Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk Á hét 3 kérdése Brezsnyev-Iátogatás Szó­fiában, tárgyalás Moszkvá­ban a spanyol külügymi­niszterrel, állásfoglalás a kambodzsai ügyben és el­lenszavazat a Biztonsági Tanácsban; a szovjet dip­lomáciai aktivitás láttán sokan kérdezik; Hogyan és miért élénkült meg a szovjet külpolitikai tevékenység? A válaszért a legilletéke­sebbhez, Leonyid Brezs- nyevhez folyamodhatunk, akinek a hét elején jelent meg az amerikai Time hír­magazinban egy nagy feltű­nést keltő nyilatkozata. Az interjúkban kiemelte a SALT—II. szerződés aláírá­sának a fontosságát és ele­mezte annak hatását a szov­jet—amerikai kapcsolatok­ra, valamint a nemzetközi enyhülés folytatódására. Az KZKP főtitkára hangsúlyoz­ta. hogy az enyhülés első­sorban a hidegháború le­küzdését jelenti, az áttérést a normális, kiegyensúlyozott államközi kapcsolatokra, a készséget a tekintetben, hogy a nézeteltéréseket és a vitá­kat nem erővel, hanem bé­kés eszközökkel oldják meg. Az enyhülés — tette még hozzá Brezsnyev — azt a képességet is magába fog­lalja, hogy az államok' szá­molnak egymás jogos érde­keivel. Ilyen értelemben kí­vánja a Szovjetunió megszi­lárdítani az enyhülési folya­matot és kiterjeszteni min­den térségére a világnak. A Biztonsági Tanácsban ellenszavazatával — vétójá­val — a Szovjetunió meg­akadályozta, hogy a világ- szervezetnek ez a testületé olyan határozatot hozzon, amelyet az enyhülés llen- ségei (Pekingtől Washingto­nig) a kambodzsai nép és a szocialista Vietnam ellen használhassanak fel. A szov­jet vétó kifejezésre jutatta a szocialista nagyhatalom­nak azt az elszántságát, hogy megvédi az igaz ügyért küz­dőket, azok mindenkor szá­míthatnak a Szovjetunióra. Természetes, hogy a Szov­jetuniónak a szocialista or­szágokkal a legszorosabbak a kapcsolatai. Így Bulgáriá­val, amelynek a szer-epe a Balkánon és a Fekete-ten­ger térségében az utóbbi idő­ben megnőtt — Leonyid Brezsnyev szófiai látogatása és tárgyalása Todor Zsiv- kowal is ezt támasztja alá. Az európai tőkés országok­kal szintén a békés egymás mellett élés és az enyhülés je­gyében kívánja feljeszteni kapcsolatait a Szovjetunió. Ennek jele a spanyol kül­ügyminiszter moszkvai útja, — először járt a spanyol diplomácia vezetője a Szov­jetunióban. A kétoldalú kap­csolatokon kívül megvitat­hatták az európai biztonsági és együttműködési értekez­letnek 1980-ra Madridba összehívott következő „for­dulójával” kapcsolatos kér­déseket is. Milyen álláspontra helyez­kedhet Amerika az új irá­ni fejlemények láttán? Az iráni uralkodó távozá­sával az ország súlyos vál­sága túljutott az első szaka­szán. Jön a következő vagy — jönnek a következő sza­kaszok.. . Kétségtelen, hogy Moham­mad Reza Pahlavi sah épp azért maradhatott és maradt a teheráni palotában, mert Washington mindeddig re­ménykedett abban, hogy ta­lán sikerül megtartani a csá­szárt a „páva-trónon”. Az ugyanis' nyilvánvaló, hogy Reza Pahlavi bizalmi embe­re volt az USA-nak. (Érde­kes részlet: amikor a sah megérkezett Asszuánba, hir­telen ott termett Gerald Ford, a korábbi amerikai el­nök, hogy tárgyaljon vele. Miről? Senki sem tudja.) Egyes mértékadó ameri­kai lap jelentések szerint. Brzezinsfoi, az elnök nem­zetbiztonsági főtanácsadója volt az. aki a sah melletti kitartást javasolta Carter el­nöknek ... Washingtonban nyugtala­nul figyelik a teheráni tün­tetések folytatódását, azt, hogy Baktiar kormánya lát­hatólag szintén kevés népi támogatásra számíthat. Pe­dig — ha már sah nincs, jó Baktiar is — most a hiva­talos amerikai álláspont az új kormány megsegítését he­lyezi kilátásba. Az amerikaiakat idegesíti az Iránban levő számtalan kémberendezésük sorsa is. a legfontosabbakat már le­szerelték és „biztonságos helyre szállították”, — ezek­kel figyelték például a Szov­jetunió rakétakísérleteit. Ugyancsak nyugtalanságra ad okot. hogy az iráni olaj­csapból változatlanul csak cséppekben érkezik a fontos nyersanyag — a mai terme­lés még a belső fogyasztás­ra sein elegendő. Az USA és Nyugat-Európa több or­szágának olajimportjában 10—20 százalékos az iráni olaj részesedése. Ma még te­le van minden olajtartály az USA-ban, Franciaország­ban, az NSZK-ban, Hollan­diában— a tőkés társaságok még az olajár emelése előtt megtöltötték. De mi lesz. ha az iráni válság még hóna­pokig eltart? Mi jellemzi ma a közel­keleti helyzetet? Félénk próbálkozás a há­rom érdekelt részéről (USA, Egyiptom. Izrael) a külön­béke nyélbeütését célzó tár­gyalások felújítására, a pa­lesztin mozgalom sorainak újjárendezése, a libanoni ENSZ-erők megbízatásának megkérdőjelezése, mindezek alapján pedig a fegyveres cselekmények újrajelentke- zése —- így foglalható össze kaj érzékkel — elsősorban saját pártja, az öt évtizede kormányzó Intézményes For­radalmi Párt esélyének nö­velésére — engedélyezte más politikai erők, köztük a kom. munisták legális működését is. Kétségtelen előrelépés ez Mexikóban, ahol néhány hó­napja még igen korlátozott volt a politikai demokrácia. A választási reform azonban felemás: kimondja, hogy a kongresszus 400 mandátu­mából az ellenzéki pártok mindössze százat szerezhet­nek meg vagyis az uralkodó továbbra is az Intézményes Forradalmi Párt marad. A külpolitika az a terület, ahol Portillo elődje hagyo­mányait leginkább követi. Beiktatása után néhány hó­nappal ellátogatott a Szov­jetunióba. a kétoldalú kap­csolatok fejlesztéséről foly­tatott szívélyes légkörű beha­tó eszmecserét Moszkvában. Echeverriához hasonlóan ő is fontosnak tartja országa együttműködését a KGST- vel. amely az 1975 augusztu­sában megkötött megállapo­dás óta ígéretesen fejlődik. Tájékozott források szerint szó van arról, hogy Mexikó szállít majd olajat a közeli Kubának, s a Szovjetunió cserébe Mexikó európai meg­rendeléseit teljesíti. Az elő­nyök kölcsönösen nyilvánva. lóak. Távolról sem ilyen egyen­jogú partner Mexikó, na tő­kés kapcsolatait vizsgáljuk. Ezek szinte kizárólag az északi óriáshoz fűzik. Külke­reskedelmének háromnegyed részét az Egyesült Államok­kal bonyolítja, a feldolgozó iparában domináló külföldi töke ugyancsak amerikai. Washingtonból már évek óta aggodalommal nézik Mexikó önállósodási törekvéseit, ál­lamosítási terveit, külpoliti­kai nyitását. Különösen most hogy fény derült hatalmas olajkincsére. A hosszú ideje lenézett szomszéd hirtelenjé­ben felértékelődött az ameri. kai gazdasági stratégiában, ezért Carter elnök február­ban személyesen megy el Mexikóba. A Fehér Házban már úgy számolnak .hogy a mexikói olajjal csökken majd az USA függősége Szaúd-Ará- biától a feszültségtől terhes Irántól, az amerikai Afri- ka-politikát bíráló Nigériától, az egész OPEC-tőL Mexikó viszont egy latin-amerikai mondás szerint — túl messze van az Úristentől és túl kö­zel az Egyesült Államokhoz. Kocsi Margit Mexikó Az olajaldas veszélyei A maják és aztékok egy­kor virágzó birodalmának romjain ma új legendák szü­letnek. Egymást érik a faft- tasztikusabbnál fantasztiku- sabb becslések Mexikó olaj­kincséről. amely a feltétele­zések szerint a legnagyobb a tőkés világban még Szaúrl- Arábia eddig leggazdagabb­nak vélt forrásait is felül­múlja. Ez annál is érdeke­sebb fejlemény, mert a latin­amerikai ország 1974-ben még behozatalra szorult a „fekete aranyból.” Azóta i vi­szont saját termelését két­szerezte meg. kivitelét nö­velte négyszeresére, újabb és újabb lelőhelyekre akadt rá 1977 kezdetétől legalább harmincra —• hétezer kilo­méteres partvonalán, illet­ve kontinentális talapzatá­ban NEM UNIVERZÁLIS GYÓGYSZER ,.Ilyen lehetőséa csak egy­szer adódik a történelem­ben” — nyilatkozta több al­kalommal is Jósé Lopez Portillo köztársasági elnök, aki alig több mint két éve vezeti az országot. Mexikó kőolajkészletét jelenleg 120— 200 milliárd barrelre (1 bá­réi kb. 160 liter) becsülik, amelv mintegy hatvan esz­tendőre elegendő s az új OPEC-árszint alánján az el­adása révén szerzett jövede­lem már az idén legkevesebb 37 milliárd dollár, a tavalyi kétszerese lesz. A mexikói államj olajtársaság, a Pemex kitermelésre, kutatásra, fel­dolgozó kaoacitások létesí­tésére 15—20 milliárd dollárt kíván fordítani a kövei kező öt évben, s szakemberei azt tervezik, hogy a lelenlegi napi 1.3 millió barreles ter­melést kétmillióra növelik 1980-ra. Az olaiáldás tehát Mexi­kót is elérte — a maga Ösz- szes. előnyével és veszélyével együtt. Azt azonban még nem tudni, melyikből hull több reá. A Permex igazga­tója azért is figyelmeztette ^.Nmüsöjs 1979. január 21., vasárnap az ország vezetőit: .JJa Me­xikó kizárólag az olaiial — mint valami mágikus orvos­sággal — kívánná gyógyítani valamennyi betegségét. az hosszabb távra nemzeti ön- gyilkosság lenne." Probléma pedig akad bőven ebben a távoli országban: a népesség gyors növekedésétől a leg­alább ötvenszázalékos mun­kanélküliségen. a mintegy 28 milliárd dolláros külföldi adósságon, a javak szélsősé­gesen igazságtalan elosztó, sán át egészen a széles körű analfabétizmusig. HARC A KORRUPCIÓVAL Jósé Lopez Portillo 1976. december 1-én. amikor be­iktatták hivatalába, főleg ilyen gondokat örökölt előd­jétől. Luis Echeverria Alva- reztől. Mégis hozzálátott am­biciózus tervei megvalósítá­sához. nem titkolva azt sem, hogy ehhez az anyagi bázist a petrodollároktól várja. Elő­ször a Méxikóban újnak egy­általán nem mondható kor­rupció ellen lépett föl. S, hogy nemcsak szavakkal, íme a bizonyíték: kétéves kormányzása során számos vezető tisztviselő köztük két miniszter, került börtönbe a közpénzek hűtlen kezelése miatt Várhatóan kevésbé lesz látványos a nagybirtok­rendszer felszámolásáért hat évtizede folyó harc lezárása — a nincstelenek javára, amit szintén sürgős tenniva­lónak tekint. Ugyancsak nagy szükség van az ipar és a szolgáltatá­sok fejlesztésére. Az évente 3.5 százalékkal növekvő, az ezredfordulóra feltehetően megduplázódó népesség ugyanis új munkahelyek millióit igényli máris. S vé­gül még egy probléma, ami­ért, az országot társadalmi feszültségek uralják: a 65 millió mexikói közül jelen­leg még kevesebb mint húsz százalék birtokolia az állam gazdagságának hetven száza­lékát. LEGALITÁS a KOMMUNISTÁKNAK , Parlamenti választások esznek Mexikóban a nyá­ron. Portillo elnök jó politi­tömören a pillanatnyi kö- .el-keleti helyzet Atherton amerikai utazó nagykövet ingajárata a kü­lönbéke dolgában' még azt mutatja, hogy először ilyen alacsonyabb diplomáciai szinten kezdik újra a tár­gyalásokat Washington, Kai­ró és Tel Aviv urai. Hetek, hónapok telhetnek el, míg ismét magasabb vagy éppen csúcsszínten tárgyalnának és megállapodhatnának. Damaszkuszban ülésezett a Palesztinjai Nemzeti Tanács, a palesztin nép parlament­je. s elfogadta a mozgalom politikai programját, amely kimondja a saját állam meg­alakításának szükségességét. Az okmányban hangsúlyoz­ták a Szovjetunióval és a többi szocialista országggal fenntartott szövetségi kap­csolat jelentőségét. Libanonban a francia és az iráni csapatok visszavo­nása után egyre kevésbé ha­tékonyak az ENSZ béke­fenntartó erői — amelyek mandátumát egyébként a BT pénteki ülésén öt hónap­pal meghosszabbította. Pedig tevékenységükre szükség lenne, ezt bizonyította az izraeli ejtőernyősök pénteki kommandóakciója is. Ellen­tétes hírek érkezték a táma­dás kudarcáról vagy sikeré­ről: az izraeli hadügymi­niszter elégedetten nyilatko­zott. Arafát szerint az akció kudarcba fúlt. Az ENSZ-erők megfigyelői 30 izraeli halott­ról, tudtak. Pálíy József BEJRUT A Tyr kikötőváros köze«' lében levő palesztin mene­külttábort ért izraeli táma­dásnak, palesztin részről 21’ halálos és sok sebesült áldo­zata volt — közölte egy pa­lesztin szóvivő. A szóvivő becslése szerint izraeli tá­madók összesen 60 embert veszítettek halottakban és sebesültekben. ROMA Az Olaszországot kor­mányzó kereszténydemokrata párt (DC) vezetősége haj­landó ugyan folytatni a pár­beszédet a kommunistákkal, de a korábbinál lényegesen korlátozottabb platformon. A vezetőség kitérő választ adott az OKP vezetőségének arra a§ felszólítására, hogy sürgősen fejtsék ki hogyan kívánnak kilábolni a kom­munisták megítélése szerint tarthatatlanná vált helyzet­ből. MEXIKÓVÁROS „A Salvador! kormány nem tárgyal a túszszedő gerillák­kal és nem alkudozik a po­litikai foglyok szabadon bo­csátásáról” — jelentette ki Mexikóvárosban tartott saj­tókonferenciáján Cárlos Humberto Romero tábornokj Salvador diktátora. ■ h . hogy az év végi leltározást befejezte, 1979. évben továbbra is bő választékkal VARJA VEVŐIT! ■ ■ ■ Árukínálatunk: modern lakószobák — ülőgarnitúrák — konyhabútorok — egyedi bútorok SZOLID ARAKON. ■ ■ ■ Térítés ellenében házhoz szállítást biztosítunk. ■ ■ ■ A bolt nyitva hétköznap: 8—16 h-is szombaton: 8—12 h-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents