Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-20 / 16. szám
1979. i január Elsősegély a korszerű gyújtóeszközök égési sérültjeinek fi. Értekezlet a paranesnokságon A különböző gyújtókeverékek áttekintése után rátérünk a védekezés lehetőségeire és a már bekövetkezett sérülés elsősegély keretében történő ellátásának teendőire. A nukleáris bomba égési sérülést okozó hatása ellen a védekezés látszólag egyszerű. Ügy szokták mondani, hogy a:, atombomba ott okoz égési sérülést, ahová lát. Ez azt jelenti, hogy a fény egyenes vonalúan terjed és ennek következtében minden, ami hatékonyan árnyékol, véd az égési sérülés ellen is. Erre jó példa a ruházat színe is. Ismeretes; hogy Hirosimában és Nagaszakiban a sérültek testfelületén azok a részek, amelyeket fehér színű ruha védett, (s amely a fényt visszaverte). kisebb mértékben, vagy egyáltalán nem sérültek. Ezzel szemben a fekete, vagy sötét színű ruházattal borított felületeken, (melyek a fényt és hőenergiát elnyelik) égési sérülés következett be. A fény elleni árnyékolás alkalmazását megnehezíti, sót, legtöbbször lehetetlenné teheti az a tény, hogy az atombomba fényfelvillanása a másodperc töredéke alatt következik be. ennek következtében nincs idő arra. hogy fedezékbe vonuljanak, vagy olyan tárgy mögé álljunk, mely a fénysugárzás ellen megvéd. Ezzel szemben a fenyegetettség perceiben célszerű olyan fedezéket keresni. mely a nagy intenzitású, fény felvillanásból eredő sugárzó energia számára át- járhatatlan. Az atombomba égési sérülést okozó hatása elleni védekezés egyebekben teljesen azonos az atombomba más károsító tényezői elleni védekezés formáival. ,A napalm, foszfor és hasonló típusú gyújtókeverékek elleni védekezés bizonyos értelemben több eredménnyel kecsegtet. A bomba robbanásakor saétfröcs- csenő gyújtókeverék cseppjei ugyanis a ruházatra fröcs- csenek és habár azt rendszerint átégetik, amennyiben sikerül gyorsan levetni, az égési sérülések megelőzhetők. Ebből a szempontból a különböző védőleplek, vagy akár egyszerű köpeny, kabát viselése is bizonyos fokú védelmet nyújt, illetve a védekezés lehetőségét biztosítja. A szabadon, fedetlenül levő testfelületre csöppent gyújtókeverék hevesen ég. és ezért igen hamar mély égési sérülést okos. A vízzel történő oltás céltalan, mert a korszerű keverékek vizsu- gárral nem olthatok, egyedül a levegőtől történő teljes elzárás biztosítja eloltásukat. Erre vastag pokróc, takaró esetleg alkalmas lehet, de célszerűbb földdel, vagy homokival történő beszórás. befedés (úgy, hogy a levegőtől a gyújtókeverék anyaga el legyen zárva). Jó szolgálatot tehet megnedvesített vastag ruhadarab is. minthogy ez gyakorlatilag állandóan víz alatt tartja a foszfor (vagy más hasonló) szemcséket. A következő teendő a tűz területének mielőbbi elhagyása. Ennek, többek között QcMMmm 1333. január 30» szombat akadálya lehet a hamar kialakuló magas szénmonoxid koncentráció a levegőben, valamint a sűrű füst. A füst elleni ismert védekezés nedves kendőnek az arcra borítása, ügyelni kell azonban, hogy látásunk megmaradjon, ellenkező esetben sérülést szenvedünk elesés követnez- tében és a tűz területének elhagyása végképp lehetetlenné, de legalábbis nagyon nehézzé válik. A veszélyforrás kiiktatása,- illetve a tűz területének elhagyása után következő teendő a sérült elsősegélyben részesítése, az égési seb ellátása. A múlt században több kutató felhívta a figyelmet arra, hogy a felmelegedett bőr és a bőr alatti szövetek mielőbbi lehűtése a szövetkárosodást. azaz az égési sérülés mélységét csökkenteni képes. Ez az elsősegély keretében alkalmazható módszer azután, mint más sok elv. feledésbe merült és csak a XX. század utóbbi évtizedeiben ismerték fel újra jelentőségét. Ma már objektív kísérleti eredmények birtokában állapíthatjuk meg. hogy a sérülést követő 5—15 percen belül végrehajtott aktív hűtés jelentősen csökkenti a sérülés súlyosságát. Ez arra vezethető vissza, hogy bármilyen rövid idő alatt történt is az égés, a hirtelen felmelegedett szövetek lehűléséhez mintegy 20 perc szükséges. Másfelől viszont ismeretes, hogy a bőr és az alatta fekvő szövetek károsodásának mértéke (az elhalás) a bőrben és a bőr alatt kialakuló, az élettaninál magasabb hőmérsékleti érték fennállásának időtartamától függ. A hűtéshez legcélszerűbben folyó vizet használhatunk fel. A csapvíz általában olyan kevés baktériumot tartalmaz (hiszen mint ivóvizet fogyasztjuk , is), hogy azok az égési sebre jutva ott számottevő hatást nem fejtenek ki. illetve a folyó vízzel onnan lemosódnak. Még állóvíz alkalmazása esetén is oly csekély a baktériumok száma, hogy azok a bőrőn egyébként megtelepedett baktériumok számához elenyészőnek minősíthetők. Sokkal jelentősebb a hűvöshideg víz hűtő hatása. A hideg víz alkalmazásának további előnye, hogy a fájdalmat is csillapítja. Közismert, hogy ha ujjúnkat megégeti jük, megütjük, azt hideg késhez szorítva a fájdalom viszonylag hamar csökken és a duzzanat is kisebb lesz. Ezt a régi népi tapasztalatot indokolja, hogy a hidegnek érösszehúzó. ezáltal duzzanatcsökkentő és egyúttal fájdalomcsillapító hatása is van. Használhatunk a hűtés céljára jeget is, ennek az égési sebre rögzítése azonban rendszerint körülményes. A hűtés időtartama általában 15—20 perc legyen. A gyakorlatban jól bevált az az elv. hogy a hűtést addig kell folytatni, amíg csak a folyó vizes öblítés átmeneti félbeszakításakor a fájdalom nem tér vissza. Rendkívüli körülmények között is keresni kell a módját, hogy az égési sebet valahogy lehűtsük. Végső esetben jó szolgálatot tehet egy átnedvesített tiszta ruhadarab is. amely a sebre helyezve a párolgás folytán hűsítő hatást fejt ki. Napalm vagy más típusú gyújtóanyag-keverékkel történt sérülés esetén a hűtés mellett az állandó folyó víznek, illetve elsősorban nedves kötéssel a levegőtől való elzárásnak van jelentősége. hogy a kevesék ne égjen tovább, és a már bekövetkezett sérülés ne súlyosbodjék. Emellett azonban itt is érvényesül a hűtőhatás. A foszfor tartalmú keverékkel történt sérülés eseteire már ismeretes olyan oldat, mely a további sérülések megakadályozására alkalmas. Régebben e célra rézszul- fát-oldatot használtak (3—5 százalékos töménységben), újabban azonban kitűnt, hogy a rézszulfát-oldat maga is károsítja a szervezetet (feloldja a vörös vérsejteket), s akár veseműködési elégtelenséghez vezethet. Ezért már nem ajánlják a rézszulfát-oldat egyedüli alkalmazását. Ha 3 százalékos réz- szufát-oldatot 5 százalékos szódabikarbóna-oldattal együttesen alkalmaznak, a rezsóknak a sebben történő lerakódása, illetve felszívódása megakadályozható. Az elsősegély befejezésé után minden esetben nedves kötést kell a sebre helyezni és gondoskodni arról, nogy a kötés anyaga az orvosi ellátás megkezdéséig nedves maradjon, nehogy a kötés kiszáradása folytán a még esetleg szabadon levő foszforszemcsék újból lángra lobbanjanak és további károsodást okozzanak. A kötés nedvesítése azért is fontos, mert foszforszemcsék lángra lobbanása a kötés anyagát meggyújthatja, így újabb, az eredetinél lényegesen súlyosabb sérülés kiindulópontja lehet (a ruházat a kötéstől lángra lobbanhat). Az égési sérüléseknek kötéssel történő ellátása tulajdonképpen nem gyógyító beavatkozás. A hűtés ezzel szemben a legkorszerűbb szakorvosi szintű gyógykeze" lés megkezdésének számít, illetve az első elengedhetetlen lépés, különös tekintettel arra. hogy a felmelegedett szövetek lehűlése, mint említettük, már 20—25 perc alatt bekövetkezik, ezen az időponton túl a hűtésnek nincs jelentősége. Az elmúlt évekhez hasonlóan, az idén is értekezletet tartottak a megye polgári védelmi vezetői, ahol a vonatkozó párt- és állami. határozatok szellemében, az országos parancsnoki irányelveket. valamint a PVOT pk. által meghatározott célkitűzéseket, feladatokat figyelembe véve számot adtak az 1978. évben végzett munkáról és meghatározták az 1979. év fontosabb célkitűzéseit, alapvető feladatait. Az értekezleten részt vett a PVOTpk. helyettese, a megye, a város, a járás polgári védelmi vezetői, a szak- szolgálatok parancsnokai, a társadalmi és tomegszerve- zetek vezetői. Az elnök megnyitó szavai után a megye törzsparancs-' noka értékelte az 1978. évi munkát és meghatározta az 1979. év alapvető feladatait, célkitűzéseit. Az értékelés megállapította, hogy az 1978-as esztendő fontos időszaka volt annak a munkának, amelyet a polgári védelem felkészítése és fejlesztése érdekében az elmúlt évben végeztek. Az országos és a megyei értékelés alapján örömmel állapították meg, hogy a polgári védelem területi irányító szerveméi, az üzemekben, intézményekben, szövetkezetekben működő személyi állomány döntő többsége az elmúlt évben is lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint dolgozott a kitűzött célok megvalósításáért, a reá háruló feladatok teljesítéséért. Egészében ezért arról adhattak számot, hogy a polgári védelem megyei szervei; parancsnokságai, törzsei, szákszolgálatai, alakulatai alapvetően végrehajtották az 1978. évre előírt feladatokat. A végzett munka eredményéként tovább erősödött a megye polgári védelmi helyzete. emelkedett a törzsek erkölcsi-politikai és fegyelmi helyzete, további javulás tapasztalható a felkészítés és kiképzés terén, tovább növekedett a korszerű technikai eszközökkel, felszerelésekkel való ellátott-; ság. Az értékelés megemlíti; hogy több alakulat, vállalat, üzem kiemelkedő munkát végzett a felkészítés terén, mint pl.: Eger, Gyöngyös, Hatvan városok és a gyöngyösi, hevesi járás műszaki és óvóh ely-szakszolgalat- pság; az egészségügyi szak- szolgálatok közül a Hatvan; Eger városi, az állat—növényvédelmi szakszolgálatnál a Hatvan városi, egri és gyöngyösi járási, az rbv. védelmi szakszolgálatnál a megyei, Eger városi, a gyöngyösi és füzesabonyi járásij az élelmiszer-ellátó szakszolgálatnál a Heves megyei Élelmiszer Kisker., a Panoráma, a ZÖLDÉRT Vállalatok, a hevesi, parádi, gyöngyösi, hatvani áfészek. A feladatok eredményes végrehajtása megfelelő alapot biztosít az 1979-ben végrehajtandó feladatokhoz, az ötödik ötéves terv sikeres befejezéséhez. Az értékelés után meghal tározásra kerültek azok a legfontosabb feladatok, célkitűzések, amelyeket 1979- ben végre kell hajtani. A feladatok meghatározásánál a törzsparancsnok elvtárs megállapította, hogy a feladatok ugyan nagyok, mégis bizakodással lehet a jövőbe tekinteni, mert a szükséges feltételek biztosítottak. Elmondhatjuk ezt azért is, mert a PVŐP-val, a tanácsi osztályokkal, azok vezetőivel eredményesen működnek együtt és az állomány hivatástudata is biztosíték az 1979. évi feladatok eredményes végrehajtásához. A hozzászólók számot adtak területük polgári védelmi munkájáról, felvetették problémáikat, gondjaikat, melyek gátolják az eredményesebb munkát. Az értekezlet végén a megye törzsparancsnoka köszönetét fejezte ki a polgári védelem jelenlevő vezetőinek és beosztott állományának, s mindazoknak, akik részesei voltak az elért eredményeknek, akik áldozatos, lelkiismeretes és eredményes munkát végeztek. Köszönetét fejezte kt a PVOP-nak, a helyi párt- és állami szerveknek, a társadalmi és tömegszervezeteknek azért a segítségért és támogatásért, amelyet 1978- ban munkánkhoz nyújtottak. Befejezésül törzsparancsnok elvtárs a megye egész személyi állományának jó egészséget es eredményes munkát kívánt az 1979-ea evre. .—v . K» Polgári védelmi vetélkedő A Hatvani városi Polgári Védelmi Parancsnokság közreműködésével a Lenin Mgtsz, polgári védelmi és szakmai versenyt rendezett a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60., valamint Hatvan város felszabadulásának 34. évfordulója tiszteletére. A verseny szervezését a Lenin Mgtsz pártvezetőségének kezdeményezésére a pv- parancsnokság támogatásával a törzs oktatási felelőse és a szövetkezet szakmai ágazatveze- tői, valamint szocialista brigádvezetői végezték. A körültekintő és idejében elkezdett széles körű szervező munkának köszönhető, hogy szövetkezetünkben eddig ritkán tapasztalható esemény fordult elő. Több csapat adta be jelentkezési kérelmét, mint amennyit ^ rendezőség engedélyezett. A versenyből kiszorultak így természetesen a „kispadról” szurkolhattak. A verseny széles körűvé tétele erdőkében meghívtuk az áfész szocialista brigádjaiból kialakított csapatokat, s így izgalmasabbá, vetélkedő’jellegűvé vált rendezvényünk. Három szocialista . brigád küldte el csapatát az áfésztől és három a Lenin Mgtsz-től. A verseny célja a munkaviszonyban álló dolgozók differenciált oktatásának továbbfejlesztése. Szakmai feladatokkal összefüggő polgári védelmi rendszabályok elsajátítása, valamint az erkölcsi és politikai nevelés színvonalának emelése. További cél felkelteni az érdeklődést dolgozóink, szocialista brigádjaink körében a polgári védelemmel kapcsolatos tennivalókra a mezőgazdaságban. A verseny pártatlanságát az öttagú zsűri biztosította. Az ünnepélyes megnyitó után a ■ pv-teszt kérdésekre kellett a csapatoknak választ adni. a hatból négy telitalálatos csapat sorrendjét csak a másodpercek döntötték el. Az első akadályon átesve minden csapat percek alatt felengedett és a verseny további légkörére jó hangulatot, egészséges versenyhangulatot kölcsönzött. A verseny három fő kérdéscsoportból állt: első a tesztkérdések, második az elméleti, szóbeli, amely szakmai és Rv-kérdésekből tevődött össze, a harmadik pv-gyakorlati és segély gyújtási rész volt. Az első helyezett a Lenin Mgtsz, boldogi kerületéből a Petőfi szocialista brigád Zólyomi János vezetésével. Második helyezett a Tetrusz János által vezetett szocialista brigád a hatvani áfésztől. Harmadik helyezett a Petőfi szocialista brigád Langó Mária vezetésével Hortról. Negyedik helyezett a Lenin Mgtsz hatvani területéről a Petőfi szocialista brigád csapata lett. Molnár László vezetésével. Ötödik helyezett a Ságvári. Endre szocialista brigád Kovacsik Erzsébet vezetésével a hatvan; áruháztól. A hatodik helyre került a Lenin Mgtsz. Szakosított tehenészeti telepének Vörös Csillag tehenészeti szocialista brigádja, Varga Lajosné vezetésével. Kiemelkedő egyéni teljesítményt nyújtottak Molnár László. Zólyomi János és Tarján Szilveszter. A verseny eredményhirdetéssel ért véget, ahol a zsűri elnökétől a csapatok vezetői részvételük és helyezésük alapján oklevelet és jutalmat vettek át. :g :uw í* Vágó József * A
