Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-23 / 302. szám

Napirenden a közművelődés A Hatvani Cukorgyár és a Hatvani Konzervgyár szak- szervezeti bizottsága együt­tes ülésén vitatta meg a két vállalat fenntartásában lévő művelődési ház közmű­velődési tevékenységét. Ba­rabás Miklós, a művelődési ház igazgatója beszámolt ar­ról, hogy az elmúlt időszak­ban mérhetően javult a mű­velődési ház közművelődési tevékenysége. Ebben az év­ben sikeresen kapcsolódtak be a ..Korok, tájak, múzeu­mok” mozgalomba, szabás­varrás és német nyelvtanfo­lyamot indítottak. Többen elvégezték az általános isko­la 8. osztályát, megkezdte munkáját a nyugdíjasok klubja, rendszeresen szer­veznek színházi látogatáso­kat és színvonalas előadá­sok hangzanak el a már több éves munkásakadémi­án. Kézimunka-, gyermek- rajz-, munkavédelmi és több képzőművészeti kiállítás volt az idén. Jelentősen megnö­vekedett a művészeti ren­dezvények- gyermekműso­rok, családi és brigádrendez­vények száma, növekedett a könyvtári olvasók száma. Ködmön Ferenc Hatvan az teher Lehár, vagy Eisemann....? Most már nem hiszem, hogy az ünnepek előtt per lenne belőle, tehát valószí- nűleg még idejében szó. lünk, hogy az illetékes jogi szakértők felkészülhesse­nek ... Az történt ugyanis, hogy ésszrevették és nekem megsúgták, hogy eltulajdo. nítottak egy operettet. A Kék fény még nem figyelt fel rá, mert állítólag már csak ők nem olvassák rendszeresen lapunkat. Ol. vashatták volna a NU-ban (78. nov. 19. utolsó old.) a hírt: EGY CSÓK ÉS MAS SEMMI" címmel ma délután hat órai kezdettel mutatják be a budapesti Vígszínház művészei Lehár háromfel- vonásos vígjátékát. Az elő. adást Hevesen, a művelő, dési házban tartják. „Szak­értők nem tartják nyilván, hogy Lehár vígjátékot irt volna a fenti címen. A sok operett, zenemű megírása, és katonakarmesteri elfog, laltsága közepette erre nem jutott ideje... De az a hír járja, hogy volt másik si. keres zeneszerzőnk is. akit Eisemann Mihálynak hívtak. E jónevű fiatalem­ber 28 évvel később (1898) született, mint Lehár Fe­renc (1870) és valóban irt egy Egy csók és más semmi című operettet, 1933.ban... Ennek is és más munkái, nak is nagy sikere volt és van: pl. Szeret.e még?. Lesz maga juszt is az enyém. stb. Természetesen ezek sem halványítják el Lehár operettjeinek fényét és azok (Víg özvegy, Luxemburg grófja, a Mo. soly országa, stb.) régi és jelenlegi sikerét... De ami igaz. az igaz: az Egy -ók és más semmit, amit r •- dapesti Vígszínház m szét Hevesen játszottak, nem Lehár Ferenc írta. Ezt az operettet 35 éves korában Eisemann Mihály alkotta. Nem tudom, él. nek-e jogutódai Eiseman. nak, igaz-e, hogy_ van egy nagyon csinos dédunokája, aki ma víg özvegy. Ha van, képviselem érdekeit a NV. nál... Nem kérek érte, csak egy csókot és más tAm- mit... (Dr. Szemes—Varon) Kevés az utánpótlás Az ÉDOSZ Heves megyei bizottsága értékelte a do­hány-, a sütő-, a kónzerv- és húsipari szakmunkás­utánpótlás helyzetét me­gyénkben, a tanulók számát az egyes szakmákban. A dohányfeldolgozó szak­mára ötven fiatal — többsé­gében lány — készül Eger­ben. A szakmunkástanulók az első évben a dohányter­meléssel, majd a II.—Ül. évben a feldolgozással is­merkednek. Kötődnek a (szakmához. és a felnőtt szakmunkásképzést is figye­lembe véve az Egri Dohány­gyárban 40 százalékos a szakmunkásarány. Sütőipari tanulók képzése 1971 évtől folyik Heves megyében. Je­lenleg három osztályban 54 fiatal tanul. A fiúk mellett húsz lány is készül erre a pályára. A diákok különbö­ző üzemekben ismerkednek iskolás korú konzervipari a szakmával. Hatvanban 11 szakmunkást képeznek. Me­gyénkben a húsipari szak­mát választotta öt osztály 126 tanulója. Gyöngyösön 1978 őszére elkészült a szakmunkások tanműhelye. Megyénkben 241 fiatal ké­szül a csaknem tízezer fős élelmiszer-gazdaság speciális szakmunkás-utánpótlására. Közismert, hogy ma még nem megoldott megyénkben a molnár, a borkezelő, a ká­dár szakmákban a szakmun­kás-utánpótlás, ezért foko­zottan kell törekedni arra, hogy a pályaválasztást segí­tő munkában e szakmákat is jobban megismerjék a fiata­lok. Lukács András A zene eljön a gyárba A köztársaság művészei nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az épülő csebok- szári traktorgyár dolgozóit színvonalas zenei élmények­ben részesítsék. Több zene­szerző a traktorgyáriak munkáját énekli meg új műveiben. G. Hirbju „A csuvas óriás” című, csuvas költők verseire írt kantátá­ja, A. Orlov-Suzm, T. Fan" gyejev és F. Lukim kórus­művei, A. Mihaljov ..Forr a Volgán a munka” című da­la a legnépszerűbb szerze­mények ebben a témakör­ben. A gyárban rendszeres ta­lálkozókra kerül sor a csu­vas zene vezető művészei és a munkások között. Sikerrel zajlottak le Hirbju, Mihal­jov és Lukin szerzői estjei. Az épitők gyakori vendégei a Csuvas Zenés Színház és a filharmónia művészei, töb­bek között az Egerben is járt Mihail Gyennyiszov és Tamara Csumakova, az 03ZSZSZK érdemes művé­szei és mások. Érdekes rendezvényeket tartanak a gyárban a mun­kások zenei műveltségének emelése érdekében is. A filharmónia, a rádió és tele­vízió kórusa, a köztársasági ének- és táncegyüttes, a Paylov Zeneművészeti Szak­iskola és a Jakovlev Peda­gógiai Főiskola ének-zene fakultása közös előadói bri­gádokat alakított. Te­vékenységük alapvető for­máját az előadással egybe­kötött tematikus koncertek képezik, amelyeken zenetör­ténészek és zeneművészek együttesen lépnek fel. Mindezeket a tevékenységi formákat a művészeti szö­vetségek aktív közreműkö­désével a köztársaság zene­művészeinek szövetsége szer­vezi és irányítja. Kántor Klára (Csebokszári) Együtt a felnőttekkel... A kápolnai áfész Tyerés­kova szocialista brigádjának dolgozói három évvel eze­lőtt határozták el. hogy pat­ronálni fognak kisiskoláso­kat. A helyi általános iskola Mese rajára esett a válasz­tásuk, akikkel iskolába lé­pésükkor találkoztak elő­ször. A brigádtagok figye­lemmel kísérik a nebulók tanulmányi eredményeit. sok-sok játékdélutánt tölte­nek együtt. A brigádtagok részt vesznek a pajtások összejövetelein, legutóbb fe­nyőünnepre kaptak meghí­vót a gyerekektől. A benső­séges rendezvényen a har­madikosok maguk készítette ajándékokkal szereztek örö­met a felnőtteknek. Farkas Csaba Tófalu Megemlékezések az öregek napjáról Megyeszerte bensőséges találkozókat rendeznek az öregeknek. A petőfibányai művelődési házban a Haza­fias Népfront helyi bizott­sága rendezte meg az idős emberek találkozóját, me­lyen 250-en vettek részt. A népfront nőbizóttsága aján­dékokkal, a helyi iskola ta­nulói. valamint a fővárosból meghívott művészek hangu­latos műsorral köszöntötték a nagymamákat és a nagy­papákat. (Zachar László, Pe- tőfibánya.) ★ Hatvanban sem feledkez­tek meg az öregek napjáról. A hagyományokhoz híven a hatvani házi-, kézmű- és bőripari szövetkezet vezetői találkoztak nyugdíjas dolgo­zóikkal. Az ünnepségen részt vevő csaknem száz idős embert Kiss László, a szövetkezet elnöke köszön­tötte. Az összejövetel üzem- látogatással zárult, a nyug­díjasok megtekintették a ré­gi és az új üzemrészt, (Ba­lázs Mária, Hatvan.) ★ À hortí Erkel Féréne Mú- .yalőááá Háziban a helyi Kossuth Tsz nyugdíjasai ta­lálkoztak. Az összejövetelen 252-en jelentek meg, akiket Sutóczky Csaba, a tsz párt- alapszervezetének titkára köszöntött. Eljöttek a szö­vetkezet alapító tagjai is: Molnár Jánosné. Verbal Ist­ván. Kovács Béla. A tsz elnöke. Kozsda András tájékoztatta az idős embereket a termelőszövet­kezet idei eredményeiről, s elmondta, hogy ez a nyug­díjastalálkozó nem az egye­düli kapcsolat a dolgozó­tagság és a nyugdíjasok kö­zött. A mezőgazdasági mun­kákból is kiveszik a részü­ket az idős tsz-tagok. A' ta­lálkozó végén 280 ezer fo­rint tagsági pótlékot osztot­tak ki a nyugdíjasok között jövedelmük kiegészítése­ként. (Dr. Szabó Mihály, Hort.) ★ A szilvásvárad! öregek otthona lakóit, valamint a község időseit a Szalajka vendéglőben látták vendégül a község vezetői, az üzemek szocialista brigádjainak tag­jai. Plzen a találkozón mu­tatták be programjukat a szilvásvárad' 200. sz. Jókai Mór Úttörőcsapat tagjai. (Doros Katalin. Szilvásvá­rad.) _ Ajándékkönyvek — cigánytanulóknak Az SZMT központi könyv­tára 237 szépirodalmi és ifjúsági regényt ajándéko­zott a kömlői általános is­kola cigánytanulóinak. A gyerekek az osztályokban „minikönyvtárat" alakítot­tak ki. ahol mindenki ked­vére válogathat a versek, a történelmi regények vagy az indiántörténetek között. Ez az ajándék az Iskola ci­gánytanulóinak szórakozá­sát. művelődését szolgália. A tiszanánai általános Is­kolában is sok a cigányta­nuló. Az SZMT könyvtára az ajándékozás során róluk sem feledkezett meg. Csak­nem 300 értékes könyvvel lepte meg a gyerekeket. A kötetek között találhatók szépirodalommal és termé­szettudománnyal foglalkozó írásművek is. Minden közlekedő lehet karambolt okozó, de... „Ja kérem, aki közleke­dik. annak vállalnia kell a veszélyt" — hangzott a vá­lasz méltatlankodásomra, miután egy szabálytalanul forduló VAZ-gépkocsi az általam vezetett Lada olda­lának ütközött Egerben és jelentős anyagi kár kelet­kezett. A balesetet okozó gépkocsivezető „nagylelkű­en" elismerte felelősségét és mintha mi sem történt vol­na, odébb állt. Nagy nehe­zen sikerült olyan állapot­ba hozni a személygépko­csit, hogy el tudtam juttat­ni az AFIT-hoz. Másnap aztán kezdődött a „kálvá­ria”, az ügyintézés az Ál­lami Biztositó kárrendezési csoportjánál és az AFIT ve­zetőinél a kocsi gyors üzem­képessé tétele érdekében. Nem könnyű feladat! A kárt okozónak „semmi köze nincs” az ügyintézéshez, hi­szen felelősségét beismerte. Így marad a kárt szenve­dett egymagában a sok bosszúsággal. Végül a kocsi újra üzemképes állapotba került és tal*n megközelíti a karambol előtti állapotot. A festés miatt értékemelést kellett fizetni, de ezt ki­egyenlíti a karambol miatti értékcsökkenés, amit a biz­tosító fizet. Az viszont tény. lyogy ez együttesen sem tudja szavatolni a kocsi ka­rambol előtti értékét. Nem azt mondom, hogy a felelőt­lenül kárt okozót minden­áron meg kell büntetni de talán nagyobb figyelemre intene a közlekedésben min­den gépkocsivezetőt, ha a kötelező biztosítás esetén is lenne valamilyen erkölcsi kártérítés. Közútjainkon egyre roha­mosabban növekszik a gép­kocsik száma és vele párhu­zamoson a közlekedés ve­szélyessége. A közlekedési morál fejlődése viszont en­nél lassúbb üteműnek tű­nik. Ha a felelősség „ára" továbbra is csak azt terheli, aki vétlen, de vállalta a veszélyt”, a vétkes pedig csak egy beismerő aláírás­ra kötelezett, akkor a köz­lekedés veszélyessége tovább fokozódhat, ami több bősz- szúságot jelent o kárt szen­vedettnek, több feladatot a biztosítónak és az autója­vító szerviznek. Minden közlekedő lehet karambolt okozó, de a felelősség kö­vetkezetesebb érvényesítése talán csökkentené a felelőt­lenül karambolt okozók számát. Luda Miklós Eger Visszhang Önzetlen ë3et­ess uagyonmentök Hányszor olvashatunk — főleg a gyorshírekben és tudósításokban — különbö­ző tüzesetekről. A híradások természetesen minden alka­lommal közük azt is, hogy hol és miiyen tűz volt, ezenkívül azt is, milyen ösz- szegű a kár. Arról is min­dig értesítést adnak a hír­közlő szervek , hogy a tüzet mely város — vagy városok — állami tűzoltóságai fékez­ték meg. Illetve lokalizál­ták. Az ilyen hírközlésekből általában talán sosem ma­rad ki az sem. hogy a kár­esetnél valamelyik község vagy üzem önkéntes tűzol­tósága is eredményesen köz­reműködött. Sőt. nagyon sok esetben nemcsak közremű­ködnek, hanem ők kezdik meg legelőször a tűz oltá­sát. felmérhetetlen segítséget nyújtva ezzel. Mindez a Népújság de­cember 9-i számában, a szerkesztőség postájából kö­zölt tudósításról jutott eszembe, hogy „50 éves a pélyi önkéntes tűzoltó egye­sület”. Mivel sok évvel ez­előtt magam is tűzoltó vol­tam, közvetlen kapcsolatom volt nagyon sok községi és üzemi önkéntes tűzoltóval. El .tudom képzelni, hogy ezek az önkéntes községi tűzoltók ötven év alatt hány komoly, vagy kevésbé ko­moly tűzesetnél működtek közre eredményesen a nép- vagvon. — köz- vagy ma- gárttulájdon — mentésében, sok esetbén még az életüket is kockára téve. És mindezt önkéntesen, önzetlenül, mondhatnánk úgy is, hogy „társadalmi munkában”. Az elismerést, a dicséretet — amit például most a pé- lyiek is kaptak — termé­szetesen szívesen és öröm­mel fogadták, s azzal vet­ték át, hogy a „dolgozó né­pet szolgáljuk”. Igen. a dolgozó népet szol­gálják. annak az életét és vagyonát védik ellenszolgál­tatás nélkül, kötelességsze- rűen. Ezt teszik fél évszá­zada a pélyiek is. De még hány, meg hány ezer ön­kéntes tűzoltó teszi ezt az ország egész területén. Szinte hihetetlen, hogy az ilyen községi és üzemi ön­kéntes tűzoltók milyen oda­adással dolgoznak a tűzvé­delem érdekében. S ami talán a legörvendetesebb, hogy nagyon sok közöttük a fiatal és a diák, sőt igen sok helyen vannak leány- csapatok is. Az ilyen önkéntesek gya­korta eredményesen avat­koznak be egy-egy tűzeset­nél elsőként, nagy segítséget tudnak nyújtani a megérke­ző — és jól felszerelt — állami tűzoltóságnak. Sok esetben alig felmérhető nagyságú értékeket mente­nek meg a népgazdaságnak — szoros együttműködéssel — az állami és önkéntes tűzoltók. Dávid József Gyöngyös RUBIO KOSSUTH 8.30 Lányok, asszonyok. 8.55 4x4. 10.05 A vigadó története. 10.49 Hires tör­ténetek — nagy egyénisé­gek. 12.20 Zenei anyanyel­vűnk. 12.30 Magyarán szól­va... 12.45 Jacqueline du Pré gordonkázik. 13.58 Aláírások. 14.00 Opera­áriák. 14.30 Az idei eszten­dő gazdálkodásának tanul­ságai, tapasztalatai, 15.05 Üj zenei újság. 15.45 Operettdalok. 16.00 168 Óra. 17.30 Mozart kamara­zenéjéből. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18,40 Mi a titka? 19.40 Népi zene. 20.25 Rossini: Hamupi­pőke. 23.08 Kamarazene PETŐFI 8.38 Könnyűzene 9.30 Hogy tetszik lenni? 10.33 Válaszolunk hallgatóink­nak. 10.48 Boccacció (Ope­rett). 11.40 Fiataloknak! 12.33 Jó ebédhez szól a nó­ta. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Harminc perc rock. 14.35 Orvosi tanácsok. 14.40 A kék hó balladáié 15.00 Népdalok. néptán­cok. 15.32 A második bak- ter (Mesejáték). 16.33 öt­órai tea. 17.30 Lelátó. 18.33 Közkívánatra! 19.20 San­zonszemle. 20.38 A Magyar Rádió Karinthy-Színpade 21.35 Magnóról — magnó­ra. 22.20 Népi zene 23.10 Slágermúzeum. SZOLNOK 17.00-től 18.30-ig. MISKOLC 17.30 Hírek, időjárás — Zenés hétvége Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — 18.00 Észak-magyaror­szági krónika. — Az ünne­pi szolgáltatásokról Mis­kolcon. — A miskolci Szűcs Ktsz exporttervei. — Epül-e óvoda Harsányban? — 18.15 Szombat este — Zenés magazin. Szerkeszti: Antal Magda és Nagy Ist­ván. — Lap- és műsorelő- zetes... TEJ 9.00 Tévétorna. 9.05 Nyugalmunk érdekében. 9.35 Mindenki közleke­dik. .. 9.50 A maffia pa­rancsára (Olasz film). 11.30 Malom. 14.05 Kántor, 15.10 Csak gyerekeknek! 15.40 Műsorainkat ajánljuk. 16.15 Hétvégén a hétköz­napokról. 17.05 „Hogy ná­lam különb legyen.., ” 17.35 Főzőcske — de oko­san! 18.10 Mozgó Világ. 18.55 Egymillió fontos hangjegy. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Gusztáv nem felejt (Ma­gyar fihh). 20.05 A törvény- sértő seriff (Amerikai film). 21.35 Egy nyári nap percei Győrött. 22.05 Tv- híradó 3. 22.15 A francia nő és a szerelem (Francia film). 2. MŰSOR 16.55 Most mutasd meg! 17.25 Váratlan utqzás. 18.45 Játsszunk musicalt! 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Shakespeare: Sok hűhó semmiért (Vígjáték két részben). Közben: Tv­hiradó 2. 1978. december S3,, ézombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents