Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-28 / 304. szám

I , Összeállításvmk cikkeit ezúttal — eddigi hagyományaink- ( , tói eltérően — nem egyetlen téma köré csoportosítottuk, hanem mintegy év végi összegzésként a tudomány és a technika 1978-as különös érdekességeiből válogattuk. A mai értelemben vett, úgynevezett ’.kalapácsos” zon­gorát 1711-ben Bartolomeis Cristofori (1655—1731) olasz hangszerkészítő találta fel. Ősei a húrt és a billentyűt összejjapcsoló „klavikord” (XII. századból) melyen a billentyűk még nem külön­böző húrokat ütöttek meg. hanem egyetlen keresztben fekvő húr rövidítését szolgál, ták, a párhuzamos húrozású „cembalo” és a függőleges húrozású „klavícitherium" voltak. Mindezek Cristofori „pianoforte” nevű hangsze­rétől főleg abban különböz­tek, hogy nem lehetett raj­tuk fortét és pianót játszani. ★ A víz alatti munka jelen­tős eszközét, a búvárharan­got a gyakorlatban először 1716-ban Halley angol felta­láló használta, aki 15 méter mélységben egy és fél órát töltött benne. Ilyen készü­lékről azonban i. e. 350-ben már Arisztotelész is említést tett. Hsl'ey készüléke alul nyitott, felül zárt. harang ala­kú volt. s ha vízbe merült, a levegő nem távozhatott el, hanem összenyomódott. (Pél­dául 10 méternél a felére.) Halley búvárharangja a mai vízépítés fontos eszközének, a „keszon”-nak vetette meg alapját. ★ 1786-ban John Fitch ame­rikai feltaláló a Philadelphi­ában ülésező kongresszusnak bemutatta a DelawarP folvón a gőzcsónakját. Ezen a gőz­gépről az erőátvitel az eve­zőkre az úgynevezett .,arcki_ médészi csavar”-ral történt. A kísérleti példány 1000 mérföldet tett meg, és 6 km/óra sebességet lehetett elérni vele. ★ 195 évvel ezelőtt 1783-ban szerkesztette meg Kempelen Farkas, a zseniális feltaláló az emberi hang utánzására szolgáló beszélőgépét. Talál­mányát úgy kezelte, hogy a több könyökét a fúj tatóra, jobb kezét a gép elülső, bal kezét pedig a gép oldalsó nyílására helyezte. A hang fából készült sípban képző­dött. A gép egy 3—4 éves gyermek hangját utánozva viszonylag érthetően ejtette ki a szavakat. Kováts Andor Fitch gőzcsónakja. Fotó: Smithsonian Institution’ Washington. Kempelen beszélőgépe. Eredetijét a londoni King’s College természettudományos múzeumában őrzik. Gyógy ító lovag ' ás A lovaglás látványa sok embert gyönyörködtet. Arra azonban kevesen gondolnak hogy a ló mozgásritmusá­nak átvételéhez szükséges helyes testtartás nemcsak a mozgásban részt vevő izom­csoportokat és a gerincosz­lop izomzatát erősíti, hanem egyes mozgásszervi megbe­tegedéseknél gyógyteránia- ként is alkalmazható. Kül­földön nem ismeretlen a gyógylovaglás. . Fridrich Hoffmann a hallei egyetem professzora már 1719-ben felismerte a sport iótékonv hatását, ennek ellenére csak 1950-től kezdenek foglalkoz­ni a lovaglásterápiával. Eu­rópában Anglia, Norvégia. Dánia és az NSZK iárt az élen. 1958-ban a haliéi Egyetemi Klinika rehabili­tációs osztályán is megin­dult az első kísérlet. Külö­nösen féloldali bénulásnál kézen és lábon mutatkozó akaratlan mozgások eseté­ben alkalmazták eredmé­nyesen ezt a szokatlan gyógvmódot. Orvosok, gvógv- tornászok és gyógvlovagol- tatók együttesen dolgozták ki a gyakorlatokat, messze­menően kiaknázva azt a tényt hogy a gyógylovaglás élménye és az elért teliesít- ménv az egyéb kezelések okozta lélektani gátlásokat is feloldja. A bázeli Orthopédiai Kli­nika főorvosa egv helvi is­kolában végzett egyéves kí­sérlete során várakozáson felüli javulást ért el szüle­tett és szerzett agyközponti zavarokkal küszködő 12—15 éves gyermekeknél. Egyen- súlyérzetük erősödött, moz­gásuk összehangoltabbá vált. s ezzel együtt lélektani gát­lásaik is csökkentek Hazánkban sem ismeret len ez a módszer, hiszen Miskolcon már 1970-ben megpróbálkoztak a gver- mekparalízist követő izom­sorvadás utókezelését gvógv- lovaglással k’egészíteni. Deb­recenben elsősorban a ge­rincfe-düH'-'s elváltozások gyógyításában értek el ie- lentős eredm'n veket. Ter­mészetesen a gvógvlovagol- 1 a fáshoz szelíd, fél vérű lo­vaik és pónilovak alkalmaz­hatók csak. Képünkön: gipszkötésben is lehet lovagolni. Gördülő látszótér Nehogy azt higgyük, hogy csak hazánk nagyvárosaiban kevés a park és a játszó, tér, így van ez világszerte mindenütt. A játékra, ki- kapcsolódásra, pihenésre és felüdülésre alkalmas szabad térségek ugyanis a testi-lel­ki egészséget szolgálják. A gyermekek számára azonban be is kell rendezni, játszó­parkokká kell alakítani e szabad térségeket. A játszó- eszközök célja az, hogy az élet különféle feladatait gyermekméretekben előállít­va fölkészítsenek a későb­bi helytállásra. De a játék­tér ne korlátozza az egyé­niséget, a képzeletet. Az élet úgyis eléggé uniformi­zált, már a gyermek élete is. Hogyan lehetnének szár. nyaló képzeletűek, megfele. lően aktívak a gyermekek, ha a gondolkozásukat és a mozgásukat korlátozzák? — teszik fel a kérdést a ku­tatók. A kész játékok nem ta­nítják meg a gyermekeket az igazi játékra, a játék szeretetére és örömére; nem tanítják meg az életre sem. csupán időtöltésre szoktat­ják. Ez pedig eltorzítja az egyéniség fejlődését és a művelődési igényeket is el­torzítja majd — mondják. Az a gyermek, aki kiskorá­ban egyre csak csúszkál a csúzdán, bújkál a beton­csőben, felnőtt korában sem lesz hajlandó azon fáradoz­ni, hogy — mondjuk — megértsen egy verset, egy műalkotást, elgondolkozzék egy szobor láttán. Ameny- nyiben szűk a játék tere, beszűkül az ember maga is. Méretétől függetlenül is szűknek hat a tér, ha sivár, ha csak egy-két játszóesz. köz található rajta. Ha sort kell állnia a gyereknek a játékszerekhez, indulatokat ébreszt benne. Aki birtok­ba vette a játszóteret, ' ha­talmaskodó lesz, aki pedig hiába vár rá, az agresszív. Veterán autók divata A tengerék gyorsúszó baj­nokai a delfinek. A delfi­nek renkívüli úszósebe.s. sége — amelyet óránként 36—40 kilométerre becsül­nek — akkor keltette fel több tudományág, pl. az állattan, fiziológia és áram­lástan érdeklődését is’ ami­kor a kutatók kimutatták, hogy e tengeri emlősök se­bessége feltűnően nagyobb, mint az pusztán izomerejük alapján várható volna. Ké­sőbb a repüléstudomány is figyelemmel kísérte a vizsgálatokat, mivel joggal feltételezték, hogy e sebes, ségnövekedés egyik oka az, hogy a delfin teste a víz­ben úszás közben — egye. lőre ismeretlen módon — az előrehaladással szemben szokatlanul kis fékezőerőt, ellenállást tanúsít. Az ér­deklődés Indokolt, hiszen a mozgó test ellenállásának csökkentése a repülésben is a sebesség növelésének leghatásosabb módja. A jelenlegi vizsgálatok szerint a megoldást való. színűleg a delfin bőrének több rétegű különleges fel­építésében kell keresni. A belső merev (kb. 8 milli­méter vastagságú) bőrréteg felett még két (együttesen mintegy 1,5 millimétert ki. tevő) réteget találunk. Ezek tulajdonképpen szabályozó elemek. A legkülső 0.5 mil­liméter vastagságú, erős. membránszerű bőrréteg alatt egy millimé­ter vastag szivacsos fel­építésű réteg található, amelynek szerkezete több mint 80 százalék folyadékot tartalmaz. A kutatók felté­telezik, hogy a vízzel szem­beni kis ellenállást ez a szivacsos réteg és a benne levő folyadék teszi lehető, vé. Nyilvánvaló volt a gon­dolat, hogy ilyen szerkeze­tű és tulajdonságú borítás alkalmazásával esetleg a repülőgép - szá rn yprof i lók, törzsek légellenállását is csökkenteni lehet. A kutatók megmérték az említett rétegek csillapító, hatását és ennek alapján a vizsgálatok céljaira ha­sonló viselkedésű mestersé. tes delfin-felületeket készí­tettek. Bár a jelenség gya. korlati hasznosításáról még nincs szó, a felmerült új gondolat perspektívát ígér. Az elmúlt évtizedekben divatba jöttek a veterán autók, a sok évtizedes múl­tú gépkocsik (ezek közé ál­talában az 1940 előtt ké­szült gépjárműveket sorol­ják). Szerte a világon csak­nem 200 autómúzeum van, és több ezerre tehető a ma­gánkézben levő veterán au­tók száma, amelyek számá­ra versenyeket rendeznek, tulajdonosaik klubokbg tö­mörülnek, folyóiratokat ad­nak ki, sőt néhány nagy gu­migyár a 60—70 év előtti típusokhoz alkalmas speciá­lis gumiköpenyeket is ké­szít. Több nagy múltú sze­relőcég veterán autók ősz- szeszerelésére és kijavításá­ra szakosodott, és szép számmal akadnak kereske­dők. akik csak 1940 előtti autó- és motorkerékpár- típusokhoz való alkatrésze­ket árusítanak. Mivel a „ki­érdemesült” autók száma véges, több nemigen lesz belőlük, legfeljebb kevesebb, az 1940-ig használt gyertyás, karbidos és elemes lámpá­kat, a porlasztókat, a hűtő­ket. a fékeket, a sebesség- váltókat és a különböző al­katrészek legnagyobb részét „utángyártják”, de mond­hatjuk úgy is. hogy hami­sítják. Amerikában életre kelt egy olyan irányzat hogy a 40—50 év előtti stílust köve­tő műanyag vagy alumíni­um, karosszériákba a leg­modernebb Ford vagy Ja­guár modorokat, építik be. melyekkel óránkénti 150— 180 kilométeres sebességet is elérhetnek a járművek. A delfin és a repülés MAI MŰSOROK sün KOSSUTH 8.45 Brummadzag. a zene- j bohóc. 9.00 Haydn: Or- i lando lovag. 11.22 Közel­kép. 11.37 — Diadal. 12.35 Széchenyi István naplója. 12.45 Zenemúzeum. 14.09 Mindenki könyvtára. 14.39 Magyar fúvószene. 15.10 Daloló, muzsikáló táiak. 15.40 Kórusok. 16.05 Em­berközelben. 16.35 Men­delssohn kamarazenéjéből. 17.07 Franck: d-moll szim­fónia. 17.50 Népzenei fel­dolgozások. 18.15 Hol volt, hol nem volt. 18.30 Esti magazin. 19.15 Magyar előadóművészek. 20.10 Nagy énekesek — a harmincas évekből. 20.45 Nóták. 21.30 Egv év a külpolitikában. 22.30 Kettősök zenés játé­kokból. 22.50 Meditáció. 23.00 Zenekari muzsika. PETŐFI 8.33 A csavargók. 9.00 Slá­germúzeum. 9.40 .......a tit­k ár bácsi magával vitt...” 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 Csak fiataloknak! 12.33 Mezők, falvak éneke. 12.55 Nyíregyházi stúdiónk je­lentkezik. 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Télidő. 14.00 Kettőtől ötig. 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben. 18.33 Hétvé­gi panoráma. 19.55 Sláger­lista. 20.33 „Ügy hírlik, meghaltam’’. 21.33 Kérek egy sztorit! 22.00 Egy óra dzsessz. 23.15 Esti hangu­latban — könnyűzene. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Női dolgok, női gondok. Szülők iskolája. Riporter: Jakab Mária — Brahms: Magyar táncok a Győri Szimfonikus Zenekar elő­adásában — A szeretet nem áru — Ónodvári Miklós jegyzete — Tánczene — 18.00 Észak-magyarországi krónika — Könnyűzene — Hírek, lápelőzetes. 9.00 Tvtorna. 9.05 Szü­nidei matiné. 15.45 „Kör. kör. ki játszik?” 16.25 Ké­pes Sport teremlabdarúgó- kupa. 18.05 Szépen jól magyarul. 18.20 Falujárás. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- hiradó. 20.00 Nappali vo­nat. 21.05 Négy fal között. 21.50 Zene, zene, zene. 22.40 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Szophoklész: Philok- tétész (tragédia két rész­ben). 21.20 Tv-híradn 2. 21.40 Szemle. 1978. december 28.. csütörtök A tudomány történetéből Ki találta isi a zongorái? - A Éíröarang - Filed iiimm - Csillagászati földrajzira

Next

/
Thumbnails
Contents