Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-24 / 303. szám
Heti külpolitikai összefoglalóik A hét 3 kérdése Ki tudja hányadszor fogalmazódik meg ismét az 1978-as esztendő utolsó hetében korunk legfontosabb kérdése „a bét kérdéseként”: hogyan alakul a szovjet—amerikai viszony? A genfi Gromiko—Vance eszmecsere csakúgy, mint az amerikai—kínai diplomáciai kapcsolatfelvétel után Brezsnyev és Carter üzenetváltása indokolttá teszi ennek a kérdésnek az elemzését. Hogyan alakul a szovjet —amerikai viszony a Brezsnyev—Carter üzenetváltás és a Gromiko— Vance tárgyalások után? Kétségtelen, hogy ha az ember azzal veti össze a szovjet—amerikai viszony mai állását, ami — mondjuk — még féléve jellemezte, akkor szembeszökő a változás. Egyértelműen az enyhülés javára. Természetesen hiba lenne azt hinni, hogy az amerikai imperializmus természete most már megváltozik, céljait már módosította. Csak az történik — persze, ez a „csak” óriási jelentőségű így is —, hogy az USA vezető köreiben felülkerekedni látszik a józanabb gondolkodás, a megegyezési szándék. Természetesen igyekeznek a megállapodások révén is elsősorban a maguk érdekeit szolgálni, hol a fegyverkezési iparuk érdekeit, hol általában üzleti világuk érdekeit. Utóbbival kapcsolatban megemlíthetjük, hogy az amerikai—kínai diplomáciai viszony helyreállításánál az amerikai monopoltőkét a piacszerzés is vezette: a holnap egymiiliárd fogyasztót magában foglaló kínai piacot szeretnék jó előre maguknak biztosítani, még akkor is, ha a kínaiak sokáig nem tudnak fizetni... Carter a diplomáciai kapcsolatok rendezése előtt üzenetben tájékoztatta Leonyid Brezsnyevet és ebben hangsúlyozta, hogy nincs más célja, mint az egyetemes béke elősegítése. Brezsnyev válaszüzenetében .tudomásul vette ezt a nyilatkozatot s azt az amerikai kijelentést, hogy az USÁ-nak Kínával fenntartott kapcsolatainak fejlesztése nem irányul a Szovjetunió ellen. Igen lényeges elem az üzenetváltásban, hogy Brezs- nyév figyelmeztetett: az amerikai—kínai közös közlemény olyan kifejezéseket tartalmaz, amelyeknek célzatossága — ismerve a kínai vezetők szóhasználatát — teljesen nyilvánvaló. A Szovjetunió a maga politikájának további alakításához szükséges következtetéseket levonja abból, hogy hová vezet az amerikai—kínai kapcsolatok fejlesztése. Carter elnök a hét közepén volt tévényilatkozatában azt hangoztatta, hogy a SALT—2. megállapodás megkötésére nem lehet kedvezőtlen hatással az amerikai—kínai diplomáciai kapcsolat felvétele. Ezt követően került sor a genfi külügyminiszteri találkozóra, amelynek már a kezdetén mind Gromiko, mind Vance közölte, hogy reméli, a SALT—2. végső formájában meg tudnak egyezni. (Ismét csak Carter tévényilatkozatára lehet hivatkoznunk a továbbiakat illetően: az amerikai elnök annak a véleményének adott hangot, hogy rövidesen létrejöhet a SALT—2. aláírására szovjet—amerikai csúcstalálkozó.) Mik u esélyei se egyiptomi—izraeli különbeké- Urgyalásoknak? A Közel-Kelet problémáiról is eszmét cserélt Géniben Gromiko és Vance. Ezt követően utazott Brüsszelbe az amerikai külügyminiszter, hogy ott újabb alkudozásra szólítsa fel az odarendelt Musztafa Khalil egyiptomi miniszterelnököt és Mose Dajan izraeli külügyminisztert. Látható az az amerikai szándék- hogy a Carter-kor- mányzat külpolitikai, diplomáciai sikersorozatának látszatát akarják kelteni: karácsonyra még a Közel-Keleten is közeledést szeretnének kimutatni Kairó és Tel Aviv között, ha már a december 17-i első határidőre ezt nem tudták elérni. A megállapodást megnehezíti, hogy Izrael a maga kemény magatartásának bizonyítására újabb és újabb fegyveres támadásokat intézett dél-libanoni települések ellen azon a címen, hogy onnan palesztinok rakétákkal lőttek egy határ menti izraeli falut A jelentések szerint számos polgári személy életét vesztette. Az izraeli támadást Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár éppúgy sajnálatosnak mondotta, mint ahogyan washingtoni hivatalos körökben is nyugtalanságuknak adtak kifejezést a véres eseményeknek a tárgyalásokra va" ló hatása miatt. A Közel-Kelet és a Közép- Kelet problémáinak összefüggése — mondjuk épp az olaj ellátás, az olaj ára stb. miatt — nyilvánvaló, így figyelemre méltó, hogy amerikai sugalmazásra Teheránban a sah és egy ellenzéki személyiség között .tárgyalások indultak meg egy új kormány megalakításáról. A 73 éves Szadighi kísérletét Aláírásra kész a SALT II. azonban mind a síita vezetők, mind az ellenzéki nemzeti front politikusai kudarcra akarják kárhoztatni. Ki tudják'« szabadítani Indira Gandhit a rokonszenvtüntetések? India nem hiába a világ második legnépesebb országa: másutt elképzelhetetlen méretű rokonszenvtüntetések révén akarják megnyitni a börtönajtót Indira Gandhi asszony előtt. A hét végéig a rendőrség nem kevesebb, mint 35 000 személyt vett őrizetbe! Az előzmény: kedden az indiai parlament alsóháza a miniszterelnök indítványára megfosztotta képviselői mandátumától Indira Gandhi volt miniszterelnököt és elrendelte letartóztatását. A parlamenti erőviszonyokra jellemző, hogy a Dzsanata Párt által támogatott indítványra 279 képviselő szavazott, 138 ellenszavazatot számláltak meg, 37 képviselő tartózkodott a szavazástól. Gandhi asszonyt — aki épp hat hete szerezte vissza képviselői helyét egy pótválasztáson — azzal vádolták, hogy kormányfői tevékenysége közben „zaklatta a kormány néhány tisztviselőjét”. A Gandhi asszony által annak idején elrendelt rendkívüli állapotot arra nasz- nálták fel — így a vád —, hogy a rhiniszterelnök fiának törvénybe ütköző cselekedeteit kivizsgáló kormánytisztviselőket megakadályozták feladatuk teljesítésében. Az alsóház döntése szerint Gandhi asszonyt a parlament jelenlegi. télif ülésszakának idejére tartják börtönben. Meglehet, hogy az óriási tömegtüntetések hatással lesznek Morardzsi Deszai kormányára, de az valószínű, hogy a Gandhi-el- lenes többségű parlament nem akarja a padsorokban látni a volt miniszterelnököt. Pálfy József A hadászata támadó fegyverrendszerek korlátozására vonatkozó szovjet—amerikai szerződésről tárgyaló Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter szombat délelőtt Genfiben megtartotta a tárgyalásainak ötödik' fordulóAz ENSZ-közgyűlés 33. ülésszaka csütörtökön New Yorkban befejezte idei tevékenységét. A szeptember 19-e óta ülésező közgyűlés plenáris tanácskozásain valamint hét főbizottságában megvitatta az előkészítő bizottság által összeállított 129 napirendi pont jelentős részét s 201 határozatot hozott. A fennmaradt témákat az ülésszak januárban kezdődő második szakaszában tárgyalják meg. A világszervezet háromhónapos munkája során korunk legégetőbb nemzetközi kérdéseivel foglalkozott. A leszereléssel kapcsolatban hozott határozatok bebizonyították. hogy az ENSZ immár 151 tagállamának többsége arra törekszik, történjenek döntő lépések a fegyverkezési hajsza megfékezése ,az enyhülés elmélyítése és új térségekre való kiterjesztése valamint » nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében. A Szovjetunió egész programot dolgozott ki a fegyverkezési verseny csökkentésére, s az erre irányuló javaslatok a tagállamok többségének támogatásara találtak. Ilyen javaslat volt az az indítvány, hogy az atomfegyverrel nem rendeljat A két. politikus ezt követően a sajtó képviselőinek az eszmecsere eredményeiről nyilatkozva elmondotta, hogy a SALT II. megállapo- ‘dás minden kérdésében sikerült a megoldást megtalálni és az most már aláírásra kész. kező államokban ezután se helyezzenek el ilyen tömegpusztító eszközöket — továbbá a nukleáris fegyverrel nem rendelkező országok biztonságának szerződésben szavatolt védelmére, az erőszak alkalmazásáról való lemondás szerződéses rögzítésére, új tömegpusztító fegyverfajták gyártásának betiltására, valamint leszerelési világkonferencia összehívására tett javaslatok. A világbéke megszilárdításának ügyét szolgálja a vegyi fegyverek kiküszöbölésére és a népnek a béke szellemében való nevelésére irányuló lengyel indítvány is. Jelentős helyet foglaltak el a közgyűlés napirendi pontjai között azok a törekvések, amelyek a gyarmati rendszer maradványainak felszámolását tűzték ki célul. Élesen bírálták a dál- aírikai fajvédő rezsimeket. valamint az ezeket támogató nyugati államokat, határozatok születtek a Dél-afrikai Köztársaság' és Rhodesia gazdasági es politikai elszigetelését célzó szankciókról. Számos tanácskozás és határozat foglalkozott a na- míbiai, yendezés ügyével. 201 határozat született Befejezte munkáját az ENSZ- közgyűlés 33. i ésszaka Leszerelés-dosszié — 78 Értékes hónapok ÉmngMM Korunk paradoxonja: soha ennyi tárgyalást nem folytattak még a leszerelésről, a hadseregek és fegyverzetek csökkentéséről, mint most; soha ennyi pénzt nem fordítottak háborús készülődésekre, és soha nem állt az emberiség rendelkezésére ilyen, önmaga megsemmisítését lehetővé tevő erő. A paradoxon azonban önmaga ellentmondásában oldódik fel* hiszen nem kétséges: a jelenlegi helyzet közel van a tűréshatárhoz, s a valódi leszerelést intézkedések megkezdése már nem várhat sokáig. 400 MILLIARD A leszereléssel kapcsolatos problémák kutatásának világszervezete elismert, tekintélyes központja a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (angol rövidítése: SIPRI), kiad ványaibán nyomon követi a világ katonai kiadásainak növekedését. A SIPRI igazgatója, az angol Frank Barnaby professzor sajtóértekezletén megjegyezte: „Jelenleg a világ évente 400 milliárd dollárt költ hadikiadásokra. Amennyiben a növekedési ráta megmarad a mostani szintem a századforduló tájékán a világ már ezer milliárd dollárt fordít évente katonai célokra.’’ A SIPRI számításai szerint a jelenleg katonai célokra fordított ősz- szeg duplája az egész Afrika egy év alatt előállított . nemzeti össztermékének... A stockholmi kutatók egy táblázata az államok katonai kiadásait és az egy főre jutó nemzeti terméket állítja elénk. Egyetlen adat: egy USA-polgárra 426 dollár katonai kiadás jut, míg India „átlaglakosára” évente ösz- szesen 154 dollár jut. De a sort lehetne folytat&,tiémsis 1978. december 21., vasárnap ni. Szemléletes adatok beszélnek arról, mi mindent lehetne felépíteni a hadseregekre költött milliárdokból. Hiszen aligha kétséges: ez az emberiségnek az az erőforrása, amelyet minden további nélkül a fejlődő országok javára lehetne-fordí- tani, Jelenleg azonban a fejlett országok katonai kiadásainak csupán egyhuszádát juttatják a ..harmadik világnak” fejlesztési segély formájában. A MOSZKVAI PROGRAM A fegyverkezésre fordított hatalmas összegek nem csupán az emberiség szájától vonják el a haladáshoz, a jobb léthez szükséges javakat! A fegyverek, s mindenekelőtt á nukleáris pusztító eszközök mind nagyobb koncentrációja magában hordja az általános atomháború kirobbanásának veszélyét is. A varsói Szerződés országainak novemberi nyilatkozata érthetően fogalmazta meg: „Nem lehet szi' lárd a béke, aráikor az álla- itiofó fegyvertárában erőteljesen növekszenek a pusztítás eszközei> amelyek máris elegendőek ahhoz, hogy — bevetésük esetén — megkér* dőjelezzék az emberi létet a földön.” A VSZ Politikai Tanácskozó Testületé nyilatkozatban fordult földrészünk és a világ valamennyi államához és népéhez, amelyben jól meghatározott programját adta a leszerelésre, s mindenekelőtt a nukleáris leszerelésre teendő intézkedéseknek, a fegyverkezési verseny, megfékezésének. A szocialista országok tevékenyen, számos javaslattal vettek részt az ENSZ közgyűlésének tavaszi rendkívüli leszerelési ülésszakán. Jól jellemzi az atlanti országoknak a leszereléssel kapcsolatos álláspontját, hogy a tavaszi ENSZ-.tanácskozás- sal égyidőben a világszervezet székhelyének" közvetlen közélében ■ tartott Washingtoni csúcsértekezletükön • iy... í : •, t WT' ,7 . ■ ^ * • Hatalmas hasznot hajt az amerikai hadiipari monopóliumok, nak az AWACS légifelderítő rendszer. A repülőgépekre sze. relt kémközpontok beszerzésére az NSZK és Irán sok mii. liárd dollárt fordít. hosszú távú fegyverkezési programot fogadtak el- s a katonai kiadások fokozására hoztak döntést. Aligha kétséges, hogy mind ez ideig a tőkés nagyhatalmak akadályozták meg, hogy valódi sikert érjenek el a két- és többoldalú leszerelési tárgyalásokon. A SALT-HELYZET Immár négy éve vár aláírásra a hadászati támadó fegyverzetek korlátozásáról kötendő újabb szovjet— amerikai megállapodás. A dokumentum nagyrészt késért van, hátvan oldalának öt százaléka „zárójeles”. A zárójelek feloldásáról szakértői tárgyalások folynak Genfben és a két ország külügyminiszterei is többször asztalhoz ültek már SALT-ügyben az idén.' A megállapodás aláírását szögezik le a Szovjetunióban — az akadályozza, hogy az Egyesült Államok olyan szovjet fegyverrendszereket akar bevonni a SALT-cso- niagba. amelyek nem oda tartoznak, illetve, hogy új atbmhordozó robotrepülőgépét, a ..szárnyasrakétát” vonakodnak korlátozás aií venni. A bonyolult biztonsági kérdések megvitatását külön nehezítette, hogy egyes' nyugati körök szeretnék a hadászati fegyverzetcsökkentési tárgyalásokat felhasználni arra. hogy beavatkozzanak a .Szovjetunió belső ügyeibe, illetve más államokkal való kapcsolataiba. BÉCSI TÁRGYALÁSOK A közép-európai hadseregek és fegyverzetek csökkentéséről folytatott bécsi megbeszéléseken az idén júniusban a Szovjetunió és három másik érdekelt szocialista ország kompromisz- szumos javaslatot terjesztett be. Ez az indítvány, elfogadva a NATO-államok korábbi terveinek elemeit, 700—700 ezer főben szabta még a két fél szárazföldi erőinek létszámát, s hozzájárult ahhoz, hogy a csökkentést a Szovjetunió és az Egyesült Államok kezdje — nem azonos típusú csapatokkal. Moszkva hajlandó kivonni az NDK területéről három harckocsi-hadosztályát cserébe az USA 29 ezer katonájáért és ezer harcászati atomfegyverért. A szocialista indítványra azonban egy fél év alatt sem érkezett hasonló jóindulatról és megegyezési készségről tanúskodó nyugati válasz. A GENFI BIZOTTSÁG A svájci városban tanácskozik az ENSZ leszerelési bizottsága, amelyet a világ- szervezet rendkívüli ülésszakán kibővítettek. Itt az elmúlt években mér voltak bizonyos eredmények : kon- veócip született a környezetet befolyásoló hadviselés A katonai feszültség fokozódásának egyik forrása az atlanti paktum hadgyakorlataink egyre növekvő száma. A legutóbbi őszi NATO.gyakorlatokon Nyugat.Európa országaiban közel 350 ezer ember ..háborúzott”. Képünkön: a nyugatnémet Bundeswehr katonái az őszi had. gyakorlatokon. tilalmáról és a biológiai (bakteriológiai) fegyverek és toxinok betiltásáról. Nem sikerült azonban frontáttörést elérni a vegyifegyverek kérdésében, pedig erről a bizottságon kívül a Szovjetunió és az USA képviselői külön is tárgyalnak Genfben. Ugyancsak itt folynak háromoldalú megbeszélések az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió között a nukleáris robbantások teljes tí- lilmáról. Az eredmények elérését gátolja, hogy két atomhatalom — Franciaország és Kína — nem csatlakozott sem az atomcsend-, sem az atomsorompó-szerző- déshez. A genfi bizottság tárgyal egyes új, még csak tervezőasztalokon létező fegyverek betiltásáról. (Hazánk képviselője például indítványozta az infrahang ka' tonai alkalmazásának betiltását.) VADÁSZMÜHOLDAK A Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői ezen kívül még más leszerelési kérdésekről is tárgyalnak. Szakértői megbeszélések folynak az űrhadviselésről, az ún. ..vadászmüholdak” betiltásáról. Több fordulója volt már a fegyverkereskedelem korlátozását célzó megbeszéléseknek és áz In- diai-óeeén térségének biztonsági kérdéseiről folytatott tárgyalásoknak. A fegyverkereskedelem korlátozása rendkívül fontos kérdés, hiszen mind veszélyesebb a fejlődő országok közötti fegyverkezési verseny jelensége. Külön probléma, hogy számos, lényegében még fejlődő ország szűkös gazdasági lehetőségeit a fegyverkezésre és a hadiipar fejlesztésére fordítja, sőt maga is fegyverexportőr lett. Igen veszélyes a harmadik világ egyes körzeteiben felhalmozódott óriási mennyiségű korszerű fegyverzet: elegendő csupán arra a tö:^b tucat milliárd dollár értékű pusztitóeszközre utalni, amelyet az Egyesült Államok szállított az utóbbi években a Közel-Keletre és a Perzsa-öböl menti olajországokba. A fegyverkezés és a le* szerelés kérdései létfontosságúak. ezt hangsúlyozzák a novemberi moszkvai csúcs- tanácskozás résztvevői is. Nyilatkoztukban ez áll: „Az idő sürget. A fegyverkezési hajsza megszüntetésére ma már nem szánhatunk éveket, még kevésbé évtizedekét. Ez a tárgyalásokon részt vevő államoktól olyan bátor lépéseket követel, amelyek biztosítják a sikert. Ez à siker elérhető, ha mindén kormány politikájában megfelelően tükröződik a népek akarata." Miklós Gábor
