Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-25 / 20. szám
A minőség és hatékonyság terve 3. Szakszervezetek a termelésért Ipar — mezőgazdaság s dtfnt§ a gazdaságosság Mozgósítsalak az igényesebb, a fegyelmezenebb, értékesebb munkára I MINT SOROZATUNK első részében az általános tanulságokkal már rámutattunk: az 1979. évi terv lényegében az ötéves terv átfogó jellegű gazdaságpolitikai céljainak teljesítését, azok következetesebb megvalósítását szolgálja. Szóltunk a népgazdasági terv legfontosabb mutatóiról is, az alábbiakban az ipar, a mező- gazdaság feladatait vesszük sorra. Az éves terv szerint az ipari termelés 4 százalékkal, az építőipari termelés — a korábbi évi 4—5 százalékos növekedéssel szemben — alig emelkedik. A terv azzal számolt, hogy a népgazdaság fűtőanyag-felhasználása az eddigieknél mérsékeltebben, mintegy 3—4 százalékkal, villamosenergiafelhasználása valamivel jobban emelkedhet. A növekedést .mindenekelőtt az orenburgi vezetéken hozzánk érkező szovjet földgáz és a 750 kilovoltos távvezetékein eljutó szovjet villamosener- gia-behozatál teszi lehetővé. Az energiaforrásokon belül a hazai termelés aránya 52—53 százalékról 47—48 százalékra csökken; a szénhidrogének aránya nem változik. A széntermelés alig mérséklődhet, sőt,, az lenne a kedvező, hogy termelése legalábbis a múlt. évi szinten maradjon. Kőolajtermelésünk a tavalyi szerint alakul, míg a kőolaj-feldolgozás emelkedik. A kohászatban a vaskohászaté lassabban, az alumínium termelése gyorsabban nő. A gépipar termelésének mintegy 4 százalékos növekedésével számol a terv, méghozzá úgy, hogy, az ágazat belföldi értékesítése alig, rubel elszámolású kivitele 7, tőkés elszámolású exportja pedig ennél jobban növekedik. Ezt az ágazatot is érinti a termékváltás felelősségteljes és nem köny- n.yű feladata. Hiszen a gépipar a tervben meghatározottnál nagyobb ütemű növekedéshez szokott, és kapacitásai nagyobbak, mint amennyire a 4 százalékos növekedés eléréséhez szükség van. Ám éppen a mérsékeltebb ütem lehetőségét kell kihasználni arra. hogy megszabaduljon a veszteséges, vagy nem kellően nyereséges tevékenységektől. « Természetesen a - külpiaci konjunktúra is szerepet játszik abban, hogy adott esetben az; ipar milyen termelésbővítést, illetve termelés- mérséklést tűz ki. A KÖNNYŰIPAR termelése a múlt évinél lassabban, körülbelül 2—3 százalékkal. nőhet. A mérséklés lehetőségét kell e területen is kihasználni a termék- szerkezet korszerűsítésére, a nem gazdaságos, illetve veszteséges kivitel visszaszorítására. Az elgondolások szerint a könnyűipari termékek dollár elszámolású kivitele minte<gy 7—8 százalékkal növekedhet. A vegyipar termelése sem követi az eddig kiugróan Erősebb és szélesebb utak, hidak, biztonságosabb vasúti kereszteződésed A közúthálózat idei fejlesztési terve Látványos „átadások” nélkül, -de tervszerűen folytatódik az autópálya-építés programja: továbbra is a városi átkelési szakaszok korszerűsítésére, a hidak, az utak kiszélesítésére, megerősítésére, a közúti-vasúti kereszteződések veszélyeinek megszüntetésére fordítják a rendelkezésre álló — a tavalyinál nagyjából azonos — 7.4 milliárd forintot. Ezekben sűríthető az országos közúthálózat idei fejlesztési terve, amelynek részleteiről a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közúti főosztályán tájékoztatták az MTI munkatársát. Az V. ötéves tervben, az 1979-re meghatározott ütemet tartva, 1,3 milliárd forint leihasználásával elsősorban a 41 kilométer autópálya jövő évre tervezett, kapkodás nélküli átadását alapozzák meg az építők. Bicske és Tatabánya között dolgoznak az Ml-es autópályán, ahol Törökbálinttól kifelé egy négy kilométeres szakaszt üzembe is helyeznek, hogy segítsék az Ml— M7 autópálya közös csomópontjának átépítését. Készül az M3-as autópálya Gödöllő —Hatvan—Hort közötti szakasza, míg a leendő M5-ösön Budapest—Kecskemét között főleg hidakat, felüljárókat építenek, megteremtve ezzel a későbbi gyorsabb munka feltételeit. Az útkorszerűsítéseket a legnagyobb forgalmú főútvonalakra és az útvonalon levő hidakra, ezen belül elsődlegesen a „legkimerültebb” kapacitású nagyvárosi átkelési szakaszokra . összpontosítják, befejezve' számos tavaly elkezdett, munkát. 51 helyen, összesen 82 kilométer hosz- szúságú utat, hidat építenek át. Egyebek között elkészül a pécsi 6/a főút másfél kilométeres nagy kapacitású, négysávos szakasza, amely tehermentesíti a 6-os út. forgalmát és lehetővé teszi, hogy a városon átvezető főút alatti pincerendszert rendbe hozhassak. Átadják a 14es főút új vonalon haiadó győri átkelési szakaszát a mosoni Duna-ág új hídjával, amely nemcsak a városi és a távolsági, hanem a nemzetközi forgalom lebonyolítására is jobb feltételeket teremt. Befejeződik a 25-ös számú főút egri átkelő szakaszának második üteme is, megépül a 120 méteres völgyhíd és az út a Cifrakapu térig. Szekszárdon az 56- os út felüljáróval együtt épített két kilométeres korszerű szakasza gyorsítja majd a gépjárműforgalmat. Az Ml-es autópályához csatlakozva megkezdődik a tatabányai átkelési szakasz építése, a 87-es főút szombathelyi átvezetésének és az 52-es főút kecskeméti átkelő szakaszának korszerűsítése. Épül a 32-es főút Zagyvaré- kas előtti szakaszán az új Zagyva-híd is. Az útkorszerűsítésekkel, szélesítésekkel összhangban 300 millió fel- használásával összesen 50 kis hidat újítanak fel, erősítenek meg. Az útfenntartás elsősorban a megelőző jellegű burkolat- megerősítéseket szolgálja a nagy forgalmú utakon, hogy zavartalanul közlekedhessenek az engedélyezett súlyú nehézjárművek is. Ebből a célból mintegy 850 kilométer hosszúságii utat vonnak be aszfaltszőnyeggel. A közúti igazgatóságok tevékenysége a rendszeres fenntartáson túlmenően a biztonságosabb kétirányú közlekedés érdekében az utak szélesítésére irányul; mintegy 800 kilométer utat építenek át 5-röl 6 méter szélességűre. A közúti forgalom nagyobb biztonsága érdekében továbbra is gondot fordítanak a szintbeni közúti-vasúti kereszteződések veszélyeinek elhárítására. A Minisztertanács határozatában megszabott terv szerint a MÁV-val egyeztetett program alapján 50 olyan kereszteződésnél szereltek fel fénysorom,pót. ahol menetrendszerű autóbuszjárat közlekedik. (MTI) A Mátrai Szénbányák Thore/, üzemében három műszakos munkarendben naponta 22—24 ezer tonna szenet termelnek a Gagarin Hőerőmű számára. (MTI fotó — Hadas János felvétele — KS) íilmmgÉi I 1879. január 26» csütörtök gyors ütemeket, termelésének fejlődése jelentősen mérséklődik — de még így is az ipar legdinamikusabb ága marad. A többlettermelés elsősorban a Borsodi Vegyi Kombinát pvc-ter- meléséből, a Tiszai Vegyi Kombi ná t p ol i propilén t ermeléséből, illetve a kőolaj- feldolgozásból, a teherautóabroncs és a műtrágyagyártás növekedéséből származik. Üzembe lép több exportbővítő hitelből épült beruházás is — a tőkés viszonylaté kivitel emelkedésével és a behozatal csökkentésével számolunk. Az építőipar termelése összességében alig lehet nagyobb, mint 1978-ban. Ez azt jelenti, hogy nem minden vállalat tudja kapacitását teljes mértékben kihasználni. . (Erre a beruházási előirányzatoknál bővebben szólunk.) Az építőiparnak elsősorban a folyamatban levő beruházásokon. . kell intenzívebben dolgoznia. A tavalyi nehéz év után az idén sem lesz könnyű dolga a mezőgazdaságnak. A szabályozás szigorodásával (a támogatások csökkenésével) a termelés mennyiségét az elmúlt évek átlagához hasonlóan kell gyarapítania. Ez azt jelenti, hogy a terv a mezőgazdasági ' termelés 3—3,5 százalékos növekedését. írja elő. A nagyüzemek termelése az átlagosnál gyorsabban, míg a kisgazdaságok termelése mérsékeltebben emelkedik. A mező- gazdasági termék szerkezete így alakul: a növénytermesztés az állami gazdaságoknál 9—9,7; a termelőszövetkezeteké 4—4,2 százalékkal; az állattenyésztés bruttó termelési értéke az állami gazdaságokban 3; a téeszekben 4 százalékkal növekszik. A terv isimét felhívja a figyelmet arra; a mezőgazdasági termelés legfontosabb feladata a terméshozamok . gazdaságos gyarapítása, miivel a tervezettnél kisebb mezőgazdaságilag művelt földterületet vehetünk számításba. AZ ÉLELMISZERIPAR termelése a mezőgazdasággal összhangban 5—5,5 százalékkal növekedhet — az átlagosnál erőteljesebben fejlődik a tartósító, a növényolaj és a* tejipar termeLése. Végezetül, a lorv a lakosság élelmiszer-ellátásának megfelelő kielégítése mellett a nem. rubel elszámolású kivitel 7—8 százalékos várható növekedését tűzi ki célul. Következő anyagunkban a beruházások helyzetével foglalkozunk. Matkó István (Következik: A lehűtött beruházási Láz) A különböző dokumentumok, teljesítménylapok között keresgélve kitűnik, hogy legeredményesebb a gazdasági ágazat terén kifejtett tevékenység volt. A sztrádaépítő betonutasok például hatmillió forint értékben korszerűsítették Hatvan úthálózatát, csaknem egymilliót eredményezett a házak előtti parkosítás, míg a tavaszi, őszi „nagytakarítás” félmillió forintot hozott a konyhára. Másfél millió forint körül mozog az ifjúsági tábor területén végzett falazás, csatornaépítés, festés munkaértéke, ami jelentős mértékben a KISZ-szervezetek és szocialista brigádok javára írható. A kulturális ágazatban pedig a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, továbbá az érdekelt szülők népes tábora tüntette ki magát a nemrég felavátott, 150 személyes óvoda munkálatainak, berendezésének segítségével. Sok brigád támogatta a könyvtárépítést, a művelődési központ felújítását, s nincs olyan óvoda, iskola Hatvanban, amely ne élvezné valamely üzem, intézmény patronáló készségét. A tervciklusból még két esztendő van hátra, aminek társadalmi munkaakciói a gyermekintézmények javát szolgálják. A helyi szervek igyekeznek fokozni az eddigi eredményeket, de közben tovább tekintenek. Meghatározták a következő, a VI. ötéves terv központi célkitűzését, is, amely szerint az újabb öt esztendőben kulturális létesítményekre fordítják a dolgozók segítő- készségéből származó milliókat. Mikor, mivel és hogyan tudják üzemeink, vállalataink termelő és gazdálkodó munkáját az eddiginél is hatékonyabban segíteni, valamint a dolgozók érdekvédelmét még eredményesebben szolgálni megyénk szakszervezeti szervei? ^\kkor, azzal és úgy, — hangsúlyozza egyebek mellett a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa elnökségének a témával kapcsolatos 1979. évi intézkedési terve —, ha egyrészt a termelést segítő, másrészt a szervező, valamint a nevelő tevékenységüket még szorosabb összhangban végzik a 'népgazdaság, és a vállalatok igényeivel, követelményeivel. Gazdasági céljaink megvalósításában alapozzanak még jobban — hangzik a kihívásnak is beillő tennivalómeghatározás — a munkaversenyre, a szocialista brigádmozgalom egyre növekvő társadalmi erejére, a versenyben részt vevő brigádok tettrekész kezdeményezőkészségére, a dolgozók ötleteire, javaslataira. A brigádokpaK címezve Elsősorban a szocialista munkaversenyben részt vevő kollektíváknak címezve hangzott el az SZMT elnökségi ülésén: a munkaverseny célkitűzéseiben, a mindennapok munkájában minden eddiginél nagyobb figyelmet és vállalkozószellemet kapjon a munka hatékonyságának növelése, a termékszerkezet korszerűsítése, a minden piacon jól értékesíthető termékek mennyiségének növelése, a minőség javítása, az importanyagoknak hazaival történő kiváltása, a kooperációs fegyelem erősítése, az anyaggal, az energiával való ésszerű, értelmes takarékoskodás. A , munkity.crse.ny csak . olyan feladatok megvalósítását. segítse és támogassa, amelyek minden tekintetben összhangban állnak népgazdaságunk kíil- és belgazdaf sági igényeivel, illetve amelyekre reális és valóságos társadalmi igények vannak. Az viszont már elsősorban a gazdasági és a politikai ( vezetők feladata, hogy az elfogadott pluszmunka, vagyis a vállalások teljesítésének valamennyi tárgyi, technikai és személyi feltételeit biztosítsák. Ez részükről nem szívesség, nem együttérzés, még csak nem is szolidaritás, hanem munkaköri kötelezettség. A Jog kötelesség is Szakszervezeti szerveink akkor élnek jól és helyesen jogaikkal, ha azokat úgy érvényesítik, hogy a legfontosabb tennivalókra mozgósíi jak, ösztönzik a dolgozókat Ennek érdekében legyenek kezdeményezői a teljesítmé nyék növelésének, a minőséj- javításának, a végzett mun ka értékével arányos anyagi erkölcsi ösztönzési rendszerek kidolgozásának. A kol lektív szerződések által is kapjanak megkülönbözteted elismerést a jók, az élenjárók, ugyanakkor jusson kevesebb azoknak, akik csak dolgozgatni járnak munkahelyükre, akik csak akkor állnak a sor elejére, akik csak akkor hallatják hangjukat, amikor kérni, vagy követelni illik. Ez utóbbi és az ehhez hasonló szemlélet megszüntetésében adjanak nagyobb támogatást és bátorítást a gazdasági, a politikai vezetésnek, jogaikkal élve szorgalmazzák a minőségi munkát, a differenciált bérezést, segítsék elő, hogy mielőbb szűnjön meg — ahogyan pártunk Központi Bizottsága 1978. december 6- án tartott ülésén is sürgette — a káros egyenlősdi. A dolgozókért, a dolgozókkal A dolgozók élet.- és munkakörülményeinek fejlesztése, továbbjavítása ezután is megkülönböztetett figyelmet követel üzemeinktől, vállalatainktól. A szűkösebb anyagi lehetőségek azonban a szakszervezeti szerveket is aiTa kötelezik, hogy még nagyobb felelősséggel döntsenek a különböző fejlesztésekről, beruházásokról. Mindenekelőtt a termelés biztonságát, valamint a munkavégzés feltételeit indokolt es szükséges tovább javítani. Es bizony ehhez nemcsak jó ötletekre, korszerű gépekre, modern technikára van, illetve lesz szükség, hanem tetemes milliókra is. És természetesen okos, jó döntésekre, amelyek meghozatalában a szakszervezeti szerveknek is hallatni kell hangjukat. A dolgozókért, s együtt a dolgozókkal. Mint ahogyan ahhoz is egyetértésüket kell majd adni, hogy a különböző «anyagi, erkölcsi megbecsülésekre mennyi pénzt fordíthatnak, kik és milyen mértékben részesülhetnek a bérfejlesztésekre, a premizálásokra fordítható összegekből. Feladataink között szerepel továbbá, hogy a dolgozók időben ismerjék meg a népgazdasági és a helyi célkitűzéseket. A termelés segítése mellett rendszeresen ellenőrizzék és kérjék számon a gazdasági munka időarányos végrehajtását, támasszanak magasabb követelményeket a vezetőkkel szemben. Legyenek kezdeményezői a rend, a fegyelem erősítésének, valamennyi üzemben, vállalatnál, munkahelyen az igényesebb, a fegyelmezettebb, az értékesebb munkára ösztönözzék a dolgozókat. A részletesebb tennivalókat egyébként a legközelebbi ülésén vitatja majd meg és foglalja intézkedési tervbe a Szakszervezetek Heves megyei Tanácsa. Koós József A hatvani összefogás eredménye: Tizenhárommillió forint gyermekintézményekre Évről évre szélesedik Hatvanban a társadalmi munkaakció, amelynek hasznát a mostani tervciklusban gyermekintézmények építésére, fejlesztésére fordítja a városi tanács. A munkákat szervező bizottság, illetve a pénzügyi osztály most készítette el az 1978-as esztendő végső mérlegét, amely az előző évinél is kedvezőbb. Míg 1977-ben 12 millió forint. értékű közhasznú munkát végeztek a helybéli vállalatok, intézmények, ifjúsági szervezetek és iskolák dolgozói, fiataljai, addig tavaly ez az összeg 13 millió forint fölé emelkedett.
