Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-14 / 294. szám

Törzsgárdisták Korszerűbbet és gazdaságoson (2l) Túl a nehezén a fémművekben Pari. és kormányhatározatok — a Központi Bizottság W7Í. novemberi; 1977. októberi határozatai — szorgalmazzák üzemeink vállalataink gyártmány-, és gyártásszerkezeten ok korszerűsítését, a termelés gazdaságosságának fokozását. Hol tart c rendkívül fontos gazdasági, gazdaságpolitikai feladatok megvalósításában a Mátravidéki Fémművek? A kérdésre a vállalat gazdasági és politikai vezetőitől kertünk választ. Nem gyártják Aemsolos palack és ajtó­zár! A két termék gyártás- technológiája legalább olyan messze van egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől. Ennek ellenére hosszú éveken át békésen megfértek — mert meg kellett férniük — egymás mellett. A hetvenes évek elejétől azonban egyre •többször került veszélybe a siroki kilincs. A sok „zak­latásnak” végül az lett az eredménye, hogy a gyártá­sát beszüntették. Mint ké­sőbb kiderülte azért került szabadlistára — gyártását a szarvasi Vas. és Fémipa­ri Szövetkezet vette át —, Gyártják„ de.** Éveken át rgen jól Jöve­delmezett a vállalatnak a kerékpárlánc. Keresték itt­hon, — a Csepelen gyártott kerékpárok majdnem kivé­tel nélkül siroki lánccal ..futottak” — szívesen vásá­rolták Keleten és Nyuga­ton. Az igen jő minőségű termék — bár gyártása szintén nem illett a válla­lat profiljába — több nem­zetközi versenyen díjat, ok­levelet is kapott. Többek között egy időiben ezért tervezték a láncgyártás bő­vítését a vállalatnál. Mint utólag kiderült: kár lett volna töbt? láncot gyártani. Az elmúlt három évben ugyanis — a kerék­pározás fellendülése ellené­re — jelentősen megcsap­pant a hazai és a külföldi igény a nevezett termékkel szemben. És korántsem csak kevesebbet kérnek belőle, hanem 20—30 százalékkal az ára is leesett. Mindezek ismeretében senki sem csodálkozhatna azon, ha erre a termékére is áment mondana a fém­művek. Igen ám, de akikor mi lesz a hazai igényekkel, a belföldi ellátással? Vagy importáljunk kerékpárlán. cot is? Szerencsére a sí rá­kiak sem szavakban Vali­mért egyrészt valóban nem illett bele a vállalat profil­jába, másrészt a gazdasá­gos gyártásához Sírokban nem tudták biztosítani a szükséges technikai feltéte­leket. Hasonló sorsra jutott a horgonyhüvely is, e ter­mék új gazdája a Váci Híradástechnikai Gyár lett. Döntésüket azóta sem bánták meg a sirokiak. Sőt! Kimondottan örülnek neki, hiszen a más területre át­irányított dolgozók évente nem kevesebb, mint hat­millió forinttal növelik a vállalat termelését. négy­millió forinttal pedig a nyereséget. jak a népgazdaság, a fát. sadalmi érdek elsődlegessé­gét. Ezért a láncot tovább­ra is gyártják, pedig nem. csak hogy hasznuk nincs rajta, hanem a láncgyártó gépeik .nagyobbik része is sokkol inkább múzeumba való már, mint termelő üzembe. Versenyben Világszerte nő az igény és a konikurrencia a fém csomagolóeszközöket gyár­tó cégek, vállalatok között. Mindezt tudják a sirokiak is, ezért is döntöttek úgy, hogy a tubus, és a doboz- gyárfásukat olyan színvo­nalra fejlesztik, amely mennyiségi és minőségi te­kintetben is állja a ver­senyt a szakma legjobbjai között. Elsőként világszínvona­lon termelő tubusgyártó gépsorokat vásároltak. Ez­után a gyár fejlesztő szak­emberei hozzáláttak a mű­anyagból készült, sterilizál­ható és speciális igényeket is kielégítő tubusok gyár­tásának kidolgozásához. Igen nagyarányú fejlesz­tésekre került sor a doboz. és a palackgyártás terüle­tén. Ez év november 4-én került sor annak az új SOKAN MONDJAK: ha majd azok, akik ma 25—30 éve törzsgárdatagok, a 80- as 90-es évek fordulóján nyugdíjba mennek, a törzs- gárdák létszáma egy csapás­ra összezsugorodik. E jóslat, érezhetően az utóbbi években elszaporodott vándormada­rakat „becsüli túl”. Arra gondolva, hogy a 60-as évti­zed végén, s az azóta mun­kába állók — a fiatalok, az új korosztályok — már ke­vésbé tudnak hűségesek ma­radni a gyárhoz, nem tud­nak majd mellette jóban, rosszban kitartani, s főleg a nehezebb helyzetben áldoza­tos szívvel azon munkálkod­ni, hogy választott, szeretett munkahelyük sorsa jobbra forduljon. Akik aggódnak a törzsgár­dák jövőbeni nagyságáért, va­lószínűleg eltúlozzák kissé helyi, egyedi tapasztalatai­kat: a valóságosnál például nagyobbnak értékelve a ván­dormadarak számát, mozgá- • sát, Az igazság pedig az, hogy az első komolyabb felméré­sek a 70-es évek közepén azonnal kimutatták (csak en­nek nem ment olyan harsá­nyan híre, mint a fluktuáció növekedésének), hogy a no­tórius munkahelyváltoztatók nagyjából mindig ugyanazok: ez a kör pár tízezer embert számlál. Táboruk persze a 60-as évek végétől megnöve­kedett, s kezdetben ugrássze­rűen nőtt, de nem azért, mert hirtelen több ezer embernek romlott a munkaerkölcse, ha­nem elsősorban, azért, , mert több lett a munkahely, na­Az 1978. évi országos építőipari termelés megkö­zelíti a 160 milliárd forintot és növekedése meghaladja a tervezettet — állapította meg Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter az Építőipari Tudományos Egyesület szerdán megtartott év végi vezetőségi ülésén. A nagyberuházások közül (Tudósítónktól) Evek óta jó kapcsolat ala­kult ki az egri megyei kór­ház és a Finomszerelvény- gyár között. Nemrégen pél­dául a gyár szerszámüzemé­ben a Szabó Sándor vezette Lenin szocialista brigád tag­jai társadalmi munkában olyan műszert készítettek el a kórház központi laborató­riuma részére, amelynek se­gítségével a korábbinál lé­nyegesen gyorsabban tudják elvégezni a vérminták elő­készítését. Napi hatszáz anyag vizsgálatánál ez az pj módszer jelentősen lecsök­kenti az elemzések idejét. A közelmúltban a megyei kórház és a Finomszerel- vénygyár vezetői szocialista szerződésben rögzítették az együttműködést. Megállapodtak abban, hogy a kórház segítséget nyújt a Finomszerei vény gyár bal­eseti sérültjeinek utólagos felülvizsgálatában és közre­működik a rehabilitációs munkakörök felmérésében. A kórház orvosai ismeretter­jesztő előadásokat tartanak a gyári dolgozóknak, és na­gyon jelentősek azok a szak­orvosi vizsgálatok, amelyeket a kórház a Finomszerelvény- gyár területén végez el. Az elmúlt két hétben már mozgásszervi megbetegedési és ideggyógyászati szaktanács- adásra is sor került az egri « gyárban. Újdonság a finom- I szerelvénygyáriak részére az j is, hogy az SZTK helyett ezentúl az indokolt esetek­ben az üzem főorvosa is megadhatja a gyógyfürdője­gyeket. A Finomszerelvénygyár a kórház jelzései alapján segít­séget. nyújt sürgős javítások elvégzésére, elvégzi a külön­böző műszerek galvamzálá­gyobb a foglalkoztatottak száma, kibontakozott a mun­kaerőhiány és így tovább. Igazolja ezt az is, hogy — napjainkra — a fluktuáció hirtelen növekedése után, az utóbbi években már nem nőtt a vándorlók száma a korábbiakhoz hasonló ütem­ben. Ráadásul a vándorma­darak mellett a törzsgárdák létszáma az utóbbi években már újra emelkedett, az idő­közben meghozott munkajo­gi, szociálpolitikai intézke­dések, s a vállalatok nagy részének magatartásváltozá­sa következtében is. Az persze igaz, hogy a fia­talok könnyebben cserélnek munkahelyet. Csakhogy ami­óta világ a világ, ez így van. Csak Magyarországon még sohasem volt ilyen helyzete a fiataloknak, mint most, te­hát, hogy a „könnyebben mozdulásuk” mellé a lehető­ségük is létezik a cserére, a jobb munkahely megkeresé­sére : mert sok a gyár, s mert ennek kedveznek a demok­ratikus közállapotok is. Ez azonban lényegében egészséges folyamat. Egy-egy gyár szempontjából persze esetleg nem, de a népgazda­ság szemszögéből végül is semmi kivetnivaló nincs abban, ha bárki végül is ott dolgozik, ahol valóban jól érzi magát. Így ugyanis az is valószínűbb, hpgy jobban fog dolgozni, s az is, hogy előbb- utóbb a törzsgárdák létszá­mát is gyarapítja. A TAPASZTALATOK IS AZT MUTATJÁK, hogy mi­után a fiatalok egy része 1978-ban tizenkettőt, ad át «Z építőipar az előző évről áthúzódókkal együtt — mondotta a továbbiakban a miniszter. Az V. ötéves tervre előirányzott lakásépí­tés 64 százalékra teljesül ez év végéig. Ez azt is jelenti, hogy az összes lakásépítés 24 ezerrel haladja meg a tervezettet. sát és a kórházban beadott újítások kivitelezését is pat­ronálja. Simon Imre Amikor pár éve összefo­gott Szűcsi, Gyöngyöspata és Gyöngyöstarján közös gazdasága, hogy Mátrai Egyesült Termelőszövetke­zetként működjön tovább, a termelési szerkezet kiala­kításában változatlanul döntő szerep jutott a sző­lészetnek, borászatnak. A háztájival együtt 853 hek­tárt kitevő szőlőterület, amely az idén 86 mázsás átlaggal fizetett, szükség. több gyárat is megpróbált, a végén 2—3—5 év múlva csak megállapodik ott, ahol szá­mára a legmegfelelőbbnek tűnik a környezet, szakmai­lag, emberileg egyaránt. Egyszóval valóságos, igazi jelzés nincs arra, hogy a munkások és alkalmazottak hűségét a vállalatukhoz a jö­vőt illetően szerényebbnek kellene ítélni. Sőt: felmerült már az a gondolat, hogy a törzsgárdatagság vonzó rang­ja nem gátolja-e majd a munkaerő szükséges átáram- lását a stagnáló vállalattól, ágazatból a fejlődőbe. Mert ezen viszont segíteni kellene. Végtére is fontosabb a hűség a munkához, mint esetleg egy tartósan rosszul gazdál­kodó vállalathoz. S ráadásul, aki. egy helyen 10—15 évet letöltött, az nagy valószínű­séggel az új helyről sem megy el majd azonnal. Leg­alábbis akkor, ha úgy érzi, hogy szakmailag, emberileg és anyagilag egyaránt meg­felelő helyre került. A törzsgárdát a világ min­den részében megbecsülik, a nagy tőkés cégeknél is. Év­fordulóikról megemlékeznek, jutalmat, erkölcsi elismerést kapnak a hűségűkért. A törzsgárda, különösen 10—15 év után minden vállalatnál a munkások, alkalmazottak legértékesebb csoportját ké­pezi éppen az adott vállalat szempontjából. A törzsgár­datagok 10—15 év után már nemcsak általában gyakor­lott, beérett szakemberek, ha­nem éppen az adott vállalat­nál szükséges szakmai isme­retek, fogások és szokások legjobb tudói, tehát akik már specializálódtak a vállalatra. HELYISMERETTEL REN­DELKEZVE és a vállalat tö­rekvéseivel azonosulva ők a kulcsemberek. Velük lehet igazán közösen vezetni a gyárat. A jó hatásfokú mun­ka legszilárdabb alapját ké­pezhetik, ha így tekintenek rájuk, s nemcsak az ünne­peken foglalkoznak velük, s azért mert így illik, s mert odafigyel rájuk a szakszer­vezet is. Megbecsülésük va­lamennyi vállalat első szá­mú gazdasági érdeke: azok­ra támaszkodni ugyanis a halaszthatatlan és nem köny- nyű korszerűsítési, szervezési programokban, akik a válla­latnál eltöltött évtizedekkel már egyértelműen bebizo­nyították, hogy ragaszkodnak a gyárukhoz. így válhat a hűség is — miként a szak­tudás, az akarat, a fegyelem vagy a rátermettség — a hatékonyság forrásává. szerűvé tette ugyanakkor a helyi feldolgozás, a barter, mêlés technikai feltételei­nek a fejlesztését. Először is arról döntöttek, hol le­gyen a borászati központ. S mivel Szűcsi, Pata pincéi kicsinek bizonyultak, tovább nem bővíthetők, Gyöngyös- tarjánra esett a választás. Itt, első lépcsőben, tavaly meg is indult a pincék bő­vítése, illetve a szabadtári tárolás, az idén pedig a feldolgozás korszerűsítésé­ben értek el igen jelentős eredményt a szövetkezeti, ek. — Az aikció révén 49 ezer hektoliterrel bővült gazdaságunk bortároló tere, s ez a fajta munka gya. korlatilag be is fejeződött Gyöngyösbarjánban — mondja látogatásunk során Magyar József szakmérnök, akit laboránsai közül ra­gadtunk ki, hogy bemutassa a telepet. — Egyébként eb­ben az évben az eddigiek­hez további tizennégy kü­lönböző űrtartalmú, acél musbtárolót is épített pin. eészetünk udvarán a döm- ■Bödi termelőszövetkezet ipari üzemága. Az égnek meredő, hatalmas tartályok- ba 31 ezer liter nemes sző. lölé fér, s érzésem szerint elég hosszú távon megoldja tárolási gondunkat. Külső szerelésük, s a tereprende­zés áthúzódik ugyan janu­árra, ettől függetlenül feL töltöttük a hengereket. Megtudtuk még üzemlá­togatásunk alkalmával, hogy a csaknem harmincmillió forint értékű fejlesztés eredményeként igen jelen­tősen gyarapodott és gya. rapszák a borászat gépi fel­szerelése. Ez gyorsabbá, könnyebbé teszi a szőlő feldolgozását. Vetteír példá­it* ejt fiadassa» œncteanj szűrőt:, amely óránként, 240 hektoliter mustot tisztít meg a különböző idegen anyagoktól. Beszereztek nyolc KW hefotós, továbbá két 240 hektoliter óránkén­ti teljesítményű szivattyút, utóbbiakat olasz importból. S itt,, a gyöngyöstarjáni borászatban állítják üzembe a megye egyetlen Diem rendszerű seprőprését. — Eddig a seprőt érté­kesítés végett Kunfehértóra szállítottuk, éspedig jelen­tős fuvarköltséggel. Jövőre mag* csak a seprőtészta uta­ssfk, öesv ot^arw államit Szemnek az átadására,' amely százmillió forintos költséggel épült és aeroso- los palackokat gyártanak benne. Gépparkjára nemzet­közi pályázatot hirdetett a vállalat, végül a választása — két nyugatnémet céggel szemben — a svájci Poíy- tiep-cég gépsorára esett. Az új berendezések termelé­kenysége az eddig alkal. mazottakénak négyszerese, percenként 100—120 palac­kot gyártanak. Az új gép­sor lehetővé teszi, hogy évente több mint 15 mii. lié aerosolos palackot ex­portálhat majd a kemény valutával fizető nyugati kozmetikai cégeknek a fém­művek. Korszerűnek mondható-é ma a Mátravidéki Fémmű­vek termékszerkezete? A gyár vezetői szerint igen. Jelenlegi profiljaik — a kerékpárlánc kivételével — véglegesnek tekinthetők. A' legfontosabb feladatnak azt tartják a vállalatnál, hogy tovább javítsák termékeik! minőségét, szélesítsék nem­zetközi kapcsolataikat, mi­nél hatékonyabban hasz.' nálják ki modern gépeiket,’ az új technikát. További terveik között szerepel nyomdaüzemük korszerűsí­tése, 1979-ben még egy tu.' busgyártó sort — szintén Svájcból — vásárolnak és helyeznek üzembe. A finomszerelvénygyár fiákéhoz hasonlóan a fém- művekben is jelentősen növelik a gazdálkodás költ­ségeit az import eredetű szerszámok, és sajnos vál­tozatlanul nem tud megfe­lelő minőségű festékeket gyártani — ezért ezt is im­portálják — a magyar fesd tékipar. A két vállalatnál szer- zott tapasztalatok alapjait egyértelműen úgy válaszol, hatunk a bevezetőben fel- tett kérdésre, hogy az egri Finomszerelvénygyárban és a Mátravidéki Fémművek­ben megalapozott, tervszerű munkával valósítják meg a termékszerkezet korszerűsí­tését sürgető országos ren­deleteket, határozatokat. Nem mentesek ezek az igen nagy felelősséget és türel. met igénylő változások az ellentmondásoktól, a fe­szültségektől, de összességé, ben mégis eredményesere szolgálják az újat. a korsze­rűbbet, a gazdaságosabbat. Koós József son elő belőle — halljuk ä gépi beruházásokra is ki­terjedő indoklást a fiatal szakembertől. S mi a legte rmészeíe- se'bb egy-egy hasonló alka­lommal? Koccintunk a to. vábbi sikerre, a fejlesztés hasznára. Kis poharunkban sötétbíbor kékfrankos kí­nálja magát, s talán fo­gyasztanánk még egy kört, ha nem vár bennünket jó pár kiiöméterrel odébb aa apei .tanácselnök. fan. âsetj 1 Az új olasz öicwme seprőrtréa sokat könnyít á szőTSfeTtfpk; goza&bdu, Dates Heraus meg bmerketiik a segítek Huszonnégyczerrcl több lakás Szocialista szerződés a megyei kórház és a Finomszerelvénygyár között Gerencsér Ferene Erik az ü| bor Oiföngyöstarjänban Harmincmillió forint a borászat fejlesztésére Jövőre feltöltjük ezeket az ötezer hektoliteres tartályol is — mutatja Magyar József üzemmérnök. (Fotó: Szabó Sántít gazdaság borkősavait áll

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents