Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-27 / 22. szám
fl minőség és hatékonyság terve S. Mérlegjavífást a külkereskedelemben Felülvizsgálták a beruházások megvalósítását szabályozó hatósági előírásokat és eljárásokat A KÜLKERESKEDELMI mérleg mindenkori állapota fontos útbaigazításul szolgál — így van ez most is. Mint sorozatunk megjelent írásaiban utaltunk rá — a külgazdasági kapcsolatok fejlődése több tekintetben eltérően alakult az V. ötéves tervben meghatározottnál. Fontos cél volt az ,egyensúlyi helyzet javítása — ez nem valósult meg. Fölvillantottuk ennek okait— a túlfutott beruházási tevékenységet, a termelés hatékonyságának nem kellő javulását. (Leszögezhetjük: külgazdasági feladatokról, célokról és eredményekről nem is lehet beszélni a belső gazdasági folyamatok, a termelés nélkül. Ezúttal, szükségképpen célszerűségi okokból kifejezetten a külkereskedelemmel kapcsolatos tervet ismertetjük.) E szerint: az 1979. évi terv az utóbbi esztendők legnehezebb, legbonyolultabb jeladatrendszerét írja a népgazdaság elé. Fő cél a külkereskedelemben, hogy a rubel elszámolású forgalom a szerződéseknek megfelelően bővüljön, s a nem rubel elszámolású kivitel, az 1978. évi megtorpanás után újból gyorsan, emelkedjen — a nem rubel elszámolású, behozatal túlzottan magas szintje viszont mérséklődjön. Mindebből egyértelmű a külkereskedelemre háruló feladat: további pozíciókat kell szereznie a magyar áruknak, meg kell javítani az értékesítés esélyeit. A körülmények ennek nem kedveznek — a világpiac továbbra sem az eladóké, hanem a vevőké. A kilátások sem ígérnek lényeges változást — az elhúzódó dekonjunktúra a tőkés munkanélküliség, a pénzügyi válság továbbra is nehézzé, szigorúHa igaz a mondás: sötétben tapogatóznak, akkor itt igaz. Mert ki tudja megmondani, mit rejt a föld mélye? Jönnek ugyam a geológusok, bejárják a hegyhá,- takat, a mély völgyeket, a kalapácsaikkal vallatják a kő eteket, de bármilyen alapos is a felkészültségük, ők sem Látnak-be a föld mélyébe. A! jgy a puding próbája az, hogy megeszik, az érckutatás próbája a vágat- hajtás. Itt a kőzetet kell „megenni”. A végeredmény ugyanaz: csak akkor derül ki a lényeg, ha már túljutottál-: a nehezén. Nemhiába köszönnek úgy a bányászok: Jó szerencsét! Itt aztán mindenhez kell a szerencse ugyancsak. O — Nagyon nehéz évet zártunk — ezt a súlyos megállapítást teszi a tájékoztatása élére Flórián Gusztáv, az Országos Érc- és Ásványbányák Mátrai Művei vezetője. Az emberben azonnal elnehezedik a lélegzet, megképződnek előtte a bányabeli vágatok, a csöpögő fő- te. a nyüszítve sípoló villanymotorok. a zúgó fúrógépek. a csúszós létrák sötétségbe vezető párhuzamos oszlopai, a dohos levegő ércszagú különlegessége, és még minden annyi más. ami úfv együtt a bánya, a gyön- gyösoroszi ércbánya. És benne a lucskos emberhangyák, a bányászok. — Egyszer beszélni kellene már a bányászat szépségeiről is, ennek a munkának a romantikájáról — ajánlotta nemrégiben valaki. — A bányászat szépsége, romantikája? Ugyan már. Annak egyetlen szépsége, romantikája az, hogy kutya kemény munka, egész emberi kivám. Férfiak kellenek-oda, a javabóL vá teszi az értékesítés feltételeit. Különösen azokon a területeken, ahol a magyar külkereskedelem a nem rubel elszámolású export jelentős hányadát bonyolítja: Nyugat-Európában illetve egyes fizetőképes fejlődő országokban. Minden minőségi kifogásnak, szállítási pontatlanságnak súlyos követkéz- menye van, nem ritkán piacvesztés. Az értékesítést — túl a növekvő konkurrenciahar- con, a dekonjunktúrán — a tőkés országok protekcionizmusa, beviteli korlátozása is nehezíti. E hátrányokat már az 1970-es esztendők elejétől érezzük, és arra kell számítanunk, hogy e kereskedelmet egyoldalúan fékező intézkedések az idén és jövőre sem veszítenek erejükből. A JELENLEGI helyzettel is számolva — a terv dinamikus kivitelt kíván meg. Ehhez szükség van a külkereskedelmi és ipari, mező- gazdasági termelő vállalatok jobb együttműködésére, s a piaci — külkereskedelmi — szervezet fejlesztésére. Előrelépésre van szükség a közös érdekeltség fokozásában, illetve az értékesítési . tevékenységben. Az -1978—79-es szabályozó változások javították — javítják a feltételeket. Több új intézkedés is napvilágot látott már, amely közelebb hozza a termelőket, és a külkereskedőket, újabb vállalatok kaptak exportjogot, illetve lehetőséget külkereskedelmi iroda létrehozására. A szérvezeti, jogi korszerűsítés mindenképpen előnyösen hat, ám ezek önmagukban csak . a lehetőséget teremtik meg. Vázlatosan tekintsük át az 1979. évi külgazdasági teendőket a forgalom területei szerint. A legfontosabb partnereinkkel, a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval dinamikusan bővítjük gazdasági kapcsolatainkat, az áruforgalom 7—8 százalékkal nő, szocialista kötelezettségeinket, exportunkat, államközi szerződéseinket, pontosan kell teljesíteni. A nem rubel elszámolású áruforgalomban fő feladat — mint ezt többször hangsúlyoztuk — a mérleghiány csökkentése. A terv a kivitel mintegy 9—10 százalékos emelkedésével számol, a behozatal csökkenése mellett. Az utóbbi előirányzat teljesítését segíti az ipari termelés ütemének mérséklése, illetve a beruházások visszafogása. Ám e mellett arra is szükség van, hogy az importtal — s természetesen nem csak a tőkés behozatallal — minden eddiginél jobban takarékoskodjunk. Tarthatatlan és ésszerűtlen az a készletezési gyakorlat is, amely az importot duzzasztva jelentős terheket ró a népgazdaságra. A TERV AZZAL számol. hogy az átlagosnál gyorsabban emelkedik a gépipar és a ' mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitele — az eddiginél magasabb műszaki színvonalon, jobb minőségben. Ugyanis az ex portgazdaságosság javítása legalább olyan fontos, mint az export mennyiségének növelése. Sőt, esetenként a meny- nyiség csökkentése árán is hozzá kell látni az alacsony devizahozamú, gazdaságosan nem exportálható termékek kiváltásához, illetve meny- nyiségük csökkentéséhez. Matkó István (Következik: Az ' életszínvonal pályája) CSÖKKENTETTÉK és meg tovább mérsékelik a kötöttségeket a beruházások megvalósításához, engedélyezéséhez kapcsolódó hatósági előírásokban és eljárásokban. Ennek lehetőségeit a Minisztertanács határozata alapján másfél éves felülvizsgálattal tárta fel 17 minisztérium és országos főhatóság. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter koordinálta a mintegy 40 ezer oldalt kitevő hatósági szabályzatok felülvizsgálását, amelynek eddigi eredményeiről és a további teendők munkaprogramjáról jelentésben számolt be á kormánynak. A jelentésből kitűnt, hogy a felülvizsgálat országos szakmai vitává terebélyesedett. Ebben nemcsak a mi- niisztériümok és főhatóságok, hanem a felügyeletük alá tartozó vállalatok, továbbá a társadalmi egyesületek, valamint a beruházók, tervezők, kivitelezők és a hatósági eljárásokat intéző szakemberek is részt vet-, tek. A változtatásokra összesen 1720 javaslatot tettek, amit a tárcaközi munkabizottságok elemeztek és értékeltek. s 977-et, minősítettek hasznosíthat ónak. Örvendetes, hogy több főhatóság már a felülvizsgálattal égy időben intézkedett a- hasznosítható javaslat ók érvényesítéséről is így az ÉVM már módosította az országos épités- jigyi szabályzatot.. A javaslatok alapján a többi között a szabályzat 33 tételes előírását korszerűsítette, és lehetővé tette, hogy . a meghatározott. ügyekben maguk az építésügyi hatóságok döntsenek a helyi .körülmények mérlegelésének alap- ián. Az előírások sok nont- járiiak megváltoztatásával, a beruházási költségek csökkentésére, megtakarításokra kínáltak lehetőségeket Egyebek között módot nyújtot- tak—arra. hogy- a kis üzletek építésénél az elárusítóhelyek belmagasságának alsó hatáA hegy mélyén Érctelérek nyomában—Árak ötévenként—Jubileum előtt l. .és akkor mindjárt ez a kezdés: Nagyon nehéz évet zártunk. Mi van emö- gött? Persze, mik is lennének? Számok, adatok, amiknek nincs verejtéteszaguík, nem mutatják az erőfeszítéseket, mivel rideg mérőeszközök csupán. De lehet-e a 190,5 százalékban nem felismerni az emberi akarat gőzgépfeszítésű erejét? Az előbbi szám az árbevételi tervük év végi teljesítését mutatja. Az export- kötelezettségüknek 101 százalékra feleltek meg. Bár a nyereségtervüket csak 94 százalékra teljesítették, a termelékenységük mégis száz százalékot ért el. Számok, adatok, amelyek eligazodni segítenek bennünket. de nemcsak számok és adatok, hanem mindenekelőtt bányászok, munka, tenni akarás, sijíer és balsiker együtt és külön-külön is. így áll össze a summá- zás: — Nagyon nehéz évet zártunk — mondja mindjárt a kezdet kezdetén az igazgató és figyeli a kimondott szavak hatását. O Azt mondják, a nyugodt bányaműveléshez az szükséges. hogv legalább egyévi termelésnek megfelelő mennyiségű anyagot tárjanak fel. Ez a tartalék. Ez a bányász nyugalma. Ha ennyi nincs... ? A feltárás nem hoz a konyhára azonnal elszámolható forintokat Márpedig árbevétel nélkül nem lehet a kiadásokat elszámolni. Úgy kellett egyezkedniük a vállalati kö^sonttal, hogy legyen feltárás is, de az érc jövesztése, kitermelése se csökkenjen- Most a már ismert, feltárt, tartalékolt ércmennyiség úgy a negyvenötven százalék között mozog. Összesen több mint húsz téléiről tudnak. Éppen harminc éve lesz annak, hogy a mostanihoz ,a Károly-leiérhez újból, elindultak a vágattal. Ezt a télért már korábban is meg-megcsip- kedíék a hajdanvolt bányászok. Annak pedig most huszonöt esztendeje, hogy az érc a dúsítóműre került. Csupa jubileum. Ok maguk is rábukkantak 1955-ben egy olyan felérne, aminek létezését nem ismerték korábban. El is nevezték Béke-telérnek. Így lett a már köztudott Pétér- Pál. Aranybánya-bérc. Károly, Arany-Péter és Majomérc- telérefc mellett egy új is, nem is akármilyen nevű.. A mintegy ötven négyzet- kilométer kiterjedésű bányatelek „leltárában” több mint húsz telér szerepel. Ezeknek egy része olyan, aminek művelésére most gondolni sem lehet.. Az idén a mostani télért még a 119 méterrel feljebbi .szintről is elakarják érni. Ehhez több mint száz métert kell megtenniük teljesen haszontalan, meddő kőzetben, aztán következik majd a 270 méteres csapásvágat. A telért 130—140 centiméter szélességűnek tartják, a kitermelhető érc benne százezer tonna lehet, ami éppen három negyedév munkáját tölti meg. De lefele is ércet várnak, abban a bizonyos száztíz méteres szteiMlánb&éáhes. Akkor pedig a telér gazdagsága másként ítélendő meg. O A fémszínport' értékesítik. Ebből van bevételük. Ezt a színport Bulgáriáiban kohósít ják, majd az itthoni .vállalatok dolgozzák fel a v isszaszál 11 tött fémet. Az árak öt évre szólnak. Az öt év elteltével mozoghatnak, fel is, le is, a világpiaci helyzettől függően. Ilyenkor a nyereségszintet igazítják az árakhoz, tehát mindig ugyancsak kapaszkodniuk kell, ha azt akarják, hogy a pénztárcájuk ne bánja meg a dolgot. Tavaly 2,8 milliót kellett a nyereségből összehozniuk. Mindez nagyon egyszerűnek tűnik. De olyan „apróságok” is. vannak, hogy a berendezéseik már elöregedtek, azokhoz alkatrészt ma senki sem csinál. Vagy sikerül valakit rábeszélniük, hogy nekük gyártsa le a hiányzó alkatrészt mégis, és akkor az Idővel kell versenyre kelniük, vaigy nekifognak maguk a gyártásnak. Elképzelhető, micsoda, megoldások ezek. Az sem mindegy. hogy a bányában a műszak kezdetén hány ember. hiányzik? Hiába van meg majdnem teljesen a létszámuk papíron. A betegek ... Mar azt is tudják, melyik oivos írja ki őket nehezebbjén. Kicsit eltűnődnek a bánya vezetői. mennyire befolyásolja a megjelenést a munkában az, milyen teendők vannak eppen a. kiskertekben, a háztáji gazdaságokbasi, £íQlt-i..a ketlaki... őolgoacíisife. ra három helyett 2,5 méter, a 2000 négyzetméteres áruházakban pedig 3,6 helyett 3,3 méter legyen, s hasonlóképpen a rendeltetési célnak és a gazdaságos műszaki . lehetőségeknek megfelelően jobban differenciáltak az előírt mérethatárokat más létesítményeknél is. Az például, hogy a személygépkocsi-tároló hosszúságának minimális méretét 5,5-ről 5 méterre csökkentették, lehetőséget nyújt arra, hogy a paneles házak földszintjén garázsokat rendezzenek be. AZ ÉSSZERŰ gazdaságosság jutott kifejezésre abban is. hogy az országos. szabályzat 23 előírásának alkalmazása ajánlottá „vált”, tehát érvényesítése nem kötelező, további 32 előírás betartására pedig általános érvényű felmentést adtak. A tűzoltóság felülvizsgálta tűzrendészet! előírásait, s a mezőgazdasági beruházások körében az ésszerű kockázat és a gazdaságosság egyeztetésének alapján 14 előírás alól adott, felmentést. Hasonló megfontolásból enyhítette a könnyűszerkezetes épületek 11 tűzvédelmi előírását is A felni vizsgálat, alapján elfogadott javaslatokat hasznosítja az új kazánbiztonsági szabályzat, s az országos vízgazdálkodási szabályzatnak is mintegy száz pontját korszerűsítik. Érvényesítik a tapasztalatokat a közegészségügyi, a bányahatóségi, a közlekedési, a távközlési a nehézipari, a vízgazdálkodási es a munkavédelmi hatósági előírások módosításával is. A Minisztertanács a jelentés alapján munkaprogramot fogadott, el, amely szerint az érintett minisztériumok és főhatóságok egymással összehangoltan folytatják és az ütemterv szerint befejezik a hatásági előírások és engedélyezési eljárások egyszerűsítését. Fontos feladat hogy az áttekinthetőség és az egyszerűsítés érdekében kialakítsák a «műszaki szabályozás egységes ágazatközi koncepcióját, amelyben figyelembe veszik a nemzetközi előírásokat. elsősorban a KGST ajánlásait is. Az egyszerűsítéssel Lehetőség nyílik a hatósági engedélyezési eljárások körének, eseteinek, a közreműködő szakhatóságok számának csökkentésére, egyes engedélyezési hatáskörök átcsoportosítására. A kötöttségek mérséklődése szabadabb kezet ad ugyan a beruházóknak, tervezők nek és kivitelezőknek, de ugyaniakkor hatványozott arányban növeli felelősségüket is az ésszerű gazdaságosság érvényesítésében. ENNÉLFOGVA lobban meg kell ismerniük és egységesen értelmezniük a hatósági előírásokat, eljárási szabályokat, s ezért szakmai képzésüket és továbbképzésüket a korszerűsített szabályzatok egységes rendszerének gyűjteményes kiadásával is elő kell segítem. (MTI) Előtérben a gabonatermesztés Cukorrépa 110 ezer hektáron—20 százalékkal több árut kell adniuk a zöldségtermelőknek Idén sem kerül sor alapvető változásokra a mező- gazdaságban a növényi kultúrák összetételében. Néhány Megpróbálták a kényszer- helyzetet enyhíteni a kettős műsizakok bevezetésével. De hát ki tud éppen olyan értékű munkát végezni a második nyolc órában a föld alatt, mint amilyet végzett az első siktá'ban? O Meg, kell fogni az időt, így mondják mostanában az oroszi ércbányászok. Már megszületett az elképzelés is. A szocialista brigádokkal akarnak szót érteni: vállalják ők a másik siktá'ban a hiányzó társuk pótlását. De meg kell az, időt fogni <T munka feltételeinek előkészítésében is. Ne kelljen tétlenkedniük a föld mélyén az embereknek azért, mert valami hiányzik a kezük ügyéből: gépalkatrész, anyag vagy más egyéb. Hatékonyabban kell az 1979-es évet végigcsinálniuk, mondják. A feladataik lényegében nem változnak a múlt évhez képest. Az is sokat lendített a sorsukon, a helyzetükön, hogy tavaly a bérfejlesztés elérte a tizennégy százalékot. Ezzel már felzárkóztak a szénbányászokhoz. Ennek a jelentős növekedésnek a felét az előlegezett bizalom teremtette meg. Most ennek a bizalomnak kell megfelelniük. Nem lesz könnyű, mert a termelés mellett ki kell hajtaniuk még 1620 méter feltáró vágatot. A kutatási feladatuk hatszáz méter vágat elkészítését követeli meg. Van miről eszmét cserélni, tárgyalni így, év eleién a bányászokkal, a szocialista brigádokkal. Ha azt mondta az igazgató, hogy nehéz évet zártak, most azzal búcsúzhatunk: az idei sem lesz könnyebb. Persze, nemcsak a jó szerencse kell hozzá, hanem a kemény banyászmunka ts. fi. Molnár Ferenc növényféle termőterületének arányát azonban kisebb mértékben módosítják, mert hogy a gazdaságoknak fokozniuk kell a gabonatermelést. 1979-ben minden eddiginél nagyobb mennyiségű gabona termelésével számol az előirányzat. A gazdaságok ösz- szesen hárommillió hektáron termesztenek majd kalászos gabonát és kukoricát. A legnagyobb gondot a területi előirányzat teljesítése jelenti, mert az elmúlt időszakban évről évre a vártnál kisebb területről takarítottak be a gazdaságok kukoricát. A gazdaságokat ezért arra ösztönzik, hogy idén változtassanak ezen. Reálisan ugyanis nem számíthatnak arra, hogy pusztán a hozamok emelkedésével a tervben előirányzott gabona- mennyiség megteremjen. A MÉM illetékesei arra is figyelmeztették a gazdaságokat, hogy az idei tél megpróbáltatásait esetleg gyengébben elviselő vagy időközben kipusztult őszi vetésű gabonákat csakis ismételten gabonafélével, tavaszi árpával, zabbal vagy kukoricával pótolják, és vegyék fontolóra, hogy a 30 százalékosnál nagyobb arányban kiritkult gabonákat tavasszal friss veté- téssel pótolják. Az ipari szükséglet fedezésére a terv szerint 110 ezer hektáron vetnek cukorrépát a gazdaságok. A zöldségtermelőknek 20 százalékkal több árut kell adniuk a tavalyinál, éspedig változatlan területről, azaz 130 ezer hektárról. Összesen 1,9 millió tonna zöldséggel számol az előirányzat, aminek teljesítéséhez az anyagi- műszaki ellátás a zöldségfajok döntő többségében jól megalapozott. A burgonya termőterületét szintén visz- szafogják, de nem jelentős mértékben. Másfél millió tonnával számol a gyümölcs- termelés előirányzata, ami a tavalyihoz hasonló. ,NműLiőjiSí 1979. rajittar -aasaaáaá 4
