Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

Konzerv a betonban de főbb Is lehetett válna Kibővített ülésen értékelte a megyeszékhely vállalatainak, gyárainak és szövetkezeteinek múlt éves munkáját a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Eger Városi Bizottsága. A sike­reket és a gondokat egyforma őszinteséggel és tárgyilagos­sággal elemző írásos és szóbeli jelentés összességében úgy summázta Eger város gazdaságának 1978. éves munkáját, fejlődését, hogy „a termelés megközelítően a terveknek megfelelően alakult. A növekedés üteme azonban alatta ma­radt az 1977. évinek, de még így is meghaladta az országos átlagot.” Heheien, de sikerült Mértein az 1978-as munka Nem AZ IDŐSEBB Tupoljevről, a híres TU jelzésű gépek szerkesztőjéről maradt fenn az a hír. hogy megszállottja volt a rendnek és tisztaság­nak. Gye .an árgus sze­mekkel ügyelte és üldözte a rendetlenséget, s egyetlen eldobott papírfecni vagy ci- garet.avég Képes volt k.hoz­ni a sodrából. És nem azért, mert lett votna ideje kicsi­nyes dolgokkal foglalkozni, hanem azért, mert az ő szemében a pontos és igé­nyes munka csak pontos és igényes környezetben volt el­képzelhető. ..Azok, akik ren­detlen környezetben dolgoz­nak. rendetlen munkát is végeznek. — s az a repülő- gépgyártásban megengedhe- , tetlen.” — mondotta. Az ellomposodás ma saj­nos olyan tünet, y amely . nemcsak regi. nehezen rend- , ben tartható üzemeinkben , tapasztalható, hanem gyak- . ran az újakban is terjed, > mint a penészfolt a nedves . falon. Pedig ugyancsak ki- , mutatható hpgy szinte kor­relációs kapcsolat van a , piszkos mosdók, öltözők, fo­lyosók. üzemudvarok és a műhelyekben eldobált al- , katrószek. tisztitatlan szer­számok. gondozatlan gépek és a silány munka között Sőt. még tovább mehetünk: , oksági kapcsolat van a ta- . karítatlan vona.ok a szeme- , tes élelmiszerboltok, az el- . hanyagolt kapualjak, a fol­tos vendéglői asztalok az • úton e.csurgatott o aj és el- . hullott göngyöleganyagok és aközött az igénytelenség között, amely a termelés so­rán annyi helyen megmutat­kozik. A pontatlanság és rendetlenség hullámhatása nyilvánvaló jelenség, s kö­vetkezményei is azok. NEMRÉGEN új lakáshoz jutott ismerőseimet látogat­tam meg. A házigazda az er­kélyre is kihívott: „Hadd mutassak valamit, amit még aligha látott” A valami, egy jókora konzervdoboz volt — betonba ágyazva. A ház­gyárban ahol az elemek ké­szültek. valaki egy könnyed mozdulattal a már sablonba öntött betonba dobta az üres konzervdobozt. Amikor a ..mű” elkészült, átvették, kocsira rakták, kiszállították, anélkül, hogy bárkinek is eszébe jutott volna félre­tenni az elcsúfított darabot. A szerelők beszerelték, a műszaki átvevők átvették. A lakás gazdája örült. hogy akár egy konzervdobozzal ékesített erkélyű lakájhoz is —. de hozzáiutott. Ezek után már nem is békétlenkedik. hogy a bútorok lába egy ki­A tervek szerint 1979-ben a tinouiszereivénygyár ár­bevételi térvenex hatvan szazaickát a pneumatika! gyarresziegnek kell biztosí­tania. Ez önmagában is alá­húzza a gyárrészlegben dol­gozó kommunisták fi-nács- koza iának fontosságát. Az aiapszervezet vezetősége e feladatok ismeretében ké­szült fel az éves beszámoló taggyűlésre, mér.egre téve az elmúlt esztendő munkáját, őszintén elmondva a hibákat is. s a Cselekvési program­ban mégha ározva az úi fel­adatokat. Az alapszervezet­ben — húzta alá a beszámo­ló s a hozzászólók többsége is — nem választották el a termelési gondokat és a pártmunkát hanem ez utób­bi igen helyesen a termelési feladatok megoldását segítet­te, az év közben jelentkező fokozott gondok megoldására ösztönözte az egész kollektí­vát. Ezt tükrözték az alap­szervezet vezetőségi ülésé­nek. a taeevíiié«eknek. és a pártcsoporí-értekezleteknek témái egvaránt. Fogla kozott a nártalapszervezet a párt­építéssel. saiát munkastílu­sának iavításával. de napi­renden szerepelt a munká­csit sántít hogy az ablakok és a fal között félujjnyi hé­zag van. s hogy a liftek már a harmadik héten felmond­ták a szolgá.aiot. Nem békét­lenkedik mert változtatni a dolgokon nem tud és elfo­gadja normál, körülmények­nek. hogy a szerr.etszúró lomposság. a nemtörődömség mindenütt otthagyja a nyo­mait környezetében. Nem békétlenkedik a szomszédja sem aki hasonló hanyagsá­goktól szenved, nem békét­lenkedik a közértes sem. mert a szállítók földre hul- lajtják a kenyeret,, nem bé­kétlenkedik a vevő sem, hogy félig töltött gyufásdo- bozt kap. vagy olyan szén- savpatronos dobozt amiből patronok hiányoznak. Aho­gyan az óramutató körbeiár. úgy ér el mindenkit a ren­detlenség. igénytelenség és hanyagság következménye. Azaz hogy minden mun - - és tiszta>ágszerető ember töpreng rajta: hol és hogyan lehetne megszakítani ezt a körforgást? Hol és hogyan lehetne elindítani egv ellen­kező hullártiot; az igényes, rendes, pontos munka ellen- hullárrait. Mert idáig ugyan éreztük a rendellenséget és hanyagságok következménye­it. de most e.jött az idő. hogy létfontosságú megsza­badulni tőlük. Emelni exportunk ará­nyát? Külkere kedők a meg­mondhatói. hogy a lehetősé­geink még a jelenlegi világ- gazdasági helyzetben is szá­mottevők. Ha emeljük áru­ink minőségi színvonalát is! ,Ez igen sok esetben valóban a termékek korszerűsítését, új termékek k bocsátását kö­veteli. Tehát erők és eszkö­zök átcsoportosítását, fejlesz­tő és szervező munkát, eset­leg költséges fejlesztést és beruházást. De nagyon sok­szor ezt sem feltétlenül. Csak jó megbízható, pontos mun­kát! Azt azonban senki nem gondolhatja komolyan hogy ilyen megbízható. pontos munka lehetséges az export­ra termelő üzemrészekben, ha nem ugyanilyen igén vés a munka mindenütt. Ha egyébként ahol jakunk, ahol bevásárolunk, ahol élünk ahol szórakozunk vagy pihe­nünk egy lomposodó környe­zet vesz körül bennünket. Ha a harcot a rendért. az igényességért nem széles, mindenre kiterjedő fronton indítjuk el. MOSTANÁBAN — nagyon helyesen — mind több licen- cet és gyártási eljárást ve­szünk meg. ne kelljen min­dent magunknak feltalálni, hanem amit már mások tud­nak azt szerezzük meg mi is. Ügyes gépeket, felszere­verseny, a fiatalokkal való foglalkozás is. A munkaver­sennyel való törődés nem volt hiábavaló, mert ebből a gyárrészlegből indult el a kezdeményezés újabb a hár­mas évforduló tiszteletére te­endő vállalásokra. Bár a munkaverseny nem érte el az 1977_es év lendületét, mégis 10 millió forintos több­lettermelés lett az eredmé­nye. Figyelemmel kísérte a ve­zetőség az exporttevékenysé­get, és alakulásáról tájékoz­tatták a párttagokon keresz­tül az egész kollektívát A gyárrészleg alapszerve­zete hatvannégy kommunis­tát számlál, többségük a gyárrészleg törzsgárdájához tartozi-k. így évek óta számí­tani lehet helytállásukra. Nem véletlen hát. hogy a gyár vezetői időnként többet kérnek és kapnak e kollek­tívától. Az elmúlt évben váll ozás történt az üzem életében. — három üzem összevonásával alakult meg a pneumatika gyárrészleg. megnőtt a kom­munisták feladata, s ezzel egvíbt a nártvezetőség gond­ja is. Részben az átszervezés­léseket — még mindig nem eleget — veszünk meg, hogy tökéletesítsük a gyártási technológiákat És a várt eredmény olykor nemcsak azért marad el. mert még kevés a gyakorlat hanem azért is. mert a legújabb technika és technológia még nagyobb fegyelmet, pontos­ságot követel —. amit vi­szont nem lehet a gépekkel és műsze ekkel együtt im­portálni. Óriási értékű gépe­sített sertéstelepeket, ba- romfigyárakat. üvegházakat építenek nálunk, amelyek ontják az árut mint az ipar­üzemek. De egyetlen gondat­lanság a tápanyag összeállí­tásában. egyetlen hanyag­ságból bekövetkezett fertő­zés. egy légkondicionáló rendszer meghibásodása akár milliós károkat okozhat. Egy acélolvasztó kemence beszabályozásában elköve­tett hiba. egy művelet elmu­lasztása az üveggyártásban, egy rossz adagolás a ce­mentgyártásban. egy nem kellő hőfokú hengerlés az alumíniumiparban horrbilis értékeket tehet tönkre. S nem azért, mert a technika volt j tökéletlen, hanem esetleg ! azért, mert a kezelője volt igénytelen. Mert éppen alt­hoz szokott hogy tökmaggal teleszemetelt autóbuszon jár be. mert gyanús külsejű tá­nyérokban teszik eléje az ételt az üzemi étkezdében, mert eltakarítatlan hulladé­kok közt botorkál munka­helyén. mert. a mosdóban is­meretlen a szappan és a tisz­ta törülköző... mert a min­dennapi élet különböző szek­toraiban már képtelen m-g- ütni szemét a rend hiánya. AZ EGYIK középiskolában mostanában rengeteg gyerek bukásra állt matematikából. Hozzáláttak, hogy megvizs­gálják az okokat és kiderült, hogy a gyerekek, akiknek felsőfokú egyenle’eket kel­lett megoldaniuk, annak ide­jén nem tanulták meg az olyan alaovető ismereteket sem, mint a tizedestört ?i; vegyestörtik osz.ása szorzá­sa. a százalékszámítás. az aránypárok felállítása stb. Vagyis rra asfokú rraterra i- kára kellett áttérniük anél­kül. hogy az álta’ános isko­lában az alapokat meg lám d- ták volna. Vajon nem de­rülne-e ki valami hasonló amikor azt vizsgáljuk, hogy miért sok a kárbaveszri1 munka az elrontott anyag, n silány termék? Vajon nem kell-e jobban megtanulnunk olyan alanvető dolgot mint a rend? Amikor a konzerv­doboz a hulladékvödörbe és nem az erkélybetonba ke­se!. részben az emberekkel való foglalkozásban. E mun­kából vállaltak részt a párt­csoportok is. melyek munká­ja —. ha voltak is még ap- róbb-nagyobb hibák — az 1978-as évben javult. Több­ször tettek javaslatokat a termelőmunka szervezésére. Ez a munkastílus, mely a termelőmunkát helyezi elő­térbe. igen helyesen magá­ban hordja azonban azt a hibát is. hogy a termelésre való mozgósítás mellett ki­sebb teret kap a szervezeti élet. A vezetőség és a hozzá­szólók egyaránt elismertek őszintén, hogy sokszor ma­radt el a különböző társadal­mi rendezvényeken való részvétel a munkára hivat­kozva. Későbbre halasztottak pártcsoport-értekezleteket. nem vettek részt a korábbi évekhez hasonló mértékben különböző vetélkedőkön, de még a brigádnaolók vezetése Is hagy némi kívánnivalót. Igaz. voltak esetek, amikor joggal hivatkoztak a túlter­helésre — de olyan idők is. amikor valóban többet te­hettek volna. Ezt tárgyalva javaslat i született; a külön­böző brigádvetélkedők idő­ponttá ne essen egybe a ne­gyedéves hajrák idejével, E rövid bevezető után is­merkedjünk meg közelebbről a sikerek, a nehézségek, va­gyis a munka főszereplőivel. Lássuk előbb a jókat, akik a legtöbbet tették a város, a megye, a népgazdaság asz­talára. Egri Finomszerelvénygyár:, árbevételét több mint 10 százalékkal növelte. Gyárt­mányainak egyharmada kül­földi piacokon került érté­kesítésre. A dollárelszámolá­sú kivitele több mint 17 szá­zalékkal haladja meg az elő­ző évit. S mindezeket a fi­gyelemre méltó eredménye­ket a korábbinál kevesebb létszámmal érték el. Ter­melésük növelését teljes egé­szében a termelékenység emelésével érték el. VILATI Egri Gyára: 29 százalékkal termelt többet, mint 1977-ben. Hosszú évek óta első alkalommal sike­rült termelési célkitűzéseit maradéktalanul teljesíteni. Termékeinek 60 százaléka exportra került Szocialista kivitele kétszeresére, tőkés exportja pedig egyharmad- dal nőtt. Megerősödött a gyár gazdasági, politikai ve­zetése, jó az összhang, a hangulat a gyárban. Finommechanikai Válla­lat: termelése nagyobb és gazdaságosabb is a tavalyi­nál. Növelte szolgáltatásait, s javult munkájának minő­sége is. MEZŐGÉP Egri Gyára: az átszervezés után gyorsan talpra áll t az egri üzem. Ter­melési értéke több mint 20 százalékkal magasabb az előző évinél. Az exportot szolgáló termelési aránya 37 százalékról 51 százalékra nőtt Dicséretükre legyen ír­va továbbá, hogy több nint 50-nel csökkentették az ad­minisztratív, az alkalmazotti létszámot. A volt irodisták többsége termelőmunkát vál­lalt, mások új munkahely után néztek. Egri Dohánygyár: Mennyi­ségben és minőségben is túl­teljesítette éves célkitűzése­it. Tovább javult a vállalat Számot rdtak a kommu­nisták arról is, hogy a mun­ka mellett tanulnak a párt­tagok és a pártonkívüliek közül sokan. A gyárrészleg dolgozóinak csaknem a fele gyarapítja szakmai, nagy po­litikai ismereteit. E kérdés­nél felmerült javaslatként, hogy egy-egy tanulmányi időszakot e'őzzön meg alapo­sabb személyes beszélgetés, és növeljék a tanuló fiatalok számát. Folyamatos volt a párt­megbízatás teljesítésének számon kérése, ennek is be­tudható. hogy az al°pszerve- zet kommunistái közül töb­ben kaptak valamilyen elis­merést. a szakszervezetben, a KISZ-ben a munkásőrség­ben való jó munkáért. A hozzászólások helyesen egészítették ki a beszámolót, nagyon őszintén, egyenesen elmondva, mit látnak jónak és mit nem. Felmerült, hogy a vezetők, beleértve a válla­lati vezetést is. — találkoz­zanak többet a munkapadok­nál s dolgozókkal, mert bi- zonvára mindig van monda­nivalóink egymásnak. De hibaként felrótták a dolgo­zók azt is. hogy bár szület­nek a javas1 átok nyomán in­tézkedések. az intézkedések gazdálkodása, a szocialista brigádok értékes munkával járultak hozzá a vállalat gazdasági, politikai felada­tainak megoldásához. Üzem- és munkaszervezésük mód­szereit az egész iparágban oktatják, tanítják. Beruházások: Az építőipa­ri szervezetek — Heves me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat, Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, Egri Közúti Építő Vállalat, Épü­letkarbantartó Szövetkeze1 — szervezettebb munkájának eredményeként a városban folyó beruházások többsége megfelelő ütemben készül. Nincs lemaradás az egri kór­ház építésén, jól haladnak a 25-ös számú út egri átkelési szakaszának munkálataival is. Szolgáltatások: Elsősorban az UNISZERV Szövetkezet és a GELKA munkájának eredményeként számottevően javult a szolgáltatások szín­vonala a városban. A jól szervezett, magas színvonalú munka elsősorban a háztar­tási gépek és az elektromos berendezések javítására jel­lemző. Az UNISZERV a kö­zelmúltban kezdte meg mű­ködtetését Shell üzem­anyagtöltő állomásának, va­lamint új autószervizé­nek is. Közlekedés: a VOLÁN 4. sz. Vállalat évről évre ered­ményesebben oldja meg a város teher- és személyszál­lítási feladatait. ■ Az egri he­lyijáratú autóbuszok zsúfolt­sága azonban — a közel­múltban lapunkban is szóvá tettük — csak akkor csök­ken, ha a városban is beve­zetik a lépcsőzetes munka­kezdést Voltak szebb, napok Néhány üzem, szövetkezet életében szebb napok is voltak már mint 1978-ban. Az AGR1A és a BÜBIV Bú­torgyár is teljesítette ugyan termelési tervét, tőkés ex­sorsárój már meglehetősen kevés a visszajelzés. Szó esett a munkahelyi légkörről, s az időközben az átlagosnál nagyobb megterhelésről. Ez­zel kapcsolatban joggal mondták el a gyárrészleg kommunistái: szervezzék a vezetők úgy a munkát hogy­ne legyen visszatérő a ne­gyedév végi. év végj hajrá. Nagyon sokan elmondták, mennyire fontos a vezetők, s a nem vezető kommuni'trík szemé’yeí bé’damu’atása. Ennek jelentőségét az elmúlt év véffi időszakban ismét ta­pasztalhatták. A beszámoló taggyűlésen a gyárrészleg kommunistái olyan szempontból értékel­ték az elmúlt évet. hogy a hibákból leszűrve a tanul­ságokat lobban felkésziilie- nek az idei — a korább*-ál c'mr'et sem kisebb — fel­adatokra. Cselekvési prog­ramjukban meghatározták a gyárrész'eg előtt álló felada­tok légion t^sabb'amak tá­mogatását. A bevételi ter­vek túlteljesítés'hez 5 mil­lió forintot aján'ottak lel. s az exporttevékenység foko­zott figyelemmel kísérését. Bővítik áz igen keresett pneumatikái gyártmányok választékát isi A vezetésnek és a kommu­nistáknak egvaránt le ke'l vonniuk az e’múlt év hibái­nak tanulsága't, — zárták végű! Is a vitát —. hozv az új feladatokat még 'szöro- sabb egvséeben oMb meg a gyárrészleg kollektívája . Deák Rozst portját viszont egyik sem tudta a kívánt mére­tekben növelni. Ugyancsak kevesebbet exportál — a kedvezőtlen külgazdasági változások miatt — a terve­zettnél az Egri Ruhaipari Szövetkezet, igen jelentő­sen visszaesett exportja az Egri Cipőipari Szövetkezet• nek is. A kedvezőtlen időjárás számlájára írandó elsősor­ban, hogy az Egri Csillagok Termelőszövetkezet is "ze- rényebb eredményeket ért el, mint 1977-ben. Ugyanez érvényes a Borgazdasági Kombinátra is . Kevesebb volt a szőlő, így nem tud­ták a tervezett mennyiséget felvásárolni. Több mint szépséghibaként hangzott el a pártbizottság ülésén, hogy a tervezettnél kevesebb lakás került át­adásra — okairól szintén a közelmúltban írtunk — az elmúlt évben a városban. Igaz, a lemaradás nem je­lentős, az ötéves lakásépíté­si programot nem veszélyez­teti, de a hiányzó, a félig kész lakásokat mielőbb el kell készíteni. Mindez annál is inkább teljesíthető, mert a beruházásokhoz megvan a szükséges anyagi fedezet, tervszerűbb, szervezettebb munkára van mindössze szükség. A gondok között említet­te az írásos beszámoló és több felszólaló is, hogy az egri vasútállomás és csomó- pont áru- és személyszállí­tási tevékenységét nagymér­tékben rontotta, hogy az Eger—Putnok vonalon a Diesel-mozdonyokat vissza­cserélték gőzmozdonyokra a négytengelyes kocsikat pe­dig öreg, elavult kéttenge­lyes kocsikra. He csak szavakban, igeietekben Üzemeink, vállalataink,’ gyáraink, szövetkezeteink kollektívái ezekben a napok­ban cserélnek véleményt az 1979-es esztendő gazdasági, politikai célkitűzéseirőL Hogy végül is mi s mennyi kerül a tervekbe, az csak később derül ki. Az viszont mindenütt és egyformán _r- vényes, hogy a népgazdaság megváltozott körülményei miatt a tavalyinál jóval ha­tékonyabb és szervezettebb munkára lesz szükség. Meg kell gyorsítani a gyártmány­szerkezet korszerűsítését a tőkés export fokozása ugyanúgy vállalati, népgaz­dasági feladat, mint a mun­kaidőalap jobb kihasználása, az Import csökkentése, a gazdálkodás hatékonyságá­nak fokozása, a végzett mun­kával arányos anyagi, er­kölcsi megbecsülés kialakí­tása, a rend, a fegyelem erő-, sítése. Az eddiginél tartalmasabb,' következetesebb munkát vár­nak el a pártszervektől is. Támogassák bátrabban az értékesebb munkát szorgal­mazó vállalati döntéseket fordítsanak nagyobb gondot és figyelmet a központi, va­lamint a területi pártszervek határozatainak helyi megva­lósítására. Szavakban, ígéretekben eddig sem volt hiány, es nem férhetett kétség a jó szándékhoz, a tenni akarás­hoz sem. Mindez azonban kevés. Tettekkel, munkával kell helytállni, bizonyítani, hogy valóban képesek, való­ban tudnak magasabb szín­vonalon és nagyobb ered­ményességgel dolgozni. Koós József Mmm&O 1979. január 2LS vasárnap i rül? Rózsa László A beszámoló tajgyűlésekrol jelentjük Ä párimusftkes és a termelés elválaszthatatlan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents