Népújság, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-17 / 297. szám

II miniszter Is megdicsérte Jól halad! az egri kórház építése Bár különösebb csinnadrat­tát nem csináltak belőle, de már az indulásnál, a kezde­ténél nyíltan bevallották, /hogy bizonyításinak is szán­ják, presztízsnek is tekintik ennek a beruházásnak a megvalósítását. Reméljük nem kiabáljuk el, de az egri megyei kórház rekonst­rukciós munkálatait végző Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat dolgozói eddig minden tekintetben áll­ták szavukat Mi sem bi­zonyítja ezt jobban, mint­hogy a tervezettnél ma is előbbre tartanak a beruhá­zás megvalósításában, s kórházépítő munkájukat a közelmúltban maga az épí­tés- és városfejlesztési mi­niszter is megdicsérte. Üj szemlélet! Üj techno­lógia! Röviden talán így lehetne summázná az építők sikereit, Róluk — nélkUIUk Munkában a HÂÊV dolgozói: Rakamazi Zoltán* Juhász Ist ván és Mező László is azt szeretné, ha határidő előtt befe. jezhetnék munkájukat. (Fotó: Perl Márton eredményeit. És hogy mit kell az új szemlélet, az új technológia alatt érteni? Vá­laszoljon a kérdésre a leg­illetékesebb. Rakusz József, a vállalati igazgatója. — Ami a szemléletet ille­ti: végre a gyakorlatban is sikerült megvalósítanunk, hogy ma már csak arra vál­lalkozunk, amire képesek vagyunk. Erre a kórházra rendkívül nagy szüksége van a városnak, a megyének. Számunkra ezért ez az épít­kezés jóval többet jelent egy üzleti vállalkozásinál. — És az új, az úgyneve­zett HÜNNEBECK-technoló- gin? — Lényege az, hogy egy­részt húsz négyzetméteres alaDterületű födémekből sze­relhetjük össze a létesítmény fal- és tetőszerkezetét, más­részt ezeket az elemeket nem kell vakolni sem. Ez a technológia tehát a korábbi­nál jóval korszerűbb, és Molnár István brigádvezető és Farkas Károly, a Csőszerelő­ipari Vállalat dolgozói az utolsó ellenőrzéseket végzik az üzempróbák előtt álló kazánházban. fűtése lesz az új létesít­ményeknek. Ez a tervmódo­sítás igen sok és plusz mun­kát igényelt. Szerencsére többségén már túlvagyunk és 1979. első napjaiban a próbaüzemelést elkezdjük. — Az építők részéről nincs tehát akadálya a be­ruházás határidőre történő átadásának? — Bár gondjaink, problé­máink vannak — kapcsoló­dott újra a beszélgetésbe a vállalat igazgatója —, de összességében jól haladunk, s bízunk benne, hogy időre elkészülünk és munkánk mi­nősége is megfelel a köve­telményeknek. — Mikor kezdik el a má­sodik ütem építését? — A bőség zavarának egy furcsa esetével állunk szem­ben. Az eredeti tervektől el­térően ugyanis — a megye párt- és állami vezetőinek, valamint az érintett minisz­tériumok jóvoltából — a re­'TíonstrUkcio második ütemét, vagyis a nővérszállót, és a 170 ágyas második hotel - szárny építését a tervezett­nél is korábban kezdhetnénk el, mivel előteremtették a beruházáshoz szükséges anyagiakat' KM a és a K MSZ Évforduló^ ti Csaknem két hónapon át tartott az a vetélkedősoro­zat amelyet a Gyöngyösi járási KISZ-bizottság a KMP és a KIMSZ megalaku­lásának 60. évfordulója tisz­teletére szervezett A résztvevők nyolc elő­döntő során mérték össze tu­dásukat a két szervezetről. A legjobbak döntőjére pénteken délután került sor. A zsűri előtt — melynek elnöke Ma­joros János, a járási pártbi­zottság osztályvezetőbe volt — nyoíc KISZ esekből és úttö­rőkből álló 7—7 tagú csapat versenyzett Gyöngyösön. A fordulatos döntőn, ame­lyen a dóm oszlói tsz. Petőfi- . bánya, a Gagarin Hőerőmű Vállalat, az ,apci és horti MEZŐGÉP Vállalat, a 215 ös Selyvi Szakmunkásképző In­tézet, a Thorez Bányaüzem és a selypi cukorgyár fiatal­jai vettek részt, ezútta' a domoszlóiak, a Gagarin Hő. erőmű, illetve Thorez Bá­nyaüzem KISZ esei bizo- * a legjobbnak. A győztes csapáik tagjai vol­tak még a kisnánai, a gvön- gyösi VI-os és V. számú is­kola pajtásai is, _______ g yorsabban is lehet vele dolgozni. — Jelenleg hol tartanak-a beruházás-----megvalósítású— b an? — Ismeretes, — vette át a szót az igazgatótól Ungvá­ri Imre, a vállalat műszaki főosztályvezetője —, hogy az első ütemben a rendelőinté­zetet, egy 270 ágyas úgyne­vezett hotelszárnyat, — kór­házi osztályokat — valamint az éttermet, a kazánházat és a konyhát kell elkészíte­nünk. E feladatok megvaló­sítására szánt 326 millió fo­rintból 240 millió forint ér­tékű munka valósul meg ez év Végéig. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az építő­ipari jellegű kivitelezési munkálatok döntő többségét a tervezettnél korábban si­került befejezni. Igen szer­vezetten dolgoznak a gépe­ket, a technikai berendezé­seket szerelő alvállalkozóink is, így — legalábbis jelenleg — biztosítottnak látszik, hogy 1979. júliusáig az első ütem létesítménvei átadásra kerülhetnek. Valószínű, hogy a rendelőt már májusban készre jelentjük. — A program szerint ezekben a napokban kellett volna megkezdeniük a ka­zánház próbáikem elését. Mi­ért nem került rá a sor? — Mert menetközben mó­dosították a terveket. Egve- lőre nem gáz-, hanem olaj­— S mért csak kezdhet­nék? — Azért, mert a leendő nővérszálló helyén ugyan már leszanálták az épülete­ket. de a szálló tervét a mai napig sem kaptuk meg a Heves megyei Tanácsi Ter­vező Vállalattól. A tervező­ket sem lehet azonban el­marasztalni. A he'”zet ugyanis az, hogy a szóban forgó épület földszintjén üz­leteket akartak építeni. A tervezők munkához láttak aztán' nemsokára arról érte­sültek, hogy az üzletet énítg vállalatok elálltak terveik­től. Mint eddig, úgy ezután is kiemelt munkának tekintjük ezt az építkezést. Raitunk kívül azonban egy tucatnál is több vállalat dolgozik a beruházáson, ígv tőlük, a társ- és az alvállalkozóktól is függ, hogy végül sikerül-e majd az egész beruházást határidőre elkészíteni. Koós József Husaonegynéhány ember jutott el ahhoz a következ­tetéshez Gyöngyösön, hogy nekik most aztán fel is út, le is út, mehetnek amerre akarnak, 1979. január 15-től megszüntetik a munkahe­lyüket. És erről senki egy szót sem szólt — hivatalosan. Ha a különböző felelős be­osztásban levő vezetőket megkérdezték, igaz-e a rém­hír. vagy csak sejtelmes mosolygást kaptak válaszul, vagy hümmögetést, vagy egy olyan megjegyzést, hogy őket senki nem hatalmazta fel arra, hogy ebben az ügy­ben bárkinek bármit mond­janak. Majd... csak ki kell várni és akkor. Ki tud ilyen körülmények között nyugodtan várni? « ■ * ■ Megszólalt a gyöngyösi szerkesztőség telefonja. — Nagyon kérjük, jöjjön át most, rögtön, ha tud, mert olyan hangulatban va­gyunk, hogy most ki kell pa­kolnunk mindent, különben nem is tudom, mi lesz ve­lünk. J Néma csendben várakozott a több mint húsz ember. Hallgatásuk drámai feszült­séget fejezett ki. Fegyelme­zetten, szó és moccanás nél­kül várták ki. amíg egyikük elmondott mindent. A fia­talasszony hangja remegett, az ujjai úgy mozogtak, mintha hárfahúrok lettek volna, a szája sarkában pe­dig ki-kiújult az apró rán- gás a mondatok közepén is, a lélegzetvétel szüneteiben is. Halkan, nagy önfegyelem­mel beszélt és fogalmazott. — Tessék ilyen körülmé­nyek között dolgozni, gon­doskodni otthon a családról, készülni a karácsonyi ünne­pekre és a vidám szilvesz­terre. A teremben rajztáblák és rajzasztalok álltak katonás rendben egymás mellett és -egymás mögött precíz sorok­ban. Előttük főként nők ül­tek. de néhány férfi is fel­tűnt a fiatal nők között. Komorak voltak és meg­nyúlt vonásúak, tekintetük­ben révedező bizonytalan­ság szürkéllett Megdöbbentő kép volt ez. A helyszín pedig Gyön­gyös. a SZÖVTERV gyön­gyösi részlege, amelynek be­járatánál ott látható a táb­la, rajta a felírás, hogy ez a tervezőcsoport a Pest me­gyei szervezethez tartozik. SUBI Következzenek időbeli sorrendben a krónikái hű­séggel rögzített események. Két nappal később. A Pest megyei vezető jött el Gyön­gyösre. — Kérem, nagyon sajná­lom. de nekem nincs felha­talmazásom arra, hogy a sajtónak nyilatkozzam eb­ben az ügyben. — Esetleg akkor magán­emberként. teljes diszkré­cióval csak annyit, hogy a folyosópletykák témája meg­felel-e a valóságnak? — Ezt sem mondhatom. A városi tanácsnál voltam, ott áz illetékes személlyel tárgyaltam. Karbantartó brigád keltene ÍJ*csbb szövetkezeti lakások épülnek Egerben Heves megye legnagyobb lakásszövetkezete' Eger déli részérí tevékenykedik. Az el­múlt öt évben több mint 600 új otthont építettek és adtak át, főleg fiataloknak. Az Egri Városi Munkás- és Ifjúsági Lakásépítő, Fenntartó Szövetkezet jelenleg csak­nem 850 két- és háromszobás lakás zavartalan ellátásáról, valamint fenntartásáról gon­doskodik. Mint Csörögi József elnök és Már Gábor műszaki veze­tő elmondta, a városi tanács­osai és a MESZÖV-vel együttműködve az V. ötéves terv hátralevő részében 290 lakást építenek. Jövőre a Fa­iskola, valamint a Grónay ut­cában 117 új lakás készül el. A tervidőszak utolsó évében pedig a Vörösmarty, a Szov- jelhadsereg és a Kolozsvári cd ban 63 család költözhet majd új lakásba. Az új otthonok tervezője és kivitelezője a Heves me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat, mellyel a szövetkezet már korábban középtávú együttműködési szerződést kötött. Az épületek, az úgy­nevezett PEVA-alagútzsalus technológiával készülnék. En- nek alkalmazásával az át­adási határidőt tartani tud­ják. A lakásszövetkezet jelenle­gi legnagyobb gondja a kar­bantartás. Egerben ugyanis nincs egyetlen szövetkezet, vagy vállalat, mellyel folya­matos szerződést köthetné­nek a különböző javításokra, A szövetkezet vezetői ezért azt javasolják, hogy az Eger­ben működő lakásszövetkeze­tek együtte-en hozzanak lét­re egy karbantartó brigádot, amely hosszabo távon meg­oldaná a javításokat Már akkor aas is eljutott Gyöngyösre a korábbi csa­tornákon át, hogy a vezér- igazgató készül a városba, tudni vélték, hogy a pártbi­zottságra érkezik majd. December 5., délután két óra. A városi pártbizottsá­gon megjelent a szövetkezeti tervezőiroda vezérigazgató­ja a partalap>szervezet tit­kárának kíséretében. Jelen volt ezen a megbeszélésen a városi tanács elnökhelyette­se is. Abban egyeztek meg, hogy december 8-án, délutón két órakor a vezérigazgató a gyöngyösi részleg dolgozói előtt megfelelő tájékoztatást ad a szóban forgó kérdések­ről. A megjelölt napion és idő­pontban a vezérigazgató kö­zölte a gyöngyösi tervezők­kel, hogy az irodát. úgy, ahogy van. a teljes létszám­mal átveszi a Gyöngyszöv Afész 1979. január 1-vel. Van-e valakinek kérdé­se? Néhány porcig úgy tet­szett. senkinek sem lesz kér­dése. Aztán lett. Nem is egy. Hurrá, akár egy valamire­való tanmesében: a legfiata­labb harmadik fiú legyőzi a gonosz sárkányt és boldog­ságot hoz mindenkinek. Ihaj, csuhaj dínom-dámom, hét országra, szóló vigada­lom, amíg meg nem halunk! Itt a vége. fuss el véle! Tulaj dőltképpen egyetlen őrá alatt megfordult a gyön­gyösi tervezőiroda több mint húsz dolgozójának a sorsa. Méghozzá ott. azon a tanácskozáson, amely a vá­rosi pártbizottságon folyt le. — Mi minden segítséget megadunk — jelentette ki a‘ pxártbizottság első titkára —, még úgy is, hogy megvizs­gáljuk, esetleg egy cégtábla kicserélésével meg lehet-e oldani ezt a kérdést. Annyira szépen hangzott ez a kijelentés, hogy a tár­gyaló partnerek nem is mertek rákérdezni : hogyan értsék, mi lehet a minden­kinek kedvező megoldás? Három nap kellett ahhoz, hogy a gond megszűnjék, de ez a három nap a fel­gyorsított gyöngyösi tárgya­lások napja volt. A helybe­liek keresték és találták meg a megoldást Persze, hogy a SZÖVTERV vezetői kapva kaptak rajta, köszön­ték is. ahogy illik, hiszen egy akkora gondtól szaba­dultak meg, amelyiknek kedvező megoldását még csak nem is sejtették. Ho­gyan tudtak volna több mint húsz embernek megnyugta­tó lehetőséget teremteni más munkahelyeken? Óvatosan tapogatóztak már gyöngyösi vállalatoknál is. beszéltek már a szövetkezetek megyei központjával is, de az álta­lános fogalmazásokon nem jutottak túl. Velük mintha csoda tör­tént volna. Pedig... ■ ■ ■ ■ Néhány megjegyzést el kell mondanunk. Tény az, hogy szeptember közepén már meghozták a döntést, különböző, nagyon is valós okok miatt a gyöngyösi ter­vezőirodát megszüntetik. El­hangzott ott egy konkrét időpont is: 1979. január 15. December elején az egyik vezető személy azzal a meg­bízatással érkezett Gyön­gyösre, hogy a városi ta­náccsal tárgyaljon a január 15-i időpont szellemében. Ekkor azonban már forrt a hangulat a gyöngyösi rajz­asztalok környékén. Futot­tak kétségbeesetten az érin­tettek, ahová tudtak. SOS- jajdulásuk meghökkenést és érdektelenséget váltott ki a hivatalos helyeken. — Tudják azt az elvtár­sak. hogy ebben a városban á tanács egyetértése nélkül sem. letelepíteni, sem felszá­molni nem lehet üzemet? A kérdés keményen kopö t p>ant. I — Miféle üzemi demokr&J, cia az, ahol dolgozók sorsú*, ról döntenek anélkül, hogy ezt megbeszélték volna aS érintett dolgozókkal? Ennek a kérdőjelnek iS hegye volt Esetünkben itt jutottunk el a dolgok lényegéhez. Min» den más csak velejárója, le­csapódása. következménye ennek, amit lehet magya- rázgatni. de indokolni align há józan érvekkeL a s s m Furcsa eset ez a gyöngyöd si. Mennyi, eddig még ki nem mondott kérdést súgall. De mennyi tanulságot is. — Tessék megmondani, vezérigazgató elvtárs, ha mi nem megyünk a városi párt- bizottsághoz segítségért, ml lett volna a további sor­sunk? J Lehet erre válaszolni? S Lehet. De az nagyon ke­mény tartást követel. Olyan nyíltságot, amit a következő szavak fejeztek volna ki: •— Bevalljuk, kedves kol­légák, hogy ezt a dolgot na­gyon elszúrtuk. Még csak mentséget sem találunk œ magatartásunkra. És hozzátehette volna megkönnyebbült sóhajjal, minden cinizmus nélkül, na­gyon emberségesen: — Szerencsére minden jó­ra fordult, de ebben ne­künk egy szemernyi érde­münk sincs. Ezek a nyílt szavak azon.-, ban nem hangzottak el. Igaz, itt-ott olvasni lehetett a mondatok között, ha valaki nagyon odafigyelt a vezér- igazgatóra azon a december 8-i tájékoztatón. Most megkérdezhetik: — A helyi pártszerveknek tehát az a feladatuk, hogu megakadályozzák valami szűk csoportérdek szolgálat tóban a szükségessé vált át­szervezéseket? Ugye milyen szépen meg- ideológizált kérdés? Egy egész brosúra szelleme csap ' ki belőle, méghozzá ősz- tólyharcos mezbe öltözve, Pedig... — Mi innen nem tudjuk eldönteni. hogy a SZÖV­TERV-nek milyen intézke­déseket kell megtennie a, gazdaságosság és a haté­konyság érdekében. Ha az átszervezés indokolt, azt végre kell hajtani. De úgy, hogy az utcára ne kerüljön senki, és úgy, hogy az érin­tettekkel, személy szerint, külön-külön szót értsenek. Ezek a megállapítások is elhangzottak a városi párt- bizottságon. Mondjuk azt is, nagyon természetesnek tartjuk, hogy ezek a szavak is elhangzottak. Bili Ismét, mint a mesében? három nap alatt megoldó­dott minden. Megoldódott? Rossz kifejezés. A város ve­zetői megkeresték a lehető legkedvezőbb megoldást. És ez a tény újból azt jel­zi, hogy a helyi párt- és tanácsi szerv felelősséggel él azzal a megbízatással, amellyel az emberek fel­ruházták őket. Egyetlen szó a hangsúlyos ebből a mondatból — fele­lősséggel. G. Molnár Ferenc I Műimül 1978. december 17., vásárosai

Next

/
Thumbnails
Contents