Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-14 / 294. szám
 Danton-ügy fülhallgatóval Lengyel színház Jelem*: a* elrtadásbót : Danton vádol én védekezik Moh« Varsó sine» távoli messzeségben, azért Miskolc mégis közelebb. Gépkocsival kényelmesen egy óra, s máris bent ülünk a színházban, amelynek színpadin és nézőterén a francia forradalom egyik jelentős mozzanatát, Danton é# Robespierre összecsapását idézik meg a varsói Teátr Powszechny művészei, mégpedig a filmjei alapján nálunk Is népszerű Andsej Wajda rendezésében, A nézőtér valóban bekapcsolódott a játékba, Bár különböző helyszíneken játszódik a dráma, a rendezői elképzelés, a remek színpad- tér egyértelműen sugallja, hogy egy hatalmas teremben vagyunk, a párizsi kon- ventben. ahol életről, halálról. y forradalom jövőjéről döntenek, mégpedig as érdekeltek szorító gyűrűjében. Ezt a szorító hatást, ezt az együtt lélegzést erősíti fel Wajda azzal, hogy a színpadra ültet ütvén nézőt, néhány színésze pedig a páholyból, mint a kon vent karzatáról kíséri figveiemmol a féielmetei bírósági tárgyalást. Miközben tapsol, fütyül, rajong Dantonért, vagy éppen a fejét követeli. Ez. a lelkesedés, vagy elítélés szinte átragad a nézőkre, gondolkodásra, állásfoglalásra készteti a színházi közönséget. Sokféleképpen megírták már a francia forradalmat, csakúgy Danton ée Robespierre szerepét, szembenállását. a tömegekre gyakorolt hatását is. A mi Nemzeti Színházunk éppen most játssza Büchner Danton halála című drámáját, amely egy nézőpontból közelíti meg e kimeríthetetlen nagy témát, A varsói színház szerzője Stanislawa Przyby- szewska, 192ß«ban írt Dan- ton-drámája tulajdonképpen vitába száll a Robespierre—Danton konfliktust jakopinusellenes szemszögből színpadra állító művekkel. Ezt a vitát vállalja, sőt továbberősíti a rendezés, az előadás is. Ily módon tálon túl és egyértelműen negatívra kerekedett Danton figurája, Sok rossz testesül meg a gyújtóbeszédű demagóg alakjában; piperkóe, fezőr, cinikus, harácsoló, s mlndempllett még az angolok kémje is egyszerre, S mert a színész Bronislaw Pawllk nagyszerűen hangsúlyozza. eljátssza ezeket a magatartásokat, még inkább devalválódik Danton morális értéke, s a nézőkben már-már felmerül a ké<ség: valóban szükség vàlt-e a t-obespiefré-i Piérc- tü — és törvénytelen! — leszámolásra, hiszen nem a forradalom héroszai, hanem csak annak gátlástalan, haszonélvezői álltak a másik oldalon. Nem egy s/ínházi előadásnak kell eldöntenie, milyen is volt valójában Danton. A lengyel írónő sem erre vállalkozott. Danton 1 PH tavaszán játszódó bukását monumentális freskóban ábrázoló politikai vitadrnmó.ia úgy mutalja fél a forradalmi terror erősödését—• szükségszérű erősödését Is! — hogy abból kitűnik, a jakobinus terror is terror, amely előbb-ítióbb aihyali majd magát a főfiu- dalmat is. A meghökkentően leegyszerűsített Danton-ábrézotás ellenére remek színházat láttunk, Vltúzót és látványosat, Filmszerűen pergőt, és részleteiben kidolgozottat. És fegyelmezett, tehetséges színészeket a legkisebb szerepekben is. Akiket jó volt hallgatni akkor is, ha nem magyarul, hanem lengyelül szóltak a színpadról, mert játékuk a tolmácskészülék fülhallgatója nélkül Is érthető, élvezhető volt. Döbbenetesen mai előadást láttunk. Nyomon követhettük Robespierre vívódását, belső átalakulását. A jakobinusok vezére, aki kezdetűén szinte irtojdk az erőszaktól, később maga is a terror eszközéhez folyamodik. Amikor koncepciós pert folytat Danton ellen, a bíráskodás tisztaságára hivatkozó ügyésszel higgadtan .közli: ,.Az önök dolga, h>gy Dantont halálra ítéljék, » hogy megindokolják az Ítéletet," S amikor láttok, hogyan ragadja magához » diktatúra legfőbb hatalmát, hogyan hallgattatja el a bele' szólást, másként vélekedőket, sőt megvonva, megtiltva még a kétkedés jogát is, iegszlvesebben megállítanánk, s a közelmúlt tapasztalataiból merítve óvnánk, flgyelitieztétnénk Robea- píérre-t, Akinek alakját Wojeieéh Pszoniák fegyelmezett, kimért játékkal kitűnően vitte színpadra. O Ezekbén a napokban a lengyel színházművészetre figyel a magyar közönség. A lengyel színházi és zenei napok során vendégegyütUs- sek mutatták be rrtűsofaikát, és iéngyel drámákat állított színpadra több hazai társulat is. Az egri Gárdonyi Géza Színház kezdté á bemutatók sorát: már hóvemlzer elején új lengyel drámát mutatott be, a hazánkban jól ismert Krzysztof Choinski ... távollétiben című groteszk játékát. És nem zsebszínházi méretekben, mint ahogy Miskolcon viszik színre, hanem nagy szihőádan, bérletben, 15 előadásban. Ez az egyetlen körülmény is indokolja a megjegyzést, miszerint: Eger városa, annak közönsége is megérdemelt volna egy igazi lengyel színházat, egy élményt nyújtó vendégjátékot. Eső utáh köpönyeg persze az Ilyen keaergés, mégis érdemes figyelni rá, hiszen lesznek még színházi napok, vagy hetek, «étikor Is számítani lehet az egri színházra, ás egri közönség érdeklődésére is, A lengyel színházi rtapok előkészítése során bizony nem számítottak Egerré, noha a varsói Teátr Pow- szechrty — amely a lengyel főváros egyik leghevesebb társulata — méreteiben inkább a ml színházunkra hasonlít, és nem a jóval tágasabb miskolci teátrumra. Miskolc nem esik távol Egeitől. Ám az egri közönségnek mégiscsak az egri Gárdonyi Géza Színház van közelebb. És ez a színház, ez a közönség is érdemes egy-egy rangos vendégjátékra. A Danton-Ugyet Arid- zej Wajda rendezését és a nagyszerű előadás majd fél- százas színészgárdáját bizony szívesen láttuk volna Egerben. Fülhallgatóval, avagy anélkül is, Márkusa László Pályázati felhívás (FötÓ: Szabó Sándor) J7 estmén.vek között is- merkedünk még’ később á várost járjuk, majd a vacsoraasztal hoz közelebb bennünket egymáshoz. Olav Linna messzi Északról, a norvég főyárosból érkezett Hatvanba, először jár hazánkban s minden érdekli. Főként persze szakmái»' az újságírás és fotózás, Pe honv tulajdonképpen ml hozta ide ezt a huszonöt esztendő«, erőtől és jókedvtől duzzadó ílélslembert? — Talán a legnépszerűbb. a ma már négyszáz- ezer példányban megjelenő képes hetilap, a Családi Magazin munkatársa vagvok Oslóban. Százhatvan oldalt töltünk meg hetente különböző riportokkal cikkekkel- amelyeknek valamiféle kötődésük van a norvég ember otthonához, hétköznapjaihoz. mindennapi életéhé/. Divat, főzés- lakberendezés. I vidor kertápplás éppúgy témánk, mim a válás, vagy az okos gyermeknevelés.. Nos pár hónapja egy nyurga- hosszú hajú leányzó (rt a főszerkesztőnknek. Tizenhat esztendős, apja magvar. a norvég kereskedelmi flotta hajóin járja a tengert, anyja Üzemben dolgozik. Mivel «okát hallott, olvasott Magyarországról- szeretné azt a messzi földét megismerni, csakhogy pines hozzá pénze, segítsük! Egy kis romantika mindig kell az ilyen családi újságnak, főnökeim .-vették a lapot" és megszavazták Hajni Lindbergnek egy kéthetes út minden költségét. Ráadásként vele küldtek, hogy érzelmes riportban írjam meg és fotózzam végig a magvarul mukkot sem tudó kislány ismerkedését apja hazájával, az Itteni rokonokkal, Mivel a nagyszülők Hatvanban élnek- te-mésze. lesen legtöbb Időnket ebben a városban töltjük. — S valóban érzelmes lesz az útlbeszámoló? — Azt hiszem, némi csalódást okozók a tönttksét- nek. Ebben a (tislánvtoifo anyja révén, (gén sók a nőévé# vonás. Valahogy hűvösebben, tárgyilagosakban lát és ítél meg mindent Néfn, voltak- nem in lehettek nagy érzélml kitörései akár nagyapjával. akár valamelyik nagynénjével unokatestvérével ismerkedett meg. S mondhatom, hogy Budaörsiét és a többi magyar táj szépségét is egy fényképezőgép Optikájának az érzelem- mentességével rögzítette magában. Persze, ha beszéli a nyelvet- ha értik egymást, talán másként sül el a dolog! — Tehát ugrik a riport? — Csak a romantika. Mert miközben kereszt ül.kasul utazgattuk az országot, számtalan élménnyel gyarapodtam. Mondhatom úgy hogy fölfedeztem magamnak a magyarokat. Kultúrátokkal’ gazdaságukkal, ú.i táfsadalészaki mukkal együtt. Buda öreg házai, a Szépművészeti Múzeum műkincsei magukéri beszélnek, sehol nem lamé- telhetők- Az üzletek, éttermek árban- választékban állják velünk a versenyt. 3 abban sincs semmi jó. hogy én otthon évente 300 ezee koronát keresek, amikor fe«! le lemegy adóba, e ötvenezer 8 Lakbérem. Egy dolog azonban elgondolkoztatott Hatvanban. Ház épül Itt-, amott, zümmögnek a daruk. Csak mintha lassított filméi néznék- olyan az egészJ Megélnek ebből az épít4á munkások? íme, a kritika hangiaí Építőiparunk norvég szerru mel. Persze magyarázunk! Jobban mondva megmagyarázzuk a bizonyítványt. Mié szerint reggel mínusz tizenöt fokot mértek’ ez tetőn! szélben húszat jelent, Továbbá, elképzelhető véletlen anyaghiány valamiféle eé^ pezet hlbásodésa. miegymás: Kisvártatva pedig témát váltunk. Vagy inkább a kezdethez nyúlunk viaszai Oslo. Családi Magazin. — Nős vagy, Olav? —8 tegezem atyásan. — Igen. Két eszténdéléi Amióta végeztem az újsáa- ífőiskolán, s elhelyezkédteiiv! vagy inkább elszerződtél« a laphoz. — S milyen ajándékot kait Hatvanból az asszony? — Szerettem volna vinni helyi specialitást. Arnl csaki itt van. Ami erre a várost-* emlékeztet, ezt idézi föl bénnünk odahaza. Sajnos! még egy ismertető könyv 6incs a településről, holott! régmúltja és szén jelene van! amint hallom, látom. Talán Pesten, majd ott veszek neki valamit, mielőtt repülőre ülnénk. Fokos, pörgekalap, busrv-3 Ubícska ném lesz. Ebben megegyeztünk. Csak utána engedtem késő esti útjára a vidor északit. Moldváy Győző 1 Uj történeti kiállítás készül az egri 1965-ben nyitották meg az egri Dobó István Vármúzeum gótikus palotájában azt a történeti kiállítást, amely ízelítőt adott a megyeszékhely, a vár, valamint a hevesi települések krónikájából Az anyag a XVIII, század éléjélg nyújtott bepillantást a régmúlt időkbe. Érdeklődőben nem is volt hiány, hiszen mintegy há- rommillióan tekintették még a beszédes dokumentumokat. Köztudomású- hogy 1953- ban Dobó híres erősségében megkezdődtek a régészeti vármúzeumban feltárási munkálatok, amelyek számos érdekes, kp'-óbban még nem sejtett összefüggésre- derítettek fénvú Az előkerült leletek szintén figyelemre méltóak s a nagyközönség elé tárva útobb adalékokkal örvendeztetnék még a história kedvelőit. Az egykori, a hivatását betöltő kiállítást bezárták- a relikviákat helyükre rakták s ezt követően indul meg az új bemutatkozás előkészíts, se. A Kulturális Mlnlszté-l- um a Kozák Kárbly régész * által összeállított forgatókönyvet elfogadta, s az 3 rendezői tevékenységével indul majd az új tárlat társvainak válogatása, elhelvé- zése. Előbb azonban elvégzik a palota statikai vizsgálatát, végre megoldják fűtését is. A megyei tanács két-, a minisztérium hárommillió forintot biztosított a költségekre. Az. érdeklődők valószínűleg 1979 őszén tekintheti!« meg az új. az eddiginél változatosabb, színesebb, többet rtjondóbb gyűjteményt. V Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnök, sége és a Maavar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága pályázatot hirdet az újságíráshoz tehetséget és kedvet érző. ÍR—85 év közötti —- nem úiságiról munkakörben dolgozó — fiate'ok részére. Pályázni lehet nyomtatásban még nem kö/őlt. az úi- ságműfa’ok (riport, cikk. In- tér to stb ) sa1áto«iá*alnRk PALY ADlJ AK: 3 'israb l dil a KIS’-? KB ícülövdiia n YfVOS7 elnökségének kill ■i -'arab II d’i fi larah III, díj A oálvadíjakon kívül a kiemelkedő pályamunkákat s bíráló bizottság elismerő ©k’ev 'Pel jutalmazza. A pályázat két első helvezettto. valamint a két különdf’is men!esdi az Újságíró Iskola felvételi vizsgái alól A további díjazottak előnvben részesülnek az üjtoglró- gyakornokok alkalmazásaojrnmm ’«TS. december 14., csütörtök megfelelő írásokkal- amelvék aktuális társadalmi. Ifjúságpolitikai. gazdasági és kulturális témákkal foglalkoznak. A pályázók három-négy — egyenként 3—4 gépelt oldalnál nem hosszabb — írással jelentkezhetnek. A pályamunkákat gépelve, három példányban kell beküldeni. Ugyancsak három példányban részletes önéletrajzot is mellékelni kell. 3000—3000 Ft 3000 Ft 3000 Ft 2000—2000 Ft 1000—1000 Ft kor. Ezenkívül a díjnyertes és oklevéllel jutalmazott pályáztok felvételt nyernek az 1979, szeptemberében induló újságíró-stúdióra, A pátvumunkák beküldési határideje: 1979, február i5. Eredményhirdetés: 1979. április 20. Cím: MUOSZ Oktatási Igazgatóság- Budapest. Népköztársaság útja 101. 1393. (Hiányos pályamunka nem kerül elbírálásra. Pályamunkát nem küldünk vtsszáó MUOÉZ Oktatási Igazgatósás 26. — A kedves férjem, aki számomra valóban kedves, Félix úr, helyeslőn nyilatkozott, Semmi kifogása a lakás értékesítése ellen. Itt kizárólag az a kérdés, hogy az önök szándéka mennyire komoly. Bea fényes szépsége váratlanul félesülogott : — A legkomolyabb. Meg van véve, Oly hevesen mozdult Félix Elek, hogy valamennyi tndi- anrojt megremegettt szarvas- bőr zakóján. — Ez nem szempillafesték, édes kislányóm! Apád kissé sokallja az eladási árat. Kényelmes vigyorgással ringatta meg magát a termetes Dezső. Még azt sem átallotta, hogy térdét kissé közönségesen megroggyantsa. — Na ugye. A papát nem szabad sürgetni, kedves kisasszony, Csak hadd gondolkodjon' olyasmin, ami teljességgel fölösleges. Mi róges- rég eladjuk az egész házat, de az okos papa még mindig azon fogja törni a fejét, hogy hogyan spóroljon meg rajtunk kerek harminc fülért. — De én ehhez a lakás* hóz ragaszkodóm! — mutatta még Bea, hógy nem csak finnyás, de zsarnok is tud lenni. — Az éli rovásomra né legyen kicsinyes! Mélyet sóhajtott, lehunyta a szemét, majd kelletlenül kiegyenesítette hátát a bi- zsus. — De édesem ... Szentjánosbogaram ,,. szabad az apucit így megszégyeníteni? örömmel sietett nyilatkozni Edit: — Diszkréciónk fátylat borít reá. — Köszönöm .,. hadarta Félix gépiesen, De a következő szót már teljes figyelemmel ejtette ki: — Tehát? ... Mintha pódiumon állt volna Edit, lenézett az alacsony kereskedőre. — Négyszázezer. Panaszos kedvében a nya- fogást sem átallotta kipróbálni Félix Elek. — Teljesen elvéreznék anyagilag,.. Persze, persze, mert maszek vagvok. Engem büntetlenül lehet gyűlölni. Sikk és divat ócsárolni a maszekot, Valóságos járvány mostanában az ilyesmi. Azt h Tesztelik rólam, hogy a szalmazsákom is bankókkal van kitömve. De éz ne.m igaz! Csak a lányom érdeke vezérel... Dezső gangosra dombórí- totta magát, egyenesen kér- ko -It a részvét lenségével, — Nézze, Félix úr, engem egváltalán nem érdekel a szalmazsákja. Sőt, a panasza sem érdekel. Ha minden,toon meg akar ríkatni, inkább bekapcsolom a rádiót, meri most közvetítik a meccset. Ai csapatom idegenben játsziig Mit gondol, Félix úr, kihúz« za egy döntetlennel Kapos« váron a Vasutas? Átszellemülve a temetői látogatástól, szelíden és halkan érkezett Paula, Művirággal díszített régimódi kalapjáról finom háló csüngött púderes arca elé. — Üdvözlöm a kedves vendégeket — köszönt majdnem ájtatosnn. Föllélegzett a tizsus. Hódolattal meghajolt, — Csókolom a kezét, Pau- lácska.,. — Imádkoztam toesapám sírjánál — újságolt» Paula. — Ügv ére/tem. ő is helyesli az elhalározásunkai. Ezzel a tudattal jöttem haza, Elégedetten dörmögte De« zső: — Másképpen nem is lehet. Okos és becsületes éfnber volt az apósom. (Folytatjuk) 1
