Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-20 / 16. szám

Uzemlátoga fáson Az egri Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola Ill/a. és II/a. osztályának tanulói az Eger—Mátra vi* déki Borgazdasági Kombi­nát gyöngyösi munkahelye­in iártak üzemlátogatáson. Radocsai Imre gyakorlatve­zető tanár vezetésével. A kombinát autóbuszán utaz­tak a diákok a mátraalii történelmi borvidék centru­mába. hogy ott megismer­kedjenek a borgazdasági egységekben folyó munkák­kal. A gyerekek érdeklődéssel tanulmányozták a modern tárolótér és géppark techni­kai adottságát a felszerelt­ségét, a borászati technoló­gia gyakorlati alkalmazását. Kérdezősködtek a pincésze­tekben végzett munkákról és figyelemmel hallgatták Be- regnyei István és Réz László főművezetők mindenre ki­terjedő tájékoztatóit A III/a. osztályos, végzős tanulók részére a vállalat munkaügyi osztályvezetője adott tájékoztatást az elhe­lyezkedési lehetőségekről a szakmunkásvizsga után. A kombinát 12 tanulóval ta­nulmányi szerződést kötött, ösztöndíjat biztosít részük­re. Lukács András, Eger PJHTáJflBól Boldog község közművelődése régen és most Meghívót kaptam Boldog község könyvtáravató ün­nepségére, 1979. janüár lé­ére. A meghívón örömmel ol­vasom. hogy 140 négyzetmé­ter alapterületű helyiségben — amelyet a Lenin Terme­lőszövetkezet bocsátott a könyvtár rendelkezésére •— több mint nyolcezer kötet könyv várja a falu lakossá­gát. Visszalapozok a falu tör­ténetében. Honnan jutottak ide? A község első könyvtára 1903-ban létesült. A költség- vetésből 100 kötet könvv árát tudták biztosítani, meg egv szekrényt (fél négyzet­méter). amelyet a Hitelszö­vetkezet irodájában helyez­tek el. A könvvek nagy ré­sze még az 1930-as években Is meg volt. Kopott, elpisz­kolódott lapjaik mutatták, hogy sokan forgatták őket. hiszen ez volt az egyetlen kulturálódási és szórakozási lehetőség. A kötetek száma lassan növekedett, főleg ajándéko­zás útján mert az első vi­lágháborús évek költségve­téséből nem jutott pénz er­re. 1922-ben kezdtek űira a közművelődéssel és a könyv­tárral foglalkozni. Ekkor 2150 kötet könyvet számoltak össze. A kölcsönzés tovább­ra is a Hitelszövetkezet iro­dájában volt. Később már növekedtek a kultúrigénvek. Megkezdőd­tek n népművelési előadá­sok. Az öreg iskolában, pet­róleumlámpa mellett előbb az írás. olvasás tudományá­val. ismerkedtek meg. akik nem járhattak iskolába. Az oktatás olyan eredményes volt, hogy 1940-ben már csak négy írástudatlant ta­láltak a faluban. Voltak irodalmi, történelmi, termé­szettudományi előadások is. A hallgatók sokszor be se fértek a terembe. Űj lendületet kapott a népművelés 1928-ban, ami­kor kigyulladt a villany a faluban. Előbb lemezjátszó, majd diavetítő, végül rádió és mozgófilm-vetítő segítette a művelődést. Micsoda úidon- ságok voltak akkor ezek! Különösen kedvelték Bruck­ner Jenő Boldogról készült harminchat kénből álló dia­sorozatát, hiszen magukat látták viszont. Ez a sorozat ma a Néprajzi Múzeum félt­ve őrzött kincse. Az 1930-as években már űj oktatási formákat is be­vezettünk. Ilyen volt az ezüstkalászos gazdatanfo­lyam. Voltak irodalmi és közismereti előadások is. Eveken át jól működött a férfiénekkar is. A szépen megindult nép­művelés a második világ­háború alatt elsorvadt, hogy utána újra. magasabb szin­ten folytatódjon. A könyv­tár állománya rohamosan bővült. Űj helyiséget is ka­pott. A szocialista irodalom gyönyörű kötetei sorakoztak a polcokon. Kívánjuk, hogy a kultúra gazdag lehetőségeit használ­ják olyan kitartással és lel­kesedéssel, mint amilyennel elődeik a szegényes lehető­ségeket használták. Ujváry Ferenc, Gödöllő Az idei tél nem fukarko­dott a hideggel Európában. A hideg, a havazás, szél, hófúvás sok nehézséget oko­zott az északi országokban, de újabban nálunk is. Már a —17—20 fok körüli hő­mérséklet sem volt ritka. Mikor fokokról beszélünk, általában a Celsius-fokot értjük alatta, mert A. Cel­sius svéd csillagász (akiről elnevezték) úgy osztotta be a hőmérsékleti skálát, foko­kat, hogy nulla foknak (0°) az olvadó jég hőmérsékletét vette. A víz forráspontját 100°-nak jelölte. A nulla és 100 közötti részt száz egy­forma közre osztotta. A nul­la fölé a pozitív H-) fokok, a nulla alá a negatív (—) fo­kok kerültek. Utóbbiakkal a „hideget” mérjük. Van egy másik fokbeosztás is, a Fah- renheit-féle fokbeosztás, de ezt csak Angliában használ­ják. s még 1—2 helyen. — Ezekben a —10 °C körüli hideg — napokban vigyázni kell. mert a gyümölcsök, zöldségek is elfagynak a pia­con. Ha fagyott zöldséget viszünk haza, felmerül a kérdés: felhasználhatjuk-e a főzéshez? Ize, minősége meg­felel-e az ételekben? Erre adott tanácsot szerdán a Kossuth rádió (12 h, 15— 20') mondván: Ha azonnal felhasználjuk, akkor jó, de ha eltesszük, nem szabad en­gedni, hogy felmelegedjen, hanem... „mínusz fok alatt” kell tartani a zöldséget .. Piaci és háztartásbeli szak­értőim azt kérdezték, hogy melyik mínusz fok alatt tartsák és mennyivel a 0" alatt? Celsius szerint is sok „mínusz fok" van... Van mélyhűtés is, van mínusz 70’ is, amit a szénsavhó biz­tosít, sőt több.,. Mínusz 273,16 ’C-nól lehet csak meg­állni, itt van az ..abszolút nulla fok". Ez a Kelvin-féle nulla fok... Konyhaszakér- tök szerint elég nulla fok alatt is tartani, esetleg mí­nusz 2—3 fokon a legköze­lebbi főzésig... Így meg is marad és meg is lehet en­ni. .. (Dr. SZEMES) Bajza Józsefre emlékezve 175. éve 1304. január 31- én Szűcsiben született Baiza József író. költő, kritikusés publicista. Falunk lakossága kegyelettel adózik híres szü­löttjének. Ismeri kudarcok­kal, megalkuvásokkal, örö­mökkel teli életútját. Bajza neve az 1848—49-es forradalommal és szabad­ságharccal is kapcsolatos, hiszen Kossuth Pesti Hír- lapiának a főszerkesztőié volt. Mindezeket tudva mély szeretettel ünnepeltük és ün­nepeljük születésének év­fordulóit. Szülőházának fa­lán a KISZ, a helyi párt- szervezet. a hatvani Baiza József Gimnázium diákjai és mi, úttörők mindig elhe­lyezzük a megemlékezés ko­szorúit. Az általános iskola tanu­lói Soltész Emma tanárnő vezetésével készülnek az idei ünnepségre. Bajza életéről, munkásságáról szóló köny­veket olvasunk és adunk kézről kézre. Verseit tanul­juk. A rajok egymás között versengenek, hogy kinek az osztálya fog a hónap végére ünnepélyesebb külsőt ölteni. Irodalomórán foglalkozunk Baiza József életével, mű­veivel. Verseit, mondásait Idézzük. Minden tanuló a maga gyűjtötte anyagot írja le és adja be tanárnőnknek. Szeretnénk méltóan megün­nepelni a számunkra jelen­tős évfordulót. Ebben az évben az eddigi­eknél nagyobb keretek kö­zött emlékezünk Baiza szü­letésének 175. évére. A ko­szorúzás titán a művelődési házban színes műsort adunk tiszteletére a gimnáziummal együtt. Gubls Mária Szűcsi Gárdonyisták Zakopanéban Gimnáziumunk baráti kapcsolatot, alakít ki a zako- pánei gimnáziummal. A téli szünetben mi látogattunk el lengyel barátainkhoz, ők pe­dig majd a nyáron ismerked­nek meg iskolánkkal és vá­rosunkkal. Iskolánktól harmincán — 28 diák és két tanár — nyolc napot töltöttünk Zakopané­ban. A lengyel diákok me­leg barátsággal fogadtak bennünket iskolájukban, amely az otthonunkat helyet­tesítette. Sajnos a síeléshez csak ott­létünk második felében ked­vezett az idő. Addig is közös programokat csináltunk a lengyel diákokkal, i-merked- tiink iskolájukkal, felfedező utakra Indultunk Zakopané­ban. séve] ismerkedtünk. Krakkó­ban is voltunk. Reméljük, hogy a lenerei fiatalok nyáron visszaadlak a látogatást, szeretettel fo­gadjuk majd őket. visszagon­dolva az együtt töltött szép napokra. Pipis Katalin Eger A hagyományok őrzésére vállalkoztak Sírok község kulturális és közművelődési tevékenysé­gében figyelemre méltó sze­repet tölt be az asszonykó­rus. Az öt éve rendszeresen működő együttes már igazi közösséggé fejlődött. Az el­múlt évben a 22 tagot szám­láló kórus. Molnár Cs^ba pedagógus vezetésével, tizen­ötször lépett a közönség elé. többek között öt alkalom­mal a község ünnepélyein, négyszer a Mátravidéki Fémművek rendezvényein. Részt vettek az országos minősítő vizsgán, s több eset­ben önálló estet is adtak. Az előadásokra rendszere­sen tartott próbákon készül­tek fel A csoport mintegy 500 népdalt gvűitött, s ezekből csaknem 120 dallal szere­peltek különböző helyeken. Az asszonykórus a napok­ban értékelte saját munká­ját s továbbra is fő fel­adatuknak tartják a hagyo­mányok felkutatását szín­padi feldolgozását. A cso­port működésének anvaaj feltételeiről a Fémművek gondoskodik továbbra is. Sóti Erika Sírok </ Eredmények, tervek Horten Több mint három éve ad­ták át a lakosságnak a Fel- szabadulási Emlékkönyvtá­rat. amely szinte minden te­kintetben kielégíti az irodal­mat szerető olvasókat, láto­gatókat. A könyvtár dolgozói, az esztétikus környezet, a tár­gyi és technikai feltételek mind nagyobb olvasótábort szereztek az intézménynek. Működik a gyermek- és zenei klub. helyet adnak az ifjú- és kisegészségőr-szak- körnek, de a könyvtárban tartottak előadásokat, film­vetítéseket a szocialista bri­gádok. a kismamák klubjá­nak tagjai is. Az intézmény állományá­ból rendszeresen kölcsönöz­nek letéti anyagként az öre­gek napközi otthonának és az általános iskola napközis tanulóinak. A könyvtár fo­lyamatosan tárja fel állomá­nyát. így jelenleg. szerzői, címszak- és sorozati kata­lógusok szolgálják az olvasók tájékoztatását. 1978-ban 110 kisebb-nagyobb rendezvénye volt a könyvtárnak. Az ol­vasók létszáma ugyan még nem éri el a kíván mértéket (1978. novemberéig 675 fő iratkozott be), de a tervek szerint 1979. végére már 900 —950 rendszeres olvasót sze­retnének kiszolgálni az in­tézményben. 1978-ban 23 000 forintot költöttek el az állo­mány gyarapítására, ezenkí­vül — bár a tervezett szin­tet nem érte el — 1000 fo­rintért vásároltak hangleme­zeket zenei részlegükbe. Jelentős a folyóirat-állo­mányuk is, mintegy 73 újság és folyóirat között válogat­hatnak az érdeklődők. Baranyi Imre Eger Levelek közölt tallózva Együtt a gyerekekkel Lengyel barátaink népi jellégű ajándékokkal ked­veskedtek nekünk, mi pedig iskolánk címerével ellátott nemzetiszínű zászlót aján­dékoztunk a Zakopanéi gim­názium tanulóinak. Szilveszter éjszakáját len­gyel barátainkkal töltöttük. Az új év meghozta az iga­zi telet és egy-kettőre olyan hideg lett. hogy azután már az nehezítette a sportolást. A síelésre alkalmas hóval borított lesiklópáiyát mind­annyian megnéztük, aztán a bátrabbak kipróbálták. A még bátrabbak másnap is kimentek sielni. Az egyik napon ellátogat­tunk Wielicskába. a sóbá­nyába. ahol a bányamúzeu­mot néztük meg. a sóbánvá- szat történetével, fejlődését. „A bennünket patronáló szocialista brigád tagjai együtt próbálták ki a gye­rekekkel a játékokat, amit ajándékba hoztak. A kicsik számára felejthetetlen volt az a délután, amelyen együtt játszottak felnőtt barátaik­kal” — írja levelében Ko­vács Istvánná, a petőfibányai óvoda vezetője. S hasonló eseményről számolnak be, pedagógusok. brigádtagok, vagy magúk a gyerekek. Ez utóbbiak nagyon büszkék ar­ra. hogy a felnőttek komo­lyan veszik őket. eljárnak az őrsiórákra magukkal viszik a patronáltakat a brigádki­rándulásokra. vagy külön a gyerekek kedvéért rendeznek kirándulásokat, harci játé­kokat. Sőt. nemegyszer meg­hívják különösen a na­gyobbacskákat az üzembe, s a gyerekek a munkapad mellett is láthatják barátai­kat. A patronálás ezekben az esetekben túlnő az eddig megszokott támogatáson. Egyre nő azoknak a szocia­lista brigádoknak a száma, amelyekben nemcsak addig terjed a patronálás. míg ösz- Szeadják a pénzt, vagy egy­két képviselőjük elviszi az ajándékokat, esetleg megre- parálják a régit, a rosszat, hanem részt kérnek a gyer­mekek nevelőiéből is. Mert ezek a közös kirándulások, játékok segítenek a gvermek jellemének, gondolkodás- módjának formálásában. Az egyik egri iskolában új­ságolták. hogy a szocialista brigádok úgy is segítették a gyermekek döntését a pá­lyaválasztásban. hogv meg­hívták őket a gyárba, meg­magyarázták. milyen munka folyik ott. megmutatták a gépeket, s amikor elérkezett a választás tényleges ideie. a gyermekek között volt olyan, aki a patronáló brigád hatá­sára döntött úgy, hogy ab­ban az üzemben akar dol­gozni. azt a szakmát kívánja elsajátítani. A szocialista brigádok ilyen patronálása hozzájárul, hogy a gyerekek becsüljék a munkát, érdeklődjenek a nagyüzemek iránt is. Egyre több az ilyen híra­dás a levelekben is, — s jó lenne, ha a patronáló moz­galom ebbe az irányba fej löd ne tovább. így a gyerme­kek jobban megismerik a felnőttek világát, s segítő­kész embereket találnak brigádban. A korábbi aján­dékozási módszerek, a patro­nálás korlátozása csak gyermeknapi, vagy karácso­nyi találkozóra, személytele­nebbé tette a kapcsolatot. A patronálás olyan továbbfej­lesztése viszont, amelyben a gyermekek személyes isme­retséget kötnek a brigádok tagjaival, hasznosabb, s bát­ran mondhatjuk, többet je­lent egv felnőtt barátokkal együtt eltöltött, őrsióra mint a több ezer forintot érő ajándék. A brigádok munkájában életében Is van jelentősége a gyermekekkel együtt töl­tött időnek. A fiatal korosz­tály nevelése nemcsak. csa­ládi. társadalmi feladat is. S természetes, ha ebből a szo­cialista brigádok is részi vál­lalnak. — d. — KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 4x4 játék. 10.05 Nép­dalok. néptáncok. 10.42 Kórusok. 11.00 Szórakozy tató Európa. 12.20 Zenei anyanyelvűnk. 12.45 Köny- nyűzene. 13.15 írók — gye­rekek — irodalom. 13,30 Operettekből. 14.00 Rög­eszmék. 14.10 Operaáriák. 14.30 Az MSZMP KB 1973. márciusi határozatainak nyomában. 15 05 Új zenei újság. 16.00 168 óra. 17.30 Beethoven: Két gordonka­zongoraszonáta. 18.16 Hol volt, hol nem volt. 18.45 Rádiószínház. 19.20 Lemez­album. 20.04 Hangszerszó­lók. 20.19 A Rádió Dalszín­házának Lehár-ciklusa. 22.15 A kegyencnő. 23.13 Tátrai-vonósnégyes . felvé­teleiből. PETŐFI 8.38 Trópus a télben. 9.15 Dalok a békéről. 9.30 Hogy tetszik lenni? 10.33 Vála­szolnuk hallgatóinknak. 10.48 Operettek. 11.40 Fia­taloknak. 12.33 Jó ebédhez szól a nóta. 13.30 Éneklő ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosi tanácsok. 14.40 Kupénézetek. 15.02 Népdalcsokor. 15.41 Tün­dér Ilona. 16.33 ötórai tea. 17.30 Közkívánatra. 19.20 Koncz Zsuzsa előadóestje. 20.38 A Magyar Rádió Ka­rinthy színpada. 21.35 Halló Pozsony! Halló Budapest! 22.35 Nóták. 23.19 Sláger­múzeum. SZOLNOK 17.00-től 18,30-ig. MISKOLC 17.30 Hírek, időjárás — Emberek, utak. járművek. Hol és hogyan vehető igénybe az autómentő- szolgálat? Vizsgáznak a hivatásos gépjárművezetők. Stop. Gyalogos. Riporter: Imreh József — Juhász István a MÁZ című darab­járól Gyárfás Imre jegyzete — 18.00—19.00 Észak-ma­gyarországi krónika. Mun- kásőrgyűlés Encsen és Ka­zincbarcikán — Zenés hét­vége. Közben: Napjaink kérdései. Wirth Lajos jegy­zete. —‘ 30 éves a KGST. Dr. Fodor László jegyzete — Lap- és műsorelőzetes. TEJ 8.00 Tévétorna. 8.05 Isko­latévé. 10.00 Mindenki közlekedik. 10.15 Pygmali­on (amerikai film). 14.10 Belgrádi fiúk. 15.30 Ami a brigádnaplóból kimaradt. 16.00 Alpesi sí Világkupa. 16.55 Tájak, városok em­berek. 17.30 „Hogy nálam különb legyen". 18.05 ..Bol­dogságot a színésznek a publikum ad”. 18.50 Egy­millió fontos hangjegy. 19.20 Tévétnrna. 19.30 Tv- híradó. 20.00 Gusztáv és a virtus. 20.05 Eurogang (NSZK bűnügyi filmsoro­zat). 21.00 Énekelt versek. 21.35 Marcello Mastroian- ní-sorozat. Nyolc és fél (olasz film). 23.45 Tv- híradó 3, 2. MŰSOR 17.15 Most mutasd meg! 17.45 Szegény Dániel (bűn­ügyi komédia). 19,30 Tv- híradó. 20.00 Tiltott határ- átlépés (francia film). 21.35 Tv-híradó 2. 21.55 Zenei arcképcsarnok. AIwwmG) 1979, január 20.» szombat A

Next

/
Thumbnails
Contents