Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-10 / 291. szám

/ fleli külpolitikai összefoglalónk A hét 3 kérdése Röviden Á hét karikatúrái December első napjaiban minden esztendőben sor ke­rül a hagyományos atlanti .nagyhétre: a '“NATO-tanácsa ilyenkor tartja meg téli ülésszakát. Az idén a szo­kásosnál nagyobb figyelem kísérte a megbeszéléseket az atlanti tanácskozást ugyanis alig néhány nappal előzte meg a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése, amely jelentős kezdeményezéseket tesz, széles körű programot vázolt fel Európa és a vi­lág békéjének érdekében, 1. Miről tárgyalt a NATO- tanács Brüsszelben? A brüsszeli sorozat tulaj­donképpen a Közös Piac országainak összejövetelé­vel kezdődött : egy új, kö­zös, a dollártól viszonylag független pénzügyi rendszert akartak kialakítani. Ez csak részben sikerült, Olaszor­szág, Nagy-Britannia és Ír­ország — saját gazdasági meggondolásai miatt — egyelőre nem vállalta a pénzügyi uniót. Vagyis a kilencek megállapodtak ab­ban, hogy hatan lesznek, de ezzel a fogyással az egész elképzelés zátonyra futhat Míg a közös piaci meg­beszéléseken a belső prob­lémák voltak terítéken,, a NATO összejövetelétől min­denki azt várta, hogy az atlanti miniszterek a világ nagy kérdései felé fordul­nak, s megfogalmazzák ál­láspontjukat a moszkvai faihivással kapcsolatosan. Természetesen senkinek sem lehettek különösebb ábránd­jai, de az atlanti hatalmak brüsszeli magatartása mesz- sze elmaradt még a reális várakozásoktól is, súlyos csalódást okozhatott. Miköz­ben a varsói szerződés tag­államai Moszkvában beje­lentették, hogy hajlandók — a kölcsönös biztonság alap­ján — bármely leszerelési témát megvitatni, a NATO egyszerűen válasz nélkül hagyta ezt. Nehezen is mondhatott volna valamit, hiszen éppen a tavaszi washingtoni ülésszakon fo­gadták el a fegyverkezés fokozásának tervét s most elsősorban azt ellenőrizték, eleget tettek-e a tagállamok az évi 3 százalékos „tiszta” emelésnek. (A fogalmazás arra utalt, hogy a hadi ki­adások növelésénél figye­lembe veszik az inflációs rátákat s erré teszik rá ezt a bizonyos három százalé­kot.) Így azután a minisz­terek többet foglalkoztak a kétmilliárd dolláros AWACS (légi kémlelési rendszer) be­vezetésével, mint az enyhü­léssel és leszereléssel. Egyetlen halvány kísérlet volt Owen brit külügymi­niszter részéről, aki azt ja­vasolta, hogy jövőre, az at­lanti szövetség 30. évfordu­lóján tartsanak kelet-nyu­gati külügyminiszteri talál­kozót a NATO s a varsói tagállamok képviselői rész­vételével, de az indítványt hamar lesöpörték az asztal­ról. 2. Milyen lehetőségei van­nak a szovjet—amerikai gazdasági kapcsolatok­nak? Az enyhülés egyik fontos építőköve lehet a nemzetközi kereskedelem is. Ezért az öt évvel ezelőtt alakult Szov­jet—Amerikai Gazdasági és Kereskedelmi Tanács moszkvai ülése messzemenő érdeklődést keltett Több mint négyszáz amerikai üz­letember érkezett a szovjet fővárosba, köztük a kor­mány két tagja, akiket Leo- nyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin is fogadott, A szovjet—amerikai ke­reskedelem szinte hőmérője a két nagy ország kapcsola­tainak. 1971 és 75 között 4,2 milliárd rubel volt a köl­csönös áruforgalom értéke, tehát az előző ötéves idő­szakhoz képest megnyolcszo- rozódott. Csakhogy 1974- ben az amerikai törvényho­zás elfogada a Jackson sze­nátor által kezdeményezett diszkriminációs javaslatot, s a kereskedelem a felére csökkent. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az idén újabb törekvések mutatkoz­tak az Egyesült Államok ré­széről a beavatkozásra és zsarolási-nyomási kísérle­tekre: leállítottak különböző' elfogadott rendeléseket. A mostani ülésszak ismét a normalizálás felé mutat: Washingtonban is tudomá­sul kellett venni, hogy ilyen manőverekkel nem sikerül akadályozni a szovjet gaz­daság fejlődéséi, viszont a szállítások leállításával 1,6 milliárd dolláros közvetlen kárt okoztak az amerikai üz­leti életnek, s négyszázezer munkahelyet vesztettek. A lehetőségek ugyanakkor sokkal nagyobbak lennének. Egyetlen példa: az Armand Hammer veterán üzletember vezette Occidental Petroleum húsz évre szóló húszmilliárd dolláros üzletet irt alá szov­jet cégekkel — a megvalósí­tás sikeresen folyik. Hason­ló együttműködésre más te­rületeken is mód nyílna, de ahhoz komoly amerikai el­határozás szükséges — hosz- szútávú, a kölcsönös előnyö­ket figyelembe vevő, diszkri­minációtól mentes összmun­kára. 3. Mi a jelentősége a szov­jet—afgán barátsági szer­ződésnek? Az első szovjet—afgán ba­rátsági szerződést 1921-ben írták alá, személyesen Lenin tett rá javaslatot, hiszen a fiatal szovjet állam volt az első. amely elismerte Afga­nisztán függetlenségét. (Ez 1919-ben történt, miután az afgán hazafiak Balagasszár erődjénél visszaverték a brit expedíció» haderőket.) A szovjet—afgán viszony azóta is példája lehetett a külön­böző társadalmi rendszerű országok lehetséges jószom­szédi kapcsolatainak, a bé­kés egymás mellett élésnek. Nyolc hónappal ezelőtt az afgán népi forradalom új fe­jezetet nyitott az ország tör­ténetében. A Szovjetunió, az egész haladó világgal együtt, természetesen nagy rokon- szenvvel kísérte az afgán fordulatot, s Moszkvában ha­tározottan hangsúlyozták: minden külső beavatkozás kizárásával biztosítani kell, hogy Afganisztán a maga választotta úton haladhasson tovább. A szovjet—afgán ba­rátság további elmélyülése öltött testet abban a barát­sági, jószomszédsági és együttműködési szerződés­ben is, amelyet a héten Leo- nyid Brezsnyev és Moham­med Nur Taraki írt alá. A kétoldalú kapcsolatokon túl ez az okmány nagy je­lentőséggel bír Ázsia békéje és biztonsága szempontjából is. Közismert tény, hogy egyes imperialista erők, va­lamint a pekingi vezetők igyekeznek minél töréke­nyebbé és ingatagabbá tenni az ázsiai viszonyokat, hogy saját törekvéseiket érvénye­síthessék. Ebben a tekintet­ben az utóbb} időszak két fontos nemzetközi dokumen­tuma, a szovjet—vietnami és a szovjet—afgán szerződés nagymértékben hozzájárul Ázsia nyugalmához, s olyan kereteket alakít ki, hogy az érdekelt országok mind na­gyobb erővel munkálkodhas­sanak belső fejlesztési fel­adataikon. Réti Ervin LONDON Szombaton reggel megér­kezett Londonba Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter. PÁRIZS Barre miniszterelnök hét­főn kezdődő kétnapos korzi­kai látogatása előtt kiélező­dött a feszültség a Földközi­tengeri francia szigeten. Szombatra virradóra öt rendőrőrszoba ellen követtek el merényletet a szepara- tisták, és ezt követően a rendőrség egésze számára riadókészültséget rendeltek el. NEW YORK A Biztonsági Tanács általá­nos egyetértéssel támogatta Kurt Waldheimnek, az ENSZ főtitkárának soroza­tos tiltakozásait az ellen, hogy Izrael és a Dél-Liba- nonban állomásozó jobbol­dali milíciák akadályozzák az ENSZ-erők tevékenységét e térségben. BELGRAD A Jugobanka jugoszláv kereskedelmi bank 80 millió dollár hitelt kapott a leg­nagyobb amerikai, japán és kanadai bankokból álló kon­zorciumtól az „Adria” kő­olajvezeték jugoszláviai sza­kaszainak építéséhez. A szerződést Londonban írták alá. TEHERÁN A kétnapos vallási ünnep előtt az iráni helyzetet az idegesség jellemzi: a polgári repülőtereken hosszan kí­gyózó sorokban várakozó amerikai, nyugatnémet csa­ládok között egyre több irá­ni kísérli meg elhagyni az országot A nagy többség pe­dig, aki marad, mintegy hosszas ostromállapotra ké­szülődve próbál kellő meny- nyiségű élelmiszert, fűtő­anyagot, sőt ivóvizet besze­rezni. Irán több városából érke­zett hír amerikai szakér­tők ellen elkövetett merény­letekről. CANBERRA Gyakorlatozás közben vá­ratlanul irányíthatatlanná vált egy ausztrál hadihajóról kilőtt torpedó. A veszélyes szerkezet Sydney strandja felé vette útját A torpedó áttörte a cápák ellen épített védőhálót, de csodával ha­táros módon emberi sérülés nem történt. NAMIBIA! „NÉPSZAVAZÁS”... ...dél-afrikai módra A LIBANONI VÁLSÁG MEGOLDÁSA.. i­Az emberi fogok harminc éve Káosz Frankfurt am Main pályaudvaron a váratlanul elkez­dődött havazás és ónos eső miatt. A gépkocsi-tulajdonosok otthon hagyták járműveiket, mert a vasúttal mégiscsak biz­tonságosabban érnek célhoz. (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Alkalmi bábák —- a harckocsiban A görög hadsereg harcko­csijában hozta világra gyer­mekét a 28 éves Thalia Kourpalidou. Amikor meg­kezdődtek az asszonv szülési fájdalmai, férje autón akar­©SËBMÊb 1978. december 10., vasárnap ta kórházba szállítani, de a kocsi a nagy hóban elakadt, mire a görög hadsereg egyik alakulatához fordultak al­kalmas járműért. Egy harc­kocsi el is indult a vajúdó nővel, a behavazott úton a város felé, de mielőtt oda­ért volna, az asszony egy leánygyermeknek adott éle­tet. A szülésnél a jármű le­génysége bábáskodott. . ... ____ (DPA) 1 948. DECEMBER 10-ËN az EísSZ Európáoan, Párizs­ban tartott közgyűlése há­rom évi szövegező munka után elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkoza­tát: az ilyen jogokat felsoro­ló első nemzetközi okmányt. Ez lett az emberi jogok nap­ja, de a mostani, harminca­dik évforduló az eddigieknél teljesebb, ünnepélyesebb visszatekintésre ad alkal­mat. A deklaráció mint köz- r^űlési határozat, csak az ajánlás erejével bírt, de az­óta klasszikussá vált, alkot­mányok és nemzetközi meg­állapodások, — mint a Hel­sinki Záróokmány — hivat­koznak rá. Azóta létrejött az emberi jogokat összefoglaló két nemzetközi szerződés is, amely ratiflkálóira nézve már kötelező: a polgári (sze­mélyi) és politikai jogok, va­lamint a gazdasági, szociális és kulturális jogok egyezség- okmánya. 1966-ban fejező­dött be szövegezésük, s csak 1976-ban léptek életbe, tehát már az enyhülés korszaká­nak termékei. Fiatalságuk miatt még nem olyan ismer­tek, mint a deklaráció, de jelentőségük annál nagyobb is lehet idővel. Eddig már 52 állam ratifikálta és va­lamivel több aláríta a két egyezségokmányt. .Hazánk és az európai szocialista or­szágok az első ratifikálók közt voltak, több fejlődő, il­letve el nem kötelezett tőkés országgal együtt. Az európai tőkés országok jelentős része először arra hivatkozott, hogy a. jogokról külön nyugat- európai egyezménye van, vagyis ebben is „tömböt” al­kot, de az egyezségokmányok térhódítását látva később mégis csatlakozott. Az Egye­sült. Államok hosszas viták után csak tavaly írta alá a két szerződést, s a ratifiká­lás még húzódik a kongres­szusban. AZ EMBERI JOGOK fo­galmukat tekintve különösen védett, kiemelt jogok, ame­lyek az emberek legfonto­sabb létfeltételeit védik. A nagy számú jog és köteles­ség közt, ezek az állam és az állampolgár viszonyának legailapvetőbb kérdéseire vo­natkoznak, ezért biztosításuk a XVIII. századi forradal­mak óta elsősorban az or­szágok saját alkotmányai­nak, törvényeinek feladata. Nemzetközi jogi védelmüket a népek a második világhá­borús antifasiszta koalíció­ban, a nácik, minden eddigi­nél nagyobb embertelenségei láttán határozták el. Ezt tükrözi az 1948-as deklaráció felépítése is, amely először a fasiszták által legdurvábban megsértett jogokat sorolja fel. Az egyenjogúságot fajra, nemre, vallásra, vélemény­re és születésre tekintet nél­kül, az élethez való jogot, a kínzás, megalázó bánás­mód, az önkényes letartóz­tatás és fogvatartás tilalmát. Az egyezségokmányok köte­lezően biztosítják ugyanezt, de részleteznek olyan továb­bi jogokat is, mint például az állampolgárt megillető jogorvoslat a fellebbezéstől a bírósághoz fordulásig, a szakszervezetben és a kőz- ügyekben való részvétel. Fő­leg a szocialista országok követelésére a szerződések tartalmazzák az alapvető gazdasági, szociális és kultu­rális jogokat, így a munká­hoz és tanuláshoz való meg­különböztetés-mentes jogot. Az államok kötelezettséget vállalnak e jogok fokozatos, de gyors fejlesztésére saját törvényeik útján. Szóinak az alapvető politikai, vélemény­nyilvánítási jogokról és azok legszükségesebb közérdekű korlátáiról is. A NEMZETKÖZI VÉDE­LEM elsősorban nemzetközi együttműködést jelent e jo­gok védelmében, fejle ztésé- ben, a tapasztalatok kicse­rélésében. Tehát nem egyol­dalú támadást, önkényes szá­monkérést, amely a többi ál­lammal szemben rontaná a nemzetközi kapcsolatok már elért szintjét is. Ezt hangsú­lyozta most a varsói szerző- 1 dés legfőbb testületének no­vemberi moszkvai nyilatko­zata is, amely az eddigi ha­sonló dokumentumoknál na­gyobb terjedelemben, külön fejezetben foglalkozik az emberi jogok kérdésével. Ki­jelenti, hogy a szocialista or­szágok betartják vállalt kö­telezettségeiket, az együtt­működés hívei, miközben visszautasítják az illetékte­len beavatkozást. Azt jelenti ez, hogy az emberi jogokra vonatkozó egyezményeknek nincs sem­milyen ellenőrzésre, betar­tásra vonatkozó mechaniz­musa? Ahhoz, hogy teljesen hatékony lehessen egy ilyen nemzetközi rendszer, két­ségtelenül s nemzetközi kap­csolatok és a bizalom jelen­leginél nagyobb fejlettségé­re van szükség, de mégis ki­alakult bizonyos mechaniz­mus. A sz.emélyi és politikai jogok egyezségokmányának megvalósulására 1977 óta egy külön bizottság ügyel, amely tizennyolc szocialista, tőkés és fejlődő országbeli tekintélyes jogászból áll. Rendszeresen jelentéseket kap az országoktól a jogok megvalósításáról, a bekövet­kezett haladásról. Ezt meg­vitatja; nem ítél el országo­kat, de általános tanulságo­kat levon, azokra felhívja a világszervezet figyelmét. A gazdasági jogok megvalósu­lásával a világszervezet Gaz­dasági és Szociális Tanácsa foglalkozik, és változatlanul működik az ENSZ-ben 1915- ben létesített Emberi Jogok Bizottsága, amedy fontos poli­tikai vitáknak, valamint az új megállapodások előkészí­tésének színhelye. E jogilag szabályozott, az államok szu­verenitását tisztelő fórumok működése kevésbé látvá­nyos, mint a propaganda fe­lületes kampányai. Mégsem teljesen eredménytelen. AZ ERKÖLCSI ÉS presz­tízsszempontok ma nem le­becsülendő erőt jelentenek, Figyelembe kell vennie az új helyzetet a dél-afrikai és a rhodesiai fajüldöző rend­szernek, a chilei junta pedig hosszú huzavona után is nemrég kénytelen volt be­engedni az Emberi Jogok Bízott ágának ténymegália- pító csoportját. —Kulcsár Pétét I ...az izraeliták és a jobboldali mlllcistAk tervei szerint (Krokogyil — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents