Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-20 / 16. szám
Áruk árak nélkül TAPASZTALATBÓL MINDENKI TUDHATJA, deegv ellenőrzés a közelmúltban be is bizonyította, hogy a boltokban kapható áruk egy részén nem tüntetik fel az árat, másik hányadán pedig nem egyértelmű. vagy egyenesen hibás az árfeltüntetés. Pedig több mint tíz esztendeje érvényben van az a kormány- rendelet,. amely előírja, hogy ártáblákkal, árcédulákkal — különféle módszerekkel —, egyértelműen.1 írásban kell közölni a vásárlókkal, melyik termék mennyibe kerül. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség hat megye és a főváros mintegy 700 üzletében tartott ellenőrzése igyekezett felderíteni a hiányos. vagy hibás árazás okait. Megállapította például, hogy a legtöbb visszásság a hentesáruknál tapasztalható. Ami azért is nagy hiba, mert bizonyos felvágottakat, szalonnákat a vásárló nem tud egymástól megkülönböztetni, könnyen eladhatnak neki értéktelenebb fajtát — drágábban. A hentesáruk többségének hatásági ára van. ezért az ár feltüntetése az ipar feladata. Igenám. de hiába írják rá egy rúd párizsira, vagy kenőmájasra, hogy mennyibe kerül, a vevő nem éppen azt a darabot viszi haza. amelyen az ár olvasható. Ezért mégis a boltosoknak kell — kellene — minden árucsoporton ártáblát elhelyezniük! Ezt azonban — hol hanyagságból, hol hátsó szándékkal — olykor elmulasztják. Hasonló a helyzet a sajtok többségével is: a sajtkarika szeletelésénél az ár eltűnik, s számos esetben hiányzik az ártábla is. Bonyodalmakat i okoznak az árváltozások is. Amikor például az édesipari készítmények árát emelték, hosz- szú időn át még a régi árat jelölő csomagolóanyagot használta fel az ipar. Ismét a boltosokra hárult az új ár feltüntetésének feladata, akik ezt a munkát nem mindig pontosan látták el. Gyakran megtörtént. hogy nem a régi árat ragasztották át. hanem mellette tüntették fel az újat. ami vitákhoz, tévedésekhez vezetett. Némely mélyhűtött terméken egyáltalán nincs ármegjelölés, amit azzal magyaráz az ipar, hogy az előállításkor még nem tudták, hogy az árut exportálják-e, vagy belföldön értékesítik. ISMÉT MAS A HELYZET az iparcikkekkel, amelyeknek többsége árjelzés nélkül érkezik a boltokba. Ezek árát általában a kereskedelmi vállalatok alakítják ki, és a raktárakban vagy a boltokban kell azt feltüntetni. Megtörténik azonban, hogy a boltosok nem tudják — vagy nem akarják? — a szállító- levélen szereplő adatokat az áruval egyeztetni, azonosítani, és így például a II. őszEcséd vizel remél Ahányszor megfordul az ember Ecséden, annyiszor hallja a panaszt: nincs egészséges, iható vizünk. Vajon a helyi vezetőkön múlik-e a gond orvoslása? Nehéz lenne ezt állítani, hiszen évek óta taposnak a víz nyomában. Csak hát nem fillérekről van itt szó, hanem forintokról, . milliós nagyságrendben. Most azért érik valami. A helyi igényekre hajlott a megyei. tanács, s indulásként megfúrat'ta : tavalyelőtt áz első kutat,, hogy legalább az egészségügyi kombinát és a százszemélyes óvoda jó vízhez jusson. Tavaly ezekbe az intézményekbe el is jutottak a vezetékek, megindult a szolgáltatás. A lassú érés tényére utal továbbá, hogy 640 ezer forintos előirányzattal most fejeződik be a második fúrás, újabb hasonló összeg ellenében pedig május végéig fakasztanak vizet a harmadik kút- ból. E? azonban még mindig csaik félmegoldás! Mert az egész község ellátásához szakértői vélemény szerint legalább hat kút szükséges. Ennek költségfedezetét ugyancsak a megyétől remélik Ecséden, éspedig úgy, hogy a munkálatok 1980-ban befejeződhessenek. Akkor szeretnének ugyanis nagyot lépni! Ez pedig nem más, mint a helyi vizműtársulat alakulásának előkészítése, megteremtése. Ez a szervezet venné kézbe a terveztetést, a hálózat építtetésének gondját-baját. Költségeit részben ugyancsak a megyének kellene biztosítania, más felét pedig a társulat tagsága fedezné. Az ebbéli lehetőségek Is sajnálatosan korlátozottak, így érthető a helyi vezetők aggálya. A beruházást legfeljebb a VI. ötéves tervciklusban tudja támogatni a megyei tanács szakosztálya. De még inkább gond a lakosság érdekeltségének, vállalkozó kedvének megoszlása. Ecséd új építésű, felső részén a telektulajdonosok igencsak megásatták a maguk aknáját, amiből szeny- nyezetten ugyan, de motor segítségével vizet nyernek, tehát ódzkodnak a társulástól. Az ótelepülés pedig, ahol legszorongatóbb a vízhiány, magában képtelen az anyagi térnek felvállalására. Ha tehát a tanács végére akar járni e kérdésnek, az elkövetkező időkben ereje jelentős hányadát arra kell fordítania, hogy az egész község javára szolgáló ügy mellé hangolja a lakosságot. Nem lesz ez könnyű feladat. De bízzunk a tiszta víz ígéretében, amely talán a fejekben is tisztaságot szül. (m. gy.) tályű termékre is az I. osztályúnak az ára kerül. Tény. hogy az általában amúgy is túlterhelt kereskedelmi dolgozóknak igen kevés az idejük a gondos ár- feltüntetésre. Vannak boltok, ahol az alkalmazottak munkaidejének negyedét-felét is leköti az árazás. A boltvezetők ezért létszámhiányra is hivatkoztak, amikor az ellenőrök fényt derítettek a hibákra. Bár védekezésüknek van alapja. szabálysértés esetén a bírságtól mégsem lehetett eltekinteni. Nyolcvankilenc bolti dolgozóval, vezetővel szemben folytattak le eljárást. és összesen 47 800 forint pénzbírságot róttak ki. Ahol folyamatosan követtek el árdrágítást, ott a jogtalan többlel bevételt is elvonták a vállalatoktól. Ám mindettől a vevő helyzete nem sokat javul, hiszen a hibák gyökerei, okai a bírságok kifizetése után is fennmaradnak. Mit lehet, mit kellene tenni? Felvágottaknál. sajtoknál és más olyan termékeknél, ahol nem lehetséges minden darabon árfeltüntetés, arra kell törekedni, hogy az ipar előre becsomagolja a termékeket. és árazva juttassa el a kereskedelembe. Mivel ezután is marad egy sereg termék. amelyen a boltosoknak kell az árat jelezniük, ezt a munkát kell megkönnyíteni, gépesíteni. A lehetőség adott: a vállalatok, a szövetkezetek vehetnek egyszerű, olcsó ár- jelző gépeket, amelyekkel gyorsabb és könnyebb ez a munka. AZ ORSZÁGOS Kereskedelmi Főfelügyelőség valamennyi vállalattal, szövetkezettel ismertette a vizsgálat tanulságait, és közölte javaslatait. Nem hallgatta el. hogy az enyhén szólva vegyes tapasztalatok birtokában az ellenőrzéseket tovább folytatják, mindenekelőtt a fogyasztók érdekeinek védelmében. G. Zs. Elenyészi a visszalépők száma Folyamatosan halad az új egri telefonhálózat kiépítése HÁROMEZER igénylőt TARTANAK NYILVÁN — HA vonta száz ű.i Állomást kapcsolnak be — tizenegy ÚJ NYILVÁNOS TELEFONÁLLOMÁS A TERVEKBEN Amikor 1978 szeptemberében dolgozni kezdett az új egri telefonközpont, a Crossbar, a telefonra várók fellélegeztek: sok-sok évi várakozás után végre megkapják a készüléket. Aztán sc» kan csalódtak, mert nem teljesült azonnal a kívánságuk. Megindult — mint a megyei távközlési üzemben mondták — az igénylők rohama, s a szakemberek alig győzték magyarázattal. El - kellett mondaniuk, hogy egyelőre csak azokon a részeken tudják bővíteni a telefonhálózatot, ahol már kiépített „érpár” van. Az új központhoz ugyanis egy egészen más rendszerű, teherbíróképességű és megoldású vezetékhálózatra van szükség. A tervek elkészültek, folyamatosan halad a hálózat kiépítésé, ezért — mint már annyiszor elmondták — még egy kis türelemre van szükség. — Meddig kell hát még várniuk a régi telefonigénylőknek? — tettük fel a kérdést a Heves megyei Távközlési Üzem vezetőjének, Tóvári Józsefnek. — A jelenleg nyilvántartott háromezer telefonigénylő legkésőbb 1980-ban megkapja a készüléket. Hogy ki előbb és kd később, az attól függ: hol, a város melyik részében Lakik — mondta. — Ütemterv szerint dolgozunk, s minden negyedévben egy- egy városrész, egy-egy terület bekötését, végezzük el. Aki olyan részen lakik, ahol már megvolt a vezeték, az talán már használja, is a készülékét, mert a Crossbar- központ átadása óta havonta 100—100 új állomást kötünk be. Ahol nincs még kiépített vezeték, ott az év hátralévő részében kerül sor az új állomások bekötésére. Van egy terület, a Csebokszári- lakótelep egy része, amelynek a bekötését csali a Ráckapu tér átépítése után tudjuk elkezdeni, várhatóan 1980-ban. A távközlési üzemben egy térkép jelzi, hogy az egyes városrészek bekötésére miikor kerül sor, s azt is leolTiba István utca közötti hálózatot, fektetik le. Ugyancsak a IV. negyedévben számíthatnak a telefonhálózat — Ennek a szálnak a bekötésével valahol megszólal egy új készülék — mondta Vancsó Szabolcs műszerész. (Fotó: Perl Márton) vashatjuk róla, hogy jelenleg hol folynak a munkálatok. — Pillanatnyilag a Cifrakapu utcában (13-tól a 47. számig), a Rákóczi úton (60- tői a 64. számig), a Vallon utcában (1—17, 6—12 szám között, s a Zalka Máté utcában (a 60 és a 66. szám között) tudunk bekötéseket végezni a Csebokszári-város. részben. Itt az év negyedik negyedévében tudjuk folytatni a munkát. A Szarvas Gábor utcában, a Remenyik Zsigmond utcában, a Hajdúhegy egy részén, valamint a Lenin úton (Szálloda utca— Mikszáth Kálmán utca—vasúti bejáró közötti részen) dolgoznak a hálózatépítő szerelők. És a további sorrend: az esztendő első negyedévében kerül sor az említett, Lenin úti rész (Sas útig) bekötésére. A második negyedévben a Kossuth Lajos utca—Vjé- csey-völgy—Ráckapu tér— Beloiannisz utca által határolt városrész lesz a munkaterületük a szerelőiknek. A harmadik negyedévben a Hajdúhegy további részében végzik el a bekötési munkálatokat, a negyedik negyedévben pedig a Csebokszári- városrész Ráckapu—Cifrakapu tér—Kővágó tér és a lefektetésére a lajosvárosi részen lakók, így a Sas út és a NUgyváradi út közötti részen, illetve az ifjúsági lakótelepen élő telefonigény- lök. Az ú.i Crossbar-központ belépése óta egyébként nemcsak az egyéni telefon,hálózat gyarapodott, hanem a nyilvános állomások száma is: a Szépasszony-völgyben, a Szederkényi N. utca és a Szovjet,hadsereg utca sarkán, a Grónay-tömbben, a Lenin út 142. szám ház előtt, az Albert Ferenc utcában, a Sas úti munkásszálló előtt, a Gólya utcai lakótelepen és a Móricz Zs. utca—Garay utca sarkán állítottak fel fülkéket. A tervek szerint további tizenegy nyilvános telefonállomást kap a város: Csebokszáriban hetet, az Egészségház utcában, a színháznál, a Pagonyi utcában é» a Faiskola utcában állítanak fel egy-egy fülkét. S még egy adat a telefonnal kapcsolatban: az új rendelkezés után — 6 ezer forintra emelték a készülék beszerelési árát — mindössze 25-en vonták vissza az igénylésüket. (szilvás) n KGST és Magyarország 5. Á fogyasztók javára A hazai kirakatokat nézegetve, a baráti országok termékeinek gazdag kínálata köszön vissza ránk. A szovjet órák, porszívók, televíziók, az NDK háztartási gépek, konyhafelszerelési eszközök, a lengyel, a bolgár zöldség-gyümölcs kon- zervek, a csehszlovák háztartási felszerelések —. hogy csak néhányat említsünk — a mindennapos életünk természetes, megszokott árui közül. Ha egyik-másik cikket átmenetileg nem lehet kapni, bizony azokat a hiánycikkek között tartjuk számon. De ez fordítva is igaz. A moszkvai, berlini, prágai, varsói áruházakban, szaküzletekben sok és szép íasssar aruval lehet találkozni, amelyek már régóta elnyerték a vásárlók bizalmát. Szívesen vásárolják A sokrétű választék arra utal: a szocialista országokban az elmúlt harminc esztendőbén sokat tettek az úgynevezett „B” szektor fejlesztése érdekében. Csak néhány jellemző adat. 1950- ben a KGST-országok gépipara még csak minimális mértékben gyártott tartós fogyasztási cikkeket. Hűtő- szekrényből például mindössze 10 ezer darab készült. Órából 3 millió darabot bocsátottak ki az üzemek. A személygépkocsi-gyártás pedig összesen 97 ezer autóval „büszkélkedett” 1977 végén pedig a szocialista közösség országaiban 8,5 millió hűtőszekrényt, tízmillió televíziókészüléket. 42 millió karórát állítottak elő. A gazdag választék másrészt viszont azt igazolja, az országok közötti kereskedelem lépést tartott a termelés bővülésével. Vagyis, ahogy megjelentek az egyre újabb cikkek az egyes országokban, rövid időn belül a partnereknél is lehetett azokat vásárolni. Más kérdés azonban, hogy a dinamikus termelésnövekedés és forgalombővülés ellenére vannak olyan baráti országokén' származó importterméke' amelyekből szívesen vásár-' nának többet a jelenle mennyiségeknél. Ilyen pé! daui a személygépkocsi, vagy az automata mosógép, szte- reorádió. (Személygépkocsiból például a közösség országaiban 1977-ben összesen kétmilliót állítottak elő. Hazánk mintegy százezer Ladát, Trabantot, Wartburgot, Polski Fiatot, Dáciát és Moszkvicsot importált partnereitől. Hiába voll: igény nagyobb mennyiségek behozatalára az egyik vagy másik korszerű cikkből, az exportőrök nem tudtak többet szállítani a minden piacon jól értékesíthető termékekből. Hasonló a helyzet jó néhány magyar könnyűipari, élelmiszeripari és egyéb fogyasztási cikk esetében is.) Jogos a szakemberek felvetése, hogy ezek a problémák gyorsabban megoldódhatnának, ha a korábbi években több gondot fordítottak volna a szocialista országok a fogyasztási cikkek gyártására • a tudatos munkamegosztás fejlesztésére. Miközben a kereskedelmi együttműködésben látványosan előreléptek, a termelési kapcsolatok építése elmaradt a lehetőségektől. Kedvező példák Kedvező példák — igaz, kevés — természetesen ezen a területen is akadnak. A személygépkocsi előállításában— főleg a Ladáknál é- n Polski Fiatoknál — az ériekéit országok között -ok 'Haló kooperáció van " • és '.egységek és alkatrés-e1 gyártásában. Az élelmiszeripar területén az egyik legfigyelemreméltóbb kezdeményezés a borszakosítási egyezmény, amely 1985-ig érvényes. A részt vevő országok előre egyeztették, milyen mennyiségű bort kívánnak importálni a partnerektől — köztük hazánktól is. Lényeges az is, hogy megállapodtak a kiszerelésben is — tehát, hogy mennyit exportálunk palackokban, mennyit hordókban. Ez a szerződés előnyös a termelő országoknak, hiszen biztos elhelyezési piacokra építheti terveit. Kedvező olyan szempontból is, hogy a vevők igényének megfelelően felkészülhet a palackozókapacitás bővítésére. Az importőrök számára kedvező, mert pontosan tudják, hogy az adott évben milyen mennyiségekkel számolhatnak. A textil- és konfekcióiparban több éves múltra tekint vissza a várható divat, közös elemzése, meghatározása. Az itt kidolgozott irányzatok hozzásegítik az egyes országok termelővállalatait aihhoz, hogy folyamatosan, a vevők igényéhez tudjanak igazodni. A ' fogyasztók nyereségé: gazdagabb lesz az üzletekben a választék, többféle modell közül választhatnak. Ms'ámoliák v emaridást cialista országok szorosabb együttműködése érdekében. A bú torvasalások a termelés bővítése óta mindenütt komoly gondot jelentettek, amit csak tőkés országokból származó importtal lehetett megoldani. A kidolgozott javaslatok szerint, amelyeknek valóra váltása megkezdődött, az érdekelt országok szakosodtak a legkeresettebb típusok előállítására és már megkezdődött ezekből a termelés is. A következő időszakban sok és előreláthatólag nem könnyű feladatot kell megoldani, hogy gyors ütemben felszámolják a fogyasztási cikkek termelésében a gyártásszakosítás gyengeségéből származó elmaradást. A korszerű munkamegosztásnak megfelelő együttműködésre valamennyi területen sok lehetőség van. Az élelmiszer- iparban például az egyik megoldásra váró probléma a húsáruk töltéséhez szűk-1 séges korszerű fehérje alapanyagú csomagolóanyag. A könnyűiparban ugyancsak valamennyi KGST-országot. érdekli és érinti a textilipari alapanyaggyártás megnyugtató megoldása. Ezeknek a programoknak — és természetesen másoknak is — kimunkálását gyorsítja majd az elfogadás előtt álló fogyasztási cikkek termeléséről szóló célprogram. A nagyszabású terv valóra váltásában Magyarország is érdeket Faragó András Megtették az első lépéseket a bútoriparban is a szó1919, janua* 1*8., szunüK*
