Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-09 / 264. szám

«**^AÄ*AAAAAA**AAAAAAAAAAAAAAAA*AAAAAAAAAAAAA/\AAAAA^^AAAAAAA^ SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK l Élesedő válság Iránban j FÖLGYORSULTAK AZ ESEMÉNYEK IRAN- < BAN. Miközben Teherán és több más város fölött ka- ? tonai és rendőrségi helikopterek köröznek, a sahel- s lenes tömegméretű megmozdulások nem csitulnak. > Ellenkezőleg, a katonai kormány megalakításának a s híre még inkább elmérgesítette a helyzetet. 5 Jellemző a lecsillapíthatatlan szenvedélyekre, s hogy még a polgári-liberális tömörülés, a nemzeti ? front is ügy véli: nincs lehetőség a válság alkotmá- í nyos rendezésére, A Szocialista Internacionálé kong- ? re.sszusán részt vett küldöttségük köréből származó s értesülések szerint a front elvetette a törvényes esz- ? közöket Reza Pahlavi sah uralmának megdöntésére, s < egyetért a legradikálisabb síita vallási mozgalommal. ? amelynek vezére: Khomeini Ayatollah egyik legutób- 5 bi nyilatkozatában népi fölkelést hirdetett meg. > Ilyen körülmények között alighanem késve dön- j tött a kabinet a korrupció megfékezése érdekében > teendő lépésekről, s az ötven — más források szerint < legalább százötven — volt vezető kormánytisztviselő, ? államférfi és főtiszt letartóztatása aligha húzza ki az < iráni krízis méregfogát. A császári család több tagja ? már külföldre távozott,( s az ország bevételei napról $ napra csökkennek. > IRÁNBAN A SAH ÉS AZ ELLENZÉK ERGPRÓ- ? BAJA ily módon döntő szakaszába ért. Rendet és > nyugalmat most már kizárólag az eddiginél is fékte- < lenebb terrorral lehetne teremteni, akkor sem tartó- > san. Az ellenzék elzárkózik mindenfajta tárgyalás í elől, s egyre több olyan jel mutatkozik, amelyből arra > lehet következtetni, hogy a sortüzek, a véres megtör- < lások még a császárral szemben lojális erőket is az > ellenzék oldalára taszítják. < Reza Pahlavi ellenfelei két nagy táborra osztha- > tóak. Az egyikben a síita mohamedán vallási mozga- < lom hívei követelik jogaikat, hibáztatva az uralkodót > a reformtervek kapcsán bevezetett modernizálási tö- < fekvéseiért. A másik ellenzéki erőt azok a burzsoá > politikusok vezetik, akik Iránban a nyugati mintájú ( polgári demokratikus rendszer meghonosítását tűzték í ki célul. A jelenlegi helyzetben a két erő azonos cé- < lókért küzd: a császár lemondását követeli. 5 KÉRDÉS AZONBAN, hogy a közép-keleti csá- < szárság esetleges fölbomlása után melyik ragadja ma- 5 gához a hatalmat? Ma már — az iráni események i tükrében — egyre inkább ez foglalkoztatja a világ- S sajtót. S a jelekből ítélve, az iráni nép igazi fölemel- < kedése szempontjából mindkét irányzat megannyi bi- $ zonytalansági tényező hordozója. < Gyapay Dénes $ Röviden KAIRÓ Szerdán visszaindult Wa­shingtonba az egyiptomi— izraeli béketárgyalások két egyiptomi résztvevője: But- rosz Ghali külügyi állammi­niszter (ügyvezető külügy­miniszter) és Oszama el-Baz külügyminiszter-helyettes — közölte a MENA hírügynök­ség. A két politikus szom­baton tért vissza Kairóba, hogy Szadat elnökkel kon­zultáljon a tárgyalásokról. TEHERAN Iránban újabb halálos ál­dozatai voltak a rendszer el­leni tüntetők és a katonai egységek összetűzéseinek. Gholam Reza Azhari tábor­nok-kormányfő időközben bejelentette, hogy befejezte kabinetjének létrehozását. PRÁGA Pozsgay Imre kulturális miniszter szerda délután lá­togatást tett Josef Havimnál, a CSKP KB titkáránál. Pozs­gay Imre és partnere tájé­koztatták egymást: hogyan hajtják végre országaik kul­turális és művészeti életében a két testvérpárt legutóbbi kongresszusának határozatait. TIRANA Kína a harmadik világhá­borúra törekszik — jelentet­te ki kedden Mehmet Shehu albán miniszterelnök. Hír- ügynökségi beszámolók sze­rint az albán kormányfő hangoztatta: az új kínai ve­zetés mindent elkövet, hogy a Nyugatot és a Szovjetuniót egy háborúban egymás ellen „ugrassza". Az uszító kínai stratégia célja, hogy a NATO és a varsói szerződés között háborút szítson. WASHINGTON Az Egyesült Államok szer­dán — a korábban bejelen­tett dolLárvédő intézkedési tervének megfelelően — a Nemzetközi Valuta Alapnál elhelyezett tartalékaiból 2 milliárd dollár értékű hitelt vett fel és további egvmiUi- árd dollár lehívását helyezte kilátásba. Áz általános és teljes leszerelés a cél Magyar felszólalás az EílSZ-len Az ENSZ-közgyűlés 1, szá­mú politikai bizottságában a leszerelési kérdésekkel fog­lalkozó napirendi pontok ál­talános vitájában szerdán felszólalt Domokos Mátyás nagykövet. Hangsúlyozta : jóllehet to­vábbra is az általános és tel­jes leszerelés a végcél, az odavezető úton nagyon je­lentősek lehetnek a részleges leszerelési intézkedések is. Ezek sorában a legnagyobb figyelmet' és reményt ér­demlőnek nevezte a hadá­szati támadó fegyverek kor­látozásáról folyó szovjet— amerikai tárgyalásokat, meg­állapítva, hogy a SALT—II. egyezmény aláírása a jelen­legi nemzetközi politika kulcskérdése. Domokos Mátyás nyomaté­kosan szólt a neutronfegyver előállításának és rendszer­beállításának veszélyességé­ről és kijelentette: a ma­gyar közvélemény és a kor­mány elítéli ennek a kegyet­len fegyverfajtának a beve­zetését és követeli teljes el­tiltását. New Yorkban az ENSZ székházéban felajánlási kon­ferenciát tartottak, amelyen Magyarország nevében dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar ENSZ-küldöttség tagja jelentett be 11.5 millió forint felajánlást az ENSZ fejlesztési programja, az ENSZ iparfejlesztési alapja, az ENSZ gyermekalapja, valamint a nemzetközi gyer­mekév programja javára. Pelai és biztonsági heteiéiül tárgyalt a libaaoai kormány BEJRŰT Eliasz Szárkisz államfő el-i nők leiével szerdán Bejrut­ban ülést tartott a libanoni kormány. A tanácskozáson megvitat­ták az ország politikai és biztonsági helyzetét. meg­hallgatták Szalah Szalmán belügyminiszter jelentését a legutóbbi fejleményekről és áttekintették a hét végén be­fejeződött bagdadi arab csúcstalálkozó eredményeit. A libanoni kormányüléssel egyidőben szerdán ismét ki­sebb összetűzések voltak Bejrutban jobboldali fegy­veresek és az arabközi béke- fenntartó erők alakulatai kö­zött. „Éljen a szabad szocialista köztársaság uJ éve, 1919. november 9-én tőrt ki a berlini felkelés A FORRADALMAK KORA nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte felráz­ta a tömegeket. A háborús szenvedésektől és nyomortól meggyötört dolgozók békét, nyugalmat, sérelmeik orvos­lását várták. Ezt azonban csak forradalmi úton tudták érvényre juttatni. A világ­háború végén Németország­ban is forradalomhoz veze­tett az elégedetlenség, az egyre nagyobb- méreteket öltő nyomor, az élelmiszer- hiány, a háborús veszteségek következtében támadt sú­lyos gazdasági és politikai zűrzavar. Az 1918. november 9-i né­metországi forradalom nyi­tánya a kiéli matrózok no­vember 3-i megmozdulása volt. A hadsereg legforradal­mibb erői a tengerészek vol­tak. A matrózokkal együtt közös nagygyűlést tartottak a munkások. A gyűlés vége tüntetésbe ment át és kisza­badították a fogságban levő matrózokat. Másnap már egész Kiel a felkelők kezén volt. A megalakult katona- és munkástanácsok pedig ke­zükbe vették a hatalmat. Németország nagy városai is követték Kiel példáját. Szinte mindegyikben rövid idő alatt győzött a forrada­lom. Egyes tartományokban kikiáltották a köztársaságot. A munkások és katonák megmozdulásait számos he­lyen támogatták a parasztok is, ami parasztfelkelések ki-' törésében is megnyilvánult. Berlinben november 9-én reggel kezdődött el az álta­lános sztrájkkal egybekötött tüntetés. A császár lemondá­sát, ezzel a monarchia meg­döntését és a tanácshatalom megvalósítását követelték. A katonaság nagyobbik része csatlakozott az utcai tünte­tőkhöz. A munkásokkal együtt megszállták a fontos középületeket, így a rend­őr-főkapitányságot, a város­házát, a pályaudvarokat és a Reichstag (a birodalmi gyűlés) palotáját. Még ezen a napon Karl Liebknecht nagy be­szédet mondott és kikiáltot­ták a szocialista köztársasá­got. A Reichstag épületében Népmegbízottak Tanácsa né­ven alakult meg az új kor­mány. A német uralkodó dinasztia, a Hohenzollerek, uralma ezzel véget ért. II. Vilmos Hollandiába mene­kült. Sorozatunkban arra próbálunk választ adni. milyen ténye­zőkkel magya­rázható ez a ..fantasztikus karrier”, s mi­lyen is valóiá­ban Szaúd- Arábia. ez a furcsa állami berendezkedé­sű. gazdag, ám gazdaságilag elmaradott, társadalmi fej­lődésében meg­rekedt arab- félszigeti or­szág? smud­fíROBiai 1/ ~ : % % % a óiierM Korán I. Szaúd-Arábia tulajdonkép­pen 1973-ban fedte fel arcát a világ előtt. Addig elsősor­ban úgy ismer­ték. mint egy elszigetelt homok- és kő- sivatag-birodalmat, az iszlám szent helyei. Mekka és Medina . őrzőjét. 1950-ben kezdődött meg olajkincsének kiaknázása, de ezt a tényt az energiaforrásokban akkor még dúskáló világ szinte ész­re sem vette. Ha mégis be­széltek a királyságról, mint kuriózumot emlegették. Hosszú ideig olyan a világ szemében, mint az „ezeregy­éjszaka meséi”, csak hátbor­zongatóbb változatban. Egy ..különleges birodalom”, ahol a korbácsolás, a testcsonkí- tás. a lefejezés még a XX. század harmadik harmadá­ban is gyakori jelenség, ahol csak akkor engedélyezték a rádió, a televízió és a telefon bevezetését, amikor bebizo­nyosodott, hogy kiválóan al- ' kalmasak Mohammed prófé­ta tanainak terjesztésére... Egy európai számára ab­szurd dolgok ezek, Szaúd- Arábiára viszont ma is jel­lemzőek. Olyannyira, hogy például tavaly nyáron (!!!) rendeletben tiltották be a nők utazását férfikíséret nél­kül. miután a királyi család kétezer hercegnőjének egyike Az utóbbi években hirte­lenjében megszaporodtak a hírek Szaúd-Arábiáról. a Kö­zel-Kelet e külvilágtól leg­inkább elzárt országáról. Amíg úgy két évtizeddel ez­előtt létezésén túl vajmi ke­veset tudhattunk róla, addig ma alig múlik el hét, hogy ne hallanánk felőle. Néhány megfigyelő egyenesen fan­tasztikusnak minősíti Szaúd- Avábia „karrierjét”, amelyet néhánv esztendő alatt elért. A szaúdiak álláspontját ma már nem lehet figyelmen kí­vül hagyni — érvelnek. S valóban: a fejlett tőkés or­szágok energetikai hivatalai­ban.. nagybankjaiban és kor­mánypalotáiban egyaránt komolyan számolnak a szaú- diakkal. s a Közel-Keleten szinte-nem is születik döntés nélkülük. 1918. november 9., csütörtök szökni próbált nem éppen királyi választottjával. A 23 éves Misha hercegnő és fér­je (titokban házasodtak ösz- sze) a határon „buktak le” s vétkükért mindketten az életükkel fizettek. A kivég­zés nagy tömeg előtt a dzsid- dai piactéren zajlott: Misha hercegnőt férje szeme láttá­ra lőtték agyon, a „leány- szöktetőre” pedig ötször súj­tott le a pallós, amíg hatod­szorra végzett vele. Első pillantásra két fiatal szerelmi tragédiájának tűn­het ez az epizód, valójában azonban több annál: azt a konokságot tükrözi, amellyel ma a gyors változásokkal szembenéző királyi család a múlthoz ragaszkodik. Misha hercegnő sorsa még ezt a múltat idézi, akárcsak a szaúdi nők helyzete általá­ban. Mindmáig nem szabad autót vezetniük és nyilváno­san fátyol nélkül megjelen­niük. „szexuális bűncselek­ményeiket” családtagjaik to­rolják meg rajtuk, mint ahogy jövőjükről sem ma­guk, hanem hozzátartozóik döntenek. A lányokat elfüg- gönyzött autóbuszokban szál­lítják az iskolákba, az egye­temeken külön teremben ipa­ri tévéláncon keresztül már hallgathatják ugyanazokat az előadásokat, amelyeket a fiúk... © A szaúdi vezetők más el­képzeléseikhez is ragaszkod­nak. Feltett szándékuk, hogy Szaúd-Arábia rövid időn bé­lül a világ fejlett országai közé kerüljön, mégpedig hosszú időre. Ehhez egyre több jól képzett szakmun­kásra, termelésirányítóra lenne szükségük. A lakosság viszont mindössze hét-nyolc­millió fő s fele nő, 85 szá­zaléka analfabéta és nagy ré­sze nomád körülmények kö­zött él. Jelenleg még a mun­kaerő-állomány egyharma- da. több mint egymillió fog­lalkoztatott — külföldi, akik már így is sok gondot okoz­nak a hercegeknek. Bármi­lyen szigorúak legyenek is tehát a ma még mindenható Korán előírásai, a gazdasági előrehaladás legfőbb gátja, a munkaerőhiány előbb-utóbb Szaúd-Arábiában is kikény­szerítheti a nők tömeges foglalkoztatását. Amikor a pénzáradat 1974- ben az országot elérte, az uralkodóház egy ambiciózus ötéves fejlesztési tervet ké­szíttetett. Ez a mezőgazda­ságban évi négy, az iparban évi 14, az építőiparban pedig évi 15 százalékos növekedést irányzott el. A terv azon­ban hozzáértés és szervezett­ség híján, a spekulációk és a korrupció miatt majdnem kátyúba jutott s csak az utol­só pillanatban a „Koránból vett.” drákói intézkedésekkel tudták megmenteni. „Mi most néhány év alatt próbáljuk megcsinálni mind­azt. ami Európában 150 esz­tendőt követelt” — mondo­gatják immár túláradó ön­bizalommal a kormánytiszt­viselők a királyi fővárosban, Rijadban. Új városokat, mo­dern kikötőket, repülőtere­ket, nyolcezer mérfoldes út­hálózatot. két korszerű ipari központot kívánnak felépíte­ni a következő években, a lakosságnak pedig jólétet ígérnek. A humuszos férfiak és a lefátyolozott nők az 1300 éves Korán árnyékában azonban egyelőre még csak álmodoznak a jólétről. Az egyszerű polgárok ugyanis vajmi kevés hasznot húznak az ország gazdaságából. Ta­lán csupán a fiatalok a ki­vételek. akiket most tanulás­ra sarkall a kormány, és eh­hez mind jobb feltételeket biztosít. A mesés lehetősé­gektől és még mesésebb jö­vedelmektől viszont valószí­nűleg őket is távol tartják majd. Azok csak a királyi család tagjai számára elér­hetőek — és ők sokan van­nak. Kocsi Margit (Következik: Háromezer herceg birodalma) Az új, magát szocialistá­nak nevező kormány azon­ban inkább polgári, mintsem szocialista jellegű intézkedé­seket hozott. Nem állították helyre Szovjet-Oroszország- gal a diplomáciai kapcsola­tokat, a nyugati országok kormányainak barátságét ke­resték. Belpolitikai téren pe­dig a jobboldali beállított­ságú vezetők már a forradal­mat követő napokban titkos megegyezéseket kötöttek a helyükön maradt katonai ve­zetőkkel arról, hogy meg­fosszák a hatalomtól a mun­kás- és katonatanácsokat. A SZOCIÁLDEMOKRATA part olyan politikát foly­tatott, amivel visszatartotta a tömegeket a szocialista forradalom felé vezető úttól, újra éltek és működni kezd­tek a polgári pártok, a régi uralkodó osztály hivatalno­kai a helyükön maradtak. A hadsereg felső vezetésében pedig jó támaszra találtak a szervezkedő ellenforradalom erői. A forradalmi erők még ke­zükben tartották ugyan az utcát, de a kormányban és a különböző vezető testüle­tekben a jobboldaliak aka­rata jutott érvényre. 1919. január 11-én az ellenforra­dalmi csapatok benyomultak Berlinbe és • elfoglalták az egész fővárost. A véres és elkeseredett harcok a fehér­terror győzelmével értek vé­get. Kegyetlen megtorlás kö­vette a forradalmat. Ezer­szám tartóztatták le és kí­nozták meg a felkelés részt­vevőit. Emberek százait lőt­ték agyon. Január 15-én meg­gyilkolták a német munkás- mozgalom két kiváló egyéni­ségét Rosa Luxemburgot és Karl Liebknechtet. AZ 1918. NOVEMBERI FORRADALOM veresége el­lenére is jelentős helyet fog­lal el a németországi mun­kásmozgalom történetében. Megdöntötte az addigi, mo­narchikus államrendet, a munkásosztály alapvető sza­badságjogokat vívott ki ma­gának. A novemberi forrada. lom előkészítette az utat az alig fél évvel későbbi, 1919. évi forradalmi megmozdulá* 'ok «lőtt. Korszerű lakóépületek „nőnek ki a homokból” Dzsiddában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents