Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-14 / 268. szám

Hétfő esti külpolitikai kommentárunk: F Eles vita az FDP-kongresszuson Veszedelmes konfliktus Egy helyi háború korunkban mindig beláthatat­lan veszedelmekkel járhat, különösen akkor, ha olyan feszültségekkel terhes térségben robban ki, mint Afri­ka. A kontinens déli részén úgynevezett frontállamok sorakoznak, amelyek a két fajüldöző rendszerrel: Rhodesiával és a Dél-afrikai Köztársasággal szemben védelmezik a hazafias erőket, s közülük ki több, ki kevesebb támogatással járul hozzá a színes bőrűek jogos törekvéseinek sikeréhez. Most sajnálatos módon újabb front nyílt, ezúttal két független afrikai állam között. Uganda két héttel ezelőtt támadást intézett Tanzánia ellen, s a két or­szág azóta gyakorlatilag hadban áll egymással. Idi Amin ugandai elnök csapatai a Kagera folyóig nyo­multak előre, s a legfrissebb hírek szerint ebben a térségben ~ múlt hét végén kibontakozott a tanzá­niai erők ellentámadása. Meglehetősen homályos a fegyveres konfliktus háttere. Amin huzamosabb ideje azzal vádolta Nye- rere elnököt, hogy támogatja az 1971-es államcsíny­nyel megdöntött és azóta Tanzániában élő Milton Obote, s a köréje tömörült emigránsok tevékenysé­gét. Olyan hírek is érkeztek, hogy az ugandai csapa­tok csak abban az esetben kapnak parancsot a visz- szavonulásra, ha Tanzánia elismeri a szomszédos ál­lam kormányát, s ígéretet tesz, hogy nem intéz ellene támadást, valamint az emigránsok erre vonatkozó terveit, meghiúsítja. Vannak olyan források is, ame­lyek Amin offenzíváját Uganda belső problémáival magyarázzák, s arra a következtetésre jutnak, hogy a támadással Kampala saját gondjairól igyekszik a figyelmet elterelni. Nos, találgatásban nincs hiány. Mint a moszkvai Pravda vasárnapi kommentárja is rámutat: „Az ilyen fejlemények nem használnak sem a közvetlenül érin­tett feleknek, sem pedig általában az afrikai népek­nek.” Ellenkezőleg, egy fontos frontország — Tanzá­nia — helyzetét gyöngítik, éppen olyan időpontban, amikor a Smith-rezsim minden eddiginél hevesebb támadásokkal zaklatja a Zimbabwei Hazafias Front erőit. A konfliktusban színre léptek már a közvetítők is, bár a tárgyalások eddig nem jártak eredménnyel. Mindenekelőtt az Afrikai Egységszervezet igyekszik érvényt szerezni többször is határozatba foglalt ál­láspontjának, miszerint a kontinens államhatárai sérthetetlenek, s minden fajta erőszakos határkiigazí­tás súlyosan árt az ingatag afrikai béke ügyének. Sé- kou Touré guineai elnök is elküldte megbízottját Kampalába. Gyapay Dénes A Nyugatnémet Szabadde­mokrata Párt mairizi kong­resszusának második napján világossá vált, hogy az FDP súlyos belső válsággal küzd. A párt bal- és jobbszárnya valamennyi napirendi pont vi­táját az egymás elleni csatá­rozásra használta fel. Kong­resszusi megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a belviszálynak személyi kö­vetkezményei lesznek a leg­felső pártvezetésben. Hétfőn a foglalkoztatási tilalom részleges feloldásá­ról folyó vitában újból éle­sen összecsapott a párt jobb- és baloldala. A Genscher ve­zette jobbszárny a közhiva­talba jelentkezők eddigi „po­litikai lelkiismeretvizsgála- tának” szigorúbb módszerei­hez ragaszkodik a „demokra­tikus jogállam” védelmében. A balszárny képviselői vi­szont követelik, hogy csak rendkívül indokolt esetben vehessék a munkáltatók igénybe a nyugatnémet poli­tikai rendőrség adatait egy közhivatalra pályázó szemé­lyével kapcsolatban. A kongresszuson különös élességgel fogalmazódott meg a jelenlegi vezetéssel szem­ben az a vád, hogy a hata­lomban maradás kedvéért cserbenhagyja a liberális eszméket, a pártprogramot és napi kompromisszumok által jellemzett rövidlátó po­litikát folytat. A vita során Mainzban az a kép alakult ki, hogy az FDP híveinek többsége a párt számára csak a szociáldemokratákkal va­ló szövetséget tartja járható útnak. Heves harcok Tanzániában Egymásnak teljesen ellent­mondó jelentések érkeztek a hét végén a harcban álló két kelet-afrikai ország, Tan­zánia és Uganda fővárosá­ból. A tanzániai fővárosban, Dar Es Salaamban vasárnap bejelentették, hogy szombat éjjel nagy ellentámadást in­dítottak az ugandai erők ál­tal megszállt területek visz- szahódítására és vasárnap este az offenzíva folytatódá­sáról adtak hírt. Ezzel egy­idejűleg az ugandai rádió azt állította, hogy a tanzá­niai támadás — az ugandai fegyveres erők különösebb beavatkozása nélkül — ku­darcot vallott és véget ért. A tanzániai kormány egy magas rangú illetékese, va­sárnap közleményben tájé­koztatott az ellentámadásról. Kijelentette, hogy szombat éjjel heves harcok kezdőd­tek a szembenálló fegyveres erőket egymástól elválasztó Kagera folyó térségében, Tanzániá északnyugati ré­szén. A Kagera képezi az ugandaiak által megszállt térség déli határát. Dar Es Salaamban nem ismertették a csatározás kimenetelét, de vasárnap este megerősítet­ték, hogy a harcok tovább tartanak. Magyar — amerikai közgazdász­konferencia Magyar—amerikai közgaz­dász kerekasztal-konferen- ciát tartanak Budapesten november 14—18. között. A Kulturális Kapcsolatok In­tézete és az Amerikai Nem­zetközi Kutatási és Csereta­nács közötti együttműködés alapján már negvedik alka­lommal összehívott tanács­kozásra amerikai közgazdász' professzorok nyolctagú dele­gációja érkezett hétfőn Buda­pestre. A konferencián a magyar—amerikai gazdasági együttműködés kérdései mél- lett áttekintik azokat a té­maköröket is, amelyekben évek óta közös kutatásók folynak. Az egvüttműködés a nemzetközi közgazdaságtudo­mány területén is jelentős, hiszen olyan kérdéseket vi­tatnak meg, mint a közgaz­dászok szerepe az állami és gazdasági döntésekben. a közgazdaságtudomány kuta­tásának módszertani kérdé­sei. Nagy érdeklődésre tart­hat számot „Az amerikai gazdaság magyar, és a ma­gyar gazdaság amerikai köz­gazdászszemmel” című té­ma is. / Washingtoni tárgyalások Nincs megegyezés Egyiptom és Izrael között Oj kompromisszumos for­mulával próbálja áthidalni Washington a két Camp Da- vid-i megállapodás közötti kapcsolat ügyében támadt izraeli—egyiptomi vélemény- különbségeket. Erről a for­muláról tárgyalt vasárnap a késő esti órákban a New York-i Kennedy repülőtéren Vance amerikai külügymi­niszter Begin izraeli kor­mányfővel,, valamint Dajan külügy- és Weizman hadügy­miniszterrel. (A tárgyalások befejeztével Begin tovább utazott Izraelbe.) Brazília: két választás között Brazília, a dél-amerikai kontinens legnagyobb és leggazdagabb országa két vá­lasztás között „lebeg”. Októ­ber 15-én lezajlottak az el­nökválasztások, november közepén pedig kongresszusi és egyben helyhatósági vá­lasztásokat tartanak. AUTOMATIKUS AKTUS Brazíliában 1964 óta. ami­kor Goulart elnök haladó re­formkormányát a katonák megdöntötték, katonai dikta­túra van. Ezért az elnökvá­lasztás valójában nem volt egyéb gépies. automatikus aktusnál. Az elnöki székben 1964 óta egymást, követő tá­bornokok kidolgoztak egy olyan szisztémát, amely sze­rint a tábornok-elnök (a hadsereg derékhadának jó­váhagyásával) kiválasztja a maga utódját. Természetesen ugyancsak a tábornokok so­raiból. Ezt az utódot azután nem közvetlenül választják, hanem egy 590 tagból álló választói kollégium szavaza­taival. Az ARENA nevű, a hadsereg kezében levő kor­mánypártnak ebben a testü­letben 130 főnyi többsége Az új elnök tehát valójá­ban már abban a pillanatban győztesnek tekintheti magát, amikor a lelépő előd a had­sereg jóváhagyásával kivá­lasztotta. <*•* ember 11, kedd A szisztéma most is kifo­gástalanul működött. A Gei­sel lelépő elnök által több mint egy esztendeje kivá­lasztott Figueiredo tábornok, a katonai titkosszolgálat ex- vezetője lett a köztársaság új elnöke. A katonai rendszer problé­mái azonban az elnökválasz­tási gépezet olajozott, hibát­lan működése ellenére sem oldódtak meg. Sőt: inkább most kezdődnek. Valójában a november 15-i kongresszu­si és községi választásokat politikai szempontból jelen­tősebbnek kell ítélni, mint magát az elnökválasztást — noha november derekán a szavazók, a hatalom tényle­ges jellegét nem változtat­hatják meg. A novemberi választások fontossága abban van, hogy a brazíliai ellenzé­ki erőknek kongresszusi és községi szinten alkalmuk nyílik tényleges erejük meg­mutatására. PRÓBAKŐ: AZ MDB A lényeges kérdés az, hogy mennyire lesz erős a Brazil Demokratikus Mozgalom (MDB) néven ismert ellenzé­ki párt előretörése. A katonai rendszer eredetileg azMDB-t maga hozta létre, afféle „hi­vatalos ellenzéki” szerepet szánva ennek a mozgalom­nak. Ügy vélte, hogy így a hatalmas. 120 milliós ország különböző szövetségi álla­maiban működő ellenzéki erők katonai ellenőrzése is egyszerűbbé válik. Az évek során azonban ép­pen a diktatúra sajátos nyo­mása miatt az MDB mind­inkább elvesztette ezt a „hi­vatalos ellenzék” jellegét. Ma valójában az ország összes haladó erői, beleértve a Bra­zil Kommunista Pártot is, ezt a mozgalmat támogatják, mint a katonai diktatúrával szembeni fellépés egyetlen legális lehetőségét. Az MDB már az 1974-es és 1976-os kongresszusi és községi vá­lasztásokon is állandóan erő­södött. A voltaképpeni kér­dés most nem is az, hogy to­vább erősödik-e. Ezt ma már a katonai hatalom csúcsán is elkerülhetetlennek tekintik. Az Igazi probléma az: mek­kora lesz az ellenzéki előre­törés. és az milyen rekació- kat válthat ki. A két évvel ezelőtti hely­zethez képest ugyanis Brazí­lia politikai erőviszonyai igen sok tekintetben módo­sultak. Annak ellenére, hogy a sztrájk törvénytelen, a brazil szakszervezetek egyre gyakrabban szerveznek szé­les körű tömegsztrájkokat. A szakszervezeti mozgalom a legutóbbi hetekben harcot hirdetett a szabad szervezke­dés és a sztrájkjog elismeré­séért. A közvetlen jövő szem- pontjából talán még jelentő­sebb, hogy azok a brazil tő­kés érdekeltségek, amelyek 1964-ben a katonai hatalom- átvétel gazdasági bázisát biz­tosították, ma már jórészt eltávolodtak a rezsimtől. Ezek az üzleti körök úgy íté­lik meg, hogy #i katonai rendszer ma már gátja a ka­pitalista értelemben vett gazdasági fejlődésnek is. MEGMOZDULNAK A „GORILLÁK”? Az alapvető demokratikus követelésekkel fellépő elle í- zék akcját tehát rendkívül széles társadalmi erők tá­mogatják. A kockázat azonban óriási. A hadseregen belül már a le­lépő Geisel elnöksége ideién is megfigyelhető volt, hogy egy szélsőségesen reakciós szárny elítéli az elnök politi­káját. Ez a szárny a hadse­regkormányzás legbrutáli- sabb formáinak visszaállítá­sát követeli és lényegében minden ellenzéki politikai tevékenység szétzúzását. Ezek a katonai ultrák a Gei- sel-rezsim látszatengedmé­nyeit is túlságosan soknak tartják. Sőt: ezeket az en­gedményeket teszik felelőssé az országban uralkodó poli­tikai nyugtalanságért —, amelynek pedig valójában igen mély gazdasági és tár­sadalmi gyökerei vannak. Mindez azt jelenti, hogy ha november derekán túlsá­gosan erős lesz az ellenzék előretörése, — a hadsereg „gorillái” esetleg megmoz­dulhatnak. Nyílt kérdés, hogy ebben az esetben Fi­gueiredo, a már megválasz­tott, de csak 1979. március 15-én hivatalba lépő új el­nök ellenállhat-e a szélső­jobbról érkező nyomásnak. Maga Figueiredo megválasz­tásakor célzott arra, hogy ő ugyan „demokráciát” és 1985-től kezdve a polgári ha­talom visszaállítását kívánja, — szükség esetén azonban addig a katonai hatalom megvédésére visszaállítja a kivételes állapotot és a nyílt elnyomás rendszerét Ilyen körülmények között rendkívül nehéz megállapí­tani: hol az a határ, amikor az ellenzék előretörése a kongresszusi választásokon növeli az eredményes nyo­más lehetőségét a katonai diktatúra — anélkül, hogy az ultrákat brutális fellépés­re ösztönözné. Éppen e bi­zonytalanság miatt Brazília kényes és kockázatos hóna­pok elé tekint „J. . ■ -i-e . A New York-i repülőté­ren vasárnap este lezajlott Begin—Vance megbeszélést nyugati' hírügynökségi jelen­tések ismét csak „döntő­nek” minősítik az egyiptomi —izraeli különbéke hivatalos megkötésének meggyorsítása szempontjából. Carter elnök vasárnap — annak nyomán, hogy az izraeli kormány el­utasította a békeszerződés és a ciszjordániai és gázai ren­dezésre vonatkozó Camp Da_ vid-i megállapodás bármi­nemű összekapcsolását — újból személyesen beavatko­zott. Telefonon kapcsolatba lépett az akkor még a kana­dai Torontóban tartózkodó Beginnel, majd Kairóban Szadat elnököt hívta fel. Üzenetének tartalmát nem hozták nyilvánosságra. A két Camp David-i ke­retmegállapodás összekap­csolására vonatkozó új ame­rikai formuláról a félhiva­talos kairói A1 Ahram hét­fői számában esik részlete­sebben szó — Szadat óhajait tükröző beállításban. Esze­rint Washington tökéletesen egyetért Egyiptommal abban, hogy a két megállapodás végrehajtása összefügg, s azt javasolta, hogy egy hó­nappal az egyiptomi—izrae­li békekötést követően in­duljanak meg a gyakorlati lépésekkel egybekötött tár­gyalások a ciszjordániai és gazai korlátozott önkor­mányzat bevezetéséről. A hazai használatra szánt A1 Ahramból ugyanakkor az is kiderül, hogy Washing­tonban egyelőre nem ren­deződtek a gazdasági jellegű kérdések sem. Tel Aviv-1 jelentések szerint a szerződés katonai része el­készült. Egyiptomnak — mutatnak rá politikai megfigyelők — írásos bizonyítékra van szüksége annak igazolására az arab világ előtt, hogy nem különbékét köt Izrael­lel, hanem az egész közel- keleti konfliktus rendezésére törekszik. De hogy a két Camp David-i keretmegál­lapodás formai összekapcso­lása nem az átfogó és igaz­ságos közel-keleti rendezést szolgálja, azt Menahem Be­gin izraeli kormányfő ismét megerősítette Torodéba n. közvetlen elutazása előtt el­hangzott beszédében. Kije­lentette ugyanis,, hogy Izrael sohasem fog visszavonulni az 1967-es háborút megelő­ző határokra, nem szünteti meg katonai jelenlétet Cisz- jordániában és Gazában és nem egyez'k bele, hogy pa- lesztíniai állam alakuljon-É?|íí|Ö termeteken, ^n^resszuson. Külföldi jelentések PEKING: Pekingben megtartották « Magyar Népköztársaság kor­mánya és a Kínai Népköz- társaság kormánya között 1953. október 3-án aláírt műszaki-tudományos együtt­működési egyezmény alapján létrehozott magyar—kínai műszaki-tudományos együtt­működési bizottság 17. ülés­szakát. Az ülésszakon részt vett magyar küldöttséget Szili Géza nehézipari minisz­terhelyettes, a kínai küldött­séget pedig Ma Ji, a kínai állami gazdasági bizottság elnökhelyettese, az együtt­működési bizottság elnöke vezette. A magyar küldöttség va­sárnap vidéki útra indult, amelynek során ipari és me­zőgazdasági létesítményeket tekint meg a több mint ki- lencvenmilliós lakosságú Szecsuán tartomány főváro­sában. Csengtuban. BUKAREßT: Vasárnao hivatalos látoga­tásra Bukarestbe érkezett Bülent Ecevit török minisz­terelnök. A kormányfőt Ni- colae Ceausescu íomán köz- társasági elnök és Manea Manescu miniszterelnök hív­ta meg. LONDON: Vasárnap délben megérke­zett Londonba Indira Gan­dhi volt indiai miniszterelnök. A repülőtéren ellene és mel­lette tüntető kisebb csopor­tok fogadták, de a szigorú biztonsági intézkedések ele­iét vették az incidensnek. A fogadására megjelent új­ságíróknak Indira Gandhi úgy nyilatkozott, hogy láto­gatása magánjellegű. Utazá­sának célja, hogy „felvegye a kapcsolatot régi barátaival”. VARSÓ: Jerzy Bafia. lengyel igaz­ságügy-miniszter vasárnap in­terjút adott a PAP lengyel hírügynökségnék, amelyben felszólította az NSZK-t, hogy ne szabjon határidőt a náci háborús bűnök elévülésének. Az NSZK törvényei1 szerint 1979. december 31. után a háborús bűnök elévültnek tekintendők. A hitleristák bűneinek el­évülése az igazságszolgáltatás degradálását jelentené, és ellentétes voina az emberi jogokkal. A háborús bűnösö­ket és az emberiség ellen el­követett bűnök részeséit a nemzetközi igazságosság. a népek békéje és biztonsága nevében mindvégig, határ­idők nélkül üldözni kell — mondotta Jerzy Bafia KNOXVILLE: Maga Edgar Hoover, az FBI volt igazgatója adott parancsot Martin Luther King néger polgárjogi veze­tő meggyilkolására, s a bűn­cselekményt olyan volt FBI- ügynökök osztaga hajtotta végre, akik közvetlenül Hoovernek tartoztak beszá­molással — állítja Mark Lane, a King-gyilkosság vádjá­val 99 évi börtönbüntetésre ítélt James Early Ray védő­ügyvédje a New-Sentinel cí­mű lapban megjelent írásá­ban. Az ügyvéd szenzációkeltő nyilatkozatában Andrew Young amerikai ENSZ-nagy- követ két munkatársára - hi­vatkozik név szerint, akik — Lane állítása szerint — meg­szerezték az ügyre vonatkozó titkos FBI-dokumentumokat és azokat olyan magas ran­gú személyekhez juttatták el, akik a King-gyilkossággal kapcsolatban perújrafelvé-, telt szeretnének elérni. BUDAPEST: Molnár Bélának, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa elnöksége tagjának, az Országos Tanács titkárának vezetésével hétfőn delegáció utazott Berlinbe, a népfront- küldöttek kedden kezdődő nemzetközi tanácskozására. TANANARIVE: „ Hétfőn Tananarive-be uta­zott Dabronaki Gyula, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ja, aki az MSZMP képvise­letében részt vesz a Mada- gaszkári Függetlenségi Kong­resszus Párt megalakítása- nak 20. évfordulója alkalma- ból rendezett rendkívüli

Next

/
Thumbnails
Contents