Népújság, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-15 / 38. szám
A Pénzügyminisztérium és Magyar Nemzeti Bank közleménye Olcsóbb hazaiakkal pótoljak A növényvédőszer-elosztás új elve Nemzetközi idegenforgalmunk az elmúlt évben is jelentősen tovább bővült. Kereken 17 millió külföldi — IS,3 millió a szocialista országokból, 1,7 millió a tőkés országokból — kereste fel hazánkat. A szocialista országokból érkezők közül 6,5 millió csehszlovák, 3,3 millió jugoszláv, 2,9 millió pedig lengyel állampolgár volt. Ugyanakkor 5,4 millió magyar állampolgár utazott külföldre. Az idegenforgalomból kereken 8 milliárd forintnak megfelelő devizabevételünk származott, a kiutazók devizaellátására mintegy 3,5 milliárd Ft összegű devizát fordítottunk. Nemzetközi idegenforgalmunk versenyképességének elősegítését, feltételeinek javítását, devizabevételeink fokozását továbbra is fontos feladatnak tekintjük. Szükséges azonban a megnövekedett forgalmat kísérő kedvezőtlen jelenségek mérséklése is. Ezeket figyelembe véve készülünk fel az 1979. évi idegenforgalmi idényre. A rubelelszámolású országokba utazó magyar állampolgárok valutaellátásának feltételei változatlanok maradnak. Ezek szerint az egyénileg utazók, a szervezett utazásokon részt vevők évente 10 000 forint erejéig, ezen felül a gépjárművel utazók üzemanyag céljára igényük szerint vásárolhatnak valutát. Növelni fogjuk a valutakiszolgáltató helyek számát. Számolni lehet azzal, hogy több szocialista országban, kölcsönösségi alapon, a jövőben fokozottabban ellenőrizni fogják, hogy rendelkeznek-e a beutazók tartózkodásuk költségeinek fedezetére kellő összegű, hivatalos átváltóhelyen vásárolt fizető- eszközzel. Az illetékes magyar és lengyel szervek erről már megállapodtak. E szerint folyó év március 1-töl magyar állampolgárok egyéni magánutasként csak akkor utazhatnak Lengyelországba, ha minimálisan 800 zloty összegű fizetőeszközzel rendelkeznek. Amennyiben tartózkodási idejük a 4 napot meghaladja, minden tartózkodási napra ez az összeg 200 zlotyval növekszik. Hasonlóan, lengyel állampolgárok magyarországi egyéni magánutazásukhoz hivatalos lengyel valutakiszolgáltató helyen vásárolt, legalább 600 Ft összegű forint fizető- eszke :/.el kell, hogy rendelkezzenek. mely 4 napon túli tartózkodás esetén napi 150 forinttal növekszik. Ameny- nyiben más országokkal is sor kerül ilyen megállapodásra, a sajtó útján időben tájékoztatást fogunk adni. Rubelelszámolású valuták nem kereskedelmi árfolyama államközi megállapodásokon alapul, ezért az árfolyamok most nem változnak meg. Gazdaságpolitikai szándékunk, hogy a konvertibilis elszámolású valutáknál a forint egységesebb értékelése, az egységes árfolyam felé közelítsünk. A konvertibilis elszámolású valuták nem kereskedelmi és kereskedelmi árfolyama között eddig 100 százalékos különbözet érvényesült, a kereskedelmi árfolyam kétszerese volt a nem kereskedelmi árfolyamnak. Ez a különbözet 1979. február 15-i hatállyal 75 százalékra mérséklődik. Ennek következtében a konvertibilis elszámolású valuták nem. kereskedelmi árfolyama emelkedik. Ez az árfolyam lényegében a lakossággal kapcsolatos elszámolásokban (pl. turizmus, rokoni támogatások, szerzői jogdijak, stb.) kerül alkalmazásra. Nemzetközi idegen- forgalmunkban legjelentősebb valuták közül pl. 1 USA-dollár nem kereskedelmi árfolyama 17,79 Ft volt, ezentúl 11,10 Ft lesz, kereskedelmi árfolyama továbbra is 10.43 Ft marad; 1 osztrák Schilling nem kereskedelmi árfolyama 1,36 Ft volt, ezentúl 1.55 Ft lesz, kereskedelmi árfolyama továbbra is 2,71 Ft marad. Ez azt jelenti, hogy a konvertibilis valutát beváltó külföldiek valutájukért az eddiginél több forintot kapnak, ami feltehetően az eddiginél hosszabb tartózkodásra, több idegenforgalmi szolgáltatás igenybevételere ösztönöz. Végső soron tehat az intézkedéstől konvertibilis idegenforgalmi devizabevételeink növekedését várjuk. \ Több forintot kapnak azok a magyarok, akik külföldről kapott nyugdíj, rokoni támogatás, örökség, szerzői jogdij stb. elmen váltanak be konvertibilis valutát forintra. Ugyanakkor azoknak a magyar állampolgároknak, akik konvertibilis valutát vásárolnak (pl. egyéni kiutazáshoz), vagy valuta tartalmú szolgáltatást vesznek igénybe (pl. társasutazás külföldi menetjeggyel), az eddiginél több forintot kelU' fizetniük. Nem érmti ez az intézkedés az utazási irodák által 1.979. évre már meghirdetett társas- utazások árait, kivéve a költőpénzért fizetendő összeget. ★ A magyar állampolgárok 1979. február 15-től utazásaikhoz az eddiginél több konvertibilis valutát vásárolhatnak és bővül a turistaútlevéllel meglátogatható országok köre. Az alábbi intézkedések célja egyrészt az, hogy a nem kereskedelmi árfolyamváltozás ne csökkentse a vásárolható Valuta összegét, másrészt, hogy állampolgáraink — népgazdaságunk léhetőségeivel összhangban — jobb feltételekkel utazzanak külföldre. A tőkés országokba és Jugoszláviába egyéni turistaútlevéllel utazók az eddigi személyenkénti 4000 Ft helyett 4500 forintért vásárolhatnak valutát, az eddigi feltételek szerint. Ezen felül személyenként 1500 Ft értékű konvertibilis elszámolású többletvalutái lehet egyidejűleg vásárolni. — A nem kereskedelmi árfolyamok emelkedésével arányosan növekszik az a forintösszeg, amelyért az utazási irodák társasutazásaival tőkés országokba és Jugoszláviába utazók költőpénzt vásárolhatnak változatlan feltételekkel. A társasutazóknak is lehetőségük nyílik költőpénzük kiegészítéseként személyenként 300 forintnak megfelelő többletvaluta egyidejű vásárlására. — A látogató-útlevéllel tőkés országokba és Jugoszláviába utazók változatlan feltételek szerint továbbra is személyenként 500 forintnak megfelelő konvertibilis elszámolású valutát vásárolhatnak, amelyet egyidejűleg kiegészíthetnek személyenként 300 Ft értékű többletvalutával. A többletvaluta vásárlásánál 40 százalék illetéket kell fizetni. Akik utazásukhoz a szükséges valutát már megvásárolták, de utazásukra csak február 15. után kerül sor, a többletvalutát a valutakiszolgáltató helyen pótlólag megvásárolhatják. ★ 1975. február 15-től bővül a turistaútlevéllel meglátogatható országok köre. Eddig Európán kívül csak azokba az országokba lehetett egyéni turistaként utazni, amelyekbe menetrendszerű magyar légijárat közlekedett. Ezentúl Európán kívüli országokba (pl. Kanadába és az USA-ba) is igényelhető turista-valutaellátmány és váltható meg forintért a repülőjegy, ha a turista olyan légijáratot vesz igénybe, amelynél a repülőjegy megvásárlása nem jár konvertibilis valutakiadással a népgazdaság számára. Ez a lehetőség jelenleg a KGST-tag- országok által üzemeltetett légijáratoknál áll fenn. Kivételt képeznek — a külföldre utazásról és az útlevelekről szóló jogszabályokkal összhangban — azok az országok, amelyekben a magyar állampolgárok érdekés jogvédelme nem biztosítható. ★ Népgazdaságunk és va!a-( mennyi állampolgárunk érdeke, hogy nemzetközi idegent orgálmu n k szervezetten, rendben bonyolódjon le, nemzeti valutánkat megvéd- jük a spekulációval szemben és elősegítsük, hogy a hozzánk látogató külföldiek kellemesen érezzék magukat. Devizajogszabályaink módosításával is e célok megvalósítását kívánjuk elősegíteni. Tekintetbe kell vennünk, hogy az áruválasztékunk, egyes árak és szolgáltatások árszínvonala eltér el- sorban a bennünket körülvevő országokétól. Az Elnöki Tanács módosította a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. sz. tvr.-t, a pénzügyminiszter pedig az 1/1974. (I. 17.) PM. sz. rendeletet. A módosított jogszabályok — amelyek 1979. március, 1-én lépnek hatályba — legfontosabb rendelkezései a következők : — Külföldiek a magukkal hozott valutát csak hivatalos átváltóhelyen (pl. MNB, OTP, utazási irodák stb.), a hivatalos árfolyamon válthatják át forintra. Magyarok forintért valutát szintén csak ezeken a hivatalos átváltóhelyeken vásárolhatnak. — Az eddigi személyenkénti 400 Ft helyett kevesebb forint vihető ki. illetve hozható be: belföldiek személyenként 200 forintot (50 forintosnál nem nagyobb címletekben). külföldiek pedig 100 forintot (csak érmékben) hozhatnak be, illetve vihetnek ki. A magyar állampolgárok külföldre kivihető forintot azonban csak a rendeletben felsorolt KGST-tagállamok- ban válthatják át. az ottani hivatalos átváltóhelyeken. — Külföldiek a magukkal hozott ingóságaikat magán- forgalomban Magyarországon nem értékesíthetik. — Magyarországról kiutazó magyaroknak és külföldieknek továbbra is lehetőségük lesz, hogy utazásuk időtartamára, de legfeljebb három napra való — fogyasztásra közvetlenül alkalmas — élelmiszert magukkal vigyenek. Húsipari termékekből azonban legfeljebb 1 kg, ezen belül fajtánként csak fél kg vihető ki: Az a külföldi azonban, aki 24 óránál rövidebb ideig tartózkodott Magyarországon, itt vásárolt élelmiszerből csak 100 Ft értékű úti élelmiszert vihet magával. ★ Az árfolyamok módosításával, a valutaellátási intézkedésekkel és a magyar—lengyel megállapodás feltételeivel kapcsolatban a bankok, a valutakiszolgáltató helyek és az utazási irodák adnak részletes tájékoztatást. A jog- szabály-módositások teljes szövege a Magyar Közlöny 1979. február 15-i számában jelenik meg. A petőfibányai művelődési házban gyűltek össsze a gépüzem IV. pártalapszer- vezetének kommunistái február egyik délutánján, hogy a több mint hétszáz fős létszámmal dolgozó üzem gyártáselőkészítési, szervezési és irányítási, munkájáról valamint a párt határozatainak, gazdaság- politikai célkitűzéseinek végrehajtásáról adjanak számot. Nem könnyű a feladata a hivatali (IV.) pártalapszer- vezet vezetőségének, hiszen az előttünk levő három alapszervezet a termelés területén működik. Egyrészt azért, mert az .itteni kommunista vezetőkön, műszaki párttagokon keresztül irányítják a termelést, szervezik a gyártáselőkészítést, így jórészt nem mondhatók kimondottan hivatalnak. Másrészt, hatáskörük és működési terülétük összefonódik az üzemi pártvezetőséggel, mint felsőbb szervvel, irányító testülettel. Ezt wgyan a vezetőség beszámolója nem mondta ki egyértelműen, de lepten-nyomon érzőé Ezekben a napokban a szövetkezeti közgyűléseken szavaz a tagság az idei tervekről. Űj feladatok előtt állnak gazdaságaink. Az már bizonyos, hogy a nagyobb műszaki fejlesztésre, a szakértelemre ebben az évben ^minden korábbinál nagyobb' szükség lesz. Tíz-tizenöt százalékkal drágábbak Sokat beszélnek róla és már sokszor leírtuk, hogy a világpiacon bekövetkezett kedvezőtlen változások mennyire nehezítik a gazdálkodást. Az európai tőkés országokban például az utóbbi két hónapban átlagosan 10—15 százalékkal emelkedtek a növényvédő- szer-árak. Az így kialakult helyzet arra kényszerítette mezőgazdaságunk irányítóit, hogy az idén kevesebb tőkés importból származó növényvédő szer felhasználására irányítsák a közös gazdaságok figyelmét. A hiányok pótlására pedig hazai, illetve a KGST-orszá- gokban gyártott szereket használják fel. Az üzemekben nem kevés az a vélemény sem, hogy mindez nehezíti a (termelést. Pedig arról szó sincs, hogy ezentúl a tőkés országokból importált növényvédő szereket nem használhatnak fel a gazdaságok, hanem inkább kevesebbet! A termelés színvonalának javításához, a hozamok fokozásához, a kártevők és a kórokozók elleni védekezéshez szükséges szereket ezentúl, megyei elosztás alapján kapják az üzemek. Az új elosztási elv alapján, a kedvezőtlen változások ellenére is biztosítják a termeléshez szükséges növényvédő szereket. Az idei évtől azonban ezeket a drága, nagy értékű anyagokat csak ott engedik felhasználni, ahol biztosítva vannak a műszaki 'és szakmai feltételek a nagyobb hozamok eléréséhez. Termelési körzetek szerint Az egész évi elosztást, most februárban a Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás irányítja, melyben közreműködnek a TESZÖV, a termeltető vállalatok, a termelési rendszerek, valamint az Ag- roker vállalat képviselői is. Az elosztásnál figyelembe dött — amikor félszáz kommunista, az alapszervezet párttagsága összeült, hogy meghallgassa a vezetőség éves munkájáról szóló beszámolót, s megvitassa az 1979-es év fontos feladatait, a határozatok végrehajtásának módozatait. Menczel Artúr, az alapszervezet titkára terjesztette elő a kissé rövidre szabott beszámolót, mert mint a vitában is kiderült, az igen alaposan elemzett gazdasági feladatok értékelése mellett — ami helyes ivóit — többet kellett volna szólni a beszámolóban a partvezetőség testületi munkájáról, a kádermunkáról, a helyi határozatok végrehajtásának értékeléséről. Az üzem főbb gazdasági mutatójának alakulásáról jogos büszkeséggel szólt a beszámoló, mert a kitűzött tervszámokat jóval túlteljesítették. Abban, hogy az üzem eredménytervét többszörösen, az árbevételi tervének pedig csaknem más- félszeresét teljesítette, igen nagy szerepe volt az alap- szeraezet vezetösegenek és veszik, hogy az egyes termelési körzetekben, mint például a hevesi homokháton, az egri es mátraalji borvidékén melyek a gyakori kártevők. Azokat a szereket pedig, melyekből kevesebb áll rendelkezésre, olcsóbb hazaiakkal pótolják. Ez a gazdaságosságot, az ésszerűbb takarékosságot segíti elő. Gyakori volt ugyanis, hogy korábban olyan üzemek is vásárolhattak a drága, tőkés importból származó növényvédő szerekből, amelyekben nem voltak meg a feltételek ezek használatára. A költségeket csak emelték, de a terméstöbbletben mind ez nem mutatkozott meg. 1979-ben a kalászosok vegyszeres gyomirtásához elegendő készítmény áll rendelkezésre. Gondot egyedül a vadzab elleni védekezés okoz, amely az utóbbi évben jelentősen elterjedt Heves megyében. Gombabetegségek ellen is biztosítják a gazdaságoknak ia francia és magyar gyártmányú vegyszereket. Ezeket főleg a zöldségfélék, a kalászosok és az almás kertek védekezésére használhatják. A kukorica két veszélyes gyomnövénye Heves megyében a vadköles és a disznóparaj. Az ellenük való védekezéshez szükséges belga és magyar szerekből azonban kevesebb van, mint amennyi az igény, így csak a fertőzésveszélyes területekre tudják biztosítani. A magyar gyártmányú, már jól bevált gyomirtó . szerekből azonban lesz elég az idén is. Táblánkénti ismeret A csaknem háromezer hektáros cukorrépa-termőterületre, ebben az évben elegendő mennyiségben állnak rendelkezésre a hazai és a tőkés importot pótló szovjet gyártmányú szerek. A rendszerekhez tartozó és napraforgó-termelő gazdaságokat folyamatosan ellátják gyomirtó szerekkel, a kertészetekben a paradicsomhoz és a dohányhoz az esetleges járványveszélyes kórokozók ellen, kellő meny- nyiségű francia gyártmányú növényvédő szert szállítanak. A gyümölcsösök védelmét főleg a réz- és szerves-' anyag-tartalmú szerekre alapozzák. A szőlőkben a szürkerothadás ellen általában használt tőkés készítmények azonban csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre! Ezek pótlására a jól bevált hazai tagjainak. Olyan fontos gazdaságpolitikai célkitűzés megvalósítását kellett elősegíteniük, mint a paksi atomerőmű falceüa acél- szerkezeteinek legyártását, a jugoszláv exportra készített rézsühídgyártást és -szállítást, és a külfejtéses bányaüzem kotrógépeinek nagyjavítási munkáit. Ezek a fontos célkitűzések eredményesen megvalósultak. Persze nagy erőfeszítést követelt a gyártáselőkészítéstől az anyagbiztosítás és a munkaszervezés minden kommunistától, műszaki vezetőtől egyaránt. Hogy az 1979. éves feladatok megvalósuljanak, megfeszített, munkát igényelnek e hivatali alapszervezet kommunistáitól a gyártáselőkészítés területén. Mint ahogyan a beszámoló is tartalmazta, a termelési, technológiai, a villamos- és a normacsoportok együttműködésén, munkamegosztásán a jövőben javítani szükséges. Kapcsolatunkban az amyagellátó csoporttal és a termelöműhelyekkel jobb összhangot kell biztosítani. növényvédő anyagokat használják fel üzemeink. Közös gazdaságainkban az elmúlt években az a helytelen szemlélet alakult ki, hogy a talajlakó kártevők meghatározása nélkül végezték a földek fertőtlenítését. Ez nemcsak gazdaságossági, hanem környezet- védelmi szempontból is káros volt! Ezért lényeges, hogy az idén gazdaságaink csak ott végezzenek fertőtlenítést, ahol előzőleg már meg is győződtek a talajlakó kártevőkről. Azért szükséges ez, mert talaj fertőtlenítő szerekből csak korlátozott mennyiség áll rendelkezésre. Gyoiiitérképek Ezzel válik igazán az üzemi növényvédelmi előrejelzés az okszerűség alapjává, ami zsebre menő dolog, hiszen a termelési költségek 40 százalékát ma már az agrokémiai és növényvédelmi tevékenység teszi ki. Ezért szükséges, hogy a nagyüzemekben az okszerű műtrágyázáshoz már nélkülözhetetlen talaj térképek melletti úgynevezett gyomtérképeket is készítsenek. Ezeken a térképeken rendszeresen nyomon követhetik a gyomok megjelenését és terjedését. A felmérés hozzájárul a védekezés megfelelő előkészítéséhez, mert az észszerű növényvédelem nem csupán a permetezést, a porozást jelenti, hanem az egésznek az alapja, a gondos előkészítés! Ami pedig a gépeket illeti, azok beszerzésével nem lesz gond az idén. A Heves megyei Agroker Vállalatnál eddig összesen tíz növényvédő gépet rendeltek, annak ellenére, hogy az első félévben 48 áll rendelkezésre. Van tehát lehetőség a további fejlesztésre. Hogy a következő években se legyen gond az ellátással, jó lenne, ha a gazdaságok egykét évre előrejeleznék az Agrokernek gépigényüket. Ez a gyártást is megköny- nyítené. A növényvédelem jelentősége évről évre növikszik. A szerek elosztásának új elve azonban nem jelentheti, hogy egy-egy anyag hiánya miatt a terméshozamok tovább nem növelhetők. Ez az indok rossz! Mert, ami hiánycikk, azt pótolják mással. így a még gazdaságosabb növényvédőszer-fel- használásra és a jövedelmezőbb termelésre ösztönzik az üzemeket. Mentusz Károly Hiszen az atomerőmű acél- szerkezeti gyártása és az eocénprogramban való részvétel ezt megköveteli. A vita résztvevői szóltak a jövőbeni feladatokról, a megoldás előtti problémákról adtak javaslatokat. így esett szó például arról, hogy az alkalmazotti és fizikai munkát szembeállító nézetet le kell szerelni, nem szabad megengedni, hogy a műszaki-alkalmazotti munkát lebecsüljék. Az is elhangzott — általános egyetértés közepette —, hogy a műszaki, nem vezető beosztású dolgozók részére biztosítani, illetve létre kell hozni hasonló fórumot, mint a termelési tanácskozás. Hatékonyabb szervezést igényel a műszaki dolgozók továbbképzése is. A beszámoló taggyűlés végezetül felmentette tisztsége alól Liptak József szervező titkárt, mivel, más fontos gazdasági területre került és egyhangúlag megválasztotta Szálkái Lászlót a pártvezetőség tagjává. Dobrocsi Pál 1979. február 15., csütörtök Beszámoló taggyűlésekről jeleatjük Kómmislák inukról, munkájukról
