Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-17 / 13. szám

Három év Gyöngyösön Az új termék — jövőt formál Hatmillió volt a mínusz Komlő-zárszámadás előtt-bizahodik rint nagyon sok pénz, még akkor is, ha ötezer hektá­ros gazdaságnak kell azt ki­gazdálkodnia. A Május 1. Termelőszövetkezetnek ugyanis ekkora területe van (pontosabban: 5050 hektár), ebből pedig 3700 szántó, erő­sen kötött, középkötött tala­jú, évente más-más időjárási tényezőknek kitéve. Ez volt a „biztos pont,”, amire számíthattak, no meg, természetesen, önmagukra, a tagságra, a vezetésre, 370 aktívan dolgozó emberre, akik közül 39-en felső-, il­letve középfokú szakmai végzettséggel rendelkeznek, a mezőgazdasági szakmun­kások száma pedig keréken kilencven. Ez volt tehát a bázis, eb bél lehetett kiindulni, és ez annak ellenére sem volt könnyű, hogy a járási párt­végrehajtóbizottság egy sor hasznos javaslatot tett a gondok megszüntetésére, me­lyeket a gazdaságvezetés együtt és egyetértésben a olajvezeték, A növekvő igé­nyekkel lépést tartva 1973- ban pedig elkészült, a Barát­ság—II. kőolajvezeték egy szakasza is. Ezeken a vezeté­keken keresztül az előző öt­éves tervidőszakban össze­sen mintegy 28 millió tonna kőolaj érkezett hazánkba. A mostani tervidőszakban pe­dig a kétoldalú magyar— szovjet tárgyalások eredmé­nyeként tovább emelkedik ez a mennyiség. Az eltelt három évtized­ben a földgáz, termelése fej­lődött a leglátványosabban a világon és természetesen a KGST-országokban. Jelenleg a világon kitermelt [ölgáz több mint egynegyedét a szocialista közösség országai­ban hozzák felszínre. A Szovjetunión kívül Romá­nia, Magyarország, az NDK és Lengyelország is évente több milliárd köbméter föld­gázt termel. Ezek a mennyi­ségek jelentősek, de már niost sem elégítik ki teljesen . az igényeket. Hogy a növek­vő felhasználásra.az érdekelt országok időben és megfele­lően felkészüljenek, elhatá­roztak a Szövetség gázveze­ték létrehozását. A KGST energia- és ener­giahordozó együttműködése az elmúlt időszakban kedve­zően feilődöDf i öl segítette elő az érdekeli országok gaz­dasági programjainak való- . ra váltását. A hármic év ta­pasztalata azt igazolja, hogy a kapcsolatok jól megalapo­zottak. szilárdak, amelyekre mindegyik ország — így ha­zánk is — számíthat nép­gazdaság! programjaink ösz- szeállitásakor, s a tervek Va­léria váltási akor. PaciMíí András $KSvetkezik: A vegyipar -o. . feüsarkoädäa) pártszervezettel — messze­menően figyelembe vett, s hozzálátott a nagy feladat megvalósí tásáho z. Több mint hatmillió forint kigazdálkodása volt a tét! És minden nap külön fel­adatot, külön sikert (vagy éppenséggel, nem ritkán: si­kertelenséget) hozott. Előb­binek örültek, utóbbin javí­tani igyekeztek. Így, kezdve onnan, hogy időben megtör­tént az ágazathoz tartozó te­rületek felszántása, elrnun- kálása, a tervezett műtrá­gyák kiszórása, folytatva a tavasai munkákkal, és meg- küadve a csapadékos időjá­rással sikerült néhány szép eredményt elérni. Rekord- termést hozott, a cukorrépa és a kukorica, és sikerült elérni, illetve túlszárnyalni a cselekvési programban meghatározott negyvenmá- zsás átlagtermést kenyérga­bonából. Mindent összevetve: a komlói Május 1. Termelő­szövetkezet növénytermelési föágazata 102 százalékra tel­jesítette árbevételi tervét, mégpedig úgy, hogy ennek során a tervezett költség­szinten belül maradlak. Erre ugyanis nagyon odafigyeltek egész évben, így eredmé­nyeiket okszerű, takarékos tápanyag-gazdálkodás mel­lett érték el. A közös gazdaság másik főágazatában, az állatte­nyésztésben szintén sikerült jobb eredményeket elérni, mint a korábbi évben, de például az 1972. szakosított sertéstelep csak akkor mű­ködhetne igazán gazdaságo­san, ha maximális állatlét­számot és hízósertés-kibo­csátást érne el. Ezek érdeké­ben a lehetséges erőfeszíté­seket meg is tették, de en­nek ellenére is csak 93 szá­zalékra tudták teljesíteni termelési és árbevételi ter­vüket. Hasonló a helyzet a szarvasmarha-tenyésztés és a hízómarha-értékesítés te­rületén, valamint az állat- tenyésztési főágazaton belül kisebb volument képviselő juhászat és a lótenyésztés vo­natkozásban. Mégis, ezek az eredmé­nyek már jóval túlszárnyal­ták az 1977-ben. produkálta- kát, és a javuló. eredmények mellett tapasztalható fogya­tékosságok részben már elő­re választ adtak arra. hol, és mennyiben lehet előrelépni az 1979.es gazdaságii évben. Mert lehet, es ezt bizony- nyal tudják. Éppen 19-78, eredményei mutatják ezt, amelyek, jól lehet, nem vol­tak ideálisak, de megmutat­ták, hogyan lehet kilábalni egy hatmilliós mérleghiány­ból, és hogyan lehet megala­pozni a következő évek vár­hatóan és elvárhatóan még jobb eredményeit. B. Kun Tibíw Három éve, hogy Gyön­gyösön az addigi Heves megyei Vas- és Fémipari Vállalat — a budapesti Ipa­ri Szerelvény- és Gépgyár egységeként folytatja mun­káját. Nem kevés az így eltelt idő, mindenkeppen alkal­mas már alaposabb tapasz­talatok leszűrésére, komo­lyabb következtetések levo­nására. Eldönthető, hogy jó volt-e a választás, a kis ta­nácsi szervezet megtalálta-e helyét a trösztszerű keretek között, s megnyugtató-e a jövője. Minden bizonnyal ezért is került a téma nemrégiben napirendre a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésén. Nos, lássuk, mi történt voltaképpen az eltelt há­rom esztendő alatt! Az országos vállalat az JSG Gyöngyösi Öntöde- és Gépgyára szemmel látható­an is gyarapodott. Több új és felújított létesítmény jel~ zi a változásokat s ez a fej­lődés napjainkban is tart. Mint a vezérigazgató ál­tal a megyei testület elé tárt jelentésből és utóbb Veres Albin igazgatóval, il­letve munkatársaival Gyön­gyösön folytatott beszélgeté­sünk során kiderül: a gyár, amelyik a IV. ötéves terv időszakában összesen 329 millió forintos értéket ter­melt, eljutott odáig, hogy egyetlen esztendőben több, mint 100 milliós feladatra vállalkozzék. Megszűnt a gazdaságtalan termékek ké­szítése, s tovább tisztul a profil. Az új rendszerű szakmai továbbképzés, a különféle tanfolyamok ered­ményeként a korábbinál gazdagabb ismeretanyagú munkásgárda, az ösztönzés hatására a középiskolai vég­zettségű dolgozók több, mint negyedével gyarapodott, s a diplomások éppen kétszere­sére nőtt csapata éppen mostanában olyan gyárt­mány születésénél bábásko­dik, amely talán önmagá­ban meghatározhatja a gyöngyösiek jövőjét. Javultak a munka- és szociális körülmények, ki­emelt munkás-bérfejlesztés­re, a vezetők anyagi érdé­A kölcsönös erőfeszíté­sek eredményeként a KG ST országokban rendkí- cül gvors ütemben növeke­dőit a villamosenergia-ter- mclés. Míg 1950-ben összesen 136 milliárd kilowattórát ter­meltek addig 1977 végén már 1541 milliárd kilowatt­órái.. Az egy főre jutó villa- mosenergia-termelés így • meghaladta a négyezer ki­lowattórát. ami annyit je­lentett hogy a szocialista or­szágok gazdasági közösségé­hez tartozó országok ebben a fontos...mutatóban is . megkö­zelítették a Közös Piac ered­ményeit. Magyarország a gazdaság és- q lakosság energiaellátá­sához szükségés energia- mennyiség több mint 50 szá­zalékát behozatalból szerzi he. A szocialista országok termelésbővülése azt. ielen- tette, hogy legfontosabb im­portforrásúnkból fokozato­kéi tségének javítására ke­rült sor. Az emberek álta­lában jól érzik magukat műszakjaikban s bizakodva kérnek részt nap nap után a sorsukat formáló felada­tokból. Az új termék, amelyVöl egy idő óla annyit beszél­nek Gyöngyösön: a pillan­gószelep két változata, az egyszerűbb és a távvezérlé- sü megoldás. Tulajdonkép­pen az áramlástechnikában alkalmazott egyik elzáró szerkezet, amelyet itt a gyárban szerelnek s állíta­nak elej teljesen késszé külső és belső kooperáció­val. — Fejlesztési hitelből fi­nanszírozott vállalkozás — mondja Veres Albin igazga­tó a helyszíni érdeklődés al­kalmával —, új termék a hazai piacon, költséges im­portot helyettesít s bővíti tőkés exportunkat. Már meg­van a piaca is: az NSZK-ba szállítjuk, ahonnan a licen- cet vásároltuk... Ugyan még inkább csak a felkészü­lésnél tartunk, de több al­katrész prototípusának gyár­tása már is megtörtént. Sőt, úgy tervezzük, hogy a már beérkezett s az idén még várható gépekkel valamint meglevő régebbi berendezé­seinkkel még ebben az év' ben elkészítjük a termék megemelt „O” szériáját. Nem lesz éppen könnyű, hiszen hogy csak egyet említsek: miután az együttműködési szerződés alapján velünk kapcsolatban álló orosháziak egyelőre nem tudják bizto­sítani a szükséges precíziós öntvényeket, jobb híján he­gesztéssel kell pótolni a munkájukat. — S mi lesz a régebbi gyártmányokkal? — Továbbra is gyártunk kompresszorokat s hozzájuk a tavalyinál több alkatrészt készítünk, de a javításukra, szervizükre az idén már nem vállalkozunk. Ez a profil inkább szűkül, mint fejlődik. öntvénytermelé­sünk viszont fokozódik: a tavalyi 3,5 ezerről ebben az évben, szeretnénk 4,2 ezer tonnára növelni az előállított szürkevas mennyiségét. Ké­sőbb pedig, a VI. ötéves san — a kölcsönös előnyök és érdekek figyelembevéte­lével — növelhettük a beho­zatalunkat. Ehhez az a dön­tés teremtette meg a felté­teleket, amelynek alapján elhatározták, hogy az érde­kelt KGST-országok létre­hozzák az Ékesített Energia Rendszer Központi Teherel­osztóját. Ez a szervezet 1962 óta irányítja résztvevő álla­mok energiarendszerének összehangolását, szabályozza az országok közötti villamos- energia-cserét. Az Egyesített Energia Rendszerben való részvételünk tette lehetővé, hogy az utóbbi időszakban Magyarországon egyenletes és megbízható volt a villa- mosenergia-ellcVás. Ugyan­akkor azzal a gazdasági előnnyel is járt. hogy mente­sítette a magyar népgazdasá­got az erőforrásait, lehetősé­geit. meghaladó erőműfej­lesztéstől. A számítások sze­rint a növekvő igényekkel való lépéstartás miatt 1970- ben a meglévő erőművek mellett egy további 550 megawattos hőerőművet kel­lett volna építeni hogy a fogyasztók igényét kielégít­hessük. 1975 végére 1076 ele­iére pedig újabb, az előzővel azonos teljesítményű erőmű megépítésére, kellett volna vállalkoznunk ha nem mű­ködik a szocialista országok összekapcsolt villamosener- gia-rendszere. Európában egyedülálló Az egvúttmüködes ezen a kulcsfontosságú területen terv időszakában: évi Öt' hatezer tonnás teljesítmény a célunk! Ami már „házon belül” kielégítheti az orszá­gos vallalat igényeit.., A beszélgetés is megerő­síti, hogy a korábban el­képzelt öntödei fejlesztés — bár jelentős a változás má­ris — valamivel szerényeb­ben sikerül. A gazdasági szabályozórendszer időköz­ben történt változásai s a hitelforrások szűkülése mi­att, a tervezett, mintegy 43 millió forintos beruházás csak a következő években valósul meg. A II. ütemet még csak most tervezik a lengyel szakemberek, akik egyébként az új formázó­gépsor nagy részét is szál­lítják. Az öntödei fejlesztés első, 21 millió forintos ütemét — amelyek a folytvas minősé' gének javítását, a nehéz fi­zikai munka könnyítését szolgálják — egyébként még az idén befejezik Gyöngyö­sön, s így decemberben már a próbaüzemre is sor kerül­het itt. S ebben az évben csak­nem egészen végeznek a 35 millió forint értékű gépgyá­ri rekonstrukcióval is. Több épület felújítása, bővítése megtörtént már, vagy éppen történik a következő hóna­pokban, speciális szerszám­gépeket vásároltak,, a .szük­séges berendezések szállítá­sának csupán egy része hú­zódik át 1980-ra. Termelés és nagy összegű fejlesztések, beruházások közepette telt a három esz­tendő. A gyöngyösiek azon­ban a kettős feladatnak is megfeleltek. Jól beilleszked­tek az uj szervezetbe. Alig­ha okoztak csalódást, hi­szen mindhárom évüket. túl­teljesítéssel zárták: kétszer kaptak vezérigazgatói elis­merést, legutóbbi eredmé­nyeik alapján pedig talán a „Kiváló .gyár” címre is pá­lyázhatnak. Az ilyesféle összevonások­ra szokták mondani, hogy az egyik fél sem bánta meg... Gyóni Gyula gyors ütemben bővül. Ki­emelkedő állomása volt en­nek a Szovjetunió — Déli Villamosenergia-rendszeré- nek és a Központi Teherel­osztó energiarendszerének .az összekapcsolása az Európá­ban egyedülálló 750 kilovol­tos távvezeték segítségével. A vezeték a múlt év végén épült meg az érdekelt hat ország közös erőfeszítésével. Egyik végállomása a ma­gyarországi Albertirsa. Üzembe helyezése tovább ja­vítja a KGST-országok — köztük hazánk — energiael­látását. Az együttműködés elmélyí­tése mellett természetesen a hazai erőműbázisunkat is fejlesztjük, amiben ugyan­csak számítunk a szocialis­ta országok közreműködésé­re. Az egyik ilyen nagysza­bású létesítmény a paksi atomerőmű, amely jórészt szovjet berendezésekkel épül s várhatóan 1980 után jelen­tős szerepet tölt be a villa- mosenergia-igények kielégí­tésében. Energia az alumíniumban A hazai adottságok és a KGST-orsSágokkal folytatott gazdasági együttműködés kölcsönösen előnyös kombi­nációját jól példázza a ma­gyar—szovjet és a magyar— lengyel timföld-alumínium­ipari együttműködés. Ezek az egyezmények lehetővé te­szik. hogy egyetlen jelentős ásványi kincsünket gazdasá­gosan kiaknázzuk, hasznosát­Együtt­működés A Csepel Autógyár autóbusz gyáregységében készítik az IKARUS autóbuszok alvá­zait. Az év végéig — az IKARUS budapesti és szé­kesfehérvári gyárának igé­nye szerint — több mint tizenegyezer autóbuszalvázat 'gyártanak. (MTI fotó — Fehér István felvétele — KS) Sok mindent el lehetne mondani a komlói Május 1. Termelőszövetkezet vezetői­ről’ tagjairól, mindén dolgo­zójáról, csak éppen azt alig­ha, hogy jó egy esztendővel ezelőtt túlzott derűlátással nézték volna az akkor új, az 1978-as év elé. Nem pe­dig azért, mert az egész gazdaságra nyomasztóan ne­hezedett az 1977-ről „átho­zott”, mintegy 6.5 milliós mérleg- és alaphiány. Ter­mészetesen nagyon is tisztá­ban voltak azzal, mit jelent ez: minden területen a ko­rábbinál jobb, tervszerűbb, hatékonyabb munkát, na­gyobb munkafegyelmet, ész­szerűbb gazdálkodást, kell, hogy hozzon számukra a kö­vetkező év. Ha mindezt sikerül meg­valósítani, és az időjárás is segít, akkor, talán ... Hát ezért nem voltak vi­dámak a kömlöiek 1977—78. évfordulóján, ezért tekintet­tek aggodalommal az új esz­tendő elé. Mert hatmillió fo­suk. A hazai bauxitból elő­állított timföldet ugyanis külföldön kohósitják és a timföld értékét n.yersalumi- niumban kapjuk vissza. Ez egyfelől számunka jelentős villamosenergia-importot pó­tol, másfelől lehetővé teszi, hogy az alumíniumgyártáson belül erőinket a kezdeti és a befejező fázisokra összpon­tosítsuk. Ennek egyik ered­ménye. hogy alumínium fél­gyártmányunk és készáru­termelésünk nemcsak a hazai igényeket elégíti ki. egyre bővülő e termékek exportja, amelyeknek jelentős részét a KGST-országok vásárolják meg. Az utóbbi évtizedekben jelentősen módosult a vilá­gon az energiahordozók ter­melése és felhasználása. A szén elvesztette korábbi egyeduralmát, 's a szénhid­rogének előretörtek. A KGST-országok ugyancsak lépést tartottak az energia- mérleg változásával. Ez fő­leg a Szovjetunió hatalmas készleteinek köszönhető, hi­szen a többi tagországban nemigen találtak jelentős le­lőhelyeket. 1977-ben például a KGST-országok kőolajterme­lése 566 millió tonna volt. Ebből a Szovjetunió 546 mil­lió tonnával részesedett. Ro­mánia 15 mdlió tonnát tér melt ki, a többi tagország együttesen ötmillió tonnát hozott felszínre. Import a Szovjetunióból A magyar népgazdaság kő­olaj- és kőolajipari termé­kek iránti növekvő igényét — adottságai miatt — csak kismértékben tudta belföldi termelésből fedezni. Impor­tunk döntő hányada a Szov­jetunióból származik. A rendszeres és nagy mennyisé­gű szállításokhoz 996S-hais megépült -a Bairaieas-jLíée 1979. Januar 17„ szeeda ü KGST és Magyarország 2. Energiaválság nélkül

Next

/
Thumbnails
Contents