Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

■r őnytif ci mához ős a holnaphoz % mezőgazdaság szocialista átszervezése előtt az ország keresőképes lakosságának hetven százaléka a mezőaaz- daságban talált munkaalkalmat. Ma 17—18 százalék az itt dolgozók .aránya. Az idei év elején a mezőgazdasági termelőszövetkezetek félmilliónyi munkaképes tagjának egyharmada volt harminc éven aluli. A szövetkezetek aktív dolgozóinak tehát csaknem fele már abból a nemm zedékből került ki, amelynek lényegében ismeretlen a hajdani paraszti munka, nem kötődik a földhöz, és soha. sem gazdálkodott egyénileg. Megyénk 54 termelőszövet­kezetében a dolgozók száma 25 425 fő, és ennek 22,4 szá­zaléka, 5131 a fiatal. Az elmúlt két évben — döntően a, visszaáramlás miatt — három százalékkal emelkedett számarányuk. 1977-ben 316 fiatal kért és vállalt munkát — elsősorban tagként — a szövetkezetekben, és a jelek azt mutatják, hogy ez a tendencia növekszik. Hapirenden: az ifjúságpolitikai határozat megyei végrehajtása Javult a fiatalság helyzete Á megyei párt-végrehajtó­bizottság legutóbbi ülésén megtárgyalta a Heves me. gyei Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetek Területi Szö­vetsége jelentését — amelyet Tóth Mihály, a végrehajtó bizottság tagja, a szövetség elnöke terjesztett az ülés elé — az MSZMP KB 1970. február 18—19-i ifjúságpoli­tikai határozata végrehajtó, sának helyzetéről megyénk mezőgazdasági termelőszö­vetkezeteiben. Mint ahogy a végrehajtó bizottság megállapította, me­gyénk termelőszövetkezetei jelentős eredményeket értek el az ifjúságpolitikai hatá­rozat végrehajtásában. A termelőszövetkezetek többsé­gében a javuló gazdasági kö­rülmények. a fiatalok meg­ítélésében bekövetkezett egészséges szemléletválto­zás, az aktív részvétel a gaz­dasági célkitűzések megvaló­sulásában. a társadalmi fe­lelősség fokozódása — és még sorolhatnánk — együt­tesen segítették elő, hogy az ifjúsággal való foglalkozás, törődés a mindennapi teen­dők szerves részévé vált. Ez eredményezte, hogy a kés. Heti nehézségeken túljutva, 7 Mit ígérhetnek szövetkeze- I „eink és mit várhatnak a fiatalok a szövetkezetéktől? Az kétségtelen, hogy a fia­talság éppen érdeklődése, vonzalma alapján ott vállal szívesebben munkát, ahol gépekkel, korszerű technikád val és megfelelő körűimé. I nyék között dolgozhat, és jól j is kereshet. A technika te- 1 hát egyrészt mentesíti az a embert a nehéz, fáradságos i fizikai munkától, sok muri- V T káskezet pótol, és ugyanak- E f kor vonzza is a fiatalokat. E I Ezért is fontos nélkülözhe- 'f tetten előfeltétele a sikeres £ nemzedékváltásnak, a fiata- ? lók munkavállalásának az, £ hogy a tsz-ekben tovább f korszerűsödjék a termelés, javuljanak a munka- és élet- körülmények, a szociális el­látottság pedig megközelítse az ipari színvonalat örvendetes — mint ahogv a végrehajtó bizottság meg­állapította — hogy az el­telt években tsz-einkben is sokat javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei, de tény az is, hogy még mindig elmaradnak az ipari üzemek által nyújtott lehe­tőségektől. Az itt dolgozó fiatalok igényeiv&Jk kielégí­tése csak fokozatosan, a szö­vetkezetek általános fejlő- désével együtt valósulhat meg. Megyénk szövetkeze- j teiben a fiatalok munkájá­nak jelentősége meghaladja számarányukat, mivel a ter­melés, a gazdálkodás olvan fontos területein helyezked­nek el mint a gépesítés a . szakvezetés és az admi- j nisztráció. A közös gazda- ! sásokban dolgozó fiatalok közül jelentős — 32,9 száza­lék — az alkalmazottak aránya. Részben erre vezet­hető vissza, hogy a fiatalok nem a számarányuknak megfelelően vesznek részt a iga-vezetőségek és -testüle­tek munkájában. A vezető­ségekben mindössze 10,6. a „ htarrffrrigofcfaaB U százaléka szövetkezeteinkben színvona­lasabb ifjúságpolitikai mun­ka van kibontakozóban. Az élet rendje> hogy az egyik generáció felváltja a másikat. így volt ez a múlt­ban, így van ez ma is. A jelenlegi termelőszövetkezeti nemzedékváltás meghatározó sajátossága az. hogy gyöke­resen új gazdasági és társa­dalmi körülmények között megy végbe. A régi falu nincs többé, a szegényebb és a gazdagabb parasztok, a napszámosok, a cselédek és a földesurak világa már csak az idősebbek emlékeiben él. A ma fiataljai nem ismerik a társadalmi lenézettség, az elnyomottság, a gazdasági bizonytalanság a krónikus falusi munkanélküliség nyo­masztó érzéseit, és annak keserű következményeit. Sokféle életpálya, munkaal­kalom közül választhatnak a mai falusi fiatalok. Mások a körülmények és mások a fiatalok igényei is. Termé­szetes, hogy számba veszik a tanulás lehetőségeit, a kö- lünféle kínálkozó ipari, me­zőgazdasági. kereskedelmi foglalkozások, a városi, a fa_ lusi' ' munkahelyek előnyeit, hátrányait, és ezeket mérle­gelve döntenek. harminc éven aluliak aránya. Több erőfeszítés az időseb­bek részéről, több megértés a fiataloktól szükséges ah- hoz. hogy fokozatosan elér- jék: minél többen, valameny nyien vállalják a tagsági viszonnyal járó kötelezettsé­geket és jogokat, hogy mi­előbb a szövetkezet kollek­— A nagy értékű gépeket, a szalmát, a szénát mindig fedél alá teszik... (Fotó : Szabó Sándor) R eggelente kismotorral jár át szülőfalujából, Szűcsiből a szomszédos Gyöngyöspatára dolgozni. Amikor három esztendővel ezelőtt kézbe vette diplomá­ját a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem gyöngyösi főis­kolai karán, nem akart messzire kerülni családjától, így hazament és a Mátrai Egyesült Termelőszövetke­zetben talált munkát. A nö­vényvédelem szervezésével, a szőlők, a szántók, a lege­lők védelmével bízták meg. Tóth Mihály nem bánta meg, hogy ezt választotta, hiszen Gyöngyöspatán a he­likoptertől a földi gépekig jól szervezett a növényvéde­lem. LzA - 4 fiaMem&erí tiv tulajdonosainak, gazdái­nak érezzék magukat. Ehhez a biztonságos, jó kereset mel­lett az is szükséges, hogy Javult a fiatalok helyzete és aránya, valamint szerepe a szövetkezetek szakvezeté­sében. Az egyetemet, főis­kolát végzettek száma 1975- höz képest 12, a középisko­lát végzetteké 34, a szak­munkásoké 29 százalékkal nőtt. A fiatalok iskolai vég­zettsége pia jóval magasabb az alapítókénál, akik annak idején létrehozták a szövet­kezetei. Évről évre emelke­dik a társadalmi ösztöndí­jas tanulók száma. Az ösz­töndíjra kifizetett összeg 1977-ben 441 ezer, 1978-ban pedig 480 ezer forint volt, amelyet 25 felsőfokú, 17 kö­zépfokú és száz szakmunkás- intézményben tanuló fiatal kapott. Ebben az évben az ifjúságpolitikai alapösztön­díj keretéhez Andornaktá- lya, Bélapátfalva, Karácsond, Heves, Hort, GyÖngyössoly- mos szövetkezetei 43 ezer fo­rinttal járultak hozzá. Segítik a szövetkezetek a fiatal szakemberek letelepe­dését is. Egyrészt lakást biz­tosítanak, — a tsz szolgálati lakások 40 százalékában fia­tal házasok élnek —, más­részt a lakásépítéshez is ad­nak anyagi támogatást. 1977- ben és 1978-ban több mint ötmillió forinttal járultak hozzá a fiatalok lakásépité~ séhez. A fiatal tsz-tagok a mai magyar faluban másképpen élnek, másként dolgoznak, mint régebben a szüleik. Többségük modern, új há­zakban él és szabad idejé­ben szívesen szórakozik, ta­nul, vagy éppen sportol. Az üzemi konyha, a munkahelyi öltöző, a fürdő ma már a tsz-ekben is egyre erősödő követelmény. Régen a kugH és á kocs­ma volt a „kulturális, és szó­rakozási” lehetőség. Ma ^ a tsz-ek többsége — például Tarnamérán, Szajlán, Eger­ben, Gyöngyöspatán, Erdő­telken, Hevesen, Kálban, — sportszakosztályt működtet Anyagilag támogatják a köz­ségi művelődési intézménye­ket, az ifjúsági klubokat. Kál, Eger, Hatvan, Gyön­gyöspata, Tornáméra, Aba- sár, Füzesabony, Visonta szövetkezetei együttműködé­si megállapodás alapján ve-' szik igénybe az oktatási, mű­velődési intézmények szol­gáltatásait, tagjaik művelő­dési, oktatási színvonalának javítására. A fiatalok szive­azonban nemcsak mint nö­vényvédőt ismerik, hanem világot járt szakemberként is emlegetik. Nemrég jött ugyanis haza az Amerikai Egyesült Államokból, ahol közel egy esztendőn át far­mokon dolgozott. Még ma is gyakran szóba kerül az amerikai út egy- egy epizódja, vélemények a látottakról, a tapasztalatok­ról. Tóth Mihály így beszél erről : — Tavaly májusban a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem szervezte ezt a szakmai tapasztalatcserét. A meghir­detett pályázat után innen Gyöngyöspatáról a szövet­kezet vezetősége engem ja­vasolt és augusztusban meg­kaptam a választ, hogy elfo­gadták a jelentkezésemet, mehetek. Főleg szarvasmar­ha-tenyésztő, kertészettel, foglalkozó valamint külön­böző mezőgazdasági szolgál­tatást végző farmokon he­lyeztek el bennünket Ame­rika nyolc államában. Elő­ször a Mississippitől keletre, Michigan államban kerültem Frankenmith városától egy közeli farmra, amely családi gazdaság volt és szarvas­marha-tenyésztéssel, illetve tejtermeléssel foglalkoztáik. Az Amerikában levő farmok csaknem 90 százaléka ilyen, abql a caaíadtagok' -ás dafe lássák, tapasztalták: valóban a tagok döntenek a legfon­tosabb ügyekben, hogy szá­mit a szavuk, a véleményük. sen vesznek részt —• Htewe- sen, Ecséden, Komlóm — a népi táncegyüttesek, nép­dalkórusok munkájában, őr­zik, ápolják, szórakozva to­vább éltetik a helyi hagyo­mányokat. 1977—78-ban 933 fiatal üdült és 554 utazott kül­földre a szövetkezetek anya­gi támogatásával. Több he­lyen pályaművek írására, helyi kiállításokra ösztönzik a fiatalokat, ezzel is lehető­séget nyújtva képességeik kibontakoztatásához. A szövetkezetekben a har­minc éven aluli fiatalok 29 százaléka dolgozik szocialis­ta brigádokban. A közösségi életre, a munkára, a szocia­lista életmódra történő ne­velés szempontjából nagy je­lentőségű ez a tevékenysé­gük — amelyet ahol lehető­ség van rá, fokozni érdemes és kell —, mint ahogy ezt szolgálja a sok szakmai, po­litikai, kulturális és sportve­télkedő is. Az új ifjúságpo­litikai határozatok végrehaj­tása során a fiataloknak a társadalmi életbe való bevo­nása, anyagi és kulturális tá­mogatása mellett fontosnak tartják a szövetkezetek az erkölcsi elismerést is: 1975— 7 8-ban 803 harminc éven aluli részesült kitüntetésben. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy az erős, gazdag szövetkezetekben — mert többet tudnak adni és segíteni — elegendő, néha a kelleténél is több fiatal je­lentkezik felvételre, kér munkát. Ugyanakkor azon­ban a kedvezőtlen adottságú, alacsony színvonalon gazdál­kodó szövetkezeteket a fia­talok elkerülik. Megyénkben a szövetkezetek csaknem egy­harmada kedvezőtlen termő­helyi adottságú. Ezekben a gazdaságokban kevés a fia­tal szakember, a szakmun­kás, sőt jelentősen csökken az aktív dolgozók száma is. Különösen az állattenyész­tési főágazatban kevés a szakember, de hiány van jog­tanácsosból, közgazdászból és belső ellenőrökből is. Ez is arra hívja fel a figyelmet, hogy a nehéz körülmények között gazdálkodó nagyüze­mi társas gazdaságokban is nagyobb gondot kell fordíta­ni, több lehetőséget kell te­remteni a munkakörülmé­nyek, a szociális gondoskodás javítására, hogy a szakkép­zett fiatalok ne kerüljék el goznak. A telep nem volt a legkorszerűbb, kötött tartásű tenyészettel, 80—90 fejőste­hénnel foglalkoztak. Sínen mozgatható csilléből villá­val, kézierővel végezték a takarmányadagolást, a fejést pedig sajtárral. Az 52 éves farmer jól értett szakmájá­hoz és kemény fegyelmet követelt ! Naponta reggel 5 órakor keltem és a második hónaptól kezdve, ottlétem alatt rendszeresen én fejtem a teheneket. A farmer köz­ben új istállót is épített, már korszerűbbet mint a ré­gi, 120 férőhelyes, kötetlen tartásra alkalmas, etetőasz­talos istállót. Ebben is köz­reműködtem. A gazdasághoz 250 hektár földterület tar­tozott, ahol cukorrépát, ku­koricát és szóját termeltek. A betakarításban én is részt vettem. Érdekes volt, hogy a cukorrepa-begyűjtéséhez a hazaitól eltérő technoló­giát alkalmaztak. A korsze­rű, úgynevezett gumilapá- tokkal felszerelt kombájn, ami ott járt a sorokban, nem fejelte le a répát, ha­nem csak a leveleket verte le. A fejelést a cukorgyár­ban végzik el utólag, így a feldolgozásra váró répa job­ban eltartható, és kisebb a veszteség. Ezen a farmen a termeléshez főleg John ■DeeBer^ánanr-ti alkaimaatati. őket, Megéri ezt és nemcsak a jövő, a jelen is megköve­teli, hogy így legyen. Nagy a szerepe a KISZ-nek A KISZ-szervezeteknek, te­vékenységüknek rendkívül nagy a szerepük és jelentő­ségük a termelőszövetkeze­tekben is. Eddig 42 szövet­kezetben alakult meg az if­júsági szövetség alapszerve- zete. S mindjárt hozzátehet­jük: azokon a helyeken, ahol a párt- és a gazdaságvezetés kellően támogatja a KISZ te­vékenységét, élénk, széles körű mozgalmi élet bontako­zott ki. Így van ez Hevesen, Tarnamérán, Hatvanban, Horion és még néhány he­lyen, a szövetkezetek egy je­lentős részében azonban a szervezeti élet még nem fe­lel meg a követelményeknek. Összességében a KISZ szer­vezettsége a szövetkezetek­ben mindössze 28 százalékos. Ez bizony kevés, még ha ez az arány országosan az elsők között is van. Ezért is hang­súlyozta a végrehajtó bizott­ság: a pártbizottságoknak, az alpszervezeteknek, a KISZ- szervezeteknek és a tsz-szö- vetségnek is fokozottabban kell segíteniük a KISZ szer­vező tevékenységét, jogainak érvényesítését, a fiatalok ér­dekvédelmét és szervezett­ségét. Sok és fontos lépés történt azért, hogy a szövetkezetek­ben élő és dolgozó fiatalok jól érezzék magukat, megta­lálják számításukat nemcsak ma, hanem holnap is. Két­ségtelen, hogy amióta a szö­vetkezetek megszilárdultak, amióta és ahol javult a gaz­dálkodásuk es biztonságos megélhetést tudnak nyújtani az itt dolgozóknak, azóta kedvezően változott meg a róluk alkotott vélemény a fiatalok között is. Követke­zetes és sokirányú rhutika. intézkedés eredményeként sók minden történt azért, hogy a tsz-tagok helyzete megyénkben a fiataloknak is elfogadható jelent és biztató perspektívát ígérjen. Mindez világosan mutatja a ma és ai holnap követelményeit, és egyben iránytű is ahhoz, hogy miképpen lehet és kell gon­doskodni a mind korszerűb­ben gazdálkodó tsz-ek és tagságuk jövőt formáló ter­vei megvalósításáról, és egy­re inkább megvalósítóiról — a fiatalokról is. Papp János melyből itthon is találni, ná­lunk Gyongyöspatán is. Tóth Mihály az idén áp­rilisig volt ezen a farmon, aztán átkerült Illinois ál­lamba, Chilelnegotól száz kilométerre, a Wanhonda nevű településre. Ott egy modern szarvasmarhatelep­re ment dolgozni. — A farmon 120, nálunk is jól ismert Holstein-Friz fejőstehén-állomány1 volt — folytatja a fiatal szakember. — Az istálló egyszerű, fa­szerkezetes elemekből ké­szült, oldalait pedig mű­anyag lapokból építették. A fejést csővezetékes rendsze­rű, Laval-típusú géppel vé­gezték és mindenütt nagy volt a tisztaság! Itt már va­lamivel könnyebb volt a munkánk, mint előtte. A farmertől tejet és tojást kaptunk a társammal, vi­szont főzni magunknak kel­lett. A farmer és családtag­jai nem dolgoztak, hanem állandó alkalmazottakat, tar­tottak, ezek végeztéik a munkát. A gazdasághoz 600 hektár földterület is tarto­zott. Mielőtt hazaindultunk volna Magyarországra, még többfelé jártunk az Egye­sült Államokban. így lehető­ség nyílt arm, hogy bepil­lantsunk a legmodernebb agrotechnikába és lássunk kísérleti gazdaságokat is. Mindenütt anenÿhfeblpp n. __ n lffifíip soMfeMi őszi! Tiszthelyettesnek jelent; kezhetnek a saakmukásképző intézetek tanulói, a Honvé­delmi Minisztérium azok je­lentkezését várja, akik von­zódnak a katonai életpálya és tiszthelyettesi hivatás iránt, vállalják, hogy a szak. munkásképesités megszerzése után elvégzik a tiszthelyet le­si iskolát, majd a Magyar Néphadseregben tiszthelyet-; testként szolgálatot teljesíte­nek. A jelentkezés feltételen magyar állampolgárság, bűné tetlen és feddhetetlen élőé élet, erkölcsi-politikai meg. bízhatóság, egészségi alkalé másság, az előírt tantárgyaké ból — magyar, matematika és mértan, fizika, kémia, tör­ténelem, valamint gyakorlati tárgyak — legalább jó (4-cs) tanulmányi eredmény. Szűké séges a szülő vagy a gondvié selő beleegyezése is. Az ösztöndíj elnyerésére a gépszerelő, a szerszámkészíé tő, a villanyszerelő, a mechaé nikai műszerész, a távközlésé technikai-hálózatszerelő, és a gépi forgácsoló szakmákban tanulók pályázhatnak a meg­felelő jelentkezési lap kitölé tésével. A jelentkezési lapot à szakmunkásképző iskolákban és a megyei hadkiegészítési és. területvédelmi parancs­nokságokon lehet beszerezni,' Mellékelni kell: saját kezűé leg írt önéletrajzot, erkölcsi bizonyítványt, s a tanulmáé nyi eredményt bizonyító oké mányt. A honvédségi ösztöndíjáé sok — tiszthelyettesi iskola hallgatói állományba vételüé kig — havonként 250—SÍK) forint összegű társadalmi ösztöndíjban, és a szakmai kategóriától, az évfolyamtól^ valamint az általános tanúié mányi eredménytől függően, a. szakmunkásvizsga letételéé ig tanulmányi ösztöndíjban! és ösztöndíj-kiegészítésben részesülnek. A tiszthelyettesképzés időé tartama egy év. A hallgatók tanulmányaid befejezése után hivatásos tiszthelyettesi állományba kerülnek, és a néphadsereg csapatainál képzettségüknek, képességeiknek megfelelő be­osztást kapnak. A szakmunkásképző hitéé zetek első és második évfo­lyamán tanulók az oktatási év időtartama alatt, a har­madikos tanulók pedig 1979J január 31-ig pályázhatnak! hogy a nagy értékű gépeket,' a szalmát, a takairmányozásé na szánt szénát fedél alá te-’ szik és ezzel megóvják ab időjárás káros 'hatásától,1 Szinte valamennyi fiairmon,' ahol csak jártunk, .jól hasz­nosítják a mellékterméke-’ két, főleg a kukoricaszára t,’ ami itthon még nem annyi-' ra jellemző. Nehéz volt az a néhány hónap, amit kinn töltöttem, távol a családtól,1 sokszor kemény fizikai mun­kát végeztem. Sok mindent láttam, és szakmai tapaszta­latokkal gazdagodtam, meJ lyeket itthon a további munkámhoz jól tudok hasz­nosítani. Tulajdonképpen á mi csoportunk volt az első, amely az Egyesült Államoké ban farmokon dolgozott, így azit hiszem ezzel kicsi t út tóé ró munkát is vállattunk,' Tóth Mihályt, miután viszé szálért az Egyesült Államoké ból, ismét megbízták a nö-' vényvedelem szervezésével Gyöngyospatám, Most újabb feladatta Vesző 1, négyhőnaé dós intenzív angol nyelvtané folyamon gasdagítjá majd eddig saeraett tudását, •lövőire pedig Kecskemétre jelentkezik a főiskolára, mert mielőbb növényvédő üzemmérnök szeretne lennij Mentusz Károly * £908. dsösaäa® JSk -ya&aaaaá} Mit várhatnak és kaphatnak a fiatalok? Farmokon dolgozott

Next

/
Thumbnails
Contents