Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-15 / 269. szám
Az iskolák gazdái: a tanácsok »«illetőtől a halálig éle- te-ia minijén fontos állomásához közük van a tanácsoknak. a napi ügyes-bajos dolgainkról nem is beszélve. Sok más „kommunális ellátás" szervezésén kívül 8» ifjúság iskoláztatása is Fájuk hárul, Az 1B71. évi I. törvény megalkotása óta ugyancsak megnövekedtek idevá- gp feladataik, Hissen — az üzemi óvodákat, a gyakorlóiskolákat s néhány kisegítő jellegű Intézményt leszámít- VI *» az iskolák egyedül' gazdái a tanácsok lettek. Jogi szóval : iskolafenntartó hatáskört látnak el. J« gazdák a tanácsok Ab 41 helyzetet egyetlen szó jellemzi leginkább; az önállóság' A nevezetes Wies törvény ugyanis a helyi tanácsok kötelességévé teszi többek között — az alapfokú művelődési szükségleteket kielégítő intézmények, óvodák és általános iskolák létesítését és fenntartását is ük a már a középiskolákról való gondoskodás is tanácsi hatáskörbe tartozikHót esztendő telt el az új tanácstörvény életre hívása óta, s ennyi idő már elégségesnek látszik ahhoz, hogy megbízható véleményt mondhassunk a tanácsok és az iskolák kapcsolatának alakulásáról. Röviden azt állapíthatjuk meg az eltelt időszakról, hogy a tanácsok jó gazdának bizonyulnak, lelkiismeretesen törődnek a ^pndjaikra bízott oktatási intézményekkel. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy ezalatt mindvégig felhőtlen lett volna a tanácsok ég az iskolák viszonya, hogy ne lettek volna kisebbmagvobb súrlódások egyes tanácsok ég iskolák, kiváltképpen pedig egyes tanácselnökök és pedagógusok között. Oktatásügyünk nagy eredményei — például hogy a tízéves tankötelezettségen belül a gyerekeknek több mint 00 százaléka elvégzi az általános iskolát, és az Itt végzetteknek átlagosan 85 százaléka továbbtanul középfokú oktatási intézméJ, Húsz évvel ezelőtt csak a vén postás mondhatta volna meg az idegennek, hogy merre van a Gólyahfr utca. De d sem mondta, mert nem kérdezték tőle, Manapság persze egészen más a helyzet. A Oólyihír utca fogatom a városban. Felismerték nagyszerű fekvését, remek levegőjét, amelyet a délnyugati széljárásnak köszönhet, ‘Talajú ideális mindenfajta gyümölcsfának, dísznövénynek és zöldségnek, lankás felülete valósággal társszerzőül kínálkozik a kertépítő fantáziának, _ Rövidén szóivá csupa boldog telek- és háztulajdonos vaUhatta magát érdekeltnek a Gólyahír utca számos irigyelt előnyében. Közöttük is a Burján család a legboldogabb ezen a vasárnapon: végre kész a házuk. Oly sok hónap óta először honol ünnepi csend nagyszerű házuk környékén, Semmi kétség, métián büszkék, méltán elégedettek az új, egyemeletes ház tulajdonosai, A hág jobb kézről található, lia a varos felől érkezünk, OJÜ J.BÎ8. aovembw tá„ szeré» nyékben — elválaszthatatlanok a tanácsi irányítástól. Csupán összehasonlításképpen említjük meg, hogy 1938-ban a fiataloknak mindössze lg százaléka szerzett tanköteles korban a mai általános iskolának megfelelő végzettséget, s 17 százalékuk jutott be középiskolábaÓriásit fejlődött az iskolák felszereltsége is a felszabadulás után, leginkább az Utóbbi öt évben, amikor is 5?0 millió forint értékű tan- eszdvözzel, oktatógéppel gtb. gazdagodtak iskolain«. Ebben az oktatásügyi kormányzat támogatásún kjvíil igpn nagy része volt a tanácsok erőfeszítéseinek is, Most már eimonddatjuk. hogy rriipden magyar általános Iskolában ott vannak az alapvető audiovizuális és más technikai eszközök. Hozba- tünk péliját a pedagógusok életkörülményeinek javításával kapcsolatban is; a negyedik ötéves tervben 46Ô0 pedagóguslakás épült kedvezményes kölcsönnel, * ezalatt 80(1 új szolgálati lakást is építettek a tanácsok. Gyenge pont; az eilenőrzÉJ . Tennivaló persze mindig akad bőségesen a tanácsokon. Emelkedőben van újfa a gyermekiétszám, kopnak a régi iskolaépületek, eaeyt a tanácsoknak bővítésről, új iskolák építéséről kell gondoskodniuk. Az oktatás tárgyi felszereltségének fejlesztésén kívül az elkövetkező időben nagy figyebnet kell fordítani az iskolai nevelés tartalmi kérdezetve, iz megköveteli a művelődésügyi szakigazgatási dolgozók továbbképzését. Ma még az oktatásirányítási tanácsi tevékenységnek falun és városon egyaránt az ellenőrzés az egyik leggyengébb pontja. Még a nagyobb városokban is nehéz feladat jól fölkészült tanulmányi felügyelőt találni. A pedagógusokat nem vonzza a tanácsi munka, mivel az Iskolai lehetőségek sokkal kedvezőbbek tehát páros szám jelöli. Természetesen, a zománcozott számtábla már rajta van. Gólyahír utca 16- Maga az épület nemesen egyszerű. Any- nyiban tartózkodó, hogy néhány méternyire beljebb építették a többi ház vonalától, annyiban viszont feltűnő, hogy élénksárga örökvakolata messzire virít a földszintes házak sorából. Emeleti szintjéből tágas erkély ugrik előre, ennek mérethfl má*a a földszinti terasz, amelynek nincsen korlátja, de műkő virágtartók szegélyezik. Nagy méretű ablakok és kétszár- nyú erkélyajtók tagolják az utcai homlokzatot, s a külső szemlélő egy pillanatig sem kételkedhet abbnn, hogv az üvegtáblák mögött módos, tágas élet lehetséges, A fehér hajú öreg Burján szokatlannak érezte a semmittevést, de azért elviselte. Recsegő karosszékét az erkélyre állította, azon üldögélt, átadta csontos testét az önfeled tségnek, rriíg tekintete tüzetesen bejárta az erkélyről látható panorámát Szép idő volt, mondhatni a légkört viszonyok is vasárnapot tartottak, Az öreg kőműves egészen feledte, kik időznek mögötte a nagyszo- báb»n, Feledhette, hiszen nyugalom, biztonság, elégedettség simogatta * tarkóját odabéntről. annál, mint amit a tanácson nyújtani tudnak. Gond az is, Hogy a tanácsok és az iskolák érintkezésében gy ikrán sok az adminisztráció. a bürokratizmus, A feladatok azonban nem megoldha ot- lanok. Község vezatsk — pedagógusok Kulcskérdés a tanács és az iskola kapcsolatának alakulásában a pedagógusokhoz való viszony.’ Annak idején, amikor életbe lépett az új tanácstörvény, sok nevelő attól tartott, hogy a helyi tanács önállóságának kiszór If -".lésével egyenes arányban növekszik majd a pedagógusok kiszolgáltatottsága g községi vezetőknek. Mi tagadás, időnként előfordullak efféle visszaélések, a hely- ivei-közzel még ma is hal? lünk egy-egy kirívó esetről; akadnak még elhanyagolt iskolák az országban, avagy esetenként az elsietett iskolakörzetesítésnek is rossz visszhangja támad a lakosság közölt, de egészében véve a higgadtság, a jó viszony jellemző a tanácsok és az iskolák együttélésére. Egymásra vagyunk utalva. A tanításhoz szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése tanácsi feladat, az iskolára viszont a nevelő- munka vár, és ebben az iskola teljesen önálló. Nagyon ritkán fordul elő, hogy egy tanácselnök az iskola belső éleiébe próbálna beavatkozniAz együttműködésnek bártan fontos feltétele vaui a kölcsönös bizalom, a magas fokú szakmai-politikai tájékozottság és a- jó munkamegosztás. Ahol megvannak ezek a feltételek, ott a tanács nemcsak az iskolarenn- tartói munkában kiváló, hanem a lakosság egyéb szükségleteinek kielégítésében is elöljár. Az ilyen Helyeken az emberekkel való kaposola- tokban a hivatalnoki ridegség helyébe a törődés, a megértés, a figyelmesség lép. P, Kovács Imre — Kellene ide egy nép farkaskutya. Nem tudna szerezni, papa? Paula menyének sajátos hangja volt; vékony és mégis rekedt. Negyedszázad alatt sem tudta megszokni az öreg. Csak úgy, könnyelmű hanyagsággal válaszolt a nyitott erkélyajtón át: — Hiszen elférne, de minek. Hogy mindenkit meg- ugasson? Tűnődve nézelődött be az ajlórésen, türelmes pillantást vetve menyére, aki egy ócska bársonyfotel öblében horgolgatott valami teritőfé- lét, Fia, Dezső a másik fotelben élvezte a semmitevést, flegmán tömködte pipáját, és gyanakvó résenlétted san- dítgatett, horgoló feleségére. Egit, a Burján család diplomás büszkesége elhatárolta magát a vasárnapi lazsá- lóktól, Ferde rajzasztaléra tódult a íónv, s a mérnöknő karcsún, szépen, élénk Józansággal uralta különváló világát, Vonzódtak hozza a többiek, önkéntelen kíván. közással szállták meg lakását, mert valahogy az unalom is emelkedettebbé vált jelenlétében. Paula úgy beszélt, mintha érzelmes hajdani emlékekre gondolt volna. — Lánykoromban volt egy pompás farkaskutyánk- Rozsdaszürke, A szeme fölött fekete pontokkal, A háta is fekete volt, Dezsőt egyszer megharapta. Férje, a vaskos Dezső, morogva kapta kl a pipát a szájából. — Nem kell ide kutya, Inkább nuvlakat tenyésztünk, vagy selyemhernyót. Hálásan bólintott feléje apja Hz erkélyről. — Ügy van. Ördög vigye a kutyákat, Jó itt Üldögélni és elnézni messzire a salát házunkból. Tulajdonképp«» ma nihouüak meg c Wiser Pencso IvoleUov Aratónak című alkotása Bolgár grafikák Egerben Targovísté Heves testvérmegyéje Bulgáriában — sokoldalú kapcsolatokat tart fenn velünk- A testvéri viszony elmélyítésének egyik jelentős állomása ez a kiállítás a Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában. A grafika a képzőművészet egyik legérzékenyebb műfaja. Alkalmas arra. hogy egy rgj'dapon drámai szituációkat teremtsen, örökösen meg, elbeszéljen egy történelmi pillanatot, de arra is, hogy a lírát, az emberi érzéseket sűrítse feszes formákba, nagy láttató erővel tárja 8 néző elé. A targovistei művészek gyűjteményes kiállítása gazdag és sokrétű anyag. A sorozatokból kiemelt néhány kitűnő grafika pedig azt is jelzi, hogy ez a tárlat az életnek és a gondolatnak csak néhány gyújtópontját mutatja be, ahol a bolgár művészek a mondanivaló és a forma fontos részeit tárják a műélvező közönség elé, A kiállítás alaphangja komoly. Az egyes lapok végigmásfél év óta, Edítkém ,.. te se dolgozz. A mérnöknő iparkodott szelíd és illedelmes maradni. Mielőtt szólt volna gyennéd mosollyal lágyította meg közlendője keménységét. — Muszáj gürcölni. Még nagyon sokáig muszáj lesz. Ceruzát tartó kezével csak úgy mellékesen körbe mutatott a kopár szobában, amelynek újdonságát, imponáló tágasságát elcsúfította a gyér számú hitvány bútor, darab. A fehér hajú Burján Péter pontosan értette, miféle vonalat hagy maga után a levegőben rajzoló ceruza. Mégis úgy tett, mint aki gyanútlan. — Elmehettél volna Kar- astval a meccsre. Szó *e róla, Editnek soha nem esett nehezére együtt időznie tanár férjével. De ahelyett, hogy magyarázkodásba kezdett volna az eltérő vasárnapi program kényszerítő okáról, hogy tudniillik határidős maaáomun- kát kellett végeznie, a meccsre utalva megjegyezte szelíd iróniával: — Elmentem volna, de minek? Partjelzőnek? Vagy rágógumit árulni? — De furcsa vagy, kislányom — lepődött meg az öreg, de inkább együttérzőn, semmint sértődésre hajlamosán. — Bizony — sóhajtott aggodalmasan Paula, egyfolytában a horgolótű hegyére meredve kidülledő békaszemével, Pedig lenne miről beszélni A mérnöknő nem nézett rá, — Például a farkaskutyákról? Dezső, a vaskos alkatú kőfaragó gvaknvlnu kárörömmel ujjongott, Szerette, ha a két nő finoman csipkedte egymást. (Folytatjuk* szemlélése közben tapasztalja az ember. mekkora élmény lehetett a Irolgár népnek a fasiszta német csapatokkal szembeni ellenállás. Nemcsak arra gondolok itt,_ hogy két művész is, Sztoi- men Sztajev és Irina Sztoja- nova is megörökíti a jasztre- binoi harcot, az utóbbi művész éppen a nők nagy szerepét hangsúlyozva. Érezhetően a háború utáni, a második nemzedék vall itt a háború borzalmairól, a szabadságért folyó küzdelem tragikus napjairól, hónapjairól; nem egy lapon a riadt kisfiú. vagy kislány arca teremti meg a kesernyésen ható kontrasztot mindahhoz, amit a művész kifejez, elmond vonalaiban. Atanasz Vaszilev Ütközet címet viselő lapján a paté- tikus fogalmazás még a római sisakot viselő Marsot is megjelenteti. Ennek a gyötREINITZ BÉLA NEVE, ZENÉJE szorosan összefonódott Ady nevével és verseivel. (A közönség azt se vette tudomásul, a két zseni barátsága mindössze két évig tartott.) A századfordulón megteremtődő magyar kabaré egyik legeredetibb tehetsége éppen Ady verseinek megzenésítésével tűnt fel, bontakozott ki. indult útjára. Az 1908-ban megjelent második Ady-kötet — a Vér és arany — néhány versét zenósítette meg elsőül Rei- nltz Béla. Kompozíciói hűek a vers szelleméhez, A Nagy Endre kabaréban tartott bemutatók után valóságos Ady —Reinitz. divat virágzott ki, holott addig a kabaréban csak Ady-paródiakat adtak elő. Bölöni György Az igazi Ady című könyvében Így ir: „A „Három Holló" asztala néha valóságos Ady-szemi- náriummá alakult át, ahol Reinitz Béla az előadó. Az Ady-verseket nála senki jobban nem érti és nem magyarázza. Míg ő, a zeneszerző, eljutott odáig, hogy egy- egy vershez megkomponálja a muzsikát, nemcsak a vers zeneiségével kellett megbirkóznia, Hanem értelmével is. Megtörtént, hogy észbontó vita Indult meg valamelyik Ady-vers körül, mire Ady maga adta meg a kellő értelmezést. Reinitz Ady kezéből is kikapta a verset: — Maga nem érti ezt, uram! S ezzel rekedtes, bömbölő hangján ő kezdte a verset olvasni és magyarázni. ■. ” A bakfis Kabos Ilonka zongorája mellől, ahol Reinitz először játszatta el Atig dalait és éjjeli kávé házak szeparéi ha (zarándokló barátok köréből, már kint voltak g Reinitz-dalok Nagy Endre színpadának nagy Hő látomásnak az ellentétel« az ugyancsak tőle származó Remény is. amely a lehulló figurák, eltűnő hatalmasságok fölé, elébe állítja a to-, vabbélés igézetét, az anyát; a gyermekeket és azt u rügyet, amelynek minden ta-i vasszal ki kell hajtania. A zord és itt-ott a fenségességet elérő szenvadés- megjeienítésen túl a táj, a haza szeretet® kap művészi formát Rumen Szkoresov több lapja történelmi ihletésű; az Anyaföld című sorozata őszinte átélés, vallomás a hűségről, Több grafika a jelenről, a jelenben az emberi jelenlétről beszél. Inkább az emberi oldalát hangsúlyozza a mának, mint azt a látványos és mindenütt megjelenő technikai forradalmat, amelynek hatása alól nehezen vonjuk ki magunkat. Pencso Kolékov Aratónőis című lapja, vagy Marig Ned- Itova Jelenlét című kompozíciója bizonyít állításunk mellett. Nedkjova rajzán a figyelmeztető mutatóujj a háttérben ácsorgó mankós férfira mutat és ezzel mond többet az optimista jelen egyszerű ábrázolásánál. A líra viszonylag kisebb teret kapott ezen a kiállításon. Ivan B. Ivanov Családja, az anya, az apa és a köztük elhelyezkedő gyermek együttesével, az arcok, a tekintetek egymáBt nem néző szögbe fordításával ér el hatást' A tájképek ugyancsak benső-, séges lírából születtek. A munka poetikus, gzfnek- ben gazdag ábrázolását kapjuk nem egy lapon, így Pencso Kulekov Aratónők, Boriszlav Sztojev Vadászok — itt mintha görög vázafest- mények szolgáltak volna mintául —. Vaszil Zahyriev Málnaszedo nők, vagy Vészeién Sztajkovnak a megfeszített munka ritmusát adó Kendertilolds című munkájában. A kiállítás nemes élményt nyújt látogatójának. A testvériség érzésén túl jólesik tudni, hogy a bolgár művészek azonos hullámhosszon élnek és gondolkoznak, teremtenek a szépség apró mozaikjaiból új világot, és a világnak azt a bizonyos „égi mását", tehát művészetet. Farkas András nyilvánossága előtt ás kezdtek megszólalni a vidéki matinék koncertjein is.,, ” A közös vidéki sikerek után budapesti irodalmi estre készült Ady és Reinitz. De Ady időközben megismerkedett verseinek egy újabb zeneszerzőjével, a gazdag amatőrrel, Beretvás Hugóval, aki anyagi támogatást kínált az Ady-esthez. így tartották meg az első Ady-bemutatko- zást a budapesti közönség előtt — Reinitz nélkül. .,Mindannyian rosszall- tu a Adynak Reinitzcel szemben való baráti hűtlenségét — írja Bölöni. — A koncert készülődései alatt naponként hallottuk Reinitz kitöréseit. De megbocsátók voltunk Adyval," R rí ni te, a megcsalt barát, nem bocsátott meg és nem látta Adyt soha többé, de Ady verseiért továbbra is rajongott, s muzsikája még sokáig felzengett Ady sorainak ihletésére. Reinitz Béla nemcsak zeneszerző — éleslátású zeneJ kritikus, művészetpolitikus is volt. Politikai, művészi hitvallása mindig a haludó eszmék szolgálatába állította. Iáikban, az őszi rózsás forradalom napjaiban a zenei ügyek kormánybiztosává nevezik ki. A Tanácsköztársaság aú államosított színházak ügyét bízza Reinitzre. E tevékenységéért emigrációba kény-: szerül; Becsben, majd Németországban él. A náci hatalomátvétel után visszatért Magyarországra. Hivatalosan hűvös tartózkodás fogadta. De itt voltak a barátok, kiváló előadóművészek, akik újra műsorukra tűzték dalait, s Rei- nUz ismét fellépett, zongorázott, dalokat írt, Élete utolsó éveit a Szeretet Kórházban töltötte, itt is halt meg j 943-ban. K M. Száz éve született Reinitz Béla
