Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-30 / 282. szám

Asszonyok Terpesről

Csak úgy süvít

Kilenc asszony áll a színpadon. Piros, rakott selyem- szoknyában, fehér, hímzett blúzban, főkölöben. Vagy ahogy Terpesen mondják: féketöben. A népviseletbe öltözött énekesek félkörbe nyílnak, megfogják egymás kezét, s a csöppnyi terem megtelik szép hangjukkal: „Mátrai zöld erdőben lakom / Csendér-fegyver ropogását hallom / Csendér-fegyver ropogását hallgatom / A szeretőm bús levelét olvasom”

A terpesi művelődési házban ott szorong a község ap- raja-nagyja, hogy a helyi és a vendég mátraballai menyecskekórus műsorát meghallgassa. Még Szajláról, a szomszéd faluból is eljöttek.

A hangulat és a levegő egyre melegebb lesz. A színpadon már táncolnak, s a dalok csak úgy süvítenek.

★

Az előadás szünetében a terpesi menyecskekórus vezetőjével, Nagy Sándorné iskolaigazgatóval beszélgetünk.

— Mikor alakultak?

— Már az első palócnapon, 1968-ban is szerepelt a kórus. A község népdalkincsét a régi iskolaigazgató, Krisz- tig Pál fedezte fel, s ő biztatta a helybéli asszonyokat — akkor még többségében diáklányokat —, hogy gyűjtsék, tanulják meg és adják elő a régi énekeket ö szervezte meg a kórust és a fellépési lehetőségeket is. En négy éve vezetem,

— Kitől tanulják a nótákat?

— Az idősektől. A legjobb módszer az, hogy magnóra vesszük, én leírom a szöveget, s az asszonyok hallás után begyakorolják a dallamot.

— Édesanyámnak éppen a napokban jutott eszébe egy régi .kukoricás” dal, amikor kint jártunk a földeken — szól közbe az egyik kórustag, Madarász Mihályné. — Ezt mindjárt bele is vettük az egyik csokrunkba, amelyeben summásnótákat adunk elő. Hajdanán a mi házunkban volt a fonó, így hát anyám sok éneket tud.

— De több szép dalt tanulhattunk Végh Menyhért- nétöl, akihez a rádiótól vagy az egri tanárképző főiskolától is kijárnak nótákért — folytatja a kórus vezetője. — Vagy tíz csokorba szedtük össze a népdalokat. Van köztük summás, fonós, kanadás, palóc és helyi ének is. A két háború közötti időben

a dal

sokan jártak el a faluból aa

Alföldre summásnak, s ott a mezei munka közben születtek a szövegek egy már ismert dallamra. Aki pedig akkortájt nem kapott munkát sehol az országban, aa kivándorolt Kanadába, s aa itthon maradt menyasszonyok, szeretők, szülők, a távollevők iránti szeretetü- ket, vágyaikat dalban és rögtönzött versekkel mondták el. Ezeket mi igyekeztünk mind összegyűjteni. És persze el is énekelni.

★

A tizenhárom tagú együttes hetente egyszer vagy kétszer, de fellépéseik előtt többször is próbál, A legfiatalabb tagja 20, a legidősebb 57 éves. Munkájuk, családjuk mellett, kedvtelésből énekelnek. Még a szép népviseletet, a színpadi ruhákat is maguk varrják, hímezik. Amatőrök ők, ám a kétszeri országos kiváló minősítés, és a sok meghívás azt tanúsítja, hogy jó amatőrök.

Legutóbbi szereplésükkor is, amikor az egri járási művészeti hetek alkalmából léptek fel, a közönség alig akarta őket leengedni a színpadról.

Józsa Péter

mesről maradt le. Hálás derűvel helyeselt a kőfaragó sógornak.

— Igazatok van. Fene vigye azt a rossz meccset. Minden ballábas átadásnál azzal vigasztaltam magam, hogy nincs semmi baj. Kész a házunk!

A mérnök nő sugározva gyönyörködött nyurga, csupa lendület férjében. Szerelmes kedvességgel felelt a büszke kijelentésre.

— Ahogy vesszük.

Hökkentőn fülelt feléje

Danka.

— Ahogy vesszük?...

— Igein. Mert hátha nem kész — bizonygatta neki mókázva Edit.

Paula sietett a folytatással.

— Például a központi fűtés. Meg a járdabeton az udvaron.

Dezső újabb ütőhangszert kapcsolt a zenekarba:

— Meg az alapozás. Sőt. Esetleg a telken is lehet még vitatkozni.

Hagyta Danka Károly, hogy elernyessze a nevetés. Valami alattomos balsejte-. lem azonban útját állta a nevetésnek. Ezt az ágaskodást nyugtató rábeszéléssel kísérelte meg lecsendesíteni Paula, akinek sehogy nem állt jól az édesded beszéd.

— Nézd, Károly. Kínálkozik egv szerencsés lehetőség. Hasz.náliuk ki. A mi családunk sokra kénes. Bebizonyítottuk. Muszái nekünk lerongyolódva örülni az új házunknak? Ezt eladjuk szépen és építünk helyette másikat. így aztán házunk is lesz, meg pénzünk is. Hát nem nagyszerű? ...

Düledezve fordult körbé Danka, aztán tekintetével megkapaszkodott a mázsás Burján Zoltánban.

— Ez igen. Amíg meccsen van az ember, addig itthon rúgnak gólt neki.

A feltétlen odaadástól ajzott Paula lelkesen magyarázta neki:

— Bármikor megkapunk lakásonként négyszázezer forintot. Ebből visszafizetjük a kölcsönt és ha új telket veszünk, a törlesztés és a vásárlás után is marad mindegyikünknek legalább háromszázezer forintja. Ennyi pénzért érdemes még nyolc hónapot közösen dolgozni. Végre beszerezhetünk mindent, ami kell. Kocsit is, akár Peugeot, ha úgy tetszik. Modem ruhákat veszünk, utazunk, szórakozunk. Csak az találhat ebben kivetnivalót, aki fél à munkától.

— Akkor én nagyon-na- gyon félek — mondta elutasítón Danka. — De hát másnak is van véleménye. Hagyjátok már nyilatkozni Zolié- kat. Elvégre lakástulajdonosok.

Hálaadó szeretettel és csattogó tenyérrel vágta hátba öccsét a kőfaragó.

— Zoliék 'miatt nem aggódom. Olyan az én öcsém, hogy a falon keresztül is meglátja a hasznát. Rózsi pláne megért bennünket.

— Várj — próbált gondolkodó képet vágni a kövér

kőműves, mintha éles esze lenne. — Hadd törjem egy kicsit a kókuszomat. Hát ahogy vesszük. Így az első hallásra mintha lenne benne fantázia. Isten bizony. Na Rózsikám, szólalj fel te is a taggyűlésen. Hallottad, az a kérdés, hogy kire szavazzunk.

A jámbor asszony tompán nézelődött. Szeme, arca nem árult el egyebet, csak az önkéntes, jóhiszemű kiszolgáltatottságot

— Nekem eddig is úgy volt jó, ahogy a család akarta.

Edit úgy érezte, most jött el az ideje, hogy összegezzen. Biztos pozícióból, éles tekintettel figyelte férjét.

— Akkor tulajdonképpen öten már döntöttünk is. Mi a véleménye a kisebbségnek?

A tanáron csak a tétova tűnődés, a kedvetlen viselkedés látszott.

— Mármint a kisebbség? .. Egyelőre a legnagyobb zavarban van.

Férje örök vitatkozási hajlamára célozva kedveskedő fölénnyel szólt Edit:

— Ez meglepő.

— Édesapád mit mond?

— Bevallom, ő is a kisebbséghez tartozik.

— Pedig ő is lakástulajdonos.

— De hallgatni fog ránk — jelentette ki Edit máris győztesen.

Az állítást épp ily magabiztosan tagadta a tanár.

(Folytatjuk)

Komáromy Éva és Vitéz László a zenés játék egyik jelenetében

(Fotó: Jármay Györgv)

C

ervantes csaknem 400 éves remekműve örök érvényű. Bár a búsképű hidalgó, Don Quijote szélmalomharcát, Dulcínea iránti naiv vonzalmát és már a regény születése idején is anakronisztikusnak ható lovagiasságát bölcsköd- ve megmosolyogjuk, mégis a gyengékért és elesettekért vívott nemes küzdelmeit sokra becsüljük. Az elmúlt korokban és napjainkban sokféle feldolgozása volt már a műnek. Wassermann eredetileg színdarabot alkotott a regényből, de a kézirattal hasztalan kilincselt. Amikor azonba Joe Dorio verseivel és Mitsch Leigh zenéjével musical lett a drámából, meghódította a világot. Az adaptáció keret- játéka felidézi a spanyol

inkvizíció börtönét, ahol Cervantes, tarsolyában regényével, maga is fogoly, s társainak azt ajánlja, tegyék műve eljátszásával könnyűvé rabságukat. Igv elevenedik meg aztán a lovag története.

— A játék hőse maga az író — mondja Szűcs János, az előadás rendezője, — Az inkvizíció börtöne egyet jelent az életveszéllyel, hiszen a rabtársak az író ellen fordulnak. Cervantes félti az életét, és félti kéziratát is, amely élete főműve. Gondolkodik, hogy mit te- gyen.s rájön, hogy csak a komédiázás segíthet. A játékot őmaga írja, s minden fogoly szerepet kap.

A szerep, amit az író felvállal, a tisztalelkű idealista nemes, akit felháborít a világ keg tlensége, ezért

Ha este premier

a La Mancha

lovagja

Egerben

elhatározza, hogy rendet teremt. mint kóbor lovag...

A szövegkönyv egy világhírű musicalnek vetette meg az alapjait. A játék mélyén megtalálható a küzdő ember, a szélmalomharcot vívó hős, aki soha nem adja fel, aki — bármennyire is tragikomikussá válik — hisz abban, hogy nemcsak mindennapi gondok, ügyek-bajok és pici örömök jelentik az életünket, hanem történelmet élünk és csinálunk.

★

A Miskolcon már nagy sikerrel bemutatott zenés játék főszerepeit Vitéz László, Abrahám István Komáromi Éva, Horváth Zsuzsa, Harmath Albert, Kulcsár Imre, Poór Péter és Csorba Ilona játssza.

★

A színház szándékától és

a rendezői elgondolástól függetlenül egy műsoron kívüli epizód is hozzátartozik a ma esti premierhez. Igaz, a színházi baleset címszóhoz sorolható a szóban forgó epizód. A .. .távollétében című lengyel színdarab egyik előadásán az Alvarezt játszó Ábrahám István megsérÿlt, s noha szerepét végigjátszotta, nyomban a kórházba került, ahonnét csupán tegnap távozott, hogy mint Don Quijote hűséges szolgája, a híres-nevezetes Sancho Pansa részese legyen a játéknak, az egri premiernek. És a sikernek ...

Premier ma este az egri Gárdonyi Géza Színházban.

(m.)

Színház és muzsika

A decemberi gyöngyösi, műsorból

Makrisz Agamemnon kiállítása

Makrisz Agamemnon Kossuth-díjas szobrászművész gyűjteményes kiállítása nyílt meg a Budavári Palota C épületében. Megnyitó beszédet Hubay Miklós író mondott.

(MTI fotó — Molnár Edit felv. — KS>

(Tudósítónktól)

Az új művelődési központ Gyöngyös közművelődési életében új fejezetet nyithat megnövekedett lehetőségeivel. Erre utal a decemberi program Is.

A fiatalokat várják december 16-án 18 órára. a KORAL. együttes koncertjére a szíházterembe; december 28-án 18—24 óráig pedig ..előszilveszter” lesz tánccal, műsorral. Közreműködik a Spirál-együttes.

Gyermekeknek ajánljuk Halász Judit és a Bojtorján együttes műsorát.: Játsszunk együtt! — a címe a vidám, zenés műsornak, amelyet december 8-án 15 órától láthatnak a gyerekek. Másnap, december 9-én este 7 órától Shakespeare tragédiáját, a Rómeó és Júliát játssza a Népszínház társulata.

A művelődési központ építőinek munkáját ajándékműsorral köszönik meg. Nekik szervezik a magyarnóta- és népdalestet, amely december 12-én este 8 órakor kezdődik. Közreműködik: Máthé Jolán, Vörös Sári, Szalay László. Kiss Károly, Galambos Lajos és Kathy Horváth Lajos népi zenekara.

A Muzsikus Céh Leánykar Gácsiné Holló Erzsébet vezényletével önálló hangversenyt ad december 18-án 18 órától. Közreműködnek az Egri Szimfonikusok Kamara- együttese és a gyöngyösi zeneiskola tanárai

December 5—12-ig a Műcsarnok és az Egyesült Izzó közös kiállítása nyílik az új intézmény kamaratermében- a KMP megalakulásénak évfordulója alkalmából. Kiállító művészek: Benedek

György, Dobi Piroska, Janzer

QÆÊËÉi

aBM. no*ernner irt. csütörtök

Frigyes, Kiss István, Kiss Roóz Ilona, Makrisz Zizi. Makrisz Agamemnon, Mikus Sándor, Reich Károly, Sasi Vera, SoKy, Somogyi Árpád, Somogyi János, Szentgyörgyi József, Tóth Béla, Vdvardi Erzsébet.

A Fegyveres Erők Klubjában december 7-től 16-ig

Balogh István Munkácsy-díjas grafikusművész kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők.

A FÉK másik kiemelkedő programja Tolnai Klári előadóestje, amelyen a műsorvezető Mikes Lilla. Időpontja: december 11-én 18 óra.

Patkós Magdolna

14.

— Végre itthon! — kiáltott sóhajtva Danka Károly, még jobban megnyújtva karcsúságát. Zakója elrepült lendülő karjától a legközelebbi szék felé. — Szervusztok, rokonok. Jónapot, Félix úr!

Félix Elek graciőz köny- nyedséggel hajlongott.

— Üdvözlet és tisztelet a sportbarátoknak. Hajrá, Vasutas!

Zoltán, a barna óriás, akinek a hátához tapadt a sárga ing az izzadástól, rögtön a maradék sörre vetette magát. Előbb ivott, azután zsörtölődött :

— A disznók... A lajhá- rok. Elrontották a vasárnapomat.

— Legközelebb feltétlenül győzünk — biztosította kétségbe n^m vonható jólérte- süitséggel Félix Elek. — Győzünk, méghozzá idegenben. Most azonban tisztelettel eltávoznék, hogy ne zavarjam tovább az önök tiszteletre méltó családi társaságát. Ajánlom magamat... Tisztelettel... Kézcsókom ... — az ajtóból még egyszer meghajolt, kezét sporttársi köszöntésre lendítette és nagyon szeretetreméltóan nevetett vissza: — Hajrá, Vasutas!

Zoltán még mindig a meccs miatt bosszankodott

— Legalább az a bődüle- tes löket talált volna be, amit Medve szúrt a pipára.

— Mert mindegyik bombagólt akar lőni — csufon- dároskodott Danka a csalódást okozó futballistákon. — Mintha az apró kis gólokat nem adná meg a bíró.

Paula felismerte a pillanatot. Óvatosan átállította a váltót.

— Itthon mindenesetre százszor érdekesebb volt.

— Kivételesen! — toldotta meg titokzatosan Dezső.

Máj nem irigykedett a fi tál tanár, hogy valami kelle-