Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-24 / 303. szám

Heti külpolitikai összefoglalóik A hét 3 kérdése Ki tudja hányadszor fogalmazódik meg ismét az 1978-as esztendő utolsó hetében korunk legfontosabb kérdése „a bét kérdéseként”: hogyan alakul a szovjet—amerikai viszony? A genfi Gromiko—Vance eszmecsere csakúgy, mint az ame­rikai—kínai diplomáciai kapcsolatfelvétel után Brezsnyev és Carter üzenetváltása indokolttá teszi ennek a kérdésnek az elemzését. Hogyan alakul a szovjet —amerikai viszony a Brezsnyev—Carter üze­netváltás és a Gromiko— Vance tárgyalások után? Kétségtelen, hogy ha az ember azzal veti össze a szovjet—amerikai viszony mai állását, ami — mondjuk — még féléve jellemezte, ak­kor szembeszökő a változás. Egyértelműen az enyhülés javára. Természetesen hiba lenne azt hinni, hogy az amerikai imperializmus ter­mészete most már megválto­zik, céljait már módosította. Csak az történik — persze, ez a „csak” óriási jelentősé­gű így is —, hogy az USA vezető köreiben felülkere­kedni látszik a józanabb gondolkodás, a megegyezési szándék. Természetesen igye­keznek a megállapodások ré­vén is elsősorban a maguk érdekeit szolgálni, hol a fegyverkezési iparuk érdeke­it, hol általában üzleti vilá­guk érdekeit. Utóbbival kap­csolatban megemlíthetjük, hogy az amerikai—kínai dip­lomáciai viszony helyreállí­tásánál az amerikai mono­poltőkét a piacszerzés is ve­zette: a holnap egymiiliárd fogyasztót magában foglaló kínai piacot szeretnék jó elő­re maguknak biztosítani, még akkor is, ha a kínaiak sokáig nem tudnak fizetni... Carter a diplomáciai kap­csolatok rendezése előtt üze­netben tájékoztatta Leonyid Brezsnyevet és ebben hang­súlyozta, hogy nincs más célja, mint az egyetemes bé­ke elősegítése. Brezsnyev vá­laszüzenetében .tudomásul vette ezt a nyilatkozatot s azt az amerikai kijelentést, hogy az USÁ-nak Kínával fenntartott kapcsolatainak fejlesztése nem irányul a Szovjetunió ellen. Igen lényeges elem az üzenetváltásban, hogy Brezs- nyév figyelmeztetett: az amerikai—kínai közös közle­mény olyan kifejezéseket tartalmaz, amelyeknek célza­tossága — ismerve a kínai vezetők szóhasználatát — tel­jesen nyilvánvaló. A Szov­jetunió a maga politikájának további alakításához szüksé­ges következtetéseket levonja abból, hogy hová vezet az amerikai—kínai kapcsolatok fejlesztése. Carter elnök a hét köze­pén volt tévényilatkozatában azt hangoztatta, hogy a SALT—2. megállapodás meg­kötésére nem lehet kedvezőt­len hatással az amerikai—kí­nai diplomáciai kapcsolat felvétele. Ezt követően került sor a genfi külügyminiszteri találkozóra, amelynek már a kezdetén mind Gromiko, mind Vance közölte, hogy reméli, a SALT—2. végső formájában meg tudnak egyezni. (Ismét csak Carter tévényilatkozatára lehet hi­vatkoznunk a továbbiakat il­letően: az amerikai elnök annak a véleményének adott hangot, hogy rövidesen lét­rejöhet a SALT—2. aláírásá­ra szovjet—amerikai csúcs­találkozó.) Mik u esélyei se egyip­tomi—izraeli különbeké- Urgyalásoknak? A Közel-Kelet problémái­ról is eszmét cserélt Géni­ben Gromiko és Vance. Ezt követően utazott Brüsszelbe az amerikai külügyminiszter, hogy ott újabb alkudozásra szólítsa fel az odarendelt Musztafa Khalil egyiptomi miniszterelnököt és Mose Dajan izraeli külügyminisz­tert. Látható az az amerikai szándék- hogy a Carter-kor- mányzat külpolitikai, diplo­máciai sikersorozatának lát­szatát akarják kelteni: ka­rácsonyra még a Közel-Ke­leten is közeledést szeretné­nek kimutatni Kairó és Tel Aviv között, ha már a de­cember 17-i első határidőre ezt nem tudták elérni. A megállapodást megne­hezíti, hogy Izrael a maga kemény magatartásának bi­zonyítására újabb és újabb fegyveres támadásokat inté­zett dél-libanoni települések ellen azon a címen, hogy on­nan palesztinok rakétákkal lőttek egy határ menti iz­raeli falut A jelentések sze­rint számos polgári személy életét vesztette. Az izraeli támadást Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár éppúgy sajnálatosnak mon­dotta, mint ahogyan wash­ingtoni hivatalos körökben is nyugtalanságuknak adtak kifejezést a véres esemé­nyeknek a tárgyalásokra va" ló hatása miatt. A Közel-Kelet és a Közép- Kelet problémáinak össze­függése — mondjuk épp az olaj ellátás, az olaj ára stb. miatt — nyilvánvaló, így fi­gyelemre méltó, hogy ame­rikai sugalmazásra Teherán­ban a sah és egy ellenzéki személyiség között .tárgyalá­sok indultak meg egy új kormány megalakításáról. A 73 éves Szadighi kísérletét Aláírásra kész a SALT II. azonban mind a síita veze­tők, mind az ellenzéki nem­zeti front politikusai kudarc­ra akarják kárhoztatni. Ki tudják'« szabadítani Indira Gandhit a rokon­szenvtüntetések? India nem hiába a világ második legnépesebb orszá­ga: másutt elképzelhetetlen méretű rokonszenvtüntetések révén akarják megnyitni a börtönajtót Indira Gandhi asszony előtt. A hét végéig a rendőrség nem kevesebb, mint 35 000 személyt vett őrizetbe! Az előzmény: kedden az indiai parlament alsóháza a miniszterelnök indítványára megfosztotta képviselői mandátumától Indira Gandhi volt miniszterelnököt és el­rendelte letartóztatását. A parlamenti erőviszonyokra jellemző, hogy a Dzsanata Párt által támogatott indít­ványra 279 képviselő szava­zott, 138 ellenszavazatot számláltak meg, 37 képviselő tartózkodott a szavazástól. Gandhi asszonyt — aki épp hat hete szerezte vissza képviselői helyét egy pót­választáson — azzal vádol­ták, hogy kormányfői tevé­kenysége közben „zaklatta a kormány néhány tisztviselő­jét”. A Gandhi asszony által annak idején elrendelt rend­kívüli állapotot arra nasz- nálták fel — így a vád —, hogy a rhiniszterelnök fiá­nak törvénybe ütköző csele­kedeteit kivizsgáló kor­mánytisztviselőket megaka­dályozták feladatuk teljesí­tésében. Az alsóház döntése szerint Gandhi asszonyt a parla­ment jelenlegi. télif üléssza­kának idejére tartják bör­tönben. Meglehet, hogy az óriási tömegtüntetések ha­tással lesznek Morardzsi Deszai kormányára, de az valószínű, hogy a Gandhi-el- lenes többségű parlament nem akarja a padsorokban látni a volt miniszterelnö­köt. Pálfy József A hadászata támadó fegy­verrendszerek korlátozására vonatkozó szovjet—amerikai szerződésről tárgyaló Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügymi­niszter szombat délelőtt Genfiben megtartotta a tár­gyalásainak ötödik' forduló­Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszaka csütörtökön New Yorkban befejezte idei te­vékenységét. A szeptember 19-e óta ülésező közgyűlés plenáris tanácskozásain va­lamint hét főbizottságában megvitatta az előkészítő bi­zottság által összeállított 129 napirendi pont jelentős ré­szét s 201 határozatot ho­zott. A fennmaradt témá­kat az ülésszak januárban kezdődő második szakaszá­ban tárgyalják meg. A világszervezet három­hónapos munkája során ko­runk legégetőbb nemzetközi kérdéseivel foglalkozott. A leszereléssel kapcsolat­ban hozott határozatok be­bizonyították. hogy az ENSZ immár 151 tagállamának többsége arra törekszik, történjenek döntő lépések a fegyverkezési hajsza meg­fékezése ,az enyhülés elmé­lyítése és új térségekre va­ló kiterjesztése valamint » nemzetközi biztonság meg­szilárdítása érdekében. A Szovjetunió egész prog­ramot dolgozott ki a fegy­verkezési verseny csökken­tésére, s az erre irányuló javaslatok a tagállamok többségének támogatásara találtak. Ilyen javaslat volt az az indítvány, hogy az atomfegyverrel nem rendel­jat A két. politikus ezt kö­vetően a sajtó képviselőinek az eszmecsere eredményeiről nyilatkozva elmondotta, hogy a SALT II. megállapo- ‘dás minden kérdésében si­került a megoldást megta­lálni és az most már alá­írásra kész. kező államokban ezután se helyezzenek el ilyen tömeg­pusztító eszközöket — to­vábbá a nukleáris fegyver­rel nem rendelkező orszá­gok biztonságának szerző­désben szavatolt védelmére, az erőszak alkalmazásáról való lemondás szerződéses rögzítésére, új tömegpusztí­tó fegyverfajták gyártásá­nak betiltására, valamint leszerelési világkonferencia összehívására tett javasla­tok. A világbéke megszilárdí­tásának ügyét szolgálja a vegyi fegyverek kiküszöbö­lésére és a népnek a béke szellemében való nevelésé­re irányuló lengyel indít­vány is. Jelentős helyet foglaltak el a közgyűlés napirendi pontjai között azok a törek­vések, amelyek a gyarmati rendszer maradványainak felszámolását tűzték ki cé­lul. Élesen bírálták a dál- aírikai fajvédő rezsimeket. valamint az ezeket támoga­tó nyugati államokat, hatá­rozatok születtek a Dél-af­rikai Köztársaság' és Rhode­sia gazdasági es politikai el­szigetelését célzó szankciók­ról. Számos tanácskozás és határozat foglalkozott a na- míbiai, yendezés ügyével. 201 határozat született Befejezte munkáját az ENSZ- közgyűlés 33. i ésszaka Leszerelés-dosszié — 78 Értékes hónapok ÉmngMM Korunk paradoxonja: soha ennyi tárgyalást nem foly­tattak még a leszerelésről, a hadseregek és fegyverzetek csökkentéséről, mint most; soha ennyi pénzt nem fordí­tottak háborús készülődések­re, és soha nem állt az em­beriség rendelkezésére ilyen, önmaga megsemmisítését le­hetővé tevő erő. A para­doxon azonban önmaga el­lentmondásában oldódik fel* hiszen nem kétséges: a je­lenlegi helyzet közel van a tűréshatárhoz, s a valódi le­szerelést intézkedések meg­kezdése már nem várhat so­káig. 400 MILLIARD A leszereléssel kapcsolatos problémák kutatásának vi­lágszervezete elismert, te­kintélyes központja a Stock­holmi Nemzetközi Békeku­tató Intézet (angol rövidíté­se: SIPRI), kiad ványaibán nyomon követi a világ kato­nai kiadásainak növekedé­sét. A SIPRI igazgatója, az angol Frank Barnaby pro­fesszor sajtóértekezletén megjegyezte: „Jelenleg a vi­lág évente 400 milliárd dol­lárt költ hadikiadásokra. Amennyiben a növekedési ráta megmarad a mostani szintem a századforduló tá­jékán a világ már ezer mil­liárd dollárt fordít évente katonai célokra.’’ A SIPRI számításai szerint a jelenleg katonai célokra fordított ősz- szeg duplája az egész Afri­ka egy év alatt előállított . nemzeti össztermékének... A stockholmi kutatók egy táb­lázata az államok katonai kiadásait és az egy főre ju­tó nemzeti terméket állítja elénk. Egyetlen adat: egy USA-polgárra 426 dollár ka­tonai kiadás jut, míg India „átlaglakosára” évente ösz- szesen 154 dollár jut. De a sort lehetne folytat­&,tiémsis 1978. december 21., vasárnap ni. Szemléletes adatok be­szélnek arról, mi mindent lehetne felépíteni a hadsere­gekre költött milliárdokból. Hiszen aligha kétséges: ez az emberiségnek az az erő­forrása, amelyet minden to­vábbi nélkül a fejlődő or­szágok javára lehetne-fordí- tani, Jelenleg azonban a fej­lett országok katonai kiadá­sainak csupán egyhuszádát juttatják a ..harmadik vi­lágnak” fejlesztési segély formájában. A MOSZKVAI PROGRAM A fegyverkezésre fordított hatalmas összegek nem csu­pán az emberiség szájától vonják el a haladáshoz, a jobb léthez szükséges java­kat! A fegyverek, s minde­nekelőtt á nukleáris pusztí­tó eszközök mind nagyobb koncentrációja magában hordja az általános atomhá­ború kirobbanásának veszé­lyét is. A varsói Szerződés országainak novemberi nyi­latkozata érthetően fogal­mazta meg: „Nem lehet szi' lárd a béke, aráikor az álla- itiofó fegyvertárában erőtel­jesen növekszenek a pusztí­tás eszközei> amelyek máris elegendőek ahhoz, hogy — bevetésük esetén — megkér* dőjelezzék az emberi létet a földön.” A VSZ Politikai Ta­nácskozó Testületé nyilatko­zatban fordult földrészünk és a világ valamennyi államá­hoz és népéhez, amelyben jól meghatározott program­ját adta a leszerelésre, s mindenekelőtt a nukleáris leszerelésre teendő intézke­déseknek, a fegyverkezési verseny, megfékezésének. A szocialista országok te­vékenyen, számos javaslat­tal vettek részt az ENSZ közgyűlésének tavaszi rend­kívüli leszerelési ülésszakán. Jól jellemzi az atlanti or­szágoknak a leszereléssel kapcsolatos álláspontját, hogy a tavaszi ENSZ-.tanácskozás- sal égyidőben a világszerve­zet székhelyének" közvetlen közélében ■ tartott Washing­toni csúcsértekezletükön • iy... í : •, t WT' ,7 . ■ ^ * • Hatalmas hasznot hajt az amerikai hadiipari monopóliumok, nak az AWACS légifelderítő rendszer. A repülőgépekre sze. relt kémközpontok beszerzésére az NSZK és Irán sok mii. liárd dollárt fordít. hosszú távú fegyverkezési programot fogadtak el- s a katonai kiadások fokozására hoztak döntést. Aligha két­séges, hogy mind ez ideig a tőkés nagyhatalmak akadá­lyozták meg, hogy valódi si­kert érjenek el a két- és többoldalú leszerelési tár­gyalásokon. A SALT-HELYZET Immár négy éve vár alá­írásra a hadászati támadó fegyverzetek korlátozásáról kötendő újabb szovjet— amerikai megállapodás. A dokumentum nagyrészt ké­sért van, hátvan oldalának öt százaléka „zárójeles”. A zárójelek feloldásáról szak­értői tárgyalások folynak Genfben és a két ország külügyminiszterei is több­ször asztalhoz ültek már SALT-ügyben az idén.' A megállapodás aláírását szögezik le a Szovjetunió­ban — az akadályozza, hogy az Egyesült Államok olyan szovjet fegyverrendszereket akar bevonni a SALT-cso- niagba. amelyek nem oda tartoznak, illetve, hogy új atbmhordozó robotrepülőgé­pét, a ..szárnyasrakétát” vo­nakodnak korlátozás aií venni. A bonyolult biztonsá­gi kérdések megvitatását külön nehezítette, hogy egyes' nyugati körök szeret­nék a hadászati fegyverzet­csökkentési tárgyalásokat felhasználni arra. hogy be­avatkozzanak a .Szovjetunió belső ügyeibe, illetve más államokkal való kapcsolatai­ba. BÉCSI TÁRGYALÁSOK A közép-európai hadsere­gek és fegyverzetek csök­kentéséről folytatott bécsi megbeszéléseken az idén jú­niusban a Szovjetunió és három másik érdekelt szo­cialista ország kompromisz- szumos javaslatot terjesztett be. Ez az indítvány, el­fogadva a NATO-államok korábbi terveinek elemeit, 700—700 ezer főben szabta még a két fél szárazföldi erőinek létszámát, s hozzájá­rult ahhoz, hogy a csökken­tést a Szovjetunió és az Egyesült Államok kezdje — nem azonos típusú csapa­tokkal. Moszkva hajlandó kivon­ni az NDK területéről három harckocsi-hadosztályát cse­rébe az USA 29 ezer katoná­jáért és ezer harcászati atomfegyverért. A szocialis­ta indítványra azonban egy fél év alatt sem érkezett ha­sonló jóindulatról és meg­egyezési készségről tanúsko­dó nyugati válasz. A GENFI BIZOTTSÁG A svájci városban tanács­kozik az ENSZ leszerelési bizottsága, amelyet a világ- szervezet rendkívüli ülés­szakán kibővítettek. Itt az elmúlt években mér voltak bizonyos eredmények : kon- veócip született a környeze­tet befolyásoló hadviselés A katonai feszültség fokozódásának egyik forrása az atlanti paktum hadgyakorlataink egyre növekvő száma. A legutóbbi őszi NATO.gyakorlatokon Nyugat.Európa országaiban közel 350 ezer ember ..háborúzott”. Képünkön: a nyugatnémet Bundeswehr katonái az őszi had. gyakorlatokon. tilalmáról és a biológiai (bakteriológiai) fegyverek és toxinok betiltásáról. Nem sikerült azonban frontáttö­rést elérni a vegyifegyverek kérdésében, pedig erről a bizottságon kívül a Szovjet­unió és az USA képviselői külön is tárgyalnak Genf­ben. Ugyancsak itt folynak háromoldalú megbeszélések az USA, Nagy-Britannia és a Szovjetunió között a nuk­leáris robbantások teljes tí- lilmáról. Az eredmények el­érését gátolja, hogy két atomhatalom — Franciaor­szág és Kína — nem csatla­kozott sem az atomcsend-, sem az atomsorompó-szerző- déshez. A genfi bizottság tárgyal egyes új, még csak tervezőasztalokon létező fegyverek betiltásáról. (Ha­zánk képviselője például in­dítványozta az infrahang ka' tonai alkalmazásának betil­tását.) VADÁSZMÜHOLDAK A Szovjetunió és az Egye­sült Államok képviselői ezen kívül még más leszerelési kérdésekről is tárgyalnak. Szakértői megbeszélések folynak az űrhadviselésről, az ún. ..vadászmüholdak” betiltásáról. Több forduló­ja volt már a fegyverkeres­kedelem korlátozását célzó megbeszéléseknek és áz In- diai-óeeén térségének biz­tonsági kérdéseiről folytatott tárgyalásoknak. A fegyverkereskedelem korlátozása rendkívül fontos kérdés, hiszen mind veszé­lyesebb a fejlődő országok közötti fegyverkezési ver­seny jelensége. Külön prob­léma, hogy számos, lényegé­ben még fejlődő ország szű­kös gazdasági lehetőségeit a fegyverkezésre és a hadiipar fejlesztésére fordítja, sőt maga is fegyverexportőr lett. Igen veszélyes a harmadik világ egyes körzeteiben fel­halmozódott óriási mennyi­ségű korszerű fegyverzet: elegendő csupán arra a tö:^b tucat milliárd dollár értékű pusztitóeszközre utalni, amelyet az Egyesült Államok szállított az utóbbi években a Közel-Keletre és a Per­zsa-öböl menti olajországok­ba. A fegyverkezés és a le* szerelés kérdései létfontos­ságúak. ezt hangsúlyozzák a novemberi moszkvai csúcs- tanácskozás résztvevői is. Nyilatkoztukban ez áll: „Az idő sürget. A fegyverkezési hajsza megszüntetésére ma már nem szánhatunk éveket, még kevésbé évtizedekét. Ez a tárgyalásokon részt vevő államoktól olyan bátor lépé­seket követel, amelyek biz­tosítják a sikert. Ez à siker elérhető, ha mindén kor­mány politikájában megfele­lően tükröződik a népek akarata." Miklós Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents