Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-18 / 14. szám

Téli energiaellátásunk Intézkedések az ésszerűbb takarékosságra ENERGIAFOGYASZTÁ­SUNK CSÚCSIDŐSZAKA a tél, amelynek első felében a szélviharok miatt vezeték- szakadások okoztak ugyan átmeneti üzemzavarokat, el­látási nehézségeket, de ener­giahiány miatti korlátozásra nem volt szükség. Az or­szágos energiagazdálkodási hatóságtól kapott felvilágo­sítás .szerint a hideg évszak második felében is kiegyen­súlyozott ellátásra lehet szá­mítani. feltéve, hogy az idő­járás sem teremt a szoká­sostól lényegesén eltérő, szélsőséges helyzetet. Villa­mos erőműveink a folyama­tos ellátáson túl általában egyhónapos tüzelőanyag­készlettel rendelkeznek, s az ország távfűtő műveinek tar­talékai is megfelelő bizton­ságot nyújtanak a zavarta­lan fűtésre és melegvíz­szolgáltatásra. Energiaellátásunknak több mint a fele az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatain múlik, amelyek­nek dolgozói példamutató alapossággal készültek fel a télre s a hideg ellenére fo­lyamatosan. tehát szomba­ton és vasárnap is teljesí­tik. sőt túlteljesítik napi terveiket, s így megfelelő mennyiségben és minőség­ben zavartalanul látják el gázzal és feldolgozott kő- olajtermékekkel, üzemanyag­gal és tüzelőolajjal az ország erőműveit, üzemeit, a jár­műparkot és a háztartáso­kat egyaránt. Szénbányá­szaink a terven felüli szom­bat-vasárnapi munkával se­gítséget nyújtanak ahhoz, hogy az importból átmene­tileg lassabban érkező tüze­lőanyagot hazai termékkel . pótolhassák a TÜZÉP-tele- pek. Szükség esetén a lakos­ság zavartalan ellátása ér­dekében az állami tartalé­kokból is gondoskodnak a pótlásról. HAZAI ERŐFESZÍTÉSE­INKEN TÜL energiaellátá­sunk stabilitását az alapoz­za meg. hogy a Szovjetunió — amely energiaimportunk­nak mintegy 90 százalékát adja — a leghidegebb na­pokban is zavartalanul, az ütemezés szerint szállította és szállítja az energiahordo­zókat, a villamos energiát, a földgázt, a kőolajat és a kőolajtermékeket egyaránt. Már megkezdődött az oren- burgi földgáz üzemszerű szállítása is a KGST-orszá- gok közös beruházásában épített vezetéken. Ebben az évben 1,6 milliárd köbmé­ter földgázt kapunk az oren- burgi vezetékrendszeren át. Hazai energiatermelésünk növelésének lehetőségei szű­kösek. s így a szükségletek kielégítésében mindinkább a behozatalra kell támaszkod­nunk. Ebben az évben már meghaladja az 50 százalé­kot az ország energiaimport­ja, s a következő években és távlatban is a felhasz­nálás bővülésével tovább nő ez az arány. A nemzetközi és a hazai prognózisok sze­rint tovább növekedik az energiahordozók világpiaci ára, s az energetikai beru­házások költsége egyaránt. Ezért .népgazdaságunknak alapvető érdeke, hogy éssze­rű takarékossággal csökken­jen az energiaigény növeke­dési üteme. Ennek érdeké­ben több központi intézke­désre is sor kerül. Egyebek között az idei népgazdasági tervben előirányzott felada­toknak megfelelően kidol­gozzák az ország 50 nagy- vállalatának éves energia­felhasználási tervét. Az országos energiagaz­dálkodási hatóság több fon­tos intézkedés előkészítésé­re dolgoz ki javaslatokat. Sok lehetőség mutatkozik az elektromos energia éssze­rűbb. takarékosabb felhasz­nálására. Különösen sok energiát pazarol az elektro­mos fűtés. Egy kilowattóra elektromos energiából — amit az erőművek általában 3000 kalória felhasználásá­val állítanak elő — a fel­használó elektromos fűtőbe­rendezése már csupán 860 kalóriát hasznosít melegí­tésre az áramtermelésben és szállításban keletkező vesz­teségek miatt. Ám a fogyasz­tási igények ellátása érdeké­ben minden újabb kilowatt­óra előállításához és továb­bításához még az igény ki­elégítése előtt hét évvel 50 ezer forint beruházás szük­séges. Ezért új rendelkezést készítenek elő, amely sze­rint felülvizsgálják az elekt­romos fűtőberendezések gyártását, forgalmazását. Intézkednek arról, is, hogy a vállalatoknál és intézmé­nyeknél megszüntessék a hő­sugárzók alkalmazását és más energiahordozóval vált­sák fel az elektromos fűtést. a tanácsokkal kö­zösen intézkedést készíte­nek elő arról, hogy a köz­biztonság és a járműforga­lom biztonságának veszé­lyeztetése nélkül a közvilá­gítás egy részét korábban kikapcsolják, s ne egész éj­szaka legyenek teljes fény­árban az áruházak és kira­katsorok sem. A világítás­hoz szükséges áram takaré­kosabb felhasználása érde­kében vizsgálják a nyári időszámítás . bevezetésének lehetőségeit is. Az ésszerűbb takarékosságra a távfűtés is sok lehetőséget kínál. A je­lenlegi követelmény az, hogy minimum 20 fokos hőmér­séklet legyen á távfűtéssel ellátott lakások szobáiban. AZ ENERGIATAKARÉ­KOSSÁG természetesen nemcsak néhány köz,ponti intézkedésen múlik, és nem is kampányfeladat. Egész társadalmunknak fontos ér­deke: az ésszerű takarékos­sággal hozzájáruljon a fel- használás mérsékeltebb nö­veléséhez. amellyel az ellá­tás is lépést tarthat, hogy energiahiánv ne akadályoz­za előrehaladásunkat, s ne kerüljön sor kényszerű kor­látozásokra. Átadás: 1979-ben Fontos állomásaim, crke- *ctl Szeget! ú.i Tisza-híd­jának építése. Elkészült a. Mederpillér és a folyó bal partján a hídszerkezet el­érte a vízi pillért. A csak­nem czcrmctcresre ter­vezett. négy forgalmi sá­vos hídon 1979. végén in­dul meg a forgalom. (MT fotó —• Tóth Béla felvétele — KS) Hal¥aa: teteakilencben Pár napja ülésezett az MSZMP városi bizottsága Hatvanban, hogy értékelje a település gazdaságának ta­valyi fejlődését, majd meg­vitassa az idei év legfonto­sabb feladatait, az ide vo­natkozó cselekvési progra­mot. Mi szűrhető le általá­nos tanulságként az 1978-as célkitűzések megvalósításá­ból? Vezető helyre kívánko­zik annak megállapítása. hogy a városban és a hoz­zá tartozó községekben az ipari termelés a tervezettnél jobban nőtt. A mezőgazda­ságban mind az állattenyész­tési. mind a növénytermelé­si ágazat túlteljesítette ter­vét. A bérnövekedés hatá­sára nőtt a jövedelemszín­vonal, a legfontosabb beru­házások megoldódtak, kor­szerűbb lett a kereskedelmi hálózat és az útrendszer. Né­hány jellemző adat: a cu­korgyáriak 11 forintról 9.50- re csökkentették egy kiló késztermék önköltségét. a konzervesek a terméskiesés ellenére teljesíteni tudtak 260 millió forint értékű tő­kés exportot, ami elegendő volt a fejlesztési hitel visz- szafizetésére, a Lenin Ter­melőszövetkezet pedig meg­duplázta előző évi gazdasá­gi eredményét. Negatívum­ként kell ugyanekkor leszö­D KGST és Magyarország 3. Á vegyipar felzárkózása | indennapi életünk el­képzelhetetlen lenne a vegyipari termékek nél­kül. Az élelmiszeripari cso­magolás^ a textil- és konfek­cióipar, a bútorok, a sze­mélygépkocsik gyártásához egyre több vegyipari ter­mékre van szükség. De az igazán nagy felvevők: a me­zőgazdaság és a gépgyártás, ahol a huszadik század anyagja — joggal mondhat­juk — forradalmasította a technológiai eljárásokat. A világszerte megfigyelhető tendenciával a KGST-orszá­gok is egyre jobban lépést tartanak. Gyors növekedés Pedig a szocialista orszá­gokban a felszabadulást kö­vetően a vegyipart az elma­radott ágazatok között tar­tották számon. Amikor a KGST megalakult, gyakorla­tilag csak az NDK rendelke­zett az akkori követelmé­nyeknek megfelelő termelési szerkezettel, gyártási kapa­citással. tapasztalatokkal. A szakemberek azonban helye­sen ismerték fel, hogy vala­mennyi népgazdasági- ágazat fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a vegyipari elmaradás felszámolása. Ez­ért az ágazat' növekedési üteme az elmúlt évtizedek­ben valamennyi tagország­ban meghaladta az ipari ter­melés átlagát. Sokat jelentett, a sokoldalú kapcsolatok építésében, hogy 1956-ban megalakult a KGST Vegyipari Állandó Bizottsága. Az első időszak­ban feladatuk elsősorban a tagországok egymás közötti együttműködésének össze­hangolása volt. Az első esz­tendőkben — akárcsak más területen — mindenekelőtt a kölcsönös szállításokkal összefüggő terveket egyeztet­ték. Az export-import lehe­tőségek tisztázása — noha nem volt egyszerű feladat — jó lehetőséget teremtett a párhuzamos termelés csök­kentésére. Amikor pedig hosszabb távra előre — ál­talában öt évre — rögzítet­ték a vegyipari termékek várható kölcsönös szállítá­sait, a beruházási elképzelé­sek jobb összehangolására is mód nyílott. A hatvanas években a szocialista országok vegyipa­ri együttműködésében is egyre jobban előtérbe kerül­tek a sokoldalú kapcsolatok. Több területen egyezménye­ket dolgoztak ki az érdekelt országok a gazdasági kap­csolatok elmélyítésére. Ezek között hazánk főleg két egyezményben érdekelt. km és gyógyszer A gumiipari megállapodás a többi között a teher- és személygépkocsik, traktorok, valamint mezőgazdasági erő­gépek köpenyeinek gyártását szabálvozza. Magyarország a termelők és a felhasználók oldálán ■ egyaránt érdekelt. Exportunk .főleg tehergépko­csi-köpenyekből áll. Behoza­talunkban pedig a legna­gyobb tétel a személygépko­csi-köpeny. Á gyógyszeripari sokoldalú szakosítási egyezmény jelen­leg harminc különböző ter­mékcsoport előállítását sza­bályozza, Hazánk az együtt­működés keretében — gyár­tási hagyományok, termelé­si tapasztalatok miatt — több termék előállítását és szállítását vállalta. Az egyez­mény pontos betartása . is hozzájárult ahhoz, hogy Ma­gyarország ma a szocialista országok legnagyobb gyógy- szerexportöre és világvi­szonylatban is számolnak velünk. A szerződés másik oldalról viszont lehetővé tette, hogy néhány gyógyszerkészítmény­nek gyártását folyamatosan abbahagyjuk és azokat a termelési munkamegosztás alapján a partner országok­ból szerezzük be. A hazánk­ban korábban előállított ter­mékek jelentős részét a Szbvjetunióhan készítik, de más KGST-országok is át­vettek magyar vállalatoktól gyógyszereket. Ez is közre­játszott abban, hogy az utóbbi években a Szovjetu­nió, Lengyelország és Cseh­szlovákia jelentősen bővítet­te gyógyszertermelését és a ha­zai piac ellátása mellett egy- fe nagyobb mennyiségeket írtékesít a külföldi piacokon 8. Minőségileg új szakaszt je­lentett a kapcsolatokban, az, hogy az érdekelt KGST-or­Í zágok elhatározták az IN- ’ERHIM nemzetközi gazda­sági szervezet létrehozását. Feladata kis mennyiségek­ben. használatos vegyipari anyagok — mint például |festékkiegészítők stb. — mű- {szaki-tudömányos fejleszté­sével kapcsolatos tevékeny­ségek koordinálása és a gyártás megszervezése, irá­nyítása az igényelvnek meg­felelően. Az eddig eltelt idő­szakban a munka eredmé­nyeként jelentős tökésim- port-meg takarítást érhettek el az egyes országok. Távlati célkitűzések A vegyipari együttműkö­dés alapjául a következő időszakiban az energia-, tüze­lő- és nyersanyag-cél prog­ram egyik speciális — ága­zattal foglalkozó — fejezete szolgál. Ezekben főleg olyan- témákat vázoltak fel a szak­emberek, amelyeknek a megoldását közös erőfeszítés­sel képzelik el. A termelés területi elhelyezésénél abból indulnak ki, hogy a Szovjet­unió területére összpontosít­ják az energiaigényes termé­kek gyártási kapacitásának a kiépítését. Ilyen termékek például a műtrágya, a polivi- nilclorid, a polietilén stb. A többi KGST-ország — köz­tük hazánk is — a kevés­bé energiaigényes cikkek előállítását növeli. így a többi között szó van a nö­vényvédő szerek, szintetikus szinezők, textil i pari segéd­anyagok termelésbővítéséről. Szó van arról is. hogy az érdekelt KGST-országok részvételével három közös beruházást is végrehajtanak á következő évtizedben. Az egyik a műfcaucsuk terme­lésbővítését tenné lehetővé. A másik az állattenyésztés gondjain segítene, mivel a takairmányélesztő-gy áldást növelné. A harmadik elkép­zelés pedig a kubai cukor­nád komplexebb hasznosítá­sát szolgálná. Faragó András (Következik: A mezógaz­daumäcui te egyuttj gezni, hogy Hatvan üzemei, gazdaságai általában keveset léptek előre a munkafegye­lem javítása, a munkaidő ki- használásának fokozása a termelési költségek csökken­tése területén. s nem javult t‘e,y°en ?,. fa-Ílagos energia- felhasznalas. Az sem meg- nyugtató, hogy több helyen a bérek növekedése megha­ladta a tervezettet, részben műszakpótlék révén s anél­kül, hogy megfelelő munka­fedezet állt volna mögötte. Mit ér a program? A bizottsági ülés vitájáról, az ott elfogadott 1979-es cse­lekvési programról Angeli József gazdaságpolitikai osz­tályvezetővel beszélgettünk aki korábban részt vett a tervezet kimunkálásában. Véleményé szerint a megsza­vazott munkarend elsősor­ban Hatvan város gazdasá­gának főbb irányvonalaira szorítkozik, kiemelve néhány égetően fontos feladatot, s annyit ér majd. amennyit a különböző termelő egységek ebből a maguk javára hasz­nosítanak. A cselekvési program keret. amelyet ki­ki a saját területére vonat­kozó tartalommal tölt meg! Az üzemszervezés hibáira vonatkozó kritika például már most érezteti hatását az. egyesült termelőszövetkezet­ben, ahol az első közös év vitathatatlanul jó eredmé­nye ellenére fékező erőt je­lentett a felemás — ágazati és területi — rendszer, az ebből eredő gyakori kereszt­be intézkedés. A gazdaság vezetősége mostmár tisztán ágazati irányítást honosított meg. külön „parancsnokot” kapott a kertészet, s Boldo­gon, Heréd-Nagykökényesen csupán falufelelös maradt a háztáji, illetve pénzügyi gondok intézésére. A mun­kamorállal összefüggő hiá­nyosságok legkirívóbban az rpitöipar területén mutat­koztak. Ezért örvendetes az a tény, hogy levonva a kö­vetkeztetéseket. a több mil­lió forinttal dotált Építőipari Szövetkezet mihamar alkal­mazkodott a programhoz, a Dózsa lérj nagyáruház teljes rekonstrukcióját páratlan tempóban, szinte három hét alatt végezte el, s ezzel egy- időben megkezdte a felvo­nulást a Vörösmarty Műve­lődési Ház mögötti huszon­két lakásos tömb építéséhez. Ez talán példaként hat a nagyobb vállalatokra, s mielőbb átadásra kerül az 1978-ban tervezett 64 lakás, továbbá gyorsul a munka a Kasiélykert úton. Energia és közlekedés Napjainkban egyre in­kább előterbe kerül az ener­Í giahordozókkal > való taka­rékosság kérdése, amely partbizottságunk idei fel- jadattervében is központi he- Ihelyet kapott — mondotta »beszélgetésünk alkaimaval Angelik József. — Az elekt­romosság, a benzin, az olaj és a gőz hasznosítása térén egy viszonylag kis városban mint Hatvan millió forinto­kat lehet nyerni a népgazda­ságnak: S ehhez nem kell több mint egy-kél százalékos megtakarítás, ami leginkább a figyelmen, a. feldolgozógé­pek és szállítójárművek vontatók kellő karbantartá- san múlik. Á helyi ■ közlekedés sok ksvzssnii va faagy maga után. Nem fejlődött az _ au­tóbuszpark. a járatok reg­gelente túlzsúfoltak, számuk is növelésre szorul. E gondot szintén fölvetette a pártbi­zottsági ülés anyaga, s erő­sen bízunk benne, hogy a vállalat vezetői alkotó mó­don teszik magukévá a cse­lekvési program reájuk vo­natkozó követelményeit. Több szakcsoportot! A pártbizottsági ülés vitáű ja során azt is megfogal­mazták, hogy az idei eszten­dő munkasikereinek érdeké­ben fokozni kell a vezető és nem vezető beosztásban dol­gozók anyagi érdekeltségét. S a bér ott emelkedjék, ahol a leghatékonyabban dolgoznak. Tiszta és tisztes­séges elvről van itt szó, de most már következzék a meg­valósítás. Ugyanez áll a ke­reskedelmi ellátás javítására, vagy a mezőgazdasági ter­mékek piachoz igazított elő­állítására. Éppen ezért; a cselekvési program különö­sen a háztáji és kisegítő gaz­daságokra hívja fel a figyel­met. szükségét látva annak, hogy Hatvanhoz. Boldoghoz. Herédhez hasonlóan a többi' ide tartozó faluban is ala­kuljanak a helyi adottságok­hoz illő csoportok. S a zöld­ség- és gyümölcstermesztést, a sertés-, a házinyúL, a méh­tenyésztési, a galambásza tot, fokozott támogatásban kell részesíteni, valamint elen­gedhetetlen 1979-ben az ér­tékesítés biztonságának nö­velése. E feladat jelentőségét talán érzékelteti egyetlen adat, miszerint a hatvani áfész szakcsoportja a múlt évben ötezer sertés leadásá­val segítette a város és kor- nyéke jobb ellátását. Pártszervek felelőssége ~ Mint az eddigiekből kitűnik. Hatvan gazdaságá­nak idei gondjai, feladatai többet rónak ránk a tavalyi munkánál, s megoldásukhoz a termelés, a gazdálkodás terén igen nagy erőfeszítése­ket kell tennünk. Mi sem természetesebb, hogy a si­ker egyik záloga a pártszer­vek felelősségteljes munká­ja — állapította meg esz­mecserénk vége felé a párt- bizottság osztályvezetője. — S párttagjainknak nem csu­pán a termelésben, nemcsak az ellenőrzés fokozásában kell helytállniuk. Épp eny- nyire szükséges a jó érte­lemben vett propaganda, hogy ,a dolgozók széles töme­gei megértsék a népgazdaság helyzetét, ebből eredően pe­dig cselekvőén támogassák gazdaságpolitika! célkitűzé­seink megvalósítását. Ér­vényt kell szerezni ugyanéig, kor a gazdasági egységekben a magasabb, o közös érdele elsődlegességének, s minden lehető módon biztosítani szükséges a fokozott követel­mények teljesítését. Mi a kulcsa ennek? Egység a szemléletben és a cselekvés­ben. Amire tulajdonképpen a pártbizottság egész idei terve alapít... Moldvay Győző 1379. rauttar f&„ csütörtök

Next

/
Thumbnails
Contents