Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-12 / 267. szám

Heti külpolitikai összefoglalónk Hétfő: Nyilvánosságra hozták az osztrák népszavazás eredmé- 1 nyét: a szavazók többsége elutasította a kormány tervét a zwentenderfl atomerőmű üzembe helyezésére — Az iráni sah új katonai kormányt nevezett ki Gholam Reza Azha-, rj tábornok vezetésével Kedd: Katonai díszszemle Moszkvában a forradalom évforduló. [ ján, a Kremlben rendezett fogadáson Eeonyid Brezsnyev ( mondott pohárköszöntőt — Az Egyesült Államokban kép­viselőházi választásokat tartottak, újjáválasztották a sze- , nátus egyharmadát és kormányzói tisztségeket töltöttek be Szerda: Iránban letartóztatták Noveida volt miniszterelnököt — , Japánba érkezett Brown amerikai hadügyminiszter — Indiában győzött egy pótválasztáson Indira Gandhi volt miniszterelnök és ezzel újra bekerült a parlamentbe Csütörtök: Lázár György, a Minisztertanács elnöke Berlinbe utazott — Budapesten tárgyalt Aubert svájci külügyminiszter — i A palesztin kérdés miatt ismét fennakadás mutatkozik a washingtoni egyiptomi—izraeli tárgyalásokban Péntek: Az ENSZ-közgyűlés nagy többséggel elfogadott határoza-1 tában az idegen csapatok távozására szavaz Ciprusról — Carter Nicaraguáról tett nyilatkozata nyomán napirendre 1 kerül Somoza diktátor távozása — Megállapodás Berlin- { ben az NDK és az NSZK közötti autópálya építéséről Szombat: Az angolai függetlenség harmadik évfordulóján sokasod. 1 nak Dél-Afrika támadási szándékának jelei — Budapestre érkezik a japán külügyminiszter — Begin izraeli minisz­terelnök kanadai tárgyalásai után New Yorkba utazik, hogy újra találkozzék VanCe amerikai külügyminiszterrel A hét 3 A szovjet—vietnami barát­ság és szövetség megerősíté­se a világsajtó érdeklődésé­nek középpontjába került. Sokan kérdezik, milyen ösz- szefüggés van a Moszkvában aláírt szerződés és a között a szomorú tény között, hogy fokozódnak a provokációk Kína részéről a szocialista Vietnam ellen? Az Egyesült Államokban november 7-én zajlottak le a félidős választások. Hoz­tak-e változásokat az USA belpolitikád erőviszonyaiban? Az ENSZ ismét állást fog­lalt a ciprusi problémában. A Földközi-tenger keleti me­dencéjére és az Égei-tenger térségére irányította a figyel­met számos görög és török lépés, állásfoglalás is. Ho­gyan alakul a görög—török viszony? 1. Sokasodnak a kínai pro­vokációk Vietnam ellen. Van-e összefüggés e tény és a Moszkvában aláírt szovjet—vietnami szerző­dés között? Nyilvánvaló, hogy a Viet­nami Szocialista Köztársaság Tisztogatás Pekingben Lin Hu-csia, a Pekingi Pártbizottság új első titkára bejelentette, elhatározott szándéka, hogy rövid időn belül végrehajtja a főváros­ban az elődje áltail elszabo­tált politikai, ideológiai és szervezeti tisztogatást. Ilyen értelmű döntést hozott a na­pokban megtartott kibőví­tett ülésén a Pekingi Párt­bizottság, azzal vádolva a Vu Te vezette fővárosi ad­minisztrációt, hogy nem tel­jesítette a pártközpont uta­sításait, nem ragadta meg a döntő láncszemet és nem bontakoztatta ki a kam­pányt a „Négyek bandája” és követőik ellen. Megfigye­lők szerint a Vu Te-kprszak éles bírálata újabb lendüle­tet adhat a pekingi közvéle­mény arra irányuló akciói­nak, hogy kivívja a hitelét vesztett politikus eltávolítá­sát a párt politikai bizottsá­gából is. A Pekingi Pártbizottság ugyanakkor közölte, az el­következő hónapokban csökkenteni kívánja a fővá­rosban a bűnözés arányát; javítani akar a rendkívül elmaradott lakás- és egész­ségügyi viszonyokon és fel­számolni a termelésben és a közellátásban mutatkozó nagyfokú hiányosságokat. Qjmwúb 19*8, nevembe; JL2* vasárnap kérdése elleni kínai provokációk megszaporodása idején, ak­kor, amikor az amerikai ag­resszió kegyetlen megpróbál­tatásából éppen hogy kike­rült országra újabb súlyos külföldi nyomás nehezedik, megnő a jelentősége az ön­magában is rendkívüli fon­tosságú okmánynak: a szov­jet—vietnami barátsági __ és együttműködési szerződés­nek. De az összefüggés nem úgy jelentkezik, hogy Viet­nam Kína fenyegetése miatt kéri a Szovjetunió segítségét, hanem inkább úgy, hogy a pekingi vezetők haragja nyilvánul meg a provoká­ciókban amiatt, hogy Hanoi és Moszkva között az utóbbi években rohamosan fejlőd­nek a kapcsolatok. Természetesen éppen a pe­kingi provokációk idején kü­lönös hangsúlyt kap a szov­jet-vietnami szerződésnek 6. cikkelye: „... Ha a .felek egyike támadásnak vagy tá­madás veszélyének van ki­téve, a magas szerződő felek haladéktalanul kölcsönös ta­nácskozásokat kezdenek az ilyen veszély kiküszöbölése, valamint országaik békéjé­nek és biztonságának szava­tolását célzó megfelelő haté­kony intézkedések meghoza­tala céljából.” A vietnami KÖZTUDOTT, nemcsak magyar vendége lesz az Elysée-palotának ; Giscard d’Estaing elnök meghívására Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára Párizsba utazik, s ezzel két­ségtelenül az utóbbi időben megélénkülő magyar—iram cia kapcsolatok eddigi legje­lentősebb állomásukhoz ér­keznek. S hogy é november! ta­lálkozónak a vendégváró házigazdák milyen kiemelt szerepet szánnak, mutatja az általuk előszeretettel han­goztatott minősítő „csúcs” jelző is, amely a francia dip­lomácia nyelvhasználatában csak a legmagasabb szintű tárgyalásoknak, jár ki. Ami­kor újságíró kollégákkal a francia külügyminisztéri­umban a Szajna-parti készü­lődés nyomait kutattuk, sze­mélyesen is tapasztalhattuk a lázas készülődés jóleső iz­galmait. A Guai d’Orsav-én, a külügyminisztérium külön­böző főosztályain nagy kö­rültekintéssel készültek az „elnöki” dossziék, felölelvén a politikai, gazdasági és kul­turális élet fontos területeit, a kétoldalú kapcsolatok erő­sítésének távlatokba mutató, megvitatandó terveit és le­hetőségeit. Leghangsúlyosabban And. riani úr, a francia külügy­it túsaterium eurőjjaa, léc»-: sajtó úgy értékelte a szerző­dést, hogy az növeli a viet­nami nép erőit a szocialista építésben, a haza megvédé­sében. s hozzájárul Délkelet- Ázsia helyzetének stabilizá­lásához. A szovjet—vietnami ba­rátsági és együttműködési szerződés természetesen min­denekelőtt Vietnam békés építőmunkájának meggyor­sítását szolgálja, ezzel vi­szont keresztül is húzza a pekingi zavarkeltők számítá­sait. 2. Hoztak-e változásokat az USA belpolitikai erővi­szonyaiban a félidős vá­lasztások? A képviselőház 435 man­dátumáról, a szenátus tag­jainak egyharmadáról, 35 szenátort helyről és 50 ál­lam közül 36-nak kormány­zójáról döntöttek az ameri­kai választópolgárok a min­den szökőévben esedékes el­nökválasztás között félidő­ben. sorra kerülő választáson, Bonyolult lenne eldönteni, ki győzött most? A demok­raták továbbra is többségben vannak a kongresszusban, de képviseletük valamelyest csökkent, a republikánusok pedig —• jóllehet kisebbség­ben maradtak — némileg növelték mandátumaik szá­mát. A képviselőházban pél­dául a demokraták 12 helyet veszítettek, de a „győztes” republikánusok így is csak 159 mandátummal rendel­keznek. Vannak olyan vélemények, hogy Carter elnök semmi esetre sem lehet elégedett a választások kimenetelével. Ugyanis pártja, a Demokra­ta Párt továbbra is többség­ben van a kongresszusban, de megerősödött a „köldök­nézők” befolyása. A befelé forduló, a jóformán csupán amerikai belső problémák­kal törődő honatyák pedig eddig is sokszor keresztezték az elnök törekvéseit. A választások fő jellemző­je, az amerikai polgárok kőér zönve volt: a szavazásra jo­gosultaknak csak 36 százalé­ka járult az urnák vagy a szavazógépek elé. Az ijesz­tően magas, 64 százalékos tartózkodási arány az érdek­telenséget, a csalódottságot mutatta, és azt is, hogy mind többen veszik észre: a két párt alapjában véve nem különbözik egymástól. Hogyan alakul a görög- török viszony — vagy viszály — az ENSZ cip­tályánafc Igazgatója, a Ma­gyar—Francia Gazdasági Ve­gyes Bizottság társelnöke fogalmazta meg: nincs ma felelős francia politikus, aki sutba vetve a realitás ténye­it kétségbe vonhatná a szo­cialista országokkal, köztük a Magyarországgal való jó kapcsolatok kiépítésének szükségességét. E kapcsola­tok erősítésének gondolata jól illeszkedik egyébként ab­ba a változatlanul vallott francia külpolitikai koncep­cióba, amely az enyhülés Helsinkiben meghirdetett programjának és szellemének megvalósítására irányul. A francia diplomácia képvise­lői elismerik, hogy e folya­mat erősödésében a Szovjet­unió és az Egyesült Államok viszonyának kulcsszerepe van. de sajátosan francia ál­láspont szerint az enyhülé­sért folytatott küzdelemben az egyes nemzeteknek is megvan a maguk felelőssége és lehetősége, ezért is fordul most a figyelem erőteljesen a találkozó felé. . A NOVEMBERI magyar- francia „csúcs” kedvezően hathat majd ki politikai eredményein túl gazdasági kapcsolataink erősödésére is, amelyek, — s ezt a Külügy­minisztérium gazdasági fő­igazgatóságán is elismerik — mennyiség és minőség tekin­tetében jr'vai elmaradnak a két ország együttműködési ■tehetőségéi tol. — jpll^he'., az Csúcstalálkozó rusi vitája és az ameri­kai—török katonai tár­gyalások után? Az ENSZ közgyűlésén óriá­si többséggel elfogadták az el nem kötelezett országok határozati javaslatát, amely követeli az idegen csapatok­nak a Ciprusi Köztársaság területéről való kivonását. Ez elsősorban a 20 OOO főnyi tö­rök csapatokra vonatkozik, de a szigeten levő brit tá­maszpontok felszámolása is beleértendő. Az ENSZ-határozat ellené­re kevés a remény arra, hogy a ciprusi kérdés elmozdul a holtpontról — mondják dip­lomáciai megfigyelők. Athén­ban és Ankarában csakúgy, mint Washingtonban és Brüsszelben, a NATO szék­helyén. Az Atlanti Szövetség katonai vezetői a nyáron pe­dig már azt hitték, egyszerre tudják visszacsalogatni a NATO-ba a görögöket és újra aktivitásra serkenteni az amerikai fegyverembargó feloldása után a törököket. Ami a NATO-n belüli görög —török vitát illeti, érdekes problémák merültek fel : a kü­lönböző í-egionális parancs­nokságok úgy szerveződné­nek újjá, hogy hol görög, hol török katonatisztek ke­rülnének egymás fölé, ami súrlódásokhoz vezethet. E- mellett az izmiri szövetséges légi parancsnokság munkáját megbénítja az, hogy nem le­het megvonni az Égei-tenge- ren illetékességének határát. A görögök szerint ugyanis a parancsnokság alá tartozó légtér meghatározása prece­denst jelentene az Égei-ten­ger felosztásának vitás kér­désében. A héten két amerikai kül­döttség is tárgyalt a török fővárosban azzal a céllal, hogy megpróbálják nyélbeüt­ni az új amerikai-*-török vé­delmi szerződést. E végből ígéreteket tettek a fegyver- szállítások némi fokozására, sőt a török hadiipar fejlesz­tésére is. A sietség oka, hogy négy hét múlva Brüsszelben kerül sor a NATO' szokásos év végi miniszteri tanácsülé­sére. Az amerikai hadügymi­nisztérium vezetői és a NATO stratégái szeretnének a tanácsülés elé olyan jelen­tést terjeszteni, amely a NATO délkeleti szárnyán fennálló feszültséget, válsá­gos helyzetet már enyhébb formában mutathatja be. •- *1- Pálfy József CAMP DAVID-I MEGEGYEZÉS: Síkéi ült megalapoznunk a közel-keleti békét! (Krokogyil — KS) AMERIKAI ŐSZ: HuRanak a falevelek és zuhan a dollár... (International Herald Tribune — KS) előtt Párizsban utóbbi időben ezen a terüle­ten is kedvező mozgások ta­pasztalhatók. Franciaország fejlett ipa­rával, magas műszaki szín­vonalával kétségtelenül je­lentős tényező a világ gazda­sági életében. S ha időnként érik is a tőkés gazdasági rendből törvényszerűen kö­vetkező megrázkódtatások, jelentős iparágiakban nagy lehetőségek rejlenek a tőkés világ negyedik exportőrjével való együttműködésben. Tény azonban, jelenleg a francia üzletemberek felénk irányu­ló érdeklődése meglehetősen langyos és mérsékelt. A Kül­ügyminisztérium gazdasági főigazgatóságán mindezt úgy értelmezik, s még tetszetős elmélet is van hozzá, hogy a magyar gazdasági élet föld-, rajzi, történelmi és még nyelvi okokból is; gazdasági szokásait tekintve is elfeve közelebb áll a németajkú tő­kés országokhoz, mint a tá­volabbra eső Franciaország­hoz. Á gazdasági főigazgató­ság vezetője persze elismeri, hogy sajnos sok esetben, úgy kell noszogatni a francia üz­letembereket, hogy elképze­léseikkel a magyar piacokon jelentkezzenek. A francia fél szerint e tartózkodás mögött a szükséges ismeretek hiá­nyából származó bizalmat. lanság is meghúzódik, s ez ellen a lehetőségek mélyebb megismertetésével lehet fel­venni » eredtnénygs hurcol (Ebből a szempontból bizta­tó, hogy márciusban Párizs­ban, a főváros előkelő ne­gyedében, az Avenue Kleber 88-ban megnyílik a magyar műszaki tájékoztatási köz­pont.) A GAZDASÁGI együttmű­ködés kérdéseit latolgatva, különböző szinteken egyér­telmű a vélemény Párizsban: nem az adok-veszek túlságo­san is leegyszerűsített üzleti formája, hanem a termelés és értékesítés minden moz­zanatában együttgondolko­dást feltételező kooperációké a jövő. Jelentős vállalatok és üzemek közvetlen „kézfogá­sáé” akár a szerszámgép- Vgyártásban, a gyógyszer- és növényvédő szerek előállítá­sában, akár a korszerű ener­giák és egyes nyersanyagok termelésében és hasznosítá­sában. A járműgyártásban például a harmadik világ piacainak reményében talál­hatná meg számításait az immár világhírű magyar Ikarus és az autónagyhata- loimimá vált francia Renault A három napra tervezett találkozó előterében kétség­telen a külpolitika, Európa jövője és biztonsága, vala­mint gazdasági kapcsolataink fejlesztésének kérdései áll­nak, de ott lesz majd a tár­gyalóterem asztalán a kultu­rális témák dossziéja is, amelyben szellemi termé­m ' szakemberek kölcsönös láto­gatásait szorgalmazó gondo­latok, tervek kapnak helyet Jelentős találkozások alkal­mával hagyomány, hogy felidéztetnek az érintkezés történelmének nevezetesebb pillanatai. Én zárógondolat­ként egy egészen friss, s jelképesnek is felfogható eseményre utalnék: egy, a halottak napjához is fűződő párizsi eseményre, amelyen a vörös övezetbeli Ivry kül- város’ka köztemetőjében sok százan vettek részt, hogy ama legendás huszonhármak­ra emlékezzenek, akik a ná­ci megszállás idején az em­beri méltóság nevében szálltak szembe a betolako­dókkal s életükkel fizettek Párizs szabadságáért. Emlék, művet avattak ezen a no­vember 4-i délelőttön. S a messzire vöröslő emlékosz­lopon ott fény lett az őszi napsütésben kőbe vésve; „Dicsőség azoknak, akik meghaltak, hogy Franciaor« szag éljen.” S a nevek kö­zött, lengyelek, franciák, ör­mények, olaszok társaságá­ban három magyaré is: Elek Tamásé, Bozov Józsefé, Bé­kés Imréé. AMIKOR A KÉT európai ország együttműködésének kérdései kerülnek szóba most legmagasabb szinten, a föld­rész és az emberiség jövője iránti felelősséggel, ez a fel- emelően szép történelmi lec­ke — bár ennek aligha van­nak hivatalos dossziéi — sem kerülheti el a figyelmet m&mm, » A hét karikatúrái

Next

/
Thumbnails
Contents