nyult tartósnak. • Kanyó András (Következik: A „fehér for­radalom’"' Külföldi jelentések SZÓFIA' Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök csütörtökön délelőtt baráti látogatásra Bulgá­riába érkezett. A vendéget a Razgrad megyei Vödén repülőterén Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke fogadta. BERLIN Ítéletidő az NDK-ban és az NSZK-ban. Az éjszaka fo­lyamán az újabb havazás és az erős szél még nehe­zebbé tette a már szerdán is sok gondot okozó forgal­mat Az NDK északi körze­teiben gyakorlatilag járha­tatlanok a köíutak, s egyre több a vonatkimaradás is. Több fontos állomás beje­lentette, hogy nem tud fo­gadni vonatokat. Rostock, Schwerin, Neu Brandenburg, Potsdam, Magdeburg és az Odera menti Frankfurt megyében csakúgy, mint Berlinben, több ezren dolgoznak , az utak és a sínek tisztításán. Anglia déli részéről Is hó­viharokat jelentettek. BONN A huszonnégy órája tartó szakadatlan havazás, or­kánszerű szél és az áradá­sok miatt katasztrófariadót léptettek életbe az NSZK legészakibb tartományában, Schleswig-Holsteinben. A többi északi körzet túlnyomó többségében általános jár­műhasználat! tilalmat ren­deltek el. A Rajna—Majna vonaltól északra sem a köz­utakon, sem a vasútvonala­kon nincs biztonságos köz­lekedés, és a légiforgalom is megbénult. A Német Szövetségi Köz­társaság valamennyi északi városában iskolai szünetet rendeltek el. TOKIÓ Japán politikai körökben és a japán sajtóban folyta­tódik a kínai politikai hely­zet és a vezetésen belüli erőviszonyok felmérése. To­kiói megítélés szerint Kíná­ban ebben az esztendőben olyan folyamatok vannak kibontakozóban, amelyek is­mét kérdésessé teszik a kí­nai vezetés „összeforrottsá- gát”. Japán megfigyelők sze­rint a kínai vezetésen belü­li ellentétek a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának 1978. decemberi plénumán kialakult látszó­lagos kompromisszum meg­szűnéséhez' vezethetnek. Bár Teng Hsziao-pingnek és hí­veinek pozíciója megerősö­dött a KKP KB-n, valamint a Politikai Bizottságon be­lül, nem sikerült eltávolíta- niuk a párt vezetőszervei­ből a „kulturális forrada­lom” idején felszínre került politikusokat. GENF Szerdán az ENSZ emberi jogok bizottságának 35. ülé­sén határozatot fogadtak el arról, hogy táviratban szó­lítják fel Izraelt: haladék­talanul szüntesse be a Pa­lesztin foglyokkal szemben alkalmazott embertelen bá­násmódot, és a megszállt arab területeken végrehaj­tott megtorlásokat. VARSÓ A tervek szerint idén mintegy 440 ezer gépkocsit gyárt a lengyel járműipar — csaknem 20 ezerrel töb­bet a múlt évinél. Ebből a varsói személygépkocsigyár ad mintegy 122 ezret — a Polski Fiat 125P, a Polonez valamint az összeszerelt Fiat és Zasztava típusokból együttesén. A Bielsko Biála-i kisautógyár idén először 2oo e* er P dski Fiat 126 P-t í »állít A megrendelóknék. Hz iráni vihar 1. A pásztor unokája Vadonból jött matematikus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents