Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-30 / 282. szám
% A környezetvédelem szocialista integrációja Ezekben a napokban több alkalommal is szó esik elő- ' adásokon, wnkétokon a környezetvédelemről a megyei tudományos egyesületeknél. Ilyen volt például szerdán az \ Egerben rendezett környezetvédelmi nap. összeállításunk ! mai témaköre is ehhez kapcsolódik. bemutatva érdekes újdonságokat. A technika történetéből A „Niirnbsrgi tofás“— Milyen régi a fogtömés? — Ókori csempészek Az első mechanikus órákat tornyokba építették be és feltalálójuknak Gerbert barátot — a későbbi II. Sylvester pápát — (947—1003) tartják, aki egyébként a magyar történelemből is ismeretes, mert ő küldte I. István királynak a királyi koronát. Az ingaóra feltalálóin Huygens dán csillagász volt (1658). Ennek meghajtása un. orsós gátlószerkezettel történt, ami tulajdonképpen megegyezett az akkori toronyórák szerkezeti elvével. További fejlődést' jelentett a zsebórák megjelenése. amelyek piciny szerkezetükkel készítőiktől rendkívül nagy precizitást követeltek meg. Előbb „tojásóráknak” nevezték ezeket, mert alakjuk tojásra hasonlított. Egyik legkorábbi ilyen alkotás a „nürnbergi tojás”. Jean Baptiste Du- boule órás 1600-ból származó műve. Később a zsebóráknál eltűnt a tojásalak. Egy másik régi zsebórát Oxfordban fényképeztünk le: Thomas Tompionnak, az „angol órások atyjá”-nak itt bemutatott zsebórája 1675-ből, már semmiben sem különbözött egy mai zsebórától. Bármilyen meglepő, de a fogak tömésének eljárása, és a szappan használata is körülbelül 5000 éves. mert az időszámításunk előtti 3. évezredben a sumérek már alkalmazták, illetve használták mindkettőt. ★ A selyemhernyó-tenyéstz- tést, a női divat legősibb iparágát, Kínában már az időszámításunk előtti 3. évezredben ismerték, de titokként kezelték a selyem előállításának módszerét. Európában az első se- l.yemgubókat Ceylon szigetéről ( a mai Sri Lanka) szerzetesek csempészték be vándorbotjukba rejtve, az időszámításunk utáni 552- ben. A selyemipar Európában először Bizáncban honosodott meg, ahol állami monopóliumnak nyilvánították. Kováts Andor A környezet- és természet- védelem problémája az egész világon elsőrendű kérdéssé vált, ez minden iparilag fejlett országot, köztük a szocialista országokat is érinti. A szocialista országok terv- gazdálkodása azonban sokkal könnyebben képes megbirkózni a szennyezés problémáival, mint a tőkés országok. Lehetőség van arra. hogy az ipar fejlesztése Során kellő figyelmet fordítsanak az össztársadalmi érdekekre olyan értelemben is, hogy a levegő és a vizek ne szennyeződjenek, hogy ne rombolják és ne csúfítsák el a természeti környezetet. A szovjet környezetvédelmi politika szép példáját jelentik a Bajkál-té környékének a megóvására hozott intézkedések. A 23 600 köbkilométer víztérfogatú tó és környéke a világ egyik legszebb területe, méltán a Szovjetunió nemzeti parkja. Az ipartelepítés következtében a tudósok mintegy 10 éve nagyfokú vízszennyeződést észleltek. Gyors cselekvésre volt szükség. A szakemberek háromlépcsős tisztítóberendezések konstruálásával és felszerelésével siettek a természet segítségére, és ma a Bajkál-tó és környéke ismét mentes mindenfajta szeny- nyeződéstől. A Szovjetunió számos kétoldalú megállapodást kötött a vizek tisztasága és a halállomány megőrzése céljából. Aláírta azt a szerződést is, amely a tengerek olajszeny- nyeződésének a megakadályozását szolgálja. A szocialista országok ösz- szefogásából is születtek már jelentős eredmények a környezetszennyezés megelőzésére, a természeti kincsek I A poharat megeheti Az USA-ban újabban olyan poharakban hoznak forgalomba italokat, amelyeket használat után nem kell elmosni, mert a vendégek egyszerűen elfogyasztják őket. Ostyából készítik ezeket a poharakat, és fogyasztásra alkalmas anyagokkal, például zselatinnal impregnálják, hogy az ital ne áztassa el őket. Az ostyát némelykor ízesítik is. Az íze. sítést az italok ízével komponálják össze. A jéghideg Martinit például citromízfl pohárba töltik. Az ehető pohár részben megoldaná a hulladékproblémát, sőt a környezetvédelemhez is hozzájárulna. A légiforgalmi társaságok is kipróbálják, az NSZK-ban pedig főleg a tejipar érdeklődik iránta. Azt remélik, hogy a jóízű utóételre való kilátás a gyermekeket több tej fogyasztására fogja sarkallni. ésszerű felhasználására. Mind a KGST végrehajtó bizottsága, mind pedig a KGST tanácsülése többször állást foglalt már amellett, hogy ez a szocialista társadalmi rendszer lényegéből követkeA légtér állapotának vizsgálatára szolgáló első lidarállomás 1978-ban Le- ningrádban kezdte meg működését. A lidar — lézerlokátor — sugárforrásból, vevőkészülékből, regisztráló szerkezetből és egyéb készülékből áll. A lézersugárimpulzust a por-, füst- és vízszemcsék szórják szét a levegőben. Az impulzus részben visszatér a lidarra. Az információt regisztráló készülékkel rögzítik. Színképelemzés segítségével értesülések nyerhetők a szennyeződés minőségi összetételéről. A lidar ezáltal lehetővé teszi, hogy a legteljesebb információt kapjunk több tíz kilométeres sugárban a levegő minőségéről, E berendezés munkája teljesen veszélytelen mind az ember, mind pedig a környezet szempontjából. A kapott adatokat a városi tanács környezetvédelmi bizottsága, az egészség- ügyi és járványtani állomás fogja felhasználni. Ezek az adatok szükségesek lesznek továbbá az új lakónegyedek, iparvállalatok, közlekedési főútvonalak telepítési terveinek megalapozásához. Jelenleg a levegő állapótá- ra vonatkozó adatokat a vázően az egyik legfontosabb közös és országos feladattá válik, amelynek megoldásától nagymértékben függ a népgazdasági tervek teljesítése, a jelenleg élő és a jövő nemzedékek jóléte. ros különböző kerületeiben, az utcákon cirkáló gépkocsikon, helikoptereken elhelyezett műszerek és gázelemző készülékek segítségével kapják. Az információgyűjtéshez azonban sok időre, és nagy ráfordításokra van szükség. Ezenkívül ez az információ távolról sem teljes, és a városépítőket nem elégítheti. ki. Következésképpen távmérő módszerek szükségesek a légtér minőségének vizsgálatára. A leningrádi városépítési és tervező intézet szakemberei által végzett tudományos kutatásokból kitűnt, hogy ezekre a célokra a lézeres lokáció jól felhasználható. Az 1977 nyarán Vinnyi- cában (Ukrajna) végzett kísérletek lehetővé tették ajánlások összeállítását a lézeres lokáció eredményeinek felhasználására. Ezek az ajánlások, amelyek nagy és kis városok számára készültek, figyelembe veszik a különböző elrendezésű területekben helyhez kötött mozgó lidarok segítségével végrehajtandó vizsgálatok lehetőségét. A tervben szerepel eav mobil készülék létrehozása a városépítési feladatok operatív megoldására. Je»n Duboule tojás alakú Az angol Thomas Tompion zsebórája, a ..Nürnbergi zsebórája már teljesen a tojás”, mait formázza Szennyvíz a föld alatt A szennyvizet kibocsátó nagy ipari üzemek, különösen a vegyi- és műtrágya- gyárak jelenleg a folyókba vezetik a nagyrészt tisztítat- lan szennyvizet. Franciaországban és az USA-ban azzal kísérleteznek, hogy a különböző mérgező anyagoka' tartalmazó szennyvizet mintegy 2000 méter mélyre fúrt kutakon keresztül a föld mélyébe, úgynevezett geológiai tárolókba táplálják. A föld alatti szennyvíztárolásra a porózus mészkőrétegek jöhetnek számításba, — de csak abban az esetben, — hogyha vastag vízzáró réteggel, például agyággal vannak körülvéve, mert ez kizárja a környező rétegek szennyezésének a lehetőségét. Egy erre a célra alkalmas kút fúrása kb. 35 napot vesz igénybe a jelenlegi fúrási technika alkalmazásával. A kutak nyelőképessége, jelentős nyomás mellett kb. 40 köbméter óránként. Az oldatban levő, és a mély tárolókba kerülő különböző mérgező vegyületek mennyi sége 100 gramm lehet lite renként. A betáplálással kapcsolatban máris jelentkezett egy probléma. A rétegek telítődésével felborulhat a kéregfeszültség egyensúlya; ahol ez megtörtént, ott kisebb földrengések kipattanásához vezetett. Megállapították, hogy a föld alatti tárolók fel- töltése ahhoz hasonló föld- rengéses jelenségeket okoz, ■uninőket egyes föld alatti nukleáris kísérletek esetében figyeltek meg. Jelenleg azt vizsgálják, hn gyan lehet megelőzni a szennyvíz-betáplálással előidézhető földrengéseket. Szovjet rezervátum, amely a kutatók számára hatalmas természeti laboratóriumot jelent (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Radioaktív hulladékból —„kőzet" Svéd szakemberek olyan, nagy nyomású és magas hőmérsékleten dolgozó készüléket szerkesztettek, amely a radioaktív hulladékot kis térfogatú, nagy szilárdságú, jól szállítható és tárolható tömeggé préseli össze. Olyan szilárd anyaggá, amely felveszi a versenyt a természetes kőzetek szilárdságával és állandóságával. A végtermék a mészkőre emlékeztet és vízben nem oldódik. A szilárd halmazállapotú radioaktív hulladékot — például az atomreaktorok kimerült üzemanyagát, amely még sok radioaktív részecskét tartalmaz — először porrá őrlik és így teszik a készülékbe. A nagy nyomás és a magas hőmérséklet hatására kristályos szerkezetű termék keletkezik, amely kémiailag nem változik tovább. Megfelelően szigetelt, földbe ásott vermekben helyezhető el. A folyékony halmazállapotú rádioaktív hulladékot szervetlen alapanyagú ioncserélőn vezetik át. amely megköti a radioaktív részecskéket. Az ioncserélőt azután kiszárítják, porítják, majd kerámiaanyagokkal keverve az előbbi módszer szerint alakítják át. Ez a termék igen ellenálló. A radioaktív hulladékok elhelyezése minden fejlett ipari országban sok problémát okoz, ezért az új eljárás világszerte felkeltette a szakemberek érdeklődését. Lézer óvja a levegőt Kién KOSSUTH 8.27 Schubert-felvételek. 9.44 Brummadzag a zenebohóc. 10,05 Csiribiri. 10.35 Népi zene. 11.25 Párizs — Berlin. 11.40 A boldog ember (XXI. rész). 12.35 Veress Miklós: Por-hamu. 12.45 Zenemúzeum. 14.19 Magyar remekírók. 14.49 Polkák fúvószenekarra. 15.10 Tánczene. 16.05 Iskolapad az ablak mellett. 16.35 Pergolesi-concertó. 17.07 Operafelvételek. 17.50 Népdalok. 18.15 Hol volt. hol nem volt. 18.30 Esti magazin. 19.15 Schubert: Heine-dalok. 19.34 Szimfonikus zene. Kb. 21.05 Operettrészletek. 21.30 Mezzo- girono csillaga. 22.20 Világtörténelem dióhéjban. 22.30 Egy operaénekes emlékeiből. 23.33 Monteverdi- felvételek. PETŐFI 8.33 Slágermúzeum. 9.25 Negyedóra háromnegyed ütemben. 9.40 Ha pofon ütnek. 10.00 Zenedélelőtt. 11.30 Csak fiataloknak. 12.33 Mezők, falvak éneke 12.55 Pécsi stúdiónk jelentkezik. 13.25 Ifjúsági könyvespolc. 13.30 Debussy zongoradarabjaiból. 14.00 Kettőtől fél hatig. 17.30 Belépés nemcsak tornacipőben! 13.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Mit játsszunk? 22.00 Nóták. 22.30 Tánczene. 23.15 Köny- nyűzene. SZOLNOK 17.00—tői 18.30-ig. MISKOLC 17.00 Hírek, időjárás — Négyszemközt. Vitray Tamással beszélget Antal Magda — Sanzonok színészek előadásában — Az olcsó többe kerül. Ónodvári Miklós jegyzete— A chilei Inti-Illimani együttes játszik. — 18.00 Észak-magyarországi krónika : A Hazafias Népfront Borsod- Abaúj-Zemplén megyei bizottságának elnöksége ülést tart. — Élni kell, olvasni muszáj. Gyárfás Imre jegyzete — Kiállítás Eger város munkásmozgalmából — George Shearing zongorázik — Hírek, lapelőzetes. TQ 8.30 Tévétoma. 8.35 Iskolatévé. 15.05 Iskolatévé (ism.). 17.00—22.15 A Szovjet Televízió estje. 17.05 Téli fantázia (rövidfilm). 1725 Lev Tolsztoj élete (dok—film). 17.55 Ogyesszá- tól Leningrádig (útifilm). 18.25 Tavasztól őszig (rövidfilm). 18.50 Viktor Szuny ejev titka (dok.-film). 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv- híradó. 20.05 Galathea (filmbalett). 21.00 Egyetlen kópia (dok—film). 21.45 A Moszkvai Központi Televízió zenekara játszik. 22.15 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.45 En français. 19.00 Orosz nyelv. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Rövidfilmek. 1. Elmenekültek az életből. (japán rövidfilm — < színes) 2. A világ nagy hegyei: az Andok (olasz rövidfilm — színes) 21.05 Tv- híradó 2. 21.30 Távozz tőlem angyal. 1978. november 30., csütörtök «I
