Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-29 / 305. szám

yiLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Disznóölés AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAHÄCS NAPILAPJA ____________ X XIX. évfolyam. 305. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1978. december 29., péntek Magyar párt- és állami küldöttség utazott Kubába Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak vezetésével magyar párt- és állami küldöttség utazott csütörtökön Havan­nába. a Kubai Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága, a Kubai Köztársaság Állam­tanácsa és Minisztertanácsa meghívására. A küldöttség részt vesz a kubai forrada­lom győzelme 20. évfordu­lója alkalmából rendezendő ünnepségeken. A küldöttség tagja: Raffai Sarolta, az Országgyűlés alelnöke, Tre- thon Ferenc munkaügyi mi­niszter, Pacsek József ve­zérőrnagy. honvédelmi mi­niszterhelyettes és Jakus Jenő. a Magyar Népköztál“ saság rendkívüli és megha­talmazott nagykövete, aki Havannában csatlakozik a küldöttséghez. Á delegációt a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, az MSZMP KB titkára, Péter János, az Országgyűlés al­elnöke és Sághy Vilmos bel­kereskedelmi miniszter bú­csúztatta. Jelen volt J. A. Tabares. a Kubai Köztársa­ság, valamint S. Garcia de Pruneda, Spanyolország rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete. Hatvan éve alakult meg a Magyarországi Tanítók Szakszervezete Emlékülés, koszorúzás az évfordulón Hatvan évvel ezelőtt, 1918. december 30-án az ország pedagógusainak képviseleté­ben 630 küldött gyűlt össze, hogy harcos szervezeti for­mát adjon a komoly múltra visszatekintő mozgalomnak, s megalakítsa a Magyaror­szági Tanítók Szakszerveze­tét. Az évforduló alkalmából csütörtökön tudományos em­lékülést tartott Budapesten a Fáklya Klubban a Peda­gógusok Szakszervezete. A tanácskozáson — amelyen 'részt vett Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályveze­tője, Gosztonyi János okta­tási államtitkár és Csehák Judit, a SZOT titkára — Voksán József főtitkár mél­tatta az évforduló jelentősé­gét. — Történelmi dátum ez a pedagógusok számára, fordulópont, amely nemcsak a nevelők élet- és munka- körülményeinek tudatos ala­kításában hozott minőségi változást, hanem abban is, hogy alkotó módon járul­hassanak hozzá a közokta­tás-politikához — hangsú­lyozta. Utalt arra, hogy a pedagógusszervezkedés tör­ténete a XVIII. század vé­géig, a kishonti tanítóegye­sület 1786. évi megalakulá­sáig vezethető vissza. A mai szervezett mozgalom magáé­nak érzi a magyar tanítók első egyetemes gyűlését is. Az emlékülésen a továb­biakban a tanítómozgalmak történetéről, a pedagógusok részvételéről az első magyar szocialista forradalomban, a nevelőknek az ellenforradal­mi időszak alatt, a társadal­mi haladásért folytatott küz­delméről és a szakszervezeti mozgalom felszabadulás utá­ni történetéről hangzottak el tudományos előadások. Az évforduló alkalmából a Fáklya Klubban kiállítás nyüt a mozgalom hat évti- des történetéről ★ v Koszorúzási ünnepséget is rendeztek csütörtökön a szakszervezet Gorkij fasori székházában a jubileum al­kalmából. Delegáció utazott Huari Bumedien temetésére Huari Bumediennek, az Algériai Demokratikus és Né­pi Köztársaság elhunyt elnö­kének temetésére Losonezi Pál az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke vezetésével csütörtökön magyar küldött­ség utazott Algírba. A dele­gáció tagja dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter, vala­mint Széphelyi Zoltán, ha­zánk algíri nagykövete. A küldöttség búcsúztatá­sára a repülőtéren megjelent Borbándi János, a Miniszter­tanács elnökhelyettese, Kato­na Imre az Elnöki Tanács titkára, Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi minisz­ter, Kárpáti Márta és Náná- si László, az Elnöki Tanács tagjai. (MTI) * MOSZKVA Ugyancsak tegnap Vaszilij Kuznyecovnak, a Szovjet­unió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottsága póttag­jának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége első elnökhelyet­tesének vezetésével szovjet állami küldöttség utazott Al­gírba. Egerből, Hatvanból Városi tanácsülésekről jelentjük Mivel gyarapszik a megyeszékhely? Csütörtökön délután ülést tartott Egerben a városi ta­nács. Ezen először Vajmi La­jos osztályvezető előterjesz­tésében megtárgyalták, illet- ves megvitatták az 1979. évi költségvetési és fejlesztési alap tervét. Arra töreksze­nek. hogy .gyorsuljon a beru­házások üteme, és csökken­jenek a befejezetlen munká­latok. Az ellátási színvonal mérsékeltebb ütemű növeke­désével számolnak. Utakra, hidakra például 14,8 milliót költhetnek. Az idegenforga­lom támogatására 925 ezer forint jut, és ezt az összeget díszivókutak kialakítására fordítják. Parkfenntartásra négymilliót szánnak, ez egy- milióval kevesebb az 1978. évinél. Az óvodák fenntartá­si kiadásai 6 százalékkal emelkednek, s megközelítik a 15 milliót. Egy gyerek el­látására a szülői hozzájáru­lás minden forintjához 2,5 forinttal járul hozzá az ál­lam. Az általános iskolákra 16.5 milliót áldoznak, ez 10 százalékkal haladja meg az 1978. évit. Tovább folytatód­nak a pincemegerősítési munkák, ezek előrelátható­lag 123,4 millióba kerülnek. Ez a tetemes summa a költ­ségvetésben nem szerepel. A szigorú gazdálkodás ke­retében elsősorban a kiemelt fejlesztési célkitűzésekre — lakás, víz-csatorna, közmű, általános iskola, óvoda, böl­csőde építése — kell az ener­giákat összpontosítani. Befe" jeződik — a Csebokszári vá­rosnegyedben — az igen kor­szerűnek ígérkező 24 tanter­mes oktatási intézmény épí­tése. A Lajosvárosban a sző­lészeti kutatóintézettől át­vett területen megindul egy száz apróságot befogadó böl­csőde kivitelezése. A Grónay tömbbelsőben óvoda létesül. 1979 negyedik negyedévében a csebokszári-lakótelepi 3- as számú óvoda-bölcsőde építéséhez is hozzáfognak. Ezt követően Eger város általános rendezési tervja­vaslatát, valamint az 1979. évi munkatervet terjesztet­ték elő. 170 millió forinttal gazdálkodik Hatvan Tegnap délután tartotta ülését Patkó Imre elnökleté­vel Hatvan Város Tanácsa, s első fontos napirendként megvitatta a település 1979. évi költségvetési és fejlesz­tési tervét Kovács Imre osz­tályvezető előterjesztésében. Mint a tervezetből meg­tudtuk, az elkövetkező esz­tendőben 176 millió forint­tal gazdálkodik a helyi ta­nács. s az összegből 120 millió forint jut a különbö­ző intézmények működteté­sére, fenntartására. A költ­ségtervezeten belül növekvő tényező. hogy 1979. január elsejétől a városi tanács irá­nyítása alatt működik a Bajza József Gimnázium, a Damjanich János Szakmun­kásképző Intézet, s többlet- kiadást jelent az új, százöt­ven személyes óvoda fenn­tartási költsége. A takaré­kossági szempontok szigorú érvényesítésének nem mond ellent, hogy tízmillió fo­rintnál többet fordítsanak 1979-ben az úthálózat, vala­mint a meglevő lakóépüle­tek felújítására. Az egészségügyi, oktatási és közművelődési terület legjelentősebb 1979-es ki­adását a rendelőintézet gáz­fűtésének megvalósítása képviseli tízmillió forintos költségkerettel. s ötmillió forintot áldoz a város arra a célra, hogy a baleseti se­bészet átkerüljön a kórház főépületébe, az intenzív osz­tály szomszédságába. Tan­intézetek tekintetében a napközis ellátás fejlesztésére koncentrál a jövő évi költ­ségvetés, különös figyelem­mel a Rákóczi úti általános iskola konyhájának megépí­tésére, valamint a Farkas Imre utcai általános iskola új ebédlőjének és műhelyé­nek kialakítására. E költ­ségvetési ciklusban fejező­dik be a Hatvani Galéria építése, csaknem háromszáz négyzetméter alapterületű állandó kiállítási helyisé­gekhez juttatva a város mű­vészetkedvelő közönségét. A napirend vitája során kiderült, hogy bár az 1979-es fejlesztési terv valamivel szegényesebb az előző évi­nél. jó néhány új lakás át­adásával számol a helyi ta­nács a Kastélykert és Hor­váth Mihály utcákban, to­vábbá a Kossuth téren. OTP-beruházásból 214, ta­nácsi beruházásból 48 család veheti át az év folyamán la­kásának kulcsát; c ugyan­csak jövő év szeptemberé­ben veszik birtokba a gyer­mekek a Münnich Ferenc lakótelepi tizenkét tanter­mes új iskolát. Folytatódik a város közművesítése, több milliót költenek Hatvanban az ivóvízellátás fejlesztésére kutak és vezetékhálózat lé­tesítésével. s megkezdődik a régen esedékes csatornahá­lózat-bővítés. ami áthúzódik a VI. ötéves terv időszaká­ra, amikor már elengedhe­tetlenné válik a szennyvíz­derítő rekonstrukciója is. A tanács 1979. évi költség- vetési és fejlesztési tervének jóváhagyása után Sütő Györgyné számolt be a tes­tületnek a tanács termelés­ellátásfelügyeleti osztályá­nak munkájáról. Általános­ságban elmondható, hogy a három ágazatot összefogó szakigazgatási szerv tevé­kenysége fejlődött az utóbbi két esztendőben, s a város lakossága szempontjából fontos feladatokat oldott meg. Hogy mást ne említ­sünk: sikeresnek bizonyulta mezőgazdasági és ipari szö­vetkezetek egyesítése, vagy két fedett piaccsarnok is lé­tesült a városban. E témát követően a taná­csi testület 1979 esztendei munkatervét szavazta meg az ülés. majd a végrehajtó bizottság tagjává választotta dr. Gombos Emília kórház- igazgatót. Napirendre került később a városi népi ellen­őrzési bizottság jövő eszten­dei ellenőrzési tervjavasla­ta. elhangzott több indít­vány. javaslat, végezetül a tanácstagok terjesztették elő interpellációikat. Halmajugrán Mi jut az ember eszébe decemberről? Hő, karácsony, rtij meg a disznóvágás. A falusi porták kocák visításától hango­sak, ök az életükhöz ragaszkodnának, mi vöröslő sonkájuk végett nem ismérünk pardont. A nagy téli „szertartást” Hopka Ernő halmajugrai nyugdíjas tsz-tag házánál örökítette meg fotóriporterünk. A szalma az igazi! — mondják az öregek. A reggel hűvösében jólesik egy kis visontai pálinka a bölléreknek. S a végtermék? Hurka, kolbász, ml szem-szájnak ingere.ÍJ (Szabó Sándor képriportjai

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents