Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-28 / 304. szám

A mérlegen: 1978 MfiêtiEcônk középszerű... Szokásunkhoz híven köz. readjuk a Heves megye at­létasportjáról megvonható mérleget. Alapul az 1978-as versenyévad szolgál. Beve­zető részünkben a ténysze­rűségre törekedve egyetlen összehasonlító adat felhasz­nálásával azt bizonyítjuk, hogy szűkebb hazánkban a sportág színvonala az orszá­gos átlagnak felel meg, azaz nem mutat többet jobbat a középszerűségnél, nem lé­pett előre. Noha megyénkből kike. rülve többen ölthették ma­gukra a válogatott címeres mezét, vannak országos baj. nokaink és például 1978-ban majd száz új megyei csúcs született, a minőségi mun­ka „othonai”, a szakosztá. lyok mindegyike csupán „C" kategóriás. Ezúttal egyetlen összehasonlító ada­tunk a kép teljességéért az a két szám, amely a megye szakosztályai által 1977-ben és 1978-ban összpontszám- ban Heves megye neve mö­gött a képzeletbeli mérlegre került. Atlétáink 1977-ben 268 pontot szereztek a ver. senyeken, 1978-ban teljesít­ményükkel 258,5 pontot gyűjtöttek. Kevesebbet va­lamivel a tavalyinál. A Ma­gyar Atlétikai Szövetség 1978-as összevont pontver­senyében egyesületeink szakosztályai a következő helyezéseket érték el: 41. Hatvani Kinizsi 77,5, 45. Hevesi SE 64, 57. Eger SE Hatvan város bajnokságán a férfi 100 m-es befutó lyú versenyző részvétele a kifogástalan rendezést és a verseny népszerűségét árul­ja el. Jó kapcsolatteremté­sük eredményeként több oda .vissza ' versenyen vettek részt Csehszlovákiában. Hevesi SE. Nagy István személyében a nagyközség sportköre szintén rendelke­zik országos bajnokkal, aki idén 100 méteren volt a leggyorsabb és 200 méteren — ahol tavaly győzött — most ezüstérmet szerzett. Természetesen válogatott, de A női sprintszámokban is listavezető a megyében Pál Ilona (balról), klubtársa, Bottyán Katalin (jobbról) mindkét rövidtávon a második (Fotó: Szabó Sándor) 37, 60. Hevesi DSK 32, 62. GYESE 30,5 68. Egri TK 17,5 ponttal. Röviden a szakosztályok­ról. Hatvani Kinizsi. A szak­osztály az elmúlt évihez ké­pest előre lépett az orszá­gos rangsorolásban, éspedig nyolc helyet. Legjobbjuk, Pál Ilona, 1978-ban standard válogatott volt, 400 m sík­futásban országos bajnoksá­got nyert, a hatvani nők csaknem minden pontját ő szerezte. A férfiaknál a vá. lógatott Parai és a tízpró- bázó Sdghy nagyon közel járt az I. osztályú szinthez. Ifjúsági tízpróbában Maksa László magyar bajnoki ezüstérmet szerzett és telje­sítette az aranyjelvényes szintet. Szőke Tibor, a 10 kilométeres gyaloglásban lett aranyjelvényes. Feltét­len említést érdemel a te­hetséges, 1965-ben született Szántó Annamária, aki a területi úttörő-olimpián 168 centiméterre javította a megyei serdülő „B” csúcsot magasugrásban, s összetett versenyben is az élre ke­rült. A benne rejlő képessé­gek felől adott tanúbizony. Ságot a magyar bajnokság, ahol előbb megnyerte a négypróbát, majd az egyé­niben is győzött 80 m gáton és magasugrásban. A szak­osztály dicséretére szolgál­nak az eredmények javuld- sával tapasztalható mind jobb hatvani versenylehető, ségek. Több területi kiírás mellett kitűnően lebonyolí­tották országos 'versenyüket, a Hatvan város bajnoksá­gát. Nem kisebb kiválóság, mint az olimpiai bajnok, vi­lágrekorder Németh Miklós, valamint több első osztá­OMmm VJ.Ü4Ó. december 2&* csütörtök ez évi fejlődését némiképp befolyásolta katonáskodása. Nagy István a Heves me­gyei ifjúsági atléták által 1978-ban megszerzett 76,5 pontból 43.mai egymaga részesedik! Az ifjúsági le­ány vonalon Szabo Éva — a hagyományaiban erős tá­volugrásban — 613 cm-re javította a megyei ifjúsági és távolugrócsúcsot, ezüst­érmesként tért haza az or­szágos ifjúsági bajnokságról, emellett gátfutásban is jól mutatkozott be, tagja volt a magyar ifjúsági váloga­tottnak. Az 1978-as ver­senyévben még serdülőnek számító Bányai Ilona ered­ményei ugyancsak figyelem­re méltóak. Már a téli fe­dett pályás bajnokságon re­mekül szerepelt, év közben pedig sorra javította a 400 m, a 300 m gát és a 200 m síkfutás megyei ifi és ser­dülő csúcsait. Tóth Vera egy éve ifjúsági válogatott volt, ebben az évben viszont mint felnőtt versenyző még nem érte el tavalyi legjobb­jait. Á szakosztályban főleg a női számokban folyik eredményes utánpótlás-ne­velés. Talán a sok jó tá­volugró mellett akadna né­hány dobóalkatú fiú és le­ány, akik egyenletesebbé tennék a Hevesi SE ered­ményességét. Eger SE. Némi előrelépés­ről tett tanúbizonyságot a szakosztály. Felnőtt verseny­zőjük igaz alig van viszont ifjúsági tízpróbázójuk Csa­bai Csaba az országos ifjú­sági bajnokságon .aranyjel­vényes teljesítménnyel bronzérmet szerzett. Az újabb egri aranyjelvényes a gyaloglást választó Bajzáth Sándor, aki 10 km-en két őszi versenyen is elérte az aranyjelvényes szintet. Mé­száros István marathoni fu­tásban elérte a felnőtt TT. osztályú fokozatot. Gordos Csaba, a serdülő ötoróbában Jaarmadifc.- -rms Kadar Kán>i dor a négypróbában első lett az országos bajnok­ságon. Kádár elérte az arany­jelvényes határt, Gordos alig maradt el ettől. A szak­osztályban a nőknél tapasz­talható visszaesés. Kelemen Rita ugyan újból elkezdte a felkészülést. 100 m és 200 m-en is ért el felnőtt má­sodosztályú időt. de rajta kívül sem ifjúsági, sem ser­dülő leány versenyző nem szerzett pontot. Mészáros Márta 1977-ben még 12.4-et futott. 100 m-en. 1978-ban csak 12.9-et ért. el. (?) Az Eger SE szakosztálya igyek­szik a megyei élvonalba ke­rülni, törekvésüknek egyik legkirívóbb akadályát azon­ban hadd ismertessük: pá­lyájuk állapota osztályon aluli, a futópálya hol kőke­mény, hol portenger az ug­róhelyek elhelyezése sem célszerű. Gyöngyösi Energia SE. A szakosztály felszereltsége, pályája szinte kifogástalan. Főfoglalkozású edző dolgo­zik az atlétáknál Szalay Miklós személyében. Ez a kitűnő szakember évről, év­re termeli ki a tehetségeket, magas szintű munkát végez. Hiányosságként róható fel azonban. hogy a szakosztály­ban számottevő a lemorzso­lódás, nagyon tehetségesnek vélt atléták válnak ki a sor­ból és „mennek el” más. könnyebb edzésmunkával űzhető sportágakhoz. Felnőtt és ifjúsági atléta nem szer­zett pontot. GYESE-színek- ben. a serdülő fiú verseny­zőik viszont. 18 ponttal az Eger SE után a legeredmé­nyesebbek voltak, a serdülő lányok 12,5 ponttal járul­tak ahhoz, hogy ez a gyön­gyösi korosztály az orszá­gos középmezőnybe tartoz­zék. Néhány név az után­pótlás korúak közül. Hen- ter Agnes aranyjelvényes ötpróbázó. Pintér Ágnes or­szágos serdülő bajnok disz­koszvetésben a 15 évesek Időzött, ugyanebben a szám­ban Lukács Orsolya ezüst­érmes lett. A sportiskolás Fehér Judit gerelyhajításban nyert ezüstérmet, Papp Mik­lós győzött a fedett pályás Budapest-bajnokságon a ser­dülő magasugrásban és 191 cm-es megyei ifjúsági, serdülő csúccsal, harmadik volt az országos serdülő bajnokságon. Tari Tibor akadályfutásban és közép­távon ezüstjelvényes, ez a jellemzés illik Juhász Atti­lára is. A gerelvhajító Zám- bó Kornél 90 cm-rel maradt el a szám aranyjelvényes teljesítményétől. Egri Tanárképző. A főis­kolára felvettek többé-ke- vésbé már kész versenyzők, akiknek itt fejlődniük kell. Versenyzőik közül a magas­ugró Gibicsár István szerez­te a legtöbb nontot, mely­hez Borbély Erzsébet disz­koszvetésben elért eredmé­nyeivel társult. Erős Zsuzsa II. osztályú szintet ért el a női ötpróbában. Kuzbelt Hilda fejlődése lassú. A ta­valy eredményesen szereplő középtávfutők most vissza­estek. Adós maradt a javu­lással a súlylökő Teich Ist­ván is. ! (Folytatjuk) Kömlpí Károly Emancipáció a sportban A századforduló idején aligha volt még elképzelhető, hogy a nők bárminemű spor­tot űzzenek, s ha mégis elő­fordult, többnyire társadal­mi megvetés fogadta őket. A második világháború után azonban megváltozott a hely­zet. Az élet megszabadult sok olyan, korábban tabunak számító dologtól, amelyekért annak idején embereket eretnekként bélyegeztek meg. Különösen vonatkozik ez a nők életére. Aki ma szemlét tart az uszodákban, vagy akár a tornacsarnokokban, rádöb­ben arra, hogy a nemek egyenjogúsága minden kép­zeletet felülmúl. Sőt trii több. a gyengébb riem „aktivistái­nak” megjelenése a koráb­ban kizárólagos férfiprivi­légiumot jelentő sportágak­ban — mint például a judo vagy a karate —» jelzi, hogy az emancipáció folyamata a sportban még korántsem zá­rult le. Ez a tendencia természete­sen érvényes az úgynevezett teljesítménysportra is, s itt különösen az úszás, valamint az atlétika szolgál összeha­sonlítási alapul. Egy ausztrál sportorvos például a 100-tól 3000 mé­terig terjedő síkfutást vette szemügyre, hogy megállapít­sa a férfiak és nők közötti teljesítménykülönbségeket. Kutatásait több éven kérész* tül folytatta, és összesen 15 országba terjesztette ki. S az eredmenyî a férfiak és a nők közötti teljesítmény­különbség az NDK-ban 11.98 százalékos volt, a Szovjet­unióban 12.15, Magyarorszá­gon 13.36, az NSZK-ban pe­dig 13.79 százalékos. Összehasonlította a világre­kordokat is, és 1954-től vizs­gálva a következő eredmény­re jutott: 100 méteren a különbség 11.83 százalékról 9.89 százalékra, 400 méteren 26.11-ről 16.44 százalékra, 800 méteren 19.42 százalékról 11.40 százalékra esett vissza. Még meggyőzőbbek az ösz- szehasoniító számok az úszást vizsgálva: 1955-öt, 1965-öt és 1975-öt vizsgálva 100 méte­ren például a teljesítmény külön a gyengébb nem javá­ra 16.79 százalékról először 11.34, majd 11.21 százalékra csökkent. 400 és 800 méteren hasonlóak voltak az adatok, azaz 20 év alatt pontosan a felére csökkent a különbség. Sőt az NDK-ban a férfiak és a nők közötti különbség úszásban 7.10 százalékra zsu­gorodott (az Egyesült Álla­mokban 9.80 százalék), s mindebből következik, hogy ez a különbség egvszer majd teljesen eltűnik. Időközben pedig a sport­orvosok is megerősítették, hogy gyakorlatilag valameny- nyi sportág nyitva áll a nők előtt. Még azok a sportágak is. amelyekben részvételük a közelmúltban még elképzel­hetetlennek tűnt, tehát tar­tós teljesítményt követelőik is, mint például a hosszútáv­futás. „Nem lesz könnyű“ Mint már közöltük. Sze­pesi György, a népszerű rá­diós sportriporter —, aki több éve a Magyar Rádió bonni tudósítója, s aki feb­ruár közepe táján vesz bú­csút az NSZK-tól — lett a Magyar Labdarúgó Szövet­ség új elnöke. Szepesi György ,.Mikrofon nélkül” címmel bonni szolgálatának [ ideje alatt is rendszeresen foglalkozott a Hétfői Hírek sportrovatában a hazai és a nemzetközi sport — ezen I belül a labdarúgóélet ese­ményeivel. Most e rovaton belül talált jó alkalmat ar- k ra. hogy summázza, — ha I még nem is teljes mélységé­ben —, azokat az elképzelé­seket, amelyek új munka­körében megszabják tenni­valóit. „Nem lesz könnyű” — ad­ta nyilatkozata címének Szepesi György, majd a kö­vetkezőket írta: ..Amikor három évvel ez­előtt, a rádió állandó tudósí­tójaként kiutaztam Bonnba, voltak, akik azt mondták: mit keres egy sportriporter a világpolitikában? Lehet, hogy most azt kérdezik, mit keres egy külföldi tudósító az MLSZ élén? Az igazság a kettő között van: 1942-ben jelent meg első politikai tárgyú cikkem a Népszavában. 1948 óta pe­dig egyetlen olimpiáról sem hiányoztam. Kétségtelen: ha az eszemre hallgatok, még egy-két évig .Bonnban ma­radok. De mint annyiszor, most is a szívemre hallgat­tam és úgy döntöttem, hogy február közepén végleg fel­cserélem Bonnt a futbaillpá- lyákkal. Ehhez az elhatáro­zásomhoz — sok minden más mellett — hozzájárult Ernst Huberty, a kölni tele­vízió munkatársa is. aki a finn mérkőzés után így cso­dálkozott rám: „Hát idáig jutottatok?” Lambsdorf, a bonni tájé­koztatási hivatal egyik ve­zetője kérdőjelei kommen­tálta elhatározásomat: „A magyar labdarúgásnak ne­gyedszázada őszinte híve vagyok. Remélhetjük, hogy újra előrelépnek?” Werner,; Per g er, a bécsi Presse bonni tudósítója tö­mören fogalmazott: ..Remé­lem. évente ismét lesz két­szer osztrák—magyar!” Rudi Michel, a nyugatné­met ARD televízió sportfő­nöke — akivel már 1952-ben egymás mellett közvetítet­tünk Helsinkiben — így reá* gált a hírre: „Kinevezésed­ben a sportriporterek meg­becsülését látom. Bizonyítsd be. hogy nem véletlen müve ez, hogy valóban értesz hoz­zá!” — Nálunk ez a megbízás társadalmi munkát jelent — válaszoltam neki, nehogy nyugati szokás szerint vala- miféle anyagi karrierre gon­doljon. Annál inkább bizonyítsd, hogy értesz hozzá — mondta Michel. Ám, valóban, értek-e hoz­zá? Magam sem tudok vá­laszolni erre. Egy bizonyos: nem lesz könnyű dolgom. De talán nehéz sem. Egyfelől, mert tízmillió tanácsadóm lesz, másfelől, mert a „mű­faj” nem idegen előttem. Angyalföldön születtem, az újpesti grundokon nőttem fel. A labdát még rongylab­da korából ismerem, s bár soha nem tudtam úgy bánni vele, mint gyerekkori bará­tom, Szusza Feri, de lelke­sedésem jottányival sem kevesebb, mint az övé. S a lelkesedés nem olyan, mint az erőnlét. Az idő múlásával nem gyöngül, nem hagy alább. Ellenkező­leg! Mint ahogyan szerel­mem a mikrofon iránt sem szűnik meg, mert akit csak egyszer is megérintett a milliókhoz szóló közlés va­rázsa, az úgy hiszem, örök hűségre lépett vele. Akkor tulajdonképpen miért is fo­gadtam el ezt a nehéz, de megtisztelő feladatot? Azért, mert hiszek a ma­gyar labdarúgásban, hiszem, hogy nemcsak múltja, ha­nem jövője is van. Hiszek az edzőkben, szakemberek­ben, áldozatkész társadalmi munkásokban, s tudom, hogy vannak tehetséges já­tékosaink. És azért is, mert a mai tízévesek a holnap if­júsági játékosai, s a holnap­után nagyválogatottjai, vár­ják a jó szándékú, segítő ke­zeket, Értük és velük kell az újat felépíteni. S ha ez sikerül — gondolom —nem­hiába cserélem fel a bonni Kanzlerplatzot. az MLSZ Népköztársaság úti székhe­lyével és nemhiába cserélem fel az ottani sajtókonferen­ciákat a stadionok izzó lég­körével. Sót, így teljes, így záruí be szerintem szerencsésen a kör annak számára, aki egy­kor a grundokról indult el... EEnrespa iegjobbja: Keegan A „France Fotball” hagyo­mányos év végi szavazásán Kevin Keegan, a Hamburger SV angol játékosa nyerte el az „Aranylabdát”, ő lett 1973-ban Európa legjobb labdarúgója. A második helyre az oszt­rák Johan Krankl került, aki jelenleg Barcelonában ját­szik, míg harmadik Hobbié Rensenbrink, az Anderlecht labdarúgója lelt. Ezúttal harmadszor jutott 1. Bolton—Manchester U. törölve 2. Chelsea—Bristol C. x 2. Coventry—Everton i 4. Derby—Aston Villa x 5. Deeds—Middlesbrough l 6. Manchester C.—Nottingham x 7. Norwich—Queens Park törölve 8. Tottenham—Arsenal 2 9. Bristol Rovers—Stoke x 10. Cambridge—Crystal P. x 11. Cardiff—Fulham _ 1 12. Luton—West Ham törölve 13. Newcastle—Bumiey 1 14. Chariton—Brighton 2 15. Notts—Sunderland x 16. Blackburn—Oldham ' törölve Totótájékoztató: a sportfogadá­si és Lottó Igazgatóság tájékoz­tatása szerint az 51. játékhéten 13+1 és 13 taláiatos szelvény nem volt, mert a 16 mérkőzés közül csak tizenkettőt játszot­tak le. így a 12 találat számít telitalálatnak. Nyeremények: 12 találat 19 db=80 399 Ft, 11 talá­lat 1531. a tíztalálatos szelvény 139 forintot ér. angol futballista az Arany- labda birtokába. A sort 1956- ban Stanley Matthews kezd­te, majd 1966-ban Bóbby Charlton folytatta a siker­sorozatot. Keegan egyébként az ötödik brit labdarúgó, aki egy évig viseli az Európa No. I. címet. Keegant har­madszor „választották”, 1976- ban negyedik volt, az elmúlt évben pedig második ezen a ranglistán. A Népújság tippjei az 52. hétrét 1. Everton—Tottenham 1 x 2. Bristol City—Manch. City 2 x 3. Ipswich—Chelsea 1 x 4. Manch. United—West Br. 1 x 5. Middlesborough—Derby 3 x 6. Queens Park—Leeds t 7. Southampton—Liverpool 2 x 8. Wolverhampton—Coventry 9. Parma—Como 10. Alessandra—Modena 11. Lecco—Reggiana 12. Mantova—Treviso 13. Padova—Juniorcasale P 6tm érkêsé sek? 14. Oldham—Charlton 15. Preston—Bristol 16. MillwaJl—Êeeeste»­1 x 1 1 x 1 X X t Î &

Next

/
Thumbnails
Contents