Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-14 / 294. szám

Évfordulóra emlékezünk; technikatörténeti sorozatunk mellett összeállításunk témája a bányászat, írásunkban bemutatjuk á hírneves kémikust, a sújtóléatöl veszélyez, tetett bányákban ma is használatos Davy.lámpa megal­kotóját, a 200 éve született H. Davyt. A technika történetéből A SPITZBEROAK FELFEDEZŐJE — AKIRŐL TENGERT NEVEZTEK EL — AZ ELSŐ FRANCIA ÜJSÂG — SZEM. LÉLTETÖESZKÖZÖK A XVIII. SZAZADBÓL 1056-ban Indult el Willem Barents holland tengerész a harmadik és egyben utolsó felfedező útjára, a sarkvidék felkutatására. Felfedezte a Spitzbergák nevű szigetcso­portot és a Medve-szigeteket. Hajója a Novaja Zemlja tá­ján befagyott és az expedí­ciónak az egész sarki telet ott kellett töltenie. Legna­gyobb részük skorbutban pusztult el, a legénység meg­maradt részét orosz halászok mentették még. Maga Ba­rents is elpusztult a vissza­felé vezető úton (1507). ★ 1616-ban William Baffin angol tengerész (1584—1622) az ún, „északnyugati átjáró” hajózási útját kutatva, a mai Kanadától északkeletre átha­józik a Baffin-tengeren, fel­fedezi a Baffin-szigetet és az ettől északra fekvő Lancas- tér-szorost.-k 1631. május 30-áh jelent meg az első francia újság, a Gazette de France, Renaudot szerkesztésében és Józséf atyának, Richelieu „szürke eminenciásá”-nak támogatá­sával, hetente 8 oldalon. Elég drága volt, mert Párizsban egy száma 25—30 frankba került. Az újság rendszere­sen eljutott Rómába, Spa~ nyolországba, Németország­ba, Portugáliába, Velencébe, Prágába is. A XVIII. században a fi­zika felsőoktatási fokén egy­re jobban téret hódított az egyes jelenségeknek kísér­letekkel való illusztrálása, ami egyébként a legmoder­nebb oktatást is jellemzi. Ennek érdekében egészen új műszeripar alakult ki. Ennék jellemzésére csupán a gőz reaktív erejének bemutatásá­hoz Hollandia két főiskolájá­ról származó kísérleti kocsit mutatunk be: az utrechtit Petrus van Musschenbroek (1692—1761) műszerész, a leídenit pedig Wilhelmus Ja­cobus s’Gravesande, az otta­ni egyetem tanárai készítet­ték el. Kováts Andor Mnsschenbroek kísérleti gő/kocsíja (Egyetemi Múzeum Utrecht) Gravesande kísérlett reaktív eőzkocsija (Természéttudótnányok Történetének Múzeuma^ Leiden) A bányászok megmentője Kétszáz éve született H. Davy A XVIII. SZAZAD végéta hatalma« ipari fellendülés jellemezte, * ez a nyersanya­gok, segédanyagok Iránti ke­reslet nagyarányú növekedé­sével járt. A legrtaß'obb problémát az ipar hajtóanyaga, a tüzé- lő biztosítása jelentette. A hagyományos tüzelőszer. a fa iránti kereslet Európa »zih* te minden erdejében kímé­letlen pusztítást hozott. Ekkor fordultak a már régóta Ismert „ég/j kő”. a kőszén felé. amelyet addig az égését kísérő kellemetlen szag és füst miatt alkalmat­lannak tartottak tüzelésre. A szükség azonban rákénysze­rítené Európát, hogy foko­zatosan széntüzelésre álljon át, természetesen a fűtés technikájának fokozatos át­állításával, A SZÉN IRÁNTI szükség, let miatt gyorsan emelke­dett a kitermelés 1«. Igen gyorsan kimerültek a felüle­ti kőszén-előfordulások, Kénytelenek voltak a ezén- erekét köveivé egyre mé­lyebb tértiákban folytátni a bányászáét. A mélyben va­ló termelés technikai prob­lémái közül sokat már a több évezredes ércbányászat megoldott. A szénbányászat azonban új beszédeimét is hozott magival: a bányalég- robbanást és a bényatüzet. A hagyományos bányászmé­csesek a szénbányák többsé­gében különlegesen életve­szélyessé tették a hiúnkét. Világítás nélkül á föld gyom­rában dolgozni viszont tehe­tetlen. Ekkor jött á bányászok és a bányák segítségére egy angol tudós, Humphry Da­vy, akire most, december 17- én, születése 200. évforduló­ján kegyelettől emlékezünk. Megfigyelte, hogy a sűrű drótháló a lángot annyira lehűti, hogy az csak a háló hosszas melegítése, izzítása után haladhat át rajta. E megfigyelés alapján szer­kesztette meg Davy a ma is használt biny ásziám fiát, ahol a lángot sűrű drótszö­vet veszi körül, afrtely még a különben robbanásra haj­iamé* gázkeverékben is nyugodtan használható, leg­feljebb a drótszövet által védett láng fel-feUóbbunása figyelmeztet a veszélyre. Számtalan bányász életét és számtalan bányát mentett meg Davy a pusztulástól, padié munkásságáriák éz csák Ígért kis részét jelen­tette. ETdemee végigtekinte­ni égész életén. 1771. december lT-ért szü­letett egy szegénysorsú fa­faragó fiaként, az angliai Penzance nevű kis kikötő­városban. Ott járt elérni is­kolába le. Tanítójáról szin­te csak rosszat jegyeztek fel à kortársak. Apjától sérti sokat tártulhatott, hiszen az amellett, hogy maga sem vólt tanult ember, lelkiis- méretleneégéről volt híres. Ritkán mondjuk, hogy egy halál szerencsét hóz. A ifjú Davy esetében azonban azt jelentett. Az éppen az apja nyomdokaiba lépni kí­vánó 16 éves fiatalemberre egyszerre rászakadt a csa­lád eltartásának kötelessé­gé. Ettől kezdve életé sza­kadatlan tevékenység volt. Először szülővárosa sébésa. orvosa méllétt volt segéd, inkább szolga. A jó szemű orvóg félismerte Davyben a született tehetseget, mégen­gedte, hogy könyvtárát hasz­nálhassa. önképzéssel lett az írás-olvasásnál nem sok­kal többet tudó Davyből a tudományos világ kiválósá­gé. Joggal mondhatta: „Ami vagyok, azt mágafn csinál­tam". Első jelentős kísérlete a dinitrogén-oxid előállítása és az emberre gyakorolt ha­tásának vizsgálata volt. így tűnt fel, s hívták meg Cliftonba, ahol ilyen céllal egy egész intézet működött. Az a két és fél év, amit itt Davy eltöltött, legsikeresebb idejének számít, ontotta a dolgozatokat, megismerte ne­vét az egész világ. Ezért az akkor alapított Királyi Intézet (Royal Insti­tution) kérrtiaprófesszóri szé­kébe hívták még. A szerény megjelenésű Dftvy váratla­nul hatalmas siker mellett tartotta előadásait, Itt írta többek között a földművelé­si kémia alapjairól szóló könyvét is, amélyrték ma­gyar fórdítésa az egyik lég­első magyar nyelvű kémia­könyv1 volt, Dávy kísérletei közül a legnagyobb feltűnést az ak­kor nagyón új elektromos árammal, é saját maga ál­tál konstruált Volta-féle osz­loppal végzettek keltették. Davy állított elő a világon elsőnek (elektrorrtós úton) nátriumot, magnéziumot, stronciumot, báriumot és még a bórt Is. Az elektro­mos ívlámpát, amelyet a közelmúltig a legerősebb fényforrásként ismerték, ugyancsak Davy készítette elsőnek. A haladó kapitalizmus ko­rában a gyakorlatban Is fel­használható újítások szerző­iéként nagy elismerésekben volt része: 25 éves korában tagja lett a Royal Soclety- nek, az Angol Tudományos Akadémiának, 1808-batt Na­póleon az elektromosság fej­lesztésére alapított érdem­renddel tüntétté ki, 1813-ban az angol király a főrendek Sorába emélté, 42 éves ko­rában az angliai tudományos akadémia elnökévé válasz­totta. Ekkorra, egy gazdag házassággal is tetőzve, min­dent elért, amit el lehetett érni, de a közben szakadat­lan, önmagát nem kímélő kísérletéi tönkretették egész­ségét. 51 éves kórábah vétté ki a halál a kézéből a kísér­tét! eszközöket. HALÄLA ELŐTT írott visszaemlékezéseiből, majd­nem 150 éves magyar fordí­tásban, érdemes a Davy egész életét jellemző pár sort ide idéznürtk : „A" vegytanász lelkére a’ tudomány után való kíoltha- tatlan szömj mindig moz­gásban vagyon, mely termé­szetünknek légdicsőbb béje. ge, mert minden fölfedezés új mezőt nyitt még a törté­netek vizsgálatára”. Dr. Szőkef»Ivl-Nagy Zoltán Újra hasznasitott bányák Világszerte csökken amé- zőgazdaságilag használható földterület: nőnek a telepü­lések, terjeszkedik az ipar, mind több a közlekedési lé­tesítmény. Különösen nagy területet sajátítanak ki a külszíni bányák, amelyek ki- mélyítésé során óriási göd­rök, illetve mesterséges dom­bok keletkeznék a szénről lefejtett talajból. A telepü­lésektől, az ipari és közleke­dési létesítményektől nem, vagy csak igen kis mérték­ben lehet „visszaszerezni” földterületeket — a külszíni Banyák viszont a művélés befejezése után újra haszno­síthatók; jó példa erre a He­ves megyei Thor ez Bánya­üzem is. A szén eléréséig semmj sem marad a helyén: gyak­ran 40—70 méter mélységig elkerül helyéről az altalaj. A külszíni fejtés előtt a talaj­vizet is ki kell szivattyúzni a bányászás helyéről, ez pe­dig azzal jár, hogy a bánya- művelésre szánt terület kö­rül — több kilométeres kör­zetben — csökken a tavak és a víztározók szintje, elapad­nak a források, kiszáradnak a kutak. De megváltozik a fejtési terület felszíni képe is: tele­pülések tűnnek el. Illetőleg a kedvezőbb helyzetben levő munka- és lakóhelyek ter­jeszkedni kezdenek. Átalakul a közlekedési hálózat, új he­lyekre kerülnek az utak, 6 vasutak, a különféle ellátó vezetékek. Az erdők eltűné­se miatt megnő a szélhatás, a növényzet hiánya pedig nagyban segíti a porképző­dést. A külszíni bányászás után maradó gödrök és meddő­bányák újrahasznosítása kü­lönösen sok gondót okoz a Német Demokratikus Köz­társaságban, ahol számos he­lyen folyik a bernaszeo kül­színi fejtése — az országnak ez a legfontosabb, elsődle­ges energiahordozója: a vi­lágon kitermelt barnaszénnek 40 százaléka az NDK-ból való. Ezért foglalkoztatja a kutatókat a fejtési helyek re- kultiválása. A bányagödrök elsősorban a vízgazdálkodás céljaira al­kalmasak. így elsősorban a talajvízszint kiegyenlítésé­re, vagyis arra, hogy a göd­rök feltöltődésével a környé­ken visszaállítsák a talajvíz erédéti, vagy attól eltérő szintjét, továbbá az ipari és a mezőgazdasági üzeméknek vízzel való ellátására, vala­mint haltenyésztési és üdü­lési célokra. Hasonló gondokkal küzde­nek a lengyelországi külszí­ni fejtések hasznosításánál is. Mól'ütnek a gödrök, nőnek a d«mbok a külszíni bányá­nál (MTI Külföldi Képszolgálat) MAI műsorok: iíiio KOSSUTH 8.27 Fúvóeniuádka. 8.45 Szerpentin. 944 Muzsika Zsuzsika métái. 10.05 Do­minó. 1Ó.S5 Nótaésókór. 11,25 Népi ellenőrök víz», gálták. 1140 A béldóg ért), bér, 12 35 Ez vólt a Sarló. 12.48 Zenemúzeum. 14.29 Mindenki könyvtára. 15.10 Janácek: Mondókák. 15.28 Csiribiri. J6.Ó5 Népdatók. 16,35 Zenekari muzsika. 17.07 Körmikrofon. 17.32 Előadja a szerző. 17.5! Operafelvétélék. 18.15 H«1 volt* hol ném vólt. 18.30 Esti magazin. 19.15 Nén- szerű daljátékokból. 19,85 Szimfóntkus zéne. Kb. 21.25 Népi zene. 22.26 Tíz perc külpólltika. 22.30 Opera- áriák, 22.51 Nagv bukások — elúszott Illúziók. 23.11 Schubert négykezes zonso- raművék. PETŐFI 8.33 SlágermúZéum. 9.23 Bástyasétány ’77. 10.00 Ze. nedéletőtt. 11.30 Csák fia­taloknak I 12.33 Mezők, fal­vak éneké. 12.55 Győri stú­diónk jelentkezik. 13.25 Gyermekek könyvéspóléi. 13.30 Kodály-kóruíók. 14.00 Válogatott perceink. 18.39 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Segíthetünk? 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 A 04 05. 07 jelenti. 21.05 írószobám. 21.58 Sanzonalbum. 32.33 Nóták. 23.15 Daljátékók. SZOLNOK 17.00-tőI 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírék. időjárás— Női dolgok, női gondok — Fia­tal édesanyák klubiában. Riporter: Jakab Mária — Beat. kedvelőinek Tina Charles és Zorán Sztevé. novity énekel — Lakása­ink. bútoraink. Ónodvári Miklós jegyzete — 18.00 Észak-magvarországi kró­nika — A Borsod megvei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén — Ev vége a Holló- házi Porcelángyárban — Me­gyei vöröskeresztes ülés Miskolcon — Népek zenéié — Louis Bondon paraguayi hárfán játszik — Lap- ég müsőrelőzptes. teji 8.30 Tévétorna. 8.35 Isko­latévé. 10.45 Melyiket az Ötezerből? 15.35 Iskolatévé (ism.) 16.35 Egészségünkért. 16.45 Forradalmak nemze­déke. 17.55 Telesport. 18.20 Ipari kaleidoszkóp. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv.híradó. 20.00 Kék lénu. 21.10 Pano­ráma. 21.35 Philémon és Baucis (tévéfilm). 22.25 Tv- híradó 3. MŰSOR 18.50 En français. 19 Ô5 OróSz nyelv. 19.3b tv- hifádó 2Ó.00 VüááSzv.Voád. 20.50 Tv-hítadó 2. 21.20 Bücsií Gabriellától (NDK tévéfilm). 1978* december 14*. csütörtök i

Next

/
Thumbnails
Contents