Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-09 / 6. szám

A partegyseg és az alapszer vezet SZÁMTALAN TÉNY és minden tapasztalat tanúsít­ja, hogy pártunkban, az alapszervezeteket is beleért­ve, a politika - valamennyi lényeges kérdésében elvi egyetértés van. Tulajdonkép­pen senki nem vitatja a szo­cialista építésben követett alapvető elveknek, a párt vezető szervei által hozott irányadó politikai határoza­toknak a helyességét. Egyet­értés van a gazdaságpolitika, a társadalompolitika, a kul­túra területén, a nemzetközi kapcsolatokban kitűzött elvi célkitűzésekkel. Ez még ak­kor is igaz, ha az egyes konkrét esetekben a gyakor­ta,ti tevékenység során> eltérő álláspontokkal is találko­zunk. Ennek a természetes ellentmondásnak az alapja, hogy az alapvető eszmei-po­litikai érdekazonosságon be­lül, mind a létviszonyokban, mind a tudati szférában, lé­nyeges különbségek is van­nak. A társadalmi struktú­rának ez a sajátossága pe­dig lényegében a pártban is visszatükröződik. A párt, ha nem is fejezi ki mechani­kusan a társadalmi viszo­nyok egészét, de nem is füg­getleníti magát tőle. Ezek a megállapítások ter­mészetesen érvényesek a párt legkisebb szervezeti egységére, az alapszervezet­re is. Itt azonban bizonyos sajátosságok is megfigyelhe­tők. Az alapszervezet tagjai társadalmi helyzetüket, lét­körülményeiket tekintve egységesebbek, homogéneb­bek. Ez mindenekelőtt abból ered, hogy a társadalmi munkamegosztásnak egy szűkebb területéről, lényegé­ben azonos munkahelyről szerveződnek. Az alapvető azonosságok, a sok közös vonás mellett azonban a párttagok között is vannak lényeges különbségek és ezek mindig forrásai lehet­nek az egység ellen ható tendenciáknak. Ezek a különbségek na­gyon sokrétűek. Az alapszer­vezet tagjai különböző he­lyet foglalnak el a termelé­si folyamatban* érvényesülő munkamegosztásban. Van­nak köztük például beosz­tottak és vezetők, szakmai­kig magasan kiemelkedők és kevésbé képzettek, szorgal­masabbak és elmaradottab- bak, magasabb és alacso­nyabb jövedelműek, művel­tebbek és kulturálisan tájé­kozatlanabbak. Eltérőek sok tekintetben, speciális körül­ményeik, politikai és társa­dalmi ismereteik, gyakorlati tapasztalataik. Sok olyan el­térés figyelhető meg az egyes párttagok egyéni lét­feltételeiben, amelyek köz­vetlenül és lényegesen befo­lyásolják gondolkodásukat, magatartásukat az egyes konkrét politikai jelenségek­kel kapcsolatban. LÉNYEGES sajátossága az alapszervezetekben megvaló­suló pártegységnek az is, hogy ezen a szinten az álta­lános elvek, a politikai hatá­rozatok célkitűzései nagyon konkrétan és gyakorlatiasan vetődnek fel . és az egyes embereket a legközvetleneb­bül érintik. Itt már nem elégséges, ha például a bé­rezéssel kapcsolatban csupán absztrakt módon a szocia­lista elosztás elvét hangsú­lyozzuk. Itt már nem lehet elvonatkoztatni a konkrét alkalmazástól, az egyes cso­portok, sőt egyes dolgozók konkrét teljesítményétől, bé­rezésétől. Nagyon konkrétan kell állást fogLalni számos egyedi esetben: ki az, aki többet, ki pedig kevesebbet érdemel. Ez pedig sok szem­pontból nehezebb. Nemcsak azért, mert az ilyen állás- foglalás a legközvetlenebbül érinti az egyes embereket, hanem azért is, mert gyak­ran abszolút tökéletességgel mérni sem lehet a dolgokat, hiszen minden konkrét ügy kapcsán is számtalan mel­lette, és nagyrészt ugyan­annyi ellene szóló érv fel­hozható, megalapozottan helytálló. Minden állásfogla­lás, megoldás — még a leg­tökéletesebb is — csupán tendenciaként érvényesíti az elveket. E sajátos helyzetből ter­mészetszerűen ered a párt- szerű viták különös jelentő­sege az alapszervezetekben. A viták, nézetek, vélemé­nyek ütközése az itt folyó pártéletnek is, a partegység megteremtésének nélkülöz­hetetlen elemei, törvénysze­rű velejárói. Sőt, éppen konkrétságukból eredően itt a viták rendszerint szenve­délyesebbek is, számtalan személyes motívumot is tar­talmaznak. Szubjektív telí­tettségük még a legpárt- szerűbfo körülmények között sem kerülhető el, ami nem jelent feltétlen negatívumot. Csupán az olyan megnyilvá­nulás káros, amely szubjek­tivizmusba csap át, mellő­zi a kellő tárgyilagosságot, nem vesz tudomást a té­nyekről, vagy éppen megha­misítja azokat. Nem szolgál­ja a pártegységet a vitának az a fajtája sem, amelyben az elvszerűséget és a tárgyi­lagosságot a személyeskedés váltja fel. A szenvedélyes vita pártszeírű körülmények között sohasem fajulhat durvasággá, kölcsönös sérte­getéssé, az emberi méltóság és becsület lejáratásává. A viták tehát az alapszer­vezeti pártélet természetes elemei. Ezek. objektíve jelen vannak és spontán is élnek.' Az alapszervezet politikai vezetésének egyik nagyon fontos követelménye, hogy tudatosan irányítson, pozitív irányba befolyásoljon. Ezen az úton biztosítható, hogy a különböző vélemények, ize­tek a helyes politikai elvek alapján szintetizálódjanak és minden kérdésben, újból és újból az elvi egyetértés mel­lé a cselekvési egység is létrejöjjön, most már maga­sabb szinten megvalósuljon. A PARTEGYSÉG ilyen értelmű felfogása és gyakor­lati megvalósítása minden­kor nagy jelentőségű és alapvető feladata a pártszer­vezetnek. Napjainkban en­nek különös aktualitást ad­nak azok a politikai felada­tok, amelyeket a pártszerve­zeteknek a gazdasági haté­konyság következetesebb megvalósítása érdekében meg kell oldaniuk. Számolni kell azzal, hogy a hatékony gazdálkodás, a felgyorsuló termékváltás fokozott mobi­lizációt tererrtt a termelés feltételeiben, annak emberi viszonyaiban is. E változá­sok nyomán korábbi érték­rendek átrendeződnek, más, új megítélést . kapnak. Meg­növekszik a szerepe a dol­gozók szakképzettségének, általános műveltségének, ál­talában a termelés kultúrá­jának. Magasabb követelmé­nyek tamasztódnak a minő­séggel, a fegyelmezett, pon­tos munkával szemben. A hatékony gazdálkodásnak döntő feltétele az új, a ha­ladóbb termelési formák es eljárások alkalmazása, ami természetszerűen maga után vonja a haladó és a konzer­vatív gondolkodás, az újjal szembeni tartózkodók és az új iránt fogékonyabbak köz­ti vitákat. MINDENT EGYBEVET­VE, a hatékonyság elvének gyakorlati érvényesítése minden szempontból fel­gyorsítja a helyi társadalmi­politikai élet mozgását, fo­kozza intenzitását. Ennyiben a pártegység megvalósítása az alapszervezetekben bizo­nyos mértékig új megvilágí­tásba kerül. Változnak. felté­telei, körülményei, megnö­vekszik fontossága, politikai jelentősége. Rákos Imre Hatvani jelentés Új év az új gyárban Űj év az <5:1 gyárban! Utóbbi annyira új, hogy az elmúlt esztendőben alig másfél hónapot üzemelt. Termelési értéke is másfél volt. forint-millióban, aho­gyan a telep műszaki átadá­sakor vállalta az itt mun­kába állt ötven ember, élen Cserni Pál gyáregységveze­tővel. Legfontosabb cikkük a Borsodi Ércelőkészitő da- rabosító művéhez készült négyszáz kocsifutókerék volt, darabonként harminc kilo­gramm súllyal. De segítették 1978-ban a jászberényi törzstelepet ts, mégpedig török, görög piacra gyártott, szénőrlőmalom'alkatrészek kivitelezésével. Mit ér egy ilyen malom? Darabonként tizenötmillió forintot, dollár­ban pedig jelentős import- lehetőséget népgazdaságunk­nak. Ezért mindenki roppant ügyelt, hogy milyen munka kerül ki a keze alól, a szom­széd városban pedig nagy beruházást valósított meg a vállalat az egyre növekvő külföldi igény kielégítésére. Az idén már kétszázmillió forint értékben készít az aprítógépgyár szénőrlő mal­mokat. ilr R*gy Ilyenkor ez a kis.üzem. kínt a Mészáros Lázár utca végén? S miért kerítünk akkora feneket az új esztendő első napjainak? Az egykori tez-magtárokból ügyesen átalakított ikercsar­nok külsőre nem sokat mu­tat. Az udvar, is rendezetlen egyelőre. Túl a vasajtókon azonban minden tetszetős, tiszta, s javában duruzsol­nak a forgácsolók, eszterga­gépek Bede László, Kovács Zoltán, Racsek Ernő_ Sopro­ni József gondos irányítá­sával. A géppark e hónap­ban tovább is bővül, éspedig egy 100-as „Horizont” for­gácsolóval. három eszterga­paddal. S nagy szükség lesz rájuk, hiszen a gyáregység termélésí terve ebben az esz­tendőben mar meghaladja a harmincmillió forintot. Eb­ből tizenkétmilliót tömörítő vibrátorért vesznek be, méghozzá külföldi megren' delőktől. Házgyárak, beton- elemépitő cégek használják ezt a vibrátort, a hatvani gyáregység önálló gyárt­mányként készíti, villamos­technikái partner bevoná­sával. Ugyanakkor részt vesz a telep munkásgárdája az osztrákoktól vásárolt. Bin- der-rendszerű osztályozóbe­rendezések alkatrész-előállí­tásában. amj megint tőkés érdekeltségé dollárt • hozó üzlet. • ★ S még akkor nem beszél­tünk az 1985-ig tartó gyár­egységfejlesztés legközelebbi fázisáról, ami az idei eszten­dő végére esik! Decemberig egy új, hétszáz négyzetmé­ter alapterületű műhely- csarnokot építenek, három megapond teherbírású daru­val, ami lehetővé teszi to­vábbi. az eddiginél nagyobb munkadarabok készítését. A házilagos kivitelezésű beru­házás nagyban segíti a mun­káslétszám növelését, vala­mint a termelés fölfuttatá­sát. A műhelycsarnok építé­sével párhuzamosan a szo­ciális létesítmények bővíté­sét is tervezi az apritógep- gyár igazgatósága. Az erre vonatkozó elgondolásokat, az illetékes megyei szervekkel egyeztették, a szükséges ter­veket pedig megrendelte a vállalat beruházási osztálya. Tette ezt azon megfontolás­ból, hogy kellemes munka- körülmények kialakításával segítse elő a szakiparosok, a hoszabb távon figyelembe vehető törzsgárda meghono­sodását. ★ Ha már a szakmunkások, a lassan formálódó, szocia­lista címre pályázó brigádok helyzeténél tartunk, jég ve7 zük fel elöljáróban. hogv mind Cserni Pál gyáre-"- ségvezető, mind Juhász Jó­Ösztönző prémium Ésszerűbb termelésszerkezet a Füzesabonyi Állami Gazdaságban Már túljutottak a nehezén. Alig egy esztendővel ezelőtt nem kis erőfeszítéssel kezd­ték a munkát. hiszen 1977 nem sok sikert hozott a Fü­zesabonyi Állami Gazdaság­nak, A tervek azonban még­is optimizmust sugalltak, s az előrelépésre irányították a gazdaság kollektívájának a figyelmét. Az erőfeszíté­sek nem is maradtak ered­mény nélkül, hiszen 1978- ban több mint 6 milliós •nyereséggel zárták az évet. Az állami gazdaság veze­tőit most az új év elején, az idei terv utolsó egyeztetésé­nél találtuk. Kelemen Béla termelési és Kiss Antal gaz­dasági igazgatóhelyettes, Farkas János növényterme­lési és dr. Nyíri Ákos állat- tenyésztési főmérnök a múlt év tapasztalatairól és az idei megnövekedett feladatokról beszélt. KELEMEN BÉLA: Nagyot léptünk 1978-ban. Csaknem teljes egészében sikerült teljesítenünk azokat az el­képzeléseket, melyeket ter­veztünk. Ezt igazolják ter­méseredményeink is, hiszen búzából 47.1, kukoricából 56.8, cukorrépából 320 má­zsát takarítottunk be hektá­ronként. A répa cukortartal­ma igen jó volt. hiszen meghaladta a 18 százalékot, ami a minőség javulását jelzi! Miután 1978-ban csat­lakoztunk a Felső-Tisza vi­déki Dohánytermelési Tár­suláshoz, harminc hektáron iparszerűen termeltük ezt a fontos ipari növényt. Az el­ső év ebből is kedvezően zárult, hiszen 17 mázsa do­hány került le egy hektár­ról. DR. NYÍRT ÁKOS: Tavaly a sertéstenyésztésben értük el a legjobb eredményt, mi­után 174 vagon húst értéke­sítettünk. Ennyit még soha, amióta megvan a szakosított telep. Ugyanakkor befejez­tük a szarvasmarha-állo­mány brucellamentesítését és egymilliós költséggel kor­szerűsítettük a hanyi telepet. Javult a tejtermelés is, hi­szen az egy tehénre jutó át­lag meghaladta a 3500 li­tert. Ennél azonban többre képes az állomány. A ba­romfitenyésztésben’ sokat tettünk a jobb abrakhaszno­sításért. és egy kiló húst két kiló 40 deka takarmány­ból állítottunk elő. Az ál­lattenyésztés fejlesztéséhez hozzájárult. a nagyarányú rét- és legelőhasznosítás, amelyet a tepélyi kerületben zsef művezető alapelve — túl a minőségén! — a mun­kahelyi fegyelem, a bizton­ságos termelés. Ákadt kez­detben néhány renitens, aki például szeszt vitt az üzem­be. s ittasan dolgozott. Meg­szabadultak tőlük • rövid úton. Tehették, tehetik, mert bőven akad pályázó a. kü­lönböző szakmákban. Továb­bá nevelődik az utánpótlás a helyi Damjanich János Szakmunkásképző Intézetbe n. így., ezen a módon szilár­dult meg Hatvan új üzemé­ben a kollektív sze’Vn. a közös felelősségtudat, amit kezdtünk meg. Gazdasá­gunk tagja az AGRO- KOMPLEX takarmanyoza- si valamint a herceghalmi HUNGARH1B termelést rendszernek. Mindkettő szaktanácsaival elősegítette a tenyésztői munka javítá­sát. a sertés- és a szarvas­marha-állományt. KISS ANTAL: A tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt a borsó és az alma termésát­laga elmaradt a várttól. Emiatt a 225 milliós terme­lési tervünk tízmillióval ke­vesebb lett. Nagyobb fel­adatokat kell tehát megol­danunk 1979-ben ahhoz,, hogy a lemaradást pótolni tudjuk. FARKAS JÁNOS: - A ter­melési szerkezet további ésszerűsítésére törekszünk, amely a jövedelmezőbb gaz­dálkodást segíti elő. Ennek érdekében idei növényter­melésünk főleg a nagyszámú állatállomány takarmányel­látását szolgálja. A cukorré­pa vetésterületét 50 hektár­ral csökkentjük, így össze­sen kétszáz hektár marad, melyen a hozamok növelé­sét és a nagyobb cukorki­nyerést tűztük célul. Ez azért is fontos, mert ősztől a Mátravidéki Cukorgyárak már minőségi érték, a cu­kortartalom alapján veszi át a répát. Az abrakellátás fokozására 600 hektáron ve­tünk kukoricát, amelyet ezentúl az erre kedvezőbb talajadottságú tepélyi ke­rületben termelünk. Ezt szolgálja a takarmánybúza vetésterületének növelése is, amely a kukorica mellett a másik fontos nyersanyag .lesz. A betakarítási csúcsok csökkentésére kevesebb bor­sót vetünk, viszont 170 hek­táron újdonságként meg­kezdjük a napraforgó terme­lését. Ez különösebb beru­házást nem igényel, hiszen gazdaságunk 1973-tól tagja a Bábolnai Iparszerű Kukori­catermelési Rendszernek, és a legkorszerűbb gépekkel, agrotechnikával termelt bú­za és kukorica mellé most a napraforgó is felsorakozik. A szárítónk is megvan, így ez sem jelent gondot. Mi­után pénzes növényről van szó. folyamatos piaca lesz. DR. NYÍRI ÁKOS: 1979- ben is szerelnénk tartani a sertéstenyésztésben elért eredményeket. Ehhez azon­ban az állatok súlygyarapo­dását kell fokoznunk! Az idei terv egyik központi fel­adata, hogy gazdaságunk­egyébként a munkateljesít­mény fejez ki leginkább. A termelékenység, az összhang igazoltjára egyetlen adat álljon k>í: alkalmazottakat is beszámítva 1300 forint kö­rüli értéket állít elő naponta a két műszakban üzemelő telephely minden munkása, ami a hasonló nagyságrendű gyáregységekhez viszonyítva * igen jó eredmény. Cserni Pál szerint azonban fog ez még javulni . .. Moldvay Győző han is tovább fokozzuk a tejtermelést. Felmertük a lehetőségeket, és az egy le- hénre jutó 4000 literes átlag* eredmény eléréséhez meg­vannak az adottságaink. Az állomány bővítésére már decemberben 45. az idei el­ső negyedévben további negyven tehenet vásárolunk a Hevesi, illetve a Mezö- nagymihályi Állami Gazda­ságtól. Nagy lehetőség rejlik a juhászat fejlesztésében is. Ennek érdekében már ta­valy is tettünk lépéseket, melyet az idén tovább foly­tatunk. Három épületből ál­ló juhászati telepet építet­tünk és közművesítettünk. A takarmány fogadó tér mel­lett bevezettük a vizet az épületekbe, az idén pedig villannyal látjuk el azokat. Később utat is építünk hoz­zájuk; 1980-ban készül el. A jelenleg meglevő 2300 anyajuh mellé további szá­zat vásárolunk, KELEMEN BÉLA: Az idén 18 millió forintot fordítunk beruházásokra. Ebből _alig több mint kétmillió lesz a hitel, melyet a Magyar Nemzeti Bank Heves megyei Igazgatóságától már meg­kaptunk a takarmánykeverő üzem építéséhez. Ha ez el­készül, nagy könnyebbség lesz, hiszen csökkennek a szállítási költségek és több keveréktakarmányt tudunk helyben előállítani a meg­termelt nyersanyagokból. Miután a szakosított sertés­telep már kicsinek bizo­nyult, 1200 férőhellyel bő­vítjük. hogy kedvező ered­ményeinket megtarthassuk. Törekvéseink között szere­pel a műszaki fejlesztés, amelyre ötmillió forintot terveztünk. Hat középnehéz szovjet gyártmányú MTZ— 80-as traktort vásárolunk. A takarmánybetakarításhoz, illetve a szállításokhoz is veszünk új gépeket, teher­autókat és pótkocsikat. To­vább gépesítjük a nehéz fi­zikai munkát igénylő rakó-' dást, a dolgozók napi szállí­tására pedig két autóbuszt vásárolunk. KISS ANTAL: A nagyobb feladatok megvalósítása na­gyobb árbevételt is jelent gazdaságunknak 1979-ben, A tavalyi 215 millió forinttal szemben 246 milliót és mint­egy 12' milliós nyereséget. Miután gazdaságunk igazga­tói és szakszervezeti tanácsa együttes ülésén jóváhagyta az idei tervet, termelési ta­nácskozásokon és műhely­gyűléseken a kollektíva elé került. A 28 szocialista bri­gád is megvitatja és javas­latokat tesznek a munkaver- seny-mozgalomra, az idei tervfeladatok megvalósítása érdekében. Ennek alapján állítjuk össze az egyes ter­melési ágaknak megfelelő prémiumrendszert, amely a szervezettebb, a minőségi munkára ösztönöz. Bízunk a gazdaság kollektívájában, mely képes az idei terv eredményes megvalósítására. Mar megtettük az előkészü­leteket a tavaszi munkák zavartalan megkezdéséhez. Benépesültek a gépműhe­lyek. jo ütemben halad a téli nagyjavítás és megren­deltük a vetőmagvakat is. A sikeres indításhoz tehát minden adott! Mesztusz Károly-n-r '-..wir 9., kedd Egy a bejárók közűi: Bede László esztergályos CFoto: Szabó Sándor) 0 i (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents