Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-10 / 291. szám
Munkából — munkába ...de tanulni és élni?! fi „Halat, vadat, s mi jó falat..." (Fotó: Tóth Gizella) vettek át, míg nagyvadakból — szarvasból, őzből, vaddisznóból, muflonból — összesen 40 mázsát vásároltak fel az Eger környéki vadásztársaságoktól. Képünkön hütőkocsi- ba rakják a vadakat, hogy további feldolgozásra szállítsák el. Tavaszig kitart Képtelen a szárító környéke. Leperegtek az utolsó szemek is a szalagon, elrendezték, kitakarították a hatalmas monstrum környékét — vége a kukorica-betakarításnak. A szomszédos sertéstelep portásfülkéjén is hiába kopogtat az ember, a termetes asszony legfeljebb csak útbaigazíthat. A többhónapos szakadatlan, megfeszített munkák után most végre lélegzethez jutottak a szárítógép kezelői, gondolhatnak kicsit a ház körüli tennivalókra is. Így van ezzel Bartus Ferenc is. A magas, vékony, fekete hajú fiatalember meg Is lepődik, mikor becsöngetünk a nemrég vakolt házba. Sietve kapja össze a via- pzosvásznas konyhaasztalról ja papírokat: — Villanyszereiéi terveiket rajzolgattam — fűzi hozzá a házigazda szabadkozá- sával, aki a meleg, tiszta konyhában is elnézést kér a rendetlenségért. — Huszonnégyóráztunk, tníg jött a kukorica, tengernyi dologgal elmaradtam itthon. A hét végén azután trágyáztam, rendbe tettem a hátsó udvart. Amennyire lehet, kihasználja az ember ezt á pár napot. Bár tudja,, nálunk ezt nem lehet kiszámítani. A szabadnapokon is kiszóltak értünk, villanyszerelőkért, ha valami baj volt a géppel. Ilyenkor azután nem sokat gondolkodhat az ember, siet, hogy minél kevesebbet álljanak a többiek. Ráadásul ellátó brigád a miénk, s a lakatosokat, villanyszerelőket, esztergályosokat bármikor hívhatják, mert szükség van rájuk. Főleg dologidőben. Szétszórtan — Állítólag Komló egyet- len ifjúsági szocialista brigádja ez. — Hát igen. Szocialista brigád, ifjúsági is, de még nálunk ez igen kezdetleges. Tudom, mert korábban az egri ÉMÁSZ-riál már dolgoztam szocialista brigádban, s ott azért jobban együtt volt a társaság. Nálunk 16-an 16 féle szakmában dolgozunk, hogy még a vállalásaink is személyre szólóak, hisz sokszor hetekig nem is látjuk egymást. — Hogy tudnak akkor megszervezni a brigáddal bármilyen közös programot? Sokatmondóan tárja szét a kezét a brigádvezető : — Egyik programot köny- nyebb, másikat nehezebb, egy-két dolgot pedig egyáltalán nem tudunk megszervezni. A munkával kapcsolatos vállalásaink teljesülnek a leggyorsabban. Sőt, túlontúl is teljesülnek. Fiatalok vagyunk, könnyebben szólítanak minket rendkívüli esetekben. Megyünk, ha éjjel zörgetnek, ha vasárnap hívnak, mindegy. A gép nem állhat, drága az idő. összehozzuk a társadalmi munkát is. Eljárunk a helyi öregotthonba, parkosítjuk a kertjét, elvégzünk minden javítást, szerelést. Ha a faluban adódik valami munka, az is a miénk. Elmegyünk az iiskola pályaválasztási vetélkedőjére, különböző tsz-rendez- vényre ... Egy dolgot viszont tudomásul kell vennünk. Az emberek többsége falun, munkából munkába megy. Ha végzett a tsz-ben, várja otthon a háztáji, az állatok. Sokan termelnek dohányt, mások zöldséggel, disznóval, néhányan még tehénnel is foglalkoznak. A brigádtagok többsége is, ha családja van, akkor a sajátjában dolgozik, ha a szüleivel él, akkor meg otthon kell kivennie a részét a munkából. így aztán elég nehéz összehozni a társaságot. Ezek a parasztgyerekek, ha munkáról van szó, azonnal jönnek, de egy-egy kulturális, vagy politikai programot már annál nehezebb Összehozni. — Többen elmondták a szövetkezetben, hogy meglehetősen nehézkes megszervezni egy-egy továbbképzést vagy tanfolyamot, mert kevés a jelentkező. — Nézze, én magam is úgy vagyok, hogy mire leteszem az egész napi munörülök ha az újságot még el tudom olvasni, de azt is fekve, az ágyban. Valahogy nem jól csináljuk mi ezt, és nemcsak a fáradtság az oka. Azt hiszem, hogy a vezetőség is inkább csak a látszatra ad. s azzal már kevesebbet törődik, hogy mi van a küllem mögött. Itt van például a továbbkén- zés: alig tudunk valakit rábeszélni egy-egy tanfolyamra. Különösen azóta, hogy két éve megszervezték a növénytermesztő gépészek egyéves képzését, mely után bárki megszerezhette a szakmunkásbizonyítványt. Többen is jelentkeztek tőlünk. de még a mai napig sem tudtak levizsgázni. Egy évig tanultak __ az emberek, készültek a vizsgákra, viszont az utolsó előadások, illetve a vizsgák a rossz szervezés miatt már elmaradtak. Persze, hogy elment az emberek kedve, bizalma. A másik az, hogy nem is igen van lehetőség. Ha teremtenének mondjuk valami féle választékot, többfajta tanfolyamot szerveznének, biztosan találna mindenki számára érdekes, szakmailag izgalmas területet, melynek ismereteit gyarapítani kívánja. Naplókozmetika Amikor azután színházra, mozira, könyvre, utazásra terelődik a szó. Bartus Ferenc még borúlátóbb. — Most mit mondjak? Ami a naplóba kerül, vagy ami'a valóság. A legtöbb bajunk ezzel van. Beírjuk, hogy jól sikerült a politikai oktatás, pedig nem igaz. Nem is sikerülhetett jól, hisz az előadásra mindösz- sze hatan jöttek el. De mitévők legyünk, hisz ezt tőlünk nem is várják el. Nem kívánják, hogy gazdagodjanak politikai ismereteink, mert ellenkező esetben nemcsak azt kérnék számon, hogy megtartottuk-e. hogy a mozijegyeket beragasztottuk-e. hanem hogy mit jelentett számunkra az előadás, hogy mennyire ismerjük a bennünket körülvevő világot, hogy az a csoport, gazdaság gerincét alkotja majd. kiszakad-e a munka bűvöletéből. Mert falun, réCsatttanóan piros málna, gurulóan gömbölyű meggy, hamvasan kívántatos szilva, mellettük egészségesen szép. zöldborsó és karfiol: akárha a nyár bősége köszöntene ránk decemberben. Ez mind együtt és még sok egyéb is, ott található a nagyrédei tsz hütőházában. Innen kerül az üzletekbe, határainkon innen és túl is. Mennyi van ebből a csemegéből, meddig lesz még? © ♦ o Ha még lenne száz va- gonnyi hellyel több, azt sem bánnák a rédeiek. De lesz is, méghozzá nem is a távoli jövőben. A bővítés terveit már készítik, hogy a munkához is mielőbb hozzákezdhessenek. — Egymás melett van a hütőház és az oltványok készítéséhez a hajtató — magyarázza Molnár Flórián, a tsz elnökhelyettese a tényeket. — Azt szerettük volna, ha a hajtatóházat is bővíteni tudjuk, mert nincs az az oltványmennyiség, amennyi elegendő lenne. Kellene az úgynevezett konténeres oltványból is, amihez viszont az üzemépület bővítése nagyon fontos. A magunk erejéből ezt a munkát elvégezni nem tudjuk, hitelt pedig nehéz kapni. Mindez összefügg a hütőházzaí is. Nemcsak azért, mert most á rendelkezésünkre álló pénzből csak annak a nagyobbítását vállalhatjuk, hanem azért is, mert a hajtatóház megnö- vekeáett területe a hűtőház lehetőségét is bővítené. Mindez persze azt is mutatja, hogy a meglevő milliókat. is nehéz úgy eloszta- raL-hi*sy azokNoi mmdmfoiv gén csak annak volt becsülete, aki melózni tudott, mégha analfabéta is volt. Ma azé az elismerés* akinek pénze van. Valamikor nem jutott túl a falu határán a paraszt. Még mi is gyermekkoromban, akkor kerültünk Egerbe, ha kórházba kellett mennük. Mi van ma? Külföldre jár a falusi ember is, de minek? Vásárolni. Es miért? Mert itt meg nem kérdezi tőle senki, hogy mit láttál* csak hogy mit hoztál. Itt hagytuk abba a beszélgetést Bartus Ferenccel* s megkerestük a brigád néhány tagját a gépműhelyben. Hol a (ainsi értelmiség? Csendes a gépműhely környéke is. Az udvaron letakarva állnak a kombájnok, traktorok pihenik ki a nyár—ősz fáradalmait, egy darabig most nem lesz rájuk szükség. A néptelen műhelycsarnokban csak az egyik ajtó mögül szűrődik ki halk gépzúgás. A kis helyiségben Molnár István hajol esztergagépe fölé. Amikor elmondjuk a brigávezetővel, miről folyt eddig a szó, látszik a fiatal esztergályoson, kedvenc témáját pendítettük meg. — Sokszor úgy érzem, hogy nagyon magunkra hagytak bennünket itt a téeszben, de a faluban is Amikor társadalmi munkáról van szó, parkosítjuk a falut, a téesztagok, a brigádunk ott van lapáttal, ásóval, gereblyével a kézben, a falu KlSZ-szerveze- tének tagjai viszont csak nézik, hogy mi dolgozunk* nevetnek rajtunk* Ezzel a KlSZ-szervezettel többször próbáltunk már közös programot szervezni, de többnyire meghiúsult. Vagy ott van a vezetőség, tele van a gazdaság fiatal agrárszakemberekkel. üöbb iskolát kijártak, tájékozottabbak, műveltebbek. nekik kellene sokkal többet vállalniuk a szervezésből. A vezetőség amely évek múltán egy megelégszik a jó kukorica- terméssel, a közösség munkát viszont már kevésbé kétos feladatra elegendő jusson, és azt is mutatja, hogy a jelentős bővítésekre sem jut aranyi hitel, mint ameny- nyit az érdekeltek szeretnének kapni. A megoldás azonban nem is rejtélyes, sőt. Ahhoz, hogy több pénzt lehessen elosztani, több értéket kell termelni. Mindenütt, az egész országban. 0 ♦ O Kétszázötven vagormyi gyümölcs- és zöldségféle kerül ki a nagyrédei hűtőházból évente. A tárolókban ugyan nincs ennyi hely, de az áru is forog. A mélyhűtő 180 vagon terményt tud fogadni. Ebből a gyümölcsfélék száz vagont tesznek ki. Az idén a tervük ettől hét vagonnal volt kevesebb, lényegében ennyit teljesítettek is, bár málna nem érkezett be annyi, minit kellett volna. Eperrel és meggyel pótolták a hiányzó mennyiségeket. Zöldségfélékből 23 vagonnal kaptak kevesebbet. A legnagyobb tételt a paprika adja, amiből a tervezettnél az idén harci ne vagonnal kevesebb jutott el a hűtőbáz- ba. Sikerült ezt a mennyiséget is zöldbabbal, karfiollal, tökkel, sárgarépával módosítani, de így is csak hét vagont tett ki a pótlás. Ezek után csak arra gondolhatunk, hogy micsoda veszteség érhette a hűtőházat. Mit is mondott erre Kívés János, az üzem vezetője? í— A termelési értékter- vüraktől ugyan elmaradtunk, de az eredmenytervünket rák tőlük számon. Pedig velük könnyebb lenne szót érteni, hisz közöttünk élnek, közöttünk dolgoznak. Fodor János műhelyfőnök — ugyancsak brigádtag — vág közbe. — Évek óta döntenek kitüntetésekről, jutalmakról, anélkül, hogy kikérnék a mi véleményüket. azokét, akik együtt dolgoznak, egy brigádba tartoznak. Egészen más lesz így a mi közösségünk szemlélete, gondolkodásmódja is. Itt van például az újítások dolga. Minden évben vállaljuk, egyik évben sem teljesítjük. De miért? Mert annak a szerencsétlen gyereknek, persze, hogy nincs kedve újításokon törni a fejét hisz sejti, hogy úgysem lesz annak sok foganatja. Mintha csak Molnár István gondolatát találta volna ki: — Ezt talán nem is az újításoknál, hanem az egyszerű józan javaslatoknál, illetve azok meghallgatásánál kéne kezdeni. Nincs esztergakésünk. Mikor szóltunk. hogy a meglevőkből lehetne újakat készíteni a tiszanánaiak marógépén, jószerivel meg sem hallgattak bennünket. Csak azt mondták, jó. jó. majd megoldjuk* De azóta sem történt semmi. Persze ez csak egy példa a sok közül. A lényeg, hogy nemcsak az eredményeket kéne tőlünk kérdezgetni* hanem hogy mik a gondjaink, mát és hogyan tudna a vezetőség segíteni. Ezzel sokkal többre mennénk. Tül sokat -nem lehet ehhez, fűzni. Azon viszont érdemes elgondolkodni — nemcsak Komlóm: attól, hogy ezekről a gondokról, bajokról nem veszünk tudomást, azok azért még megmaradnak* Sőt idővel új bajokat szülnek. S ha végre szakítanak a gazdaságok a kozmetikázott eredmények gyakorlatával, s inkább a hibák, olykor eredménytelenségek okait, következményeit elemzik, talán többet használnak — nemcsak a brigádéletnek! Cziráki Pétéi — Ez így, ellentmondásnak látszik? — Pedig egyszerű a magyarázat. Tavalyról ötvenöt vagon árut tároltunk a tavasz végéig. A külföldi vásárlóink szívesen megvették ezt a mennyiséget. A piaci árak nekünk kedvezőek voltak. A piac. Ha mindig olyan pénzt kínálna az eladónak, mint amilyet ő szeretne. Es amikor fordítva történik? © ♦ 0 Minket az is érdekel, mi jut a nagyrédei fagyasztott cikkekből az üzletekbe, még közelebb: a megye üzleteibe? — Egész • évben, mintegy nyolcvan vagon gyümöíesés zöldségfélét adunk át a belkereskedelemnek, megyénknek — tudjuk meg Kívés Jánostól. — Ennek négyötöde marad meg tavaszig, az egyötödét pedig decemberben értékesítjük, az ünnepek idején, — Tehát kitart minden tavaszig? — Arra. törekszünk. Jó a kapcsolatunk az üzletekkel, az. árut mi magunk szállítjuk ki, ezzel is könnyítve a boltvezetők gondjain. — Ha valamelyik kereskedő idejön, hogy neki kellene még valamennyi meggy vagy karfiol, milyen választ kap? — Örömmel teljesítjük a kérését, és ha autóval jön, szállítási díjként még mázsánként ötven forintot le is számolunk az végösszegből. — Ha arm gondolunk, hogy nr idén, sem tudják a tw:8ket bsâàmtj>, ni, érdemes-e akkor a hü- toha-at bővíteni? — A jég és a fagy miatt nem tudtunk annyi nyersanyagot felvásárolni, mint. amennyit akartunk. Ha a paprikára nem kellett volna várnunk, akkor a kiesést tovább tudtuk volna csökkenteni. Attól tehát nem kell félnünk, hogy a mezőgazda- sági üzemek, a háztáji gazdaságok nem látnak el bennünket, elegendő gyümölcs- és zöldségfélével. Sorolja is azokat a gazdaságokat, ahonnan szerződéssel biztosított módon kapják a nyersanyagot: Csányi ÁG, Jászapáti ÁFÉSZ, a tsz.-ek köziül Tarnaörs, Gyön- gyönspata, Gyöngyössolymős, Egerszalók és Bércéi, Márkáz, Vámosgyörk neve hangzik el. Több helyen egészen fiatal, néhány éves gyümölcsös található, amelyek most kezdenek csak igazán teremni.! A nagyrédeiekről sem szabad megfeledkezni : a málna a helybeli földben terem meg. Amikor az üzletek hűtőpultjaim ott találjuk a málnát a meggyet, a zöldborsót és a karfiolt műanyagba csomagolva, olyan frissnek tetsző áffiapofban, mintha. most szedték volna azokat a kertekben, gondoljunk arra. hogy a nagyrédei hűtőház bővítése után. még több is kínálja majd magát. Jusson azonban az is az eszünkbe, hogy ezért a csemegéért a határainkon túl is jól fizetnek — valutával. Ilyen prózai 'dologgal is töróelíwk. JWmini-jM _y * H úsz vagon halat küldenek karácsony előtt hazai és külföldi piacra a hajdúszoboszlói Bocskai Halászati Termelő- szövetkezetből. Hatvan vagon volt ebben az esztendőben a szövetkezet „termése”, s ennek nagyobb részét telelőkbe rakták: A gyenge, szikes legelőkön épített tavakban a tudományos vizsgálatok, új technológiák és fajták együttes eredményeként a korábbi hét mázsa helyett az idén csaknem tizenöt mázsa halat halásztak hektáranként. íj üzem, új termék Gipszkerámia Oj Szemet nyitott a Szolnok megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat Karcagon, Az üzemben újfajta építőipari termék, gipszkerámia kísérleti gyártását kezdték meg. Az új falazóanyag elsősorban válaszfalak építésére alkalmas. Vakolást nem igényei* kevesebb munkával építhető be, mivel három gi pszkerámáéból egy négyzetméter válaszfalfelületet lehet, összeállítani. A 18 millió forintos költséggel épüli karcaga üzem I pte-ben már »52 ezer négyzetméter falfelületnek megfelelő gipszkerámiát áílft elő. A későbbiekben éves termelése eléri a 80 ezer négyzetmétert. Még javában tart a vadászati szezon, éppen ezért szinte mindennap zsúfolt a ZÖLDÉRT egri hűtőházának vadkamrája. Az elmúlt héten mezeinyúlból 15 mázsát, fácánból mintegy 700 darabot
