Népújság, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-04 / 2. szám
Almaié és paradicsom A jövedelmezőség útja Csányban Rátesznek még 150 százalékot Kisgazdaság, amely az utóbbi három évben magára vonta a szakemberek figyelmét. A paradicsom, az alma. a zöldbab, a meggy vezető termékei a Csányi Állami Gazdaságnak. Alig több mint másfél ezer hektáron gazdálkodnak, mégis elismerésre méltó eredményeik születtek. Preszter István igazgató erről így beszél: — Az V. ötéves terv eddig eltelt három évében elértük mindazokat a célkitűzéseket, melyeket erre az időszakra előirányoztunk. Különösen 79 77 hozott kimagasló sikereket gazdaságunknak. Hogy csak példaként említsem, paradicsomból 316 mázsát takarítottunk be hektáranként, almából pedig 530 vagonnal értékesítettünk. Mindez megközelítőleg 17 milliós nyereséget eredményezett.. Már : közel sem volt ilyen jó a tavalyi esztendő. Bár sokat vártunk tőle. a gyakori csapadék, a fényhiány, a tavaszi fagy, majd a nyári jégverés földjeinket sem kímélte, ami a kiesésekben is megmutatkozott. Igaz. az ősz kedvezett, hiszen a paradicsomnak csak. 96 százalékát sikerült betakarítanunk 250 mázsás átlagterméssel:. Ez azonban a.-kisebb árbevételben és a csökkent nyereségben is megmutatkozott. Most, utólag. visszapillantva, azért is többet vártunk 1978-tól, mert néhány nagyszabású fejlesztést alapozhattunk volna meg. Sajnos nem így történt! A nyereségünk 10 millió forint lett, árbevételünk azonban elérte a tervezett 125 milliót. Az igazgató dossziényi tervet vesz elő. és a gépelt sorokhoz megjegyzést fűz: — Nálunk évek óta a zöldség- és a gyümölcstermelés a fő tevékenység. Ez marad az idén is, nem tervezünk lényeges változást 1979-ben sem. — Itt a kész tervünk — mutat a papírlapokra — 442 hektár gyümölcsös öntözésére. Ez a leggyorsabban megtérülő és a terméshozamok további növelését elősegítő beruházás. Az almát. az őszibarackot és a szilvát csepegtető öntözéssel let halmozódott fel a vállalatoknál. 1977-ben a vállalati és szövetkezeti készletek növekedése 27 milliárd forint volt, ebben az évben 35 milliárd körül várjuk. A készletek ilyen mértékű emelkedése indokolatlan, mert jóval meghaladja a termelés és forgalom növekedésének szükségletét. A forgóeszköz-hitelezéssel a banknak hatnia kell a vállalatok készletgazdálkodására, el kell érnie, hogy olyan termelési és beszerzési tevékenységet folytassanak, amely értékesítési tevékenységükkel összhangban van. Számtalan példa mutatja, hogy a felesleges készletek döntő mértékben abból adódnak, hogy a vállalatok rosszul mérik fel értékesítési lehetőségüket, ettől elszakítva állapítják meg termelési és beszerzési terveiket. — Időről időre hallunk a Magyar Nemzeti Bank külföldi hitelfelvételeiről. Hol az a határ, ameddig előnyös adósnak lenni? — A sajtó általában csak a külföldi hitelfelvételeinkről szokott írni, holott -mi is nyújtunk hiteleket. Ez döntően exporttevékenységünkkel függ össze, hiszen nagyobb értékű beruházási cikket. berendezéseket általában csak több éves hitelre lehet adni. De nyújtunk hitelt olyan, részünkre fontos beruházásokra is, mint amilyen az adriai olajvezeték, vagy a2 orenburgi gázvezetek. termeljük a jövőben. A másik nagyon fontos teendőnk a zöldségfélék öntözése. A Minisztertanács által meghirdetett termelési program megvalósításáért növeltük a zöldségterületet, amit öntözni akarunk. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium zöldségtermelő modellgazdasággá jelölte ki gazdaságunkat, ami továbbra is az élenjáró technika, valamint termelési módszer alkalmazását követeli meg. Az öntözés azonban nem kis gondot jelent nálunk. Igaz, korábban már Csány határában elkészült a több mint egymillió köbméter vizét befogadó tároló, ebben azonban a csapadékingadozás miatt gyakran kevesebb víz van. Hogy ezt a bizonytalanságot a jövőben felszámoljuk, a hatvani Lenin Termelőszövetkezettel együttműködve közös erővel hasznosítjuk a szövetkezet közeli sóderbányájának vizét. A KEV1TERV egri ki- rendeltségén már megkezdték a közösen létesítendő vízkiemelő mű terveinek készítését. Ez hosszú. távon lehetővé teszi a zöldségtermelés hozamainak növelését, esetleg a terület bővítését is. A csányi tervek a tartalékok további feltárását sürgetik. Azt vallják, hogy a zöldség-, illetve a gyümölcs- termelés agrotechnikájában még sok lehetőség rejlik. A levélvizsgálatokon alapuló tápanyag-utánpótlás, a növényvédelem jobb szervezése a minőség javítását segíti, különösen a tőkés exportra szánt áruknáí. — A gyümölcsösben a szűkös munkaerő miatt már korábban megkezdtük a gépesítést — beszéli az igazgató. — A metszés, a betakarítás és a feldolgozás ma már könnyebb, mint régebben volt. Vásároltunk két metszőgépet, az almaszedésre és a szállításra pedig tartályládákat használunk, amelyeket targoncákkal vontatunk. Az idén 247 hektár lesz a termő almás, amelyről öntözéssel 2—300 mázsát takaríthatunk be hektáranként. Miután a tőkés piacon egyre inkább nő Hitelfelvételeink azonban lényegesen meghaladják az általunk nyújtott hitelek mennyiségét. Erre azért van szükség, hogy forrást vonjunk be gazdaságunk fejlődésének meggyorsítása érdekében. A külföldi hitelfelvétel gazdaságunk szempontjából tehát mindaddig hasznos és előnyös, ameddig olyan hazai befektetésekre használjuk fel, melyek több jövedelmet hoznak, mint a hitelért fizetett kamat, és olyan árut bocsátunk ki, melynek eladásából több devizát szerzünk, mint ameny- nyi a hitel-visszafizetéshez szükséges. A külföldi hitelfelvételek nagyságát nem egyszerűen a bank dönti el. Ennek megállapítása a népgazdasági tervezés menetében történik, és elsősorban a népgazdasági terv fejlesztési előirányzatával van szoros összhangban. Ilyen összefüggésben történik tehát mérlegelés és elemzés, majd döntés a szükséges külföldi forrás bevonásáról. A KGST-országokkal és a KGST közös bankjaival legtöbbször már a tervek egyeztetése során létrejönnek a hitelműveletekről' szóló elvi megállapodások, más országokkal a pénzpiac szokásainak megfelelően alakul a gyakorlat. A konkrét lebonyolítás természetesen a bank feladata. Azt, hogy a hitelfelvétel milyen formában és honnan — Nyugat- Európából, Amerikából, Japánból vagy az olajországokból — történjék, konkrét pénzpiaci tanulmányozás az érdeklődés az almaié iránt, ezért már 1978-ban a sastelki telepünkön lényerö üzemet létesítettünk. A régen almaaszalónak használt épületet átalakítottuk. és kétmillió forintos költséggel gépekkel szereltük fel. Huszonhét vagon almából préseltünk lét; melyet a debreceni konzervgyár vett át. Az idén. hogy ez több legyen, a Gyöngyös—domosz- lói Állami Gazdasággal együttműködve már 300 ■ vagon almát dolgoztunk fel. Fejlesztéseink tehát a biztonságos termelést segítik elő. A meggyet például már tavaly géppel takarítottuk be. amelyet a dánszentmik- lósi Micsutin Termelőszövetkezettől kaptunk kölcsön. Az idén azonban vásárolunk egyet, melyet nemcsak a meggyhez, hanem majd a termőre forduló őszibarack szedéséhez is használunk. A gyümölcs mellett ott van a zöldség, amely további lehetőségeket, kínál a csányiaknak. — Ezek közül meghatározó a paradicsom — mondja Preszter István. — 250 hektáron foglalkozunk vele, melyből 3—100 mázsás hozamot szeretnénk tartósan elérni. Ehhez adott az iparszerű technológia, és az öntözési lehetőség is. A szervezés azonban rajtunk múlik. nem mindegy tehát, hogy el tudjuk-e érni évente a 800—1000 vagonos paradicsomtermést. mert így gazdaságos és jövedelmező. A talajviszonyainkat figyelembe véve másfél száz hektáron iparszerűen zöldbabtermeléssel is foglalkozunk. Felvevőpartnereink a Hatvani Konzervgyár és a nagyrédei Szölőskert Termelőszövetkezet hűtőháza. Mindkettővel évek óta jó a kapcsolatunk. Az idén 30 hektáron megkezdjük az öntözéses uborkamag-termelést is. amelyet a HUNGARO- FRUCT útján exportra szállítunk majd. Ahhoz, hogy megvalósíthassuk, még jobban kell dolgoznunk. Ezért nagyobb figyelmet kell fordítanunk arra. hogy mit, hogyan használunk fel a jövedelmezőség érdekében. után döntjük eL A bank igyekszik kihasználni a nemzetközi pénzpiac lehetőségeit’ és a legkedvezőbb feltételek mellett, megszervezni a hitelfelvételt. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ebből a szempontból a. Magyar Nemzeti Bankot a nemzetközi pénzpiacon sikeres és agilis bankként ismerik. — A dollár világpénz-pozíciója — látványos árfolyamcsökkenések után — megingott. Hogyan érint bennünket a dollár gyakori árfolyam-ingadozása, legtöbb esetben leértékelődése? — Tulajdonképpen indokolatlan az, hogy a mi tőkés külkereskedelmünk mintegy 60 százaléka dollárelszámolásban történik. Ez azt a látszatot kelti, mintha az USA- val való kereskedelmünk ilyen arányt képviselne. Fontos szempont lenne, hogy üzleteinket a dollárnál szilárdabb valutában kössük mostanában például nyugatnémet márkában, vagy svájci frankban. Követelni mindig abban a valutában jó, melynél remény van arra, hogy fölértékelődik. Hogy a dollár vagy más valuta mikor gyengül vagy erősödik, azt nagyon nehéz megjósolni. M; elemezzük az egyes valuták várható változásait, és devizagazdálkodásunkat ennek megfelelően alakítjuk. Számunkra önmagában nem baj, ha a dollár vagy más konvertibilis valuta gyengül, az a rossz, ha ezt nem koveMi csoda teljesítmény, lehet az, amire rá lehet tenni még 150 százalékot? Szép kis tervezés folyhat ott, mondhatják okkal és joggal azok, akik csak a számokra figyelnek. Ma már ezek a nagy ugrások, sőt: kiugrások felettébb gyanúsak, mindenki valami nem egészen rendjén való dolgot sejt mögötte. |, Ha azonban meggondoljuk. hogy a gyöngyösi Agro~ mechanika Ipari Szövetkezet ezt az egyáltalán nem szokványos mértékű termelési növekedést az új, központi telephelyén, a következő évek alatt akarja elérni, mindjárt másként hangzanak a szavak. Azt, is mondhatnánk, el is várhatjuk, hogy az új körülmények között, a korszerű telepen a lehetőségeik teljes kihasználását vegyék komolyan. Vezet a Rain-Roil Amióta néhány gyöngyösi kisiparos összefogott, hogy a mezőgazdaság részére különböző berendezéseket állítson elő. azóta ebben a szövetkezetben egymást érték az újabb és újabb eszközök. köztük találmányok is. Mindig mocorgott bennük a tenni akarás, a közös gazdaságok termelésének támogatása. A nevük is innen van: agromechanika. Néhány évvel ezelőtt a sort. a Rain-Roll követte, az a fajta öntözőberendezés, amely iránt azóta is nagy az érdeklődés, de nemcsak határainkon belül. Annak idején mi is többször és részletesen foglalkoztunk ezzel a berendezéssel, amelynek neve aligha utal arra, hogy ezt a szerkezetet magyar mérnökök ötöltek ki és magyar szövetkezetben gyártják. Esökerék: így lehet lefordítani az angol szavakat, utalva egyúttal a lényegre is. A kerék az a dob, amire a műanyag tömlőket felcsévélik. A tömlőkön bizonyos távolságokban szelepek vannak, ezekre lehet csatlakoztatni a vízszórófejeket, és már ömlik is a mesterséges eső a szomjas növényzetre. Ebből a nagyon könnyen kezelhető és jó hatásfokkal ti exportáraink legalább azonos mértékű emelkedése. Reméljük, hogy az aktív árfolyampolitika arra ösztönzi külkereskedelmi vállalatainkat, hogy devizális érdekeinket. szem előtt tartva kötik meg üzleteiket. — Mit jelent a konvertibilis forint megteremtése, vannak-e erre vonatkozó elképzelések? A forint közismerten nem konvertibilis valuta. Ez azt jelenti, hogy a devizagazdálkodás nálunk lényegesen szigorúbb játékszabályok között zajlik, mint azokban az országokban, ahol konvertibilis deviza van. Ez részben gazdaságunk helyzetével, fejlettségével függ össze. A másik ok az árrendszerrel kapcsolatos. Ahhoz, hogy mi a konvertibilitást bevezessük, a magyar belső áraknak a mainál jobban kellene köze- liteniük a világpiaci árakhoz- A közeljövőben, várhatóan jelentős lépést teszünk ebben a vonatkozásban. A konvertibilis forint megteremtése azonban hosszú folyamat. Mindenekelőtt létre kell hoznunk az egységes árfolyamot, azaz megszüntetni a kereskedelmi és a turistaárfolyam kettősségét. Majd ezután kerülhetne sor — persze megfelelő előkészítés után — a forint részleges konvertibilitásának bevezetésére. Ez azt jelentené, hogy a folyó külkereskedelmi elszámolások szempontjából tennénk' konvertibilissá a forintot, ami persze a turisüzemeltethető bérendezésből 1978-ban negyven elkészítését tervezték, a tényleges mennyiség viszont egy eső- kerékkel lett több. Az új esztendőben már 90 Rain-Roll kerül ki a szövetkezetből. Erre a meny- nyiségre már vevők is vannak. Ha azonban a végső számot akarjuk ismerni, akkor azt kell, mondanunk, hogy a lehetőségeik évi vl50 esőkerék gyártását célozzák meg. Érdemes a növekedés adataira odafigyelni: hogyan juthatnak el az 1978-as negyven berendezéstől a maximális 150-ig. Fékílob és sze’ep Profiltisztítás. Ezzel a komoly és szinte komor fogalommal a szövetkezetiek nem mostanában találkoztak először. Egész eddigi működésüket az a törekvés is jellemzi, hogy igyekeztek sajátos helyzetüket pontosan felmérni és annak megfelelően vállalkoztak a gyártásra. így jutottak el az esőkerék mellett a traktorszelepek és a fékdobok készítéséhez. Ez a három termék jellemzi a gyöngyösi agromechanikáso- kat. A gyártott szelepek meny- nyiségét az új évben mintegy húsz százalékkal fogják növelni. Fékdobból a 35 ezer darabbal szemben 49 ezret gyártanak majd 1979-ben. De ahogy az esőkeréknél, ennél a két terméknél is a termelés jelentős növekedésével számolnak. Ezért tervezik a fékdobgyártó gépsor beszerzését, amelyre ugyan milliók kellenek, de a félautomata gyártósor nélkül a jelentősebb mértékű növekedést nem tudnák biztosítani. Azt aligha kell részletesen ismertetnünk, hogy a traK- torszelep és a fékdob miért jelentős cikk. A gyöngyösi szövetkezet tehát olyan alkatrészeket is gyárt, amelyek iránt, nagyon nagy a kereslet. Egyben ezekkel a cikkekkel el lehet kerülni taárfolyamra nem vonatkozik. Ennek a szakmai elképzelésnek a realizálása olyan gazdaságpolitikai döntéstől függ, mely figyelembe veszi hazánk gazdasági helyzetének alakulását, lehetőségeit. — Hogyan ítélik meg a forintot a nemzetközi pénzforgalomban, milyen pénz a forint? — Hogy a forint külső megítélése milyen, az — őszintén szólva — a mi szempontunkból nem elsőrendű. Nekünk az a legfontosabb, hogy a forintot hogy becsülik meg itthon. Ez pedig azon mérhető, hogy akar-e a lakosság — valamilyen úton” módon — több pénzt szerezni, vagy nem? Azt gondolom, hogy akar. Akar, mégpedig azért, mert — lehet olykor némi késéssel, de — amire szüksége van, forintért meg tudja vásárolni. Es ez így van akkor is, ha mindenki tudja, hogy a forint, egységnyi vásárlóereje — mint minden más valutáé — csökkent. Ennek ellenére ma Magyarországon az emberek, nem költekeznek nyakra-főre, hanem — mivel javuló az ellátás — szorgalommal gyűjtik a forintot, S ez így van jól! Szerintem lehetővé kell tenni, hogy az emberek minél többel; dolgozhassanak, e többletmunkával több pénzhez jussanak, s ezzel szükségleteiket egyre magasabb szinten elégíthessék ki. Föld S. Péter azt, hogy valutáért, külföld* ről kelljen ilyen alkatrészeket behoznunk. Nem minden rózsaszín Amikor a várható nyereség felől is érdeklődtünk. Széptelki József főkönyve* lő a következőket mondta: — A tervünk 6,8 millió forint volt, a tényleges nyereségünk viszont csak ötmillió lesz. Mindjárt elhangzott egy kifejezés: át nem hárítható költségek. Mint amilyen a termelési adó. az energia, bizonyos alkatrészek, mérőeszközök és szerszámok ára. Hallunk egy példát is. A tolómérce 200 forint helyett 1500 forintba kerül. Csak ebből évente 40—50 kell. Ez is számottevő kiadás? Kérdezhetik mosolyogva. Nem kell a bolhából elefántot csinálni, tehetik hozzá bizonyos elnéző gesztussal. És ez így igaz is lenne, ha csak a tolómérce ára szerepelne a megnövekedett kiadások között. De, ha csak arra gondolunk, hogy a sok kicsi is sokra megy. már másként látjuk a lényeget azonnal. Még csak azzal sem vigasztalhatják magukat a gyöngyösiek, hogy a költségeik növekedését a sok kicsi tétel teszi ki. Mi lesz tehát ebből? Semmi más: az év végi nyereség mennyisége lesz jóval kisebb, mint amennyi volt legutóbb. Az viszont igaz, hogy az évi 4,5 százalékos bérfejlesztési elképze* lést valóra váltották. Számolni tudni kell Azzal kezdtük, a gyöngyösi szövetkezet a mostani százmilliós termelési tervét meg akarja toldani még 150 millióval, vagyis éppen 150 százalékkal. Ehhez az elképzelésükhöz három-négy évre van szükségük, és arra. hogy végre ne csak birtokukba vegyék az új, korszerű telephelyüket, hanem azt be is rendezzék megfelelő gépekkel. Ha ennek a részleteibe is belemennénk, akkor sok tíz- és tízmilliós tételt kellene felsorolnunk. Dühnis Richárd elnök a főkönyvelővel mostanában tehát állandóan számol: ez ennyibe kerül, ennyi az eladási ára, mi tehát a haszon rajta? Jól tudják, ráfizetésből nem lehet megélniük nekik sem. — Vannak azonban kötelezettségeink is — jegyzi meg az elnök ekkor. — A szövetkezeti mezőgazdaság elvárja tőlünk, hogy törekvéseiben szolgáljuk, segítsük. A népgazdasági igény tehát az első. ami azonban nem ment fel bennünket a mi termelési tevékenységűnk jövedelmezősége alól. Tehát megfelelő szervezéssel és hatékonysággal kell dolgoznunk. Ezért kell egyre többet számolgatniuk, hogy az ösz- szeadások és kivonások végén ott maradjon az a bizonyos nyereség, amely megalapozottá teszi a tevékenységüket. A kis zsebszámológép újabban nemcsak a főkönyvelőnek, hanem az elnöknek is mindig ott van a keze ügyében. G Molnár Ferenc MmmM 1979. január 4. csiitortok Mentusz Károly A
