Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-12 / 9. szám
Iparosodó mezőgazdaság Ma szinte természetes, hogy mezőgazdasági nagyüzemeinkbe 200 lóerős teljesítményű traktorok is kerülnek. Sőt jövőre már dolgozhatnak néhány gazdaságban a 300 lóerős K—701- esek is. A szuperszelektív gyomirtó vegyszerek nélkül elképzelhetetlen a szántóföldi növénytermesztés. Legfeljebb akörül bontakozik ki vita, hogy melyik szer hatékonyabb. Termelőszövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban egyre nélkülözhetetlenebbek a speciális állat- tenyésztési berendezések, mindennaposak az úgynevezett magajáró célgépek, a hatalmas üzemanyagtartályok, a transzformátorok. Szemmel látható, kézzel fogható valóság a hazai mezőgazdasági termelés átalakulása, a termelési megoldások gyökeres átformálódása. A változás alapvető forrása abban a tudományos- technikai forradalomban keresendő, amely mindenekelőtt a technika, a kémia, a biológia eredményei révén a mezőgazdaságban világszerte tapasztalható. Ollhon a korszerűségnek A felszabadulás előtt és jó ideig a felszabadulás után is az elmaradottság, a lassú haladás volt jellemző a termelésre a magyar mezőgazdaságban. Így aztán hosszú évtizedek során • csak nőtt - a különbség a nálunk - tapasztalható termelési színvonal és a világ legfejlettebb mezőgazdaságai között. A mezőgazdaság szocialista átalakítása nyomán, viszont olyan erők bontakoztak ki a mezőgazdaságban, az országban, melyek segítségével elkezdődhetett felzárkózásunk a legeredményesebben gazdálkodók mögé. Nálunk is erőteljesen érvényesültek a tudományos-technikai forradalom vívmányai. A kialakult nagyüzemi keretek kitűnő otthopt adtak mindennek, ami a mezőgazdasági termelésben korszerű. A gyors haladás ellenére —, s ez természetes — egyáltalán nem vagyunk elégedettek azzal, amit e téren elértünk. A mi nagyüzemi kereteink a jelenlegi eszközszintnél korszerűbb, vagyis hatékonyabb eszközök, berendezések, anyagok gazdaságos hasznosítására is alkalmat adnának. A fejlesztés korlátáival, anyagi erőinkkel azonban számolnunk kell, s a gazdálkodásban a vágyakat a lehetőségekkel nem lehet összekerverni. A dolog lényege: az elmúlt másfél-két évtizedben lezajlott változások nyomán nagyüzemi mezőgazdaságunkra mind jellemzőbb lesz — akár a termelés szervezettségét. programozottságát, akár a termelésben hasznosított eszközök műszaki színvonalát, a termelésben irányítóként dolgozók szakmai felkészültségét vizsgáljuk is — az iparszerű termelés. Ha azt akartuk, hogy gazdasági életünk egésze fejlődjön, akkor erre az útra kellett lépnünk. Kevesebb emberrel, kisebb A mezőgazdaságból ugyanis nagyon sokan vándoroltak más népgazdasági ágazatokba dolgozni — lehetőséget teremtve ezzel az ipar, a szolgáltatás gyorsabb fejlesztésének. A folyamat, amely a mezőgazdaságban dolgozók számának csökkentésével jár, nem szűnt meg. Csak 1970 és 1977 között 215 ezerrel csökkent hazánkban a mezőgazdasági népesség. Emellett számottevően csökkent a mezőgazdaságilag hasznosított terület is. 1970 óta mintegy 250 ezer. hektár veszett el a mezőgazdasági termelés számára. Ilyen körülmények között csak erőteljes anyagi-műszaki fejlesztés révén lehetett az élelmiszer-termelés növeléséről gondoskodni. És lehetett is. Elegendő egy adatsorra utálni, amely azt, jelzi, hogy milyen mértékben nőtt hazánkban a mezőgazdasági termelés értéke. Természetesen változatlan áras számítás alapján. Eszerint 1956—1960 között az évi átlagos növekedés nem érte el még az egy százalékot sem. Egészen pontosan 0.4 százalék volt. 1961—1965 között 1.2. az ezt követő öt esztendőben 1966 —1970 között viszont 2.8 százalékkal nőtt évente a mezőgazdasági termelés. 1971— 1975-ben. a negyedik ötéves terv időszakában mezőgazdaságunk évente átlagosan 4,8 százalékkal növelte a termelést. Ha mindehhez figyelembe vesszük azt, hogy a világ mezőgazdasága ebben az időszakban — kisebb ingadozásokról eltekintve, — általában 2 százalék körüli növekedési ütemet mutathat fel. akkor nagyjából kialakul egy kép mezőgazdaságunk teljesítményéről, a mezőgazdaságban zajló t.udo- mányos-technifcai forradalom hazai következményeiről a +crm p 1 é«fei 1 észt észten. Drágult a termelés Mezőgazdaságunkban az iparszert! termelés módszereinek a terjedése erőteljesen növelte a munka termelékenységét és a termelés költségeit is. A mezőgazdaságban 1970-ben 35,9 milliárd forint értéket képviselt a termelésben felhasznált nem mezőgazdasági eredetű anyagok, eszközök tömege. Ugyanekkor a mezőgazdasági eredetű anyagok, eszközök értéke 34,1 milliárd forint volt, arányait tekintve tehát nem érte el a teljes felhasználás 50 százalékát sem. Tavaly a nem mezőgazdasági eredetű termelői felhasználás mezőgazdaságunkban meghaladta a 62 milliárd, forintot. tehát gyors ütemben nőtt — gyorsabb ütemben,' mint a termelés. Ilyen körülmények között a termelés középponti kérdésévé válik a költség-hozam arány javítása a hozam javára. Ennek érdekében a legtöbbet a ráfordítások hatékonyságának növelésével lehet tenni. Gyakorlatiasabban megfogalmazva: a ta- karmányfelhasználás, a növényvédő szer, a műtrágya, a gép, berendezés hasznosulásának. hasznosításának foka meghatározza a gazdálkodás egész eredményét a kisebb termelő közösség — tehát az adott gazdaság — és az ország számára is. Világpiaci mércével mérjünk A világ minden országúban — de különösen azokban, amelyekben a mienkhez hasonló, vagy a miénknél magasabb az anyagi- müszaki színvonal — a mezőgazdaság középponti kérdése: legyen tevékenysége világpiaci mércével mérve nyereséges. Ezt a követelményt csak akkor lehet teljesíteni, ha a mezőgazdaságban felhasznált eszközök, anyagok, mindaz, ami a termelés iparszert! feltételeit megteremti, a lehető legelőnyösebben hasznosulnak. Ennek hogyanjára a választ a mezőgazdasági termelés ezernyi tényezővel árnyalt sajátosságai között csak nagyon magas szakmai műveltséggel, szervezőkészséggel, termelési fegyelemmel lehet megadni. Igaz, a mi nagyüzemeink ma még közvetlenül nem érzékelik a világpiaci hatásokat. Ennek ellenére velük szemben is az a fő követelmény, hogy nagv hatékonysággal gazdálkodjanak. Ez az első számú feltétele annak, hogy mezőgazdaságunk az eddiginél is sikeresebben járuljon hozzá gazdasági, társadalmi haladásunkhoz. Fehérvári István II nyolcadik áldozat Egy hmtv&ni számvetés intő tanulságai 1978. december 19-én reggel 6 órakor jókedvűen ült kerékpárjára Sike Mihály nyugdíjas. a Lenin Termelőszövetkezet éjjeliőre. Munkaideje letelt, indulhatott haza szeretteihez, a Tüzér utcába. Negyedórával később, az újhatvani katolikus templomnál akart letérni a Rákóczi útról. Szándékát azonban nem jelezte. 3 balra kanyarodás közben elkapta egy előzésben levő személygépkocsi. Perceken belül a hatvani kórház traumatológiai osztályára szállították, ahol az orvosok minden lehetőt elkövettek életéért. SajnoL sikertelenül. Az éjjeliőr másnap reggel belehalt sérüléseibe. .. — Nyolcadik halálos közlekedési balesetünk volt ez a múlt esztendőben! — mondja Sztruhár Ferenc rendőr főhadnagy, a városi közlekedésbiztonsági tanács ügyvezető elnöke. — Soha ennyi végzetes kimenetelű karambol nem történt Hatban és a hozzánk tartozó három községben. Az sem enyhíti a helyzet súlyosságát, hogy összességükben csökkenő tendenciát mutatnak a különböző ütközések, gázolások, s krónikánkban az 1977-es 98 halálos, súlyos vagy könnyebb sérüléssel járó ' közlekedési balesettel szemben 1978 végén „csak” 76 szerepel. Megdöbbentő és elgondolkoztató ez a szám! Különösen szomorú akkor, ha közelebbről vizsgálja az ember. Nyomozati adatok szerint ugyanis a karambolozok vagy az áldozatok jelentős hányada ittas volt. továbbá sokan a legalapvetőbb közlekedési szabályok ellen vétettek. Például nem tartották be a követési távolságot. figyelmetlenül vezettek. vagy Sike bácsi esetéhez hasonlóan, nem jelezték időben irányváltoztatási szándékukat. Kállai Ferenc hadnagy, a városi rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályvezetője: — Két momentumra kívánok figyelmeztetni! Emeltük a pénzbírságot, gyakrabban alkalmazzuk a vezetői jogosítvány bevonásét. Ennek ellenére sem javult a helyzet. Sőt! Az 1977-es 45 vétővel szemben tavaly 67 esetben folytattuk le a szabálysértési eljárást ittas, vagy olyan gépjárművezetők ellen, akik jelentősen túllépték a megengedett sebességhatárt. Gomlok az útkereszteződésben a közlekedési lámparcndszer ellenére is. • (Fotó: Szabó Sándor) Köztük van például Lipták Gyula Hatvanból, a Sallai utcából, aki motorjával balesetbe is került, vagy Boros János a Bornemissza 23-ból, aki- jóval -a megengedett gyorsaság felett vezette kocsiját. Előbbit ezerötszáz forintra. - kéthavi jogosítvány- bevonásra ítéltük, az utóbbi büntetése kétezer forint pénzbírság és engedélyének fél esztendei megvonása. Tizenöten kisebb-nagyobb szabálytalansággal zavarták a közlekedést. Velük sem lehettünk elnézőek. Így a gyömrői Huszár Károly, aki figyelmetlen kanyarodásával balesetet okozott, kétezer forint bírságban részesült, s négy hónapra kellett megválni jogosítványától. A falon Hatvan varos, valamint a hozzá tartozó Boldog. Heréd, Nagykökényes közigazgatási térképe, színes fejű gombostűkkel. . Valamennyi az 1978-ban bekövetkezett baleseteket, karambolokat jelzi. Nyolc vörös gömb: nyolc emberélet. Első pillantásra feltűnik, hogy változatlanul, a villamos irányítórendszer megépítése ellenere. a ..halálsarok” vezet. Vagyis a Horváth Mihály és a Tolbuchin utcák kereszteződése, ahol az utolsó tizenkét hónapban A politikai oktatás gaxdaí A GAGARIN HŐERŐMŰ és az egri Finomszerelvény- gyár nagy technológiai fegyelmet követelő, zárt üzem. A munkások legalább 15—16 községből naponta utaznak munkahelyükre és haza. Ilyen körülmények között a szakmai oktatás mellett a politikai képzés megszervezése, irányítása és ellenőrzése nagy feladatot jelent. A Gagarin Herőmű fiatal üzem, ezért nem lehet hosz- szabb időre visszanyúló tapasztalatot leszűrni. De Zsirka László, a pártbizottság titkára meggyőződéssel állítja, hogy a XI. kongresz- szust követően folyamatosan fejlődik az alapszervezetek ideológiai nevelőmunkája. A Központi Bizottság 1976. október 26-i határozata egyértelműen megszabta a párt- szervezetek politikai nevelőmunkájával kapcsolatos feladatokat. Herneczky László, az erőmű pártbizottságának agitá- ciós- és propagandafelelőse az előrelépést főleg abban látja, hogy az alapszervezetek középtávú oktatási tervvei és jól képzett propagandistákkal rendelkeznek. A marxista—leninista középiskola második évfolyama« hét propagandista dolgozik, valamennyi párttag. A szak- szervezeti és a KlSZ-okta- tásnál 39 propagandistát jelöltek ki, közülük 25 párttag. A propagandisták képzésére az alapszervezetek nagy gondot fordítanak; közülük 24-en felső- vagy középfokú politikai képzettséggel rendelkeznek. Bakó Csaba, a Finomsze- relvénygyár párttitkára elmondta, hogy alapszervezetük évente legalább kétszer tárgyalja a pártoktatás helyzetét és feladatait. Taggyűlésen, vagy vezetőségi ülésen határozzák meg, hogy milyen párt-, KISZ-, szakszervezeti oktatást szervezzenek és a jelentkezők közül ki és hol tanuljon, kik legyenek a propagandisták. A VILATI-nál és megyénk több alapszervezeténél a pártszervezetek egyre inkább jó gazdái a politikai oktatásnak. Azonban több alapszervezet inkább csak az oktatás szervezési kérdéseivel foglalkozik, a tartalmi, a politikai kérdésekre nem mindenütt fordítanak kellő figyelmet. A pártoktatást és a különféle tanfolyamokat, nem mindenütt kötik össze a párt politikájával, a helyi feladatokkal. Ezt a hiányosságot a felsőbb pártszervezetek észrevették és közbelépésükre az alapszervezetek egy része az idén újra tárgyalta az ideológiai munkát, a politikai képzés feladatait. Fórián Gábor, a Finomsze- relvénygyár pártcsoportvezetője több példát sorolt fel, hogy a politikai képzés során szerzett tudást, szélesebb látókört a műszakiak, a munkások és az alkalmazottak a műszaki fejlesztés és a napi termelőmunka során milyen sikeresen tudják felhasználni. Az osztályvezetőkre, az üzem- és a művezetőkre, valamint a brigádvezetőkre egyre nagyobb értékeket és főleg embereket bíznak. Az irányítás minden szintjen egyre bonyolultabb kérdésekben kell dönteni. Ehhez a korábbinál nagyobb tudás, alaposabb politikai tapasztalat szükséges. Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság oktatási ügyekkel foglalkozó munkatársa mondta, hogy megyénkben az elmúlt évben több mint 80 ezer hallgató ismerkedett a marxizmus—lemnizmus kérdéséivé!, ebből mintegy 22 ezren a párt különböző tanfolyamai«. Ezek adatok önmagukban Is Jeteik, hogy a munkások, a mező- gazdasági dolgozók és az értelmiségiek, a fiatalok és az idősebbek, a párttagok és a pártonkívüliek jelentős hányadának folyamatos képzésére és szocialista nevelésére kerül sor. Ma már a legtöbb helyen nem az a gond, hogy milyen tanfolyamot, vagy milyen politikai vitakört szervezzenek, nem is az, hogy van-e elegendő jelentkező és propagandista. Sokkal nagyobb gondot jelent az oktatás fokozatosságának és folyamatosságának biztosítása, a tapasztalatok és a feladatok rendszeres értekelése és a konkrét helyi feladatok meghatározása. Ezt, a szerteágazó és bonyolult, de egyben nagyon fontos politikai munkát a párt- szervezetek hivatottak szervezni, irányítani és ellenőrizni. Tovább kell erősíteni a pártoktatás politikai, mozgalmi jellegét Szükséges, hogy a párt-, a KISZ- es a szakszervezeti oktatás során tisztázzák az elvi kérdéseket, de senki se hirdessen merev dogmákat, a hallgatók ne iskolás módón biflázzák a té- tejeket, hanem osante fete* ményeserék és viták után ismerjék meg a valóságot. Gazdagodjék és színesedjék a propaganda, még szorosabban kapcsolódjék a párt- szervezetek politikai tevékenységéhez, a helyi gazdasági feladatok és a cselekvési programok megvalósításához. A pártoktatás során, a politikai vitakörökön és a tömegszervezetek rendezvényein számos politikai kérdés vetődik fel. Az alapszervezetek igényeljék és szervezzék meg, hogy a bizalmiak és a párttagok jelezzék a kérdéseket és az észrevételeket. Ezeket taggyűlésen vitassák meg, mert így a párttagság egységes és helyes álláspontot képviselhet a vitatott kérdésekben. Ily módon az alapszervezet az oktatást kapcsolja össze a helyi politikával, fokozza propaganda-tevékenység ét. Nyílt és elvi viták során erősíthető a párt tömegkapcsolata, fokozódik a párt iránti bizalom. A LAKOSSÁG TÖBBSÉGE egyetért a párt politikájával. Fontos követelmény az emberek bizalmának fenntartása, a párt politikai tekintélyének fokozása. De az egyetértés önmagában kevés. Egyszerű szavakkal ez azt jelenti, hogy a szocialista erkölcs normái szerint éljünk és közős ügyünkért legjobb tudásunk szerint dolgozzunk. Pb. -Beaeftas LfezÜ ' egy halálos, három súlyos és két könnyebb sérüléssel járó baleset történt. — Mindez a „villanyrendőr” fiaskója” Sztruhár főhadnagy . válaszol. — Az irányítórendszer gyakori meghibásodása kétségtelenül zavarhatja a közlekedést, különösen a gyalogosokat. Ennek ellenére a figyelmetlenségben vélem itt cs még a város több exponált helyén a balesetek gyakoriságának okát. Láttam tilosban átsétáló babakocsis kismamát, s láttam teherautót, mely sárgában indult. majd zebrán gázolt. Felelőtlenség, figyelmetlenség, ez a közlekedés rákfenéje. No és a hanyagság, az új KRESZ szabályainak el- iazsálása! — Mit tett, s mit tesz ezután a közlekedésbiztonsági tanács, hogy valóban biztonságosan járkálhassunk Hatvan utcáin? A KBT ügyvezető elnöke egy most elkészített éves jelentés adataiból idéz, majd a terveket veszi sorba.1 — Tavaly kilenc üzemben tartottunk továbbképző jellegű előadást csaknem háromezer gépjárművezetőnek. Rendeztünk húsz játékos vetélkedőt. ezekbe később bevontuk a helyi iskolák hétszáznál több diákját, továbbá másfél ezer gyalogost tájékoztattunk a legfontosabb közlekedésrendészeti tudnivalókról. A Vöröskereszt ugyanekkor az elsősegélynyújtás alapismeretéinek terjesztésében volt segítségünkre. Az új esztendőről annyit mondhatok, hogy kedvünk, szándékunk változatlan. legfeljebb fegyvertárunk bővül! Itt arra utalok, hogy a különböző vállalatoknál, valamint a Volánnál dolgozó hivatásos gépkocsivezetőknek szervezett havi továbbképzés mellett gondosabban előkészítjük a magánvezetők alkalmi oktatását. Ebben az idén nemcsak a TIT, hanem a Vörösmarty Művelődési Központ is részt vállal. Hasonlóképpen. gondolunk az iskolai KRESZ-oktatásra, s tovább bővítjük a gyalogosok, az idősebbek körében kívánatos felmlágositó munka rendszerét, hatékonyságát- -Nem a nyolc áldozat «matt, hanem azokért., akiket ilyen módón megmenthetünk az életnek, a jó egészségnek. .. ! Molrivay Győző január 12.» neatefe t
