Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-28 / 304. szám

*A*AAAAAAAAA*AAAAAAAAAAAAAA*AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAi*A/VWW\AAAAA* •Z ERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK Háborgó vilajetek Megbízható statisztikák szerint 1978-ban a poli­tikai erőszak hullámai Törökországban csaptak a legmagasabbra. Szembe álló diákcsoportok, szélsősé­ges elemek, Türkes ezredes hírhedt fasiszta marta- lócai, a „szürke farkasok” sok fegyveres incidenst provokáltak és tömérdek merénylet terheli lelkiis­meretüket. A múlt hét végén Karamanmarasban szinte pol­gárháborús méreteket öltött a vallási köntösben je­lentkező belső ellentét: bizonyos mértékig az iráni­hoz hasonló, konzervatív erők összecsapásokat rob­bantottak ki, amelyek mintegy száz halálos áldoza­tot követeltek. Ecevit kormányfő hosszan tanácsko­zott a kormánnyal, végül is a minisztertanács úgy döntött: 13 háborgó vilajetben — vagyis tartomány­ban — előreláthatóan kéthónapos időtartamra beve­zetik a rendkívüli állapotot. A törökországi események érthető aggodalmat keltettek mind a NATO berkeiben, mind az Egye­sült Államok kormányköreiben. Washington nem olyan rég rendezte kapcsolatát Ankarával, s a ko­rábbi fegyverszállítási embargó feloldásától a NATO déli szárnyának megerősödését remélte. Az USA anrágy is kedvezőtlen helyzetbe került az iráni ese­mények kapcsán. Megfigyelők szerint a vallási köntösben jelent­kező politikai elégedetlenség vitathatatlanul a jobb­oldali ellenzék műve. Bülent Ecevit kormányfő álla­pította meg: „az ország egységének megtörését célzó erőszak fokozódása az államot éppúgy fenyegeti, mint a kormányt”. Demirel, a legjelentősebb ellenzéki párt, az igazságpárt vezére nyíltan kijelentette: a kormányban nem bízik, annál inkább a hadseregben. Félő, ha a nyugtalanság Törökország más vidé­keire is átterjed a hadseregnek egyre fontosabb sze­rep jut. Márpedig kétségtelen, hogy a NATO egyik legnagyobb létszámú fegyveres erejének élén sok olyan tábornok és főtiszt áll, akinek nincs ínyére az Ecevit által képviselt irányvonal, amelyet a nyugat­német szociáldemokratákéhoz hasonló belpolitika és a szomszédos Szovjetunióval a kölcsönösen kedvező együttműködésre való törekvés jellemez. A politikai erőszakhullám éppen ezért veszélyes jelenség Törökországban. Olyan erőpróba, amely Ankara közeli és távolabbi orientációjára, s nem utolsósorban Ecevit kabinetjének a sorsára is ki­hathat. Gyapay Dénes Gandhi kiszabadult Indira Gandhi kedden egy­hetes fogság után elhagyta börtönét, miután Nilam Szandzsiva Reddi köztársa­sági elnök rendeletére befe­jezte munkáját az indiai par­lament téli ülésszaka. Az alsóház egy héttel ezelőtti döntése úgy szólt, hogy a képviselői mandátumtól megfosztott ellenzéki politi­kust a téli ülésszak befejezé­séig tartják fogva. A börtönből kilépő Indira Gandhit híveinek tömege fogadta. Az elmúlt héten or­szágszerte hatalmas megmoz­dulások voltak és a hatósá­gok több tízezer személyt vettek őrizetbe. Választások Spanyolországban Az El Periodico című madridi napilap értesülése szerint Adolfo Suarez mi­niszterelnök jövő szerdán, január 3-án jelenti be dön­tését. miszerint nem kéri be­iktatását a jelenlegi oarla- menttől, hanem a parlament feloszlatását és új általános választások kiírását javasol­ja a királynak. Meghal. Miiari Bíiiéii Huari Bumedien algériai elnök szerdán, hosszan tartó betegség után meghalt — jelentették be az algériai fő­városban. Az algíri Musztafa kórházban ápolt államfő ál­lapotában kedden este sú­lyos visszaesés következett be, és az elnök a hajnali órákban elhunyt. A forra­dalmi tanács bejelentését az APS hírügynökség és az al­gíri rádió közölte. Bumedieri 1965 óta állt az algériai po­litikai élet élén. A szerdán elhunyt algériai államfő, Huari Bumedien 1932-ben született a kelet­algériai Guelmában, hét- gÿermekes szegényparaszti család fiaként. Constanti- ne-i (Algéria) arab tanulmá­nyait a kairói Al-Azharban folytatta, ahonnan a Fran­ciaország elleni függetlensé­gi harc kirobbanásakor, 1954- ben visszatért Algériába. 1957-ben ezredesi rangban az oráni katonai körzet pa_ rancsnokg, majd 1960-ban a nemzeti felszabadító had­sereg vezérkari főnöke lett. Az 1962-re kivívott függet­lenség nyomán hatalomra került Ben Bella-kormánv- ban honvédelmi miniszterré nevezték ki. majd a minisz­tertanács elnökhelyettesévé és a Nemzeti Felszabadítási Front vezetőségi tagjává vá­lasztották. 1965-ben, véron­tás nélkül Bumedien átveszi a hatalmat Ben Bellától. Az utóbbi évtizedben Al­géria a fejlődő világ egyik legfejlettebb országa lett. Izrael nem enged A SALT-2 megállapodást várják a népek — A hadászati támadó fegyverzetek korlátozásáról megkötendő új szovjet— amerikai megállapodás elő­készítésének befejezése napi­renden marad. Az ezt célzó munkát folytatják — álla­pítja meg Jevgenyij Grigor- jev a Pravda keddi kom­mentárjában. A hírmagyará­zó emlékeztet rá, hogy éppen a SALT—2 megállapodással kapcsolatos kérdésekre for­dította a legnagyobb figyel­met Andrej Gromiko és Cy­rus Vance múlt heti genfi találkozóján. Egy éven belül ez volt a hatodik szovjet— amerikai külügyminiszteri megbeszélés, ami önmagában is tükrözi a munka intenzi­tását. A felek Genfben ezúttal haladást értek el. Megálla­podásra jutottak, vagy sike­rült közelíteni egymáshoz az álláspontokat az olyan alap­vető kérdések többségében, amelyekben korábban véle­ménykülönbség volt. Mind­két fél kifejezte eltökéltségét, hogy megegyezésre jussanak a hátralevő kérdésekben. Fel­tételezik, hogy erre elegen­dőnek bizonyulnak a Moszk­va és Washington közötti ha­gyományos diplomáciai csa­tornák. Cyrus Vance hazaérkezése alkalmából adott nyilatkoza­ta ismételten megerősíti a genfi tárgyalások pozitív eredményét és azt. hogy reá­lis lehetőség van a SALT— 2 nagy és felelősségteljes ügyének végigviteléhez.” Remélni kell. hogy a SALT —2 megállapodás elérését célzó munkát siker koronáz­za. természetesen a felek egvenlő biztonsága elveinek szigorú megtartása alapján, egymás érdekei és az egye­temes béke érdekei kölcsö­nös figyelembevételével. A SALT—2 megállapodást váf­©JegmsMi „978. december 28.- csütörtök ják a népek, amelyek bizo­nyosak abban, hogy az hatal­mas hozzájárulás lesz az enyhüléshez és a fegyverke­zési hajsza megfékezésére — mutat rá a Pravda kom­mentárja. Az izraeli kormány keddi rendkívüli ülése után Mena- hem Begin miniszterelnök újfent megerősítette, hogy a maguk részéről nem haj­landók elfogadni azokat a módosításokat, amelyeket Egyiptom szeretne végrehaj­tatni a békeszerződés-terve­zet novemberben elkészült változatán. Nem egyeznek bele abba, hogy időrendi kapcsolat le­gyen a síraai visszavonulás és a ciszjordániai, valamint ga­zai önkormányzat megterem­tése között, nem fogadják el, hogy a szerződés kitűzze az önkormányzat bevezetésének dátumát. Külön kérdésként akarják kezelni az izraeli— egyiptomi kapcsolatok ren­dezését és a ciszjordá­niai és a gázai prob­lémát. Elutasítja a kor­mány azt az egyiptomi köve­telést, hogy a békeszerződést bizonyos időszakonként fe­lülvizsgálják, s nem megy bele abba sem, hogy módo­sítsák a szerződéstervezet 6. cikkelyét, amely gyakorlati­lag semmissé tenné Egyip­tomnak más arab országok irányában vállalt kötelezett­ségeit. Hajlandó .Izrael — jelen­tette ki Begin — azon az alapon folytatni a béketár­gyalásokat, hogy felülvizs­gálják a ciszjordániai és ga­zai rendezés menetének egyes kérdéseit, valamint a szerződéstervezet 4. — a sí- nai visszavonulást kísérő biz­tosítékokra vonatkozó — cik­kelyét. Nem ismeretes, hogy Egyiptom követelései között szerepelne ez utóbbi Is. Az UPI hírügynökség wa­shingtoni értesülései szerint egy magas rangú amerikai személyiség kedden azt * kö­zölte, hogy Vance—Dajan— Khalil brüsszeli találkozójá­nak eredményeként Egyip­tom és Izrael egy héten be­lül kijelöli az újabb kor­mányszintű tárgyalások idő­pontját és helyszínét. Az UPI által idézett forrás sze­rint Vance amerikai külügy­miniszter közreműködésével elvben megállapodtak a tár­gyalások folytatásában. Somoza ellenáll Tovább csökkentek a tár­gyalásos rendezés esélyei Ni­caraguában, miután Anasta- sio Somoza, a diktatúra ve­zetője elutasított egy újabb rendezési javaslatot. Az Egyesült Államok külügymi­nisztériuma „elégedetlensé­gének” adott hangott amiatt, hogy az elnök visszautasítja a „közvetítők tisztességes és végrehajtható” népszavazási indítványát, amit pedig már az ellenzéki széles fronttal sikerült elfogadtatni. Emiatt kedden hazahívták William Bowdlert, a „közve­títő” bizottság amerikai tag­ját, Mauricio Solaunt, Wa­shington managuai nagykö­vetét és Dennis McAuüffe altábornagyot, az Egyesült Államok fegyveres erői déli katonai körzetének főpa­rancsnokát. Az amerikai külügyminisztérium azon­ban bejelentette, hogy Bowdler rövidesen visszatér a nicaraguai fővárosba, a „közvetítő” tárgyalások foly­tatására. Repülőről és leniről FIGYELJÜK MEG az új­ságcikkeket. talán soha nem olvashattuk annyiszor e két kifejezést — világpolitika és világközvélemény — mint az utóbbi esztendőkben. Ok­kal írják le így gyakran őket, összefüggenek egymással. Amióta létezik világpolitika, azóta alakult ki a világköz­vélemény. Szűkül a föld­gömb. Szinte naponta te­kintheti át mindenki az egészet, valamennyi föld­részről érkeznek hírek, minden fonts eseményről tudunk. Ez a jelenség teremtette meg a világközvéleményt: sorsközösséget érzünk a má­sik kontinensen élőkkel kö­vetkezésképpen törődünk egymással. Nem elvont együttérzés vagy sajnálat diktálja ezt az érdeklődést. Nemcsak a szívére hallgat a világ, hanem érzelemre és értelemre együtt: tudja, hogy ha valahol baj van. ez máshová is eljuthat. ha bozóttűz tör ki egy helyen, távolabbi vidékekre is át­kaphat, a nyugalom és a béke viszont kisugárzik a glóbusz más részeire, a fel­lendülés itt. érződik ott is. Nem is baj. ha az értelem és az érzelem összekapcsolódik, ha nyilvánvaló lesz. hogy más népek szerencséje ná­lunk is hozhat gyümölcsöt, nem is rossz. ha mindenki tudja: valami jó hír például Európában messze vidékek nyugalmához is biztatást ad. Valahogy így gondolkodik az ember, ha például repü­lőgépen ülve száll országok, kontinensek fölött és gon­dolatban átfogja a földke­rekséget. De a világközvéle- ménv — nemzeti közvéle­ményekből áll össze. Vala­mennyi ország lakosságára áll, hogy elsősorban saját helyzete foglalkoztatja, ezen a szemüvegen át néz min­dent. Nincs olyan kormány­zat, amely ne figyelne saját közvéleményére, ne akarná formálni, ne kívánna hatni rá. Kérdés csupán — és ez a döntő —. milyen céllal és milyen eszközökkel teszi. Fi­gyelnek a közvéleményre még ott is. ahol első pillan­tásra ennek az ellenkezőié látszik. Valamely diktatúrá­tól gyötört közép-amerikai államban páncélozott autók, géppisztolyos katonák áll­nak a városok kulcspontr jain... Ne tévedjünk! Itt is messzemenően figyelembe veszik a közvéleményt, csak éppen negatív módon. Sakk­ban tartják. Másutt. így a nyugati ál­lamokban hajlékonyabb esz­közöket alkalmaznak, civili­záltabbakat. a vélemények sokrétűbben nyilvánulnak meg. Közben azonban az úiságok, a rádió és a televí­ziós csatornák a hírek és a magyarázatok meg nem szűnő tömegét ömlesztik az emberek felé. Korántsem becsüljük le a véleményal­kotásnak e7,t a lehetőségét. d° ha közelebbről megfigyel- kiderül, hogy ebben az ■inben világosan kivehe­tő áramlatok uralkodnak, amelyek döntő befolyással vannak az emberekre. Lap­jaik évek óta bizonyos alap­tételeket hangoztatnak. a tévékommentátorok ezernyi változatban ugyanazt mond­ják — és ez lesz az olvasó, a hallgató, a néző vélemé­nye. Nem veszi észre, hogy ezt nagyon gondosan, na­gyon ravaszuk rendkívül képzett, politikailag hidegen számító apparátus dolgozta ki. és szuggerálta belé. Van­nak Nyugaton is kitűnően árnyaltan szerkesztett újsá­gok, remek tollú és objekti­vitásra törő publicisták — de a tömegvéleményt a sab­lonok formálják. Szerencsé­re, azonban erről sem sza­bad fekete-fehér képet raj­zolni. A torzított tények, a féligazságok itt Is helyes vé­leményekkel keverednek. S mi több, a helyzet még en­nél is bonyolultabb: egy do­logban világosan lát az otta- tani közvélemény, a másik­ban egyoldalúan tájékozott vagy sehogy. NÁLUNK IS hatást akar gyakorolni a kormányzat, ha úgy tetszik, a rendszer sa­ját közvéleményére. Szükség van az emberek meggyőzé­sére. megnyerésére — jó ügy érdekében. A Kádár-mon­dás: „Aki nincs ellenünk, az velünk1 van” — a közvéle­mény megnyerésének az alapeszméje volt. A múlt két évtized igazolta, s mi több, szaporította azoknak a szá­mát. akik nemcsak ellenünk nincsenek. hanem velünk vannak. De a kép nálunk som egyszerű, a határok itt sem élesek. Van. aki az egyik kérdésben egyetért, a másikban kételkedik. Nap­ról napra meg kell győzni az embereket az ügy igazságá­ról. Ezért nem — vagy mondjuk, ezért sem — egy- .szerű a politika. Színes képet mutatnak a nemzeti közvélemények. Tö­mérdek sajátosság, eltérő körülmények különböztetik meg, olykor választják el egymástól egy-egy ország lakóit. Hogy alakul ki eb­ből mégis a világközvéle- mény. amelynek egységére oly nagy szükség van? Tegyük hozzá, kemény küzdelem folyik a másik közvélemény megnyeréséért. Soha ilyen csatát nem lá­tott még a tájékoztatási vi­lág : mesterséges holdak közvetítik a híreket, ki tudja, hány száz nyelven és ■nyelvjárásban sugározzák a kommentárokat. De az elektronikus fegyverzajon mégis győzedelmesen hatol át egy erős békehang. NEM TAGADJUK, mi is hatást akarunk gyakorolni a külföldre. A szocialista ál­lamok vállalták a világbéke megteremtésének. az ezért folytatott harc kezdeménye­zésének felelősségét. S en­nek egyik eszköze a külföl­di közvélemény helyes tájé­koztatása. Ismerjenek meg bennünket jobban, szándé­kainkat, céljainkat Igaz, nemcsak a nemzetközi köz­véleményen múlik népek és kormányok együttműködése. De a jól informált és ba­rátkozni kész nemzeti köz­véleményben nő a mások iránti bizalom. Nagy erők és érdekek küzdelme formálja a népek sorsát, s az érdekek olykor össze is csapnak. De más, és még átfogóbb érde­kek közössége indokolja és követeli meg az egymás iránti bizalmat. Tatár Imre Röviden PEKING: Az országos népi gyűlés állandó bizottságának most megtartott ötödik ülésen Huang Hua külügyminiszteri jelentésben számolt be a kí-:; nai—amerikai diplomáciai; kapcsolatok felvételét meg-! előző tárgyalásokról. A ki-, nai—amerikai megállapodást! „történelmi jelentőségűnek’’’ minősítette, és hangoztatta,;) hogy Peking és Washington- diplomáciai kapcsolatának: rendezése kedvező hatással lesz a két ország viszonyá­nak alakulására és kihat ai nemzetközi viszonyokra is». A külügyminiszter szerint au diplomáciai kapcsolatok lét­rejötte Kína és az Egyesült Államok között „Mao Ce-' tung és Csou En-laj forra­dalmi külpolitikai vonalának hatalmas győzelme”. , MOSZKVA: Határidő előtt, december 26-ra teljesítették ez évi tér-' vüket a szovjet főváros ipa­ri üzemeinek dolgozói. A munka termelékenységének, növelése, a hatékonyság: emelése és az önköltség csökkentése révén 130 millió’ rubel nyereségre tettek szert» terven felül a moszkvaiak.^ Túlteljesítették szocialista munkaverseny-vállalá- saikat a fém- és színesfém-) kohászat, az elektromos energia és fűtőanyagipar dolgozói. Az év hátralevő munka­napjaiban a szovjet főváros dolgozói mintegy 40 millió rubel értékű építő-szerelő munkát végeznek el. SANTIAGO: », Augusto Pinochet, a chilei katona junta vezetője ked­den váratlanul bejelentette, hogy kormányának hat posztján átszervezést hajtott végre. Új ember került a gazdasági, a munkaügyi. a lakásépítési, a közoktatási, a bányaügyi minisztérium és a társadalom tervezési hiva­tal élére. Pinochet a válto­zások okaként az egyes mi­niszterek egészségi állapotát jelölte meg. de megfigyelők szerint a diktatúra gazdasá­gi és társadalompolitikájá­nak erősítését célzó lépés összefüggésben van az ŐRIT — az Amerikai Re­gionális Munkásszervezet november 26-i limai határo­zatával, amely Chile nem­zetközi árucsere-forgalmá­nak bojkottálására hívta fel az egyes tagszakszervezete- két. A bojkott sikerének egyik kulcskérdése, hogy az Egye­sült Államok szakszervezeti óriása, áz AFL—CIO ja­nuárban csatlakozik-e a szakszervezeti és az emberi jogok súlyos megsértése miatt meghirdetett megmoz­duláshoz. Egyes bankbecslé­sek szerint valóban haté­kony összefogás esetén Chi­le külkereskedelmének egy- vagy akár kétharmada is megbénulhat. n MOSZKVA: Sikeresein fejlődnek a Szovjetunió és más szocia­lista országok kereskedelmi és gazdasági kapcsolatai. Mint a Szovjetunió külke­reskedelmi miniszteri urná­ban közölték a TASZSL tu­dósítójával,. a januártól szeptemberig terjedő idő­szakban 30 328 millió rubelt tett ki a Szovjetuniónak a testvéri országokkal lebo­nyolított kereskedelmi for­galma. A Szovjetunió kül­kereskedelmében ma körűi - belül 60 százalék a szocia­lista -országok részaránya. COLOMBO Sri Lankában 32 kolera­megbetegedés történt — je­lentették be kedden a Sri Lanka-i egészségügyi hatósá­gok. Az egészségügyi szervek attól tartanak, hogy a jár­vány nagyobb méreteket ölt, s ezért megkezdték a legin­kább veszélyeztetett Nord- jaffnában a kolera elleni öli tásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents