Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-06 / 287. szám

^/^WWWSAAAWAA/V'WAAAAAAAAAAAAAAAA/N^AA/NAW'i^AAWAAA^AAA^ í Kedd esti külpolitikai kommentárunk: Egmont-nyitány A BRÜSSZELI CHARLEMAGNE- és Egmont- palotában megkezdődött a közös, piaci országok ebben az évben immár harmadik csúcsértekezlete. Az elsőt áprilisban a dán fővárosban, a másodikat a nyugat­német kikötővárosban, Brémában tartották az esz­tendő nyarán. Sorrendi véletlen, hogy a jelenlegi tár­gyalásokon éppen Helmut Schmidt nyugatnémet j kancellár elnököl, de a téma miatt mégis jelképesnek tekinthető. A mostani tanácskozás fő témája ugyanis az ; EGK-országok közös valutarendszerének megteremté­se és ama kevés tény egyike, amelyen a belga fővá­rosban senki sem vitatkozik, éppen az, hogy — az NSZK márka viszonylagos értékállósága miatt — az ezzel kapcsolatos küzdelemben Bonn indul a legjobb pozícióból. Már régen várható volt, hogy a Közös Piac vezetőinek meg kell kísérelniük valamilyen va- lutáris modus vivendi kidolgozását. Elsősorban a dollár, de nem egy más nyugati valuta váratlan ár- ; folyamzuhanása, illetve ingadozása már nemegyszer állította szinté megoldhatatlan feladatok elé a kö- ; zönség irányítóit. MINT A KILENCEK más megbeszélésein, most is biztosra lehetett venni — és ez a prognózis máris beigazolódott —■, hogy a Charlemagne-, illetve Eg- mont-palota kemény kötélhúzások színhelye lesz. Ezt logikussá teszi a résztvevők eltérő helyzete és ebből következő állásfoglálása. Ezúttal is folytatódik az az ; immár hagyományosnak tekinthető jelenség, hogy az ; angolokkal van „a legtöbb baj”. Callaghan kormány­fő kénytelen számolni a munkáspárti balszárny fenn­tartásaival, amelyek szerint a szigetországban tovább nőhet az amúgy is súlyos munkanélküliség, ha a ; fontsterhnget „külső erők merev árfolyamhatárok közé kényszerítik”. Jóval kisebbnek tűnik a probléma az EGK „sze­gény rokonainak” tekinthető olaszok és írek maga­tartásával. Az ő kérésük egyszerű és világos: csak úgy tudnak bármilyen valutáris ígéretet tenni, ha a ; közösség különkasszájából megerősítik pénzügyi ; helyzetüket. Mivel ilyen célokra mintegy harminc- milliárd dollár áll rendelkezésre, csaknem biztos, j hogy a kérést valamilyen formában teljesítik. A SZOKÁS SZERINT szóba kerülő, de a dön­téshozatalig el nem jutó témák közül elsősorban a : görög, a spanyol és a portugál belépési kérelem érde­mel említést. Mindhárom esetben súlyos politikai fel­tételeket szabnak a kilencek és ezek nem teljesíthe­tők máról holnapra... Harmat Endre Ázsiai biztonság Röviden LUANDA Henryk Jablonski. a LEMP KB PB tagja, a Len­gyel Államtanács elnöke angolai látogatását befejez­ve hazautazott Luandából Jablonskit az angolai fővá­ros repülőterén Agostinho Neto államfő az MPLA- munkapárt elnöke és több más politikai személyiség búcsúztatta. Jelen volt Sam Nujoma. a délnyugat-afrikai népi szervezet (SWAPO) el­nöke is. KAIRÓ Az egyiptomi lapok je­lentése szerint a bolgárelle- nes akcióra személyesen Szadat elnök adott utasítást. A kairói bolgár nagykö­vetség épületét és kertjét továbbra is megszállva tart­ja az egyiptomi rendőrség, és biztonsági szolgálat. A nagykövetség munkatársai a fizikai erőszak alkalmazásá­nak veszélyétől tartva el­hagyták a nagykövetség épületét. Az egyiptomi rend­őrség lepecsételte a széfeket, a szekrényeket, és az irodák alfajait — jelenti az egyip­tomi sajtó. CARACAS A szavazatok végleges összeszámlálása még nem történt meg, de az előzetes eredmények azt mutatják, hogy a venezuelai elnök megválasztásához szükséges szavazatok viszonvlavos többségét Luis Herrera Campins, a keresztény szo­cialista párt jelöltje szerez­te meg; a vasárnap megtar. tott általános választásokon a szavazatok 47 százalékát kapta. Legkomolyabb vetélvtársa. Luis Pinerua Ordaz. a má­sik legnagyobb politikai párt, az uralmon levő de­mokratikus akció képviselő­je a szavazatok 41 százalé­kát kapta meg. TEHERAN Az iráni kormány határo­zottan cáfolta azokat a ko­rábbi értesüléseket, amelyek szerint a hónapok óta tartó, s egyre erősödő vallási, va­lamint politikai nyomással szembenálló Mohammad Re- za PahLavj sah lemond trón­járól. Veszélyek és korlátok A Mao utáni korszak kí­nai külpolitikájának kibon­takozása új, rendkívül ve­szélyes elemeket vitt Kelet- és Délkelet-Ázsia stratégiai­politikai helyzetébe. A Szov­jetunió már a 60-as években felismerte e veszélyek fel­bukkanásának lehetőségét. Ezért hangoztatta egy széles körű ázsiai kollektív bizton­sági rendszer létrehozásának szükségességét. Kína, amely már abban az időszakban is soviniszta hatalmi politikát folytatott, élesen ellenezte ezt az átfogó rendezési kon­cepciót. o Mao halála óta bebizonyo­sodott, hogy a Kínában be­következett belpolitikai vál­tozások (amelyek a korábbi ultraradikális szélsőségeket a gazdasági és technológiai fejlődés érdekében akarják lefaragni) nem hoztak pozi­tív módosulást Peking kül­politikájában. Sőt: azt lehet mondani, hogy e külpolitika veszélyessége a Mao halálát követő korszakban annyiban fokozódott, hogy megszaba­dult a korábbi, álideológiai kötöttségektől és jóval aktí­vabbá vált. Ez az aktivitás az indokí­nai félszigeten teremtette meg a legközvetlenebb új veszélyzónát. A kínai törek­vések lényege az, hogy Pe­GlMmüsm 1978. december 6., szerda king a maga hatalmi érde­keinek szemszögéből nézve az indokínai félszigetet egy történelmileg kialakítandó kínai befolyási övezet részé­nek tekinti. A pekingi veze­tés • már a vietnami nép Washington ellen vívott fel­szabadító háborújának ide­jén számolt azzal, hogy e háború befejeztével Vietnam a későbbi kínai hatalmi tö­rekvések gátjává válik. Ez magyarázta a kínai politika ellentmondásos akcióit Viet­nammal szemben a felszaba­dító háború idején — példá­ul a területén áthaladó szov­jet gazdasági és katonai se­gítség lassítását, vagy aka­dályozását. Végül: ezzel in­dokolható, hogy Peking aka­dályozta, illetve ellenezte a vietnami szabadságharc gyors, és teljes győzelemhez vezető végső szakaszának kibontakozását. Amikor a teljes győzelem e törekvések ellenére is elérkezett, Peking szemében nyomban az egy­séges szocialista Vietnam vált a délkelet-ázsiai akna­munka fő célpontjává. En­nek leglátványosabb — bár csak egyik — megnyilvánu­lása a kínai befolyás alatt álló kambodzsai vezetés Vi- etnam-ellenes politikai és fegyveres provokációinak tá­mogatása. Ezzel természete­sen összefügg az a rendkívül feszült és időnként katonai súrlódásokat is okozó hely­zet, amelyet a kínai politika teremtett a vietnami—kínai ’■'atár mentén. Ez volt tulajdonképpen az „előjátéka’’ annak, hogy Vi­etnam — miután a KGST teljes jogú tagja lett — no­vemberben barátsági és együttműködési szerződést írt alá a Szovjetunióval. E szerződés semmiképpen sem tekinthető „új katonai pak­tumnak”, mint ezt a pekingi és washingtoni propaganda jellegzetes egyetértéssel hangsúlyozza. A széles körű együttműködést előirányzó megállapodás védelmi vo­natkozású konzultációt csak olyan esetekben irányoz elő, ha a felek egyike „támadás­nak, vagy támadás veszélyé­nek” van kitéve. Az termé­szetesen nyilvánvaló, hogy a szerződéses kapcsolat meg­erősíti az újjáépítés nehézsé­geivel küzdő egységes szocia­lista Vietnam helyzetét a délkelet-ázsiai befolyási öve­zet létesítésére törekvő kí­nai politikával szemben. A Peking megnövekedett aktivitása által teremtett veszélyzónák közül ez a leg­közvetlenebb — de nem az egyetlen. A másik, kontinen­tális értelemben is rendkí­vül kártékony akció a japán —kínai szerződés megkötése volt. Peking habozás nélkül szövetségre lépett azzal a Japánnal, amely Washing­ton legfőbb ázsiai szövetsé­gese, s egyben a földrész ténylegesen és még inkább potenciálisan elsőrendűnek minősíthető technológiai-ka­tonai tőkés nagyhatalma. Ez a megállapodás bizonyítja, hogy az úgynevezett „három világ1’ pekingi elmélete nem egvéb ideológiai manipulá­ciónál. Hiszen a japán—kí­nai szerződéssel Peking a két, általa „szuperhatalom­nak” nevezett ország egyiké­Ma népszavazás Spanyolországban A szerdai népszavazáson a spanyolok nagy többsége jó­vá fogja hagyni az új alkot­mány tervezetét — ez derül ki a most nyilvánosságra hozott köz véleménykutatá­sok mindegyikéből. A madridi kongresszusi palotában minden készen áll a népszavazás sajtóközpont­jának megnyitására. Hétfő este Adolfo Suarez miniszterelnöknek a televí­zióban elhangzott beszédével véget ért a népszavazás propagandakampánya. Sua­rez. aki — mint mondotta — miniszterelnökként es a de­mokratikus centrumunió elnökeként beszélt, megvon­ta a tavaly júniusi választá­sok óta végzett alkotmányo- zó munka mérlegét Részle­tesen elemezte az új alkot­mányt, amely mint mondo*- ta véget vet Snnnvnlovxzàg megosztottságának, amely a polgárháború kitörése óta sújtja az országot. A mi­niszterelnök rendkívül rész­letesen válaszolt a szélső- jobboldalnak az alkotmány­nyal szemben emelt vádjai­ra és kiemelte: ez az alkot­mány a nép szuverenitásá­nak elvére épült. Egy órával a miniszterel­nök beszéde előtt Felipe Gonzalez, a legnagyobb el­lenzéki párt, a Spanyol Szo­cialista Munkáspárt főtitká­ra szólította fel igennel va­ló szavazásra hallgatóit. A Spanyol Kommunista Párt Madridban megtartott nagy­gyűléssel zárta be a válasz­tási kampányát, amelyről az egész sajtó elismeri, hogy a legnagyobb szabású volt va­lamennyi párté közül. kommunisták tarto’tík az orsyS «ban vitathatatlanul a legtöbb gyűlést az új alkot­mány elfogadása érf°’-*hen. (MTI) Feloszlatták a üé-ek temploma szektát I SALT WASHINGTON Marshal Shulman nagykő, vet, az amerikai SALT« küldöttség egyik vezető tag. ja kedden a külügyminiszté. riumban a SALT kérdései, ről rendezett tanácskozáson szorgalmazta, hogy az Egyo. sült Államok alakítson ki kiegyensúlyozott egvüttrm - ködést, a Szovietunióval a fegyverkorlátozásban. m s nemzetközi kérdésekben i-S gazdasági-tudományos szin­ten. A SALT-tárgvalások nem a „bizalmon” alapulnak — mondotta Shuman —. hane 1 azon, hogv a felek a meg­állapodásokat megfelelően erenőrizhe-sék. Ellentétben más iránvú (amerikai) állítá­sokkal a Szovjetunió ie"i gondosan biztosítja egyez­mények megtartását mondotta a nagykövet. Aggódik a Fehér Hóz Cyrus Vance amerikai kit’, ügyminiszter a hét végén ismét a Közel-Keletre uta­zik hogy elhárítsa az aka­dályokat az izraeli—egvin. tömi különbéke-szerződé= ár­iából — ie'entette kedden g CBS. Carter elnök hétfői, néhánv órával azután hódi a váratlan döntést, ho«’' a külügyminisztérium cáf ■' i a Vance közel-keleti útié­val kapcsolat as hímeket. Az amerikai küliigem'- n'iszter eredetileg részt ve't volna a NATO szokásos év végi brüsszeli tanácskozá­sán. ahol most Warm Christopher küKigvmiu’s •. ter-helvettes veheti az ame­rikai küldöttsége’. Vance útabb kab'ó) és io. ruzsálemi útía arra mutat, hogy a Fehér Ház n«r«»ód k az általa egvenge’e’t k’Ton. béke aláírásának elhúzódása miatt A Népek temploma elne­vezésű amerikai vallási szektának a 917 halálos ál­dozatot követető guayanai tragédia után életben ma­radt vezetői elhatározták a szervezet feloszlatását. A San Francisco-i legfelsőbb bírósághoz intézett kérel­mükben döntésüket azzal in­dokolták, hogy „a iones- towni tragédia fényében gyakorlatilag és erkölcsileg lehetetlen a szervezet to­vábbi fennmaradása”. Bejelentették : a szekta egész vagyonát a guayanai események áldozatainak csa­ládtagjai között szándékoz­nak szétosztani. Az NBC amerikai televí­ziótársaság hétfői adása sze­rint Jim Jones, a szekta ve­zetője — aki maga is a guayanai vérfürdő halálos áldozatai között szerepel — mintegy hárommillió dollárt helyezett el külföldön titkos bankszámlákon. A magas pénzösszegek a szekta támo­gatóinak adományaiból szár­maztak. vei, az Egyesült Államokkal is együttműködik. Márpedig a „három világ” elmélete azt hirdeti, hogy Kína szemben- áll az úgynevezett ..szuper- hatalmakkal”. Peking akciói teljesen új helyzetet teremtettek Ázsiá­ban. Ebben az új helyzetben különleges nyomás neheze­dik a Délkelet-ázsiai Orszá­gok Szövetsége (ASEAN) öt tagországára. Ezek: Indoné­zia, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Malaysia és Szingapúr. Nem véletlen, hogy no­vember második felében a kínai külpolitika gyakorlati vezetője, Teng Hsziao-ping sorra járta az ASEAN-or- szágokat. Az eddigi jelek azt mutatják, hogy stratégiai szempontból ez az út nem volt sikeres. Az ASEAN-or- szágok láthatóan — és ért­hetően — vonakodtak min­denféle Peking Iránti politi­kai kötelezettség vállalásától. Különösen érezhető ez a vo­nakodás, ha összehasonlítjuk Pham Van-dong vietnami miniszterelnök kőrútjával. Ez (még a Teng-utazást megelőzően) eredményesen fűzte szorosabbra a gazdasá­gi és politikai kapcsolatokat Vietnam és az ASEAN-or- szágok között. Az ASEAN- tagállamok különböző típu­sú kormányzati rendszerek­ben élő tőkés országok. Stra­tégiai szempontból azonban nyilvánvaló érdekük, hogy ne a délkelet-ázsiai hatalmi felsőbbségének zónáját szer­vező Pekinghez, hanem a maguk függetlenségi törek­véseinek esélyeit is növelő, független szocialista Viet­namhoz közeledjenek. — i. e. — A tv-műsor egy kiilügy- minisztériumi dokumentum­ra hivatkozva nyilvánosság­ra hozta: jóllehet a washing­toni külügyminisztériumot a guayanai nagykövetség út­ján figyelmeztették ama. hogy Jim Jones „a va'lási szektát katonai táborrá vál­toztatta át”. A minisztérium felelősei ezt a figvelmezte- tést nem továbbították Ryan képvise'őnek Jonestownba indulása előtt. Az. amerikai politikus azért utazott Guayanába. hogv kivizsgál­ja azokat a hozzá eljutta­tott panaszokat, ameivek szerint „a szekta vez.etői a tagokat terrorizálják. A Arany A Platina (1 Só 7J Köolajfinpruitá □ Épltőanyasipa' jjj Textilipar I Bőripar tjlj Faipar 0 Élelmiszeripar I I Vasút Asmara Ftas Dasher, + 4685 Adeni-öböl Tana-tó • Dessye ED* EH Diredawa ADDIS ABEBA EMO® Harar • Yubdo B A baya-tó Afrika legrégibb független állama Eszakkelet-Afriká- ban terül el. Területén (1 222 020 km2) 27,4 millió ember él. Népessége 4 nagy (amhara 33 %, g alla 30 %, szomáli 10 %, danakil 10 %) és 75 kisebb népből áll. A mintegy háromezer év­vel ezelőtt alapított biroda­lom hosszú évszázadok során a külső és belső ellenséggel dacolva rendkívül lassan fej­lődött. Egy megkorcsosult belső társadalmi szerkezetű országgá alakult. Az olaszok a múlt század végén és 1935- ben próbálták elfoglalni, de a hősies népi ellenállás r gül mindig ki tudta űzni a támadókat. Az elmaradottságot híven tükrözi, hogy a rabszolgasá­got csak 1942-ben törölték el. Az elavult társadalmi­gazdasági viszonyok hatásá­ra, a súlyos belső válságból a kiutat az 1974-ben végre­hajtott etióp forradalom te­remtette meg. Az azóta el­telt néhány év alatt a for­radalom fejlődése szocialista irányzatúvá vált. Földrefor­mot hajtottak végre, államo­sításokat foganatosítottak, megkezdődött az ország tár­sadalmi-gazdasági átalakítá­sa, Az eritreai szeparatisták elleni bare közepette — amely problémát a forradal­mi vezetés a múltból örö­költe —, új válságtényező jelentkezett: Szomália ag­ressziója 1977 júliusábem. Etiópia azonban a szocialis­ta országok segítségével visz- szaverte a szomáli támadó­kat, és azóta sikeres felsza­badító hadműveleteket ve­zetnek, Eritreának az ország­tól való elszakadásért küzdő szeparatistákkal szemben is. Ennek a sok áldozatot vál­laló népnek és forradalmá­nak jeles képviselője érke- ~ett hazánkba: Menqiszlu Hailé-Mariam alezredes g szocialista Etiópia állam- és kormányfője. — TERRA -z J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents