Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-30 / 282. szám
Válaszúton III. Istenesapás? Nem, feloldható ellentmondás A piac igényei szerint Mit terveznek jövőre mezőgazdasági Her es megye egyik üzemének vezetője panaszkodott, hogy a nagy költséggel épült gyár drágán vásárolt gépeihez nincs elegendő forgácsoló szakember és iól képzett beállítólakatos. Többször hirdették az újságban, hogy esztergályosokat, köszörűsöket, marósokat, műszerészeket és géplakatosokat felvesznek. Akik beválnak és egy év után is a vállalatnál maradnak, azoknak lakást adnak, műszakpótlékot fizetnek és saját autóbuszokkal szállítják a munkásokat. De az utóbbi időben alig néhány munkást tudtak szerezni, ez már valóságos istencsapás, mondta az igazgató. Képezni és megtartani A jelenlegi munkaerőhiány valóban istencsapása lenne? De akkor mivel magyarázhatjuk, hogy megyénkben évente több száz munkaképes nő nem tud elhelyezkedni? Kétségtelen, a következő két évtizedben a korábbinál kisebb létszámú nemzedék nő fel, az ország munkaerő-tartalékai rendkívül megcsappantak. Ösztönző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a nyugdíjasokat, a továbbtanulókat pótolni lehessen és a valóban szükséges új munkaerő rendelkezésre álljon. Hol akad még szabad munkaerő? Pest megye déli részén, Szabolcsban, a Dunántúl dél-nyugati részén. És megyénkben? A hevesi és a füzesabonyi járás déli részén, az ipari üzemektől távolabb eső Észak-Heves megyei községekben. Itt sem férfi szakmunkások jelentkeznek. inkább szakképzetlen fiatal lányok és a háztartásból, kisebb mértékben a mezőgazdaságból felszabaduló asszonyok. De ők szakképzet- lenek! Valóban, ma még nagy többségük szakképzet- len, ezért nehezen állíthatók munkába és az átlagtól kevesebbet keresnének. Mivel új munkaerőt a következő években főleg a nők köréből lehet szerezni, ezért a nők pályaválasztását kedvező irányban kell befolyásolni és segíteni. Ma még többnyire csak papíron létezik, de jelentkezők hiányában alig érvényesül az a rendelkezés, hogy gépi forgácsolónak fele-fele arányban kell leányokat és fiúkat felvenni, üvegcsiszolónak csak lányokat oktassanak. Mi akadálya lenne annak, hogy a tv-, rádió-, magnó-, irodagép-műszerészek többsége minél előbb nő legyen? Diódák, félvezetők, integrált áramkörök és a különböző * híradástechnikai termékek gyártása, szerelése nem fizikai erőt, hanem nagy figyelmet, pontosságot, kézügyességet igényel. Számtalan vizsgálat és gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy ilyen munkára a nők legalább annyira alkalmasak, mint a férfiak. A szolgáltatásban és a nem termelő ágazatokban egyre növekszik a munkaerőigény. A mostaninál sokkal több nő dolgozhat, főleg, ha megfelelő szakképzettséget és gyakorlatot szereznek. És főleg több nő dolgozhat, ha anyagilag, erkölcsileg jobban megbecsülik munkájukat. Ahol csalt káromkodnak Üzemeink jelentős összegeket és sok figyelmet fordítanak az új munkaerő megszerzésére, de keveset azok megtartására. Ki és hogyan tqrődik az új munkavállalókkal? Rendszeresen ellenőr- zik-e, hogy fűtik-e a munkásjáratokat, miért késnek az autóbuszok? Megtesznek-e mindent, hogy javuljanak a munkakörülmények és jobb legyen az üzemi légkör? Mindezen változtatni kell, hogy kedvvel, eredménnyel dolgozhassanak a munkások, s ne menjenek el. A tapasztalatok jelzik, az adatok bizonyítják, hogy nagyobb létszámú munkaerőt csak a nők közül lehet szerezni. Mégis mi történik, ha a szakmunkásképző iskolából tíz fiú mellett két lányt is küldenek? Káromkodnak a művezetők és a közvetlen munkahelyi irányítók. Nyomban jó hangosan közlik is: lányok, vagy megszoktok, de jobb, ha megszöktök. A csi- nosabbak, ügyesebbek üzemadminisztrátorok. meósok lesznek, de eddig sok lány megszökött az iparból, bármilyen nagy szükség is van ott a női munkaerőre. A veszteség fetmérheteiien Legtöbb üzemben „szinte megszállottan termeléscentri- kusah a vezetők — panaszolta a megyei tanács egyik munkatársa, aki munkavédelmi felügyeletet gyakorol a mezőgazdasági nagyüzemek felett. Na és — gondoltam magamban, és valószínű még azt is hozzátettem, hogy még szép, ha egy termelő üzem vezetője termeléscentrikus. Ugyanis ez a feladata. A munkavédelemért felelős megyei megbízott pedig csak a saját szakterületét tartja szem előtt, figyelmen kívül hagyva a lágabb, nagyobb érdekeket. Sorolta is az érveket, a tényeket, hogy mennyire nem törődnek a munkavédelem helyzetével. Elmondta, hogy a nagy munkák előtti gépszemlék munkavédelmi szempontból legtöbbször csak formálisak. Van olyan termelőszövetkezet, amely 1969 óta nem készített munkavédelmi szabályzatot, de ahol készítettek, ott sem tartják be őket. Az üzemekben olyan technikai ugrás történt, hogy ma már nem csupán munkavédelmi szaktechnikusra, de mérnökre is szükség volna. Ennek ellenére az üzemi felelősök legtöbb esetben csak mellékesen, másodlagos vagy harmadlagos funkcióként látják el azt. amit igazság szerint főállású munkakörben illenék elvégezni. A modern erőgépek, a szárítóberendezések, a zárt rendszerű állattartó telepek technikai komplexumai, a nagy hatású és sok esetben az egészségre veszedelmes vegyszerek mind-mind olyan új baleseti forrásként jelentek meg. amelyeket már nem lehet mellékesen kezelni. A velük való bánásmód nemcsak nagyobb szakértelmet, de intézményesen ta.nitott balesetmegelőzést követel, annak érdekében hogy biztonsággal üzemeljenek. Végső érvként egy elképesztő számol ismerteteti a. megyei tanács szakembere. Ebben az esztendőben több mint húszezer munkanap esett ki. üzemi baleset következtében Heves megye mezőgazdasági nagyüzemeinek termeléséből, s furcsa módon mindez azért, mert, túlságosan termeléscentri_ kusak a mezőgazdasági üzemek vezetői. Sajnáljak, hogy néhány fő kiesik a, közvetlen termelésből, és olyan „elvont” dolgokkal foglalkozik, mint a munkavédelem. Hogy milyen értéket lehetett volna teremteni, termelni a hiábavalóan elszállt húszezer munkanap alatt, nehéz lenne megmondani, kiszámítani, az emberi egészségben történő károsodást nem is számolva. Annyi azonban bizonyos, hogy sürgős felfogásbeli változásra van szükség. A termelést csak az embereken keresztül lehet szolgálni és a jó értelemben vett termeléscentrikusságnak még inkább alapkövetelményévé kell válni annak a társadalmi alapigazságnak, hogy a legfőbb érték az ember. ... A munkavédelem, útjára sürgősen ki kell tűzni a főút. m>nal jelzést, mert a gyakorlati tapasztalat azt mutatja, imay a. többség még mindig mellék-, sőt. kerülő útnak tartja. Sí. A. A szülői, az iskolai neveléssel kezdődjék, a pályaválasztással folytatódjék, hogy mit jelent munkásnak lenni. Az üzemekben váljék mindennapos gyakorlattá, hogy szocialista társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály. Azért, hogy a munkás- osztály vezető szerepe és társadalmi befolyása erősödjék, szükséges, hogy a munkások, a munkásnők politikai felkészültsége, általános és szakmai műveltsége növekedjék. Emelkedjék a magasabb műveltségű munkások száma, miközben új igények és új képességek fejlődnek, amelyek elősegítik mind több munkás aktív részvételét a termelési folyamatok irányításában, a közéletben és a közügyek intézésében — így fogalmazza meg a követelményeket a párt programnyilatkozata. Szüleiktől többre vigyék Természetes és jogos igény, hogy a mai munkásgyerekek többre vigyék, mint szüleik. De túlhaladott, avult szemlélet az, ha az emb^r értékét csak a bizonyítvánnyal, illetve az iskolatípussal mérik. A megyei tanácson történt, hogy az egyik dolgozó nyolc általánost írt be, holott középfokú végzettséggel rendelkezik, mert szakmunkás. Az iskolákban, a munkahelyeken és a közvéleményben még nem gyökeresedett meg a tudat, hogy a szakmunkás-bizonyítvány középfokú végzettséget jelent Aki nem így érzi, nem ezt vallja, az a legkorszerűbb gépen önállóan dolgozó esztergályost kisebbnek tartja, mint az általános gimnáziumban végzett fiatalt, még akkor is, ha az utóbbi semmihez sem ért, nem tanul tovább, elhelyezkedni is csak nagy nehezen tud és tulajdonképpen a termelő munkások tartják el. Példákat idézhetnénk a Heves megyei találkozások című, közelmúltban bemutatott tv-filmből és ezernyi életpálya igazolja, hogy a becsülettel dolgozó, iparkodó munkások előtt nyitva a tanulás és a továbbképzés útja. Munkásnők és férfiak a gazdasági és a társadalmi élet vezető beosztásaiba kerülnek és ott becsülettel helytállnak, közmegbecsülésben részesülnek. Dr. Fazekas László Bár még nine® vége ennek az evnek, annyi már bizonyos, hogy mezőgazdaságunk teljesíti tervét. Ezt állapították meg legutóbb azon a tanácskozáson ist, ahol számba vették az elmúlt több mint tíz hónap eredményeit. A növénytermelésben a múlt évihez képest csaknem nyolc százalékkal növekedtek a terméseredmények. és üzemeink az idén Heves megye történetében először elérték a 40 mázsás hektárankénti búzatermést. Háromszáz mázsát meghaladja a cukorrépa átlaga, és 43—44 mázsa a kukorica termése. Sokat javult a répák cukortartalma is, megközelíti a 17 százalékot. A kedvezőtlen időjárás miatt a vártnál kevesebbet szüreteltek megyénk történelmi borvidékein. A zöldségtermelés azonban hozta a tervezett eredményeket, noha paprikából és paradicsomból kevesebb termett. 2,5—3 százalékos növekedés Az üzemek jó munkáját dicsérik az eredmények, amelyek a körültekintő szervezés, a technológiai fegyelem betartása, a fajtafelújítás és a csökkenő veszteségek együttes hatásának köszönhető. Nem egészen így alakult a helyzet az állattenyésztésben. Háromezres lemaradás van a szarvasmarhalétszámban, és a tejértékesítésben Heves megye továbbra is utolsó az országban, ami nagyon sok kívánnivalót hagy maga wtán! A sertés-, a juh- és a baromfitenyésztésben várhatóan túlteljesítik tervüket megyénk üzemei, összességében tehát néhámy kivé- ' téltől eltekintve sikeres esztendőt zárt Heves megye mezőgazdasága. A nagyüzemekben a zárszámadási készülődések mellett már most a jövő évi terv előkészítésén dolgoznak. Megyeszerte felmérik a lehetőségeket. Van mit tenni, hiszen továbbra is akadnak gyenge pontok, melyeken mihamarabb változtatni kell! A terv 1979- ben a mezőgazdasági termelés 2,5—3 százalékos növekedésével számol. Azok a megyei gazdaságok, amelyek az Idén lemaradtak, ennél nagyobb fejlesztést. üzemeink...? kell hogy előirányozzanak ahhoz, hogy a lemaradást pótolják! A jövő évi terv megvalósításához éppen az idei eredmények alapján kedvező az indulás. Közös gazdaságaink jó talajmunká- val készítették elő az őszi vetést, és a búza-, illetve az árpaterület több mint 70 százalékán végeztek vetőmagfelújítást. A növénytermelésben nagyobb szerkezeti változtatás nem indokolt. A megyében gazdaságaink arra törekszenek, hogy a 40 mázsás hektárankénti búzatermést továbbra is megtartsák. Az északi részeken pedig, ahol a kukorica gazdaságosan nem termelhető, helyette inkább árpát vessenek, melyet nagyobb biztonsággal termelhetnek. Több napraforgó és tej Kukoricából, főleg a megye adottságainak megfelelő korai és középkorai érésű fajtákat helyezik előtérbe, cukorrépából pedig fokozzák a terméshozamokat. Az olajos magvú növények közül a napraforgó vetésterületének 2—3 százalékos növelése várható 1979-ben. A zöldségtermelésben továbbra is fontos a már kialakult termelési szint fenntartása, főleg a paprika és a paradicsom hozamának növelése. A legtöbb teendő az állattenyésztés továbbfejlesztésében vár az üzemekre. Miután a szarvasmarha-tenyésztésben lényeges létszámnövelésre nincs lehetőség, o bővítést a meglevő szaporulatból biztosítják üzemeink, és fokozzák a tejtermelést. ToVábbi nagy lehetőség kínálkozik a juhtenyésztés fejlesztésére, főleg a növekvő exportigények miatt. Ezzel éljenek is közös gazdaságaink! A takarmánytermelésben főleg az intenzívebb gazdálkodás megvalósítását tűzik ki célul, annál is inkább, mert Heves megyét modellme- gyének nyilvánította ebben a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Most a tervkészítésnél legfontosabb feladata, hogy valamennyi üzem elképzeléseit a piac várható igényeinek alakulásához igazítsa. Ezt segítik elő a fejlesztések, melyek szűkítése várható 1979-ben, Csökken az importáruk, főleg a fehérjék, a tőkés gépek behozatala. Az energia ésszerűbb és takarékosabb felhasználása még inkább előtérbe kerül. Váltezík a támogatási rendszer A beruházásokra fordítható összeg kisebb lesz az ideinél, de annyi, amelyet az ötödik ötéves terv 1979- re előirányzott. Arra kell törekedni, hogy a jelenleg folyamatban levő beruházások mihamarabb elkészüljenek, és azokat üzembe helyezzék. Az építéseknél főleg az olcsóbbakat és a gyorsan megtérülőket részesítik előnyben. A legfontosabb azonban a már meglevő épületek, gépek és termelési eszközök még jobb kihasználása lesz 1979-ben is. Ezért kevesebb lehetőség nyílik majd a nagyobb beruházásokra, helyettük Inkább a közös, több űzera összefogásával megvalósítandó fejlesztéseket segítik elő. A támogatási rendszer itt változik. Államunk jövőre még inkább arra törekszik, hogy a befejezetlen beruházások termelésbe állítását ösztönözze, másrészt pedig termeléspolitikai céljaink megvalósítását szolgáló fejlesztéseknek adjon lehetőséget. A zöldségtermelő modellgazdaságok — melyek között néhány van Houes megyében is —, jövőre is kapnak támogatást a. fejlesztésekhez. Előnyben részesítik a melléktermék felhasználását, a veszteségek csökkentését elősegítő tárolók építését, valamint a bogyós gyümölcsök telepítését végző gazdaságokat. Nyilvánvaló, hogy as 1979-es terv még megalapozottabb, a piac igényeihez! igazodó kell hogy legyen, amely tovább segíti a terméshozamok növelését és a minőségi munkát! Ezt kell, hogy mérlegeljék nagyüzemeink most, a számvetés és a jövő évi tervek összevetésénél, mert csak így várhatók újabb sikerek. IWentresr Károly Megmozdult a társadalom Segítség a mozgássérülteknek Nem készült még az országban, sőt Heves megyében sem hivatalos felmérés arról, hogy hány mozgássérült él közöttünk. Egerben is csupán becsülik, hogy legalább ffélezren lehetnek. Pontos számuk ismerete nélkül is mind határozottabb azonban a felismerés: a fogyatékosok élete, sorsa feltétlenül. nagyobb figyelmet, törődést érdemel a társadalom részéröl. S miközben a tennivalókat megfogalmazzák. lépten-nyomon megmutatkozik a segítség is. „Szűkebb hazánk” dicséretére legyen mondva, hogy — a megye első és mindmáig egyetlen önálló szervezete — a Mozgássérültek Egri Egyesülete sem nélkülözi ezt a támogatást. Az érdekképviseleti munkára idén alakult csoport nem maradt magára nemes törekvéseiben. Fáradhatatlan vezetősége szinte egyetlen helyre sem kopogtat eredménytelenül. Mint a közelmúltban tartott — immár második — közgyűlésükön is számot adtak erről: kezdettől fogva élvezik a városi tanács igazgatási osztályának pártfogását, amelynek révén — egyebek mellett. — már a szervezeti elet kialakításához szükségéi helyiségeket is megkapták. A szobák nélkülözhetetlen át- alakításá, rendbetétele éppen most van folyamatban a helyi Épületkarbantartó Szövetkezet, a Heves megyei állami és tanácsi építők, illetve az Egri Ingatlankezelő, Közvetítő és Lakásberuházó Vállalat együttesen több, mint 32 ezer forint értékű társadalmi munkájával. A Heves megyei Finom- mechanikai Vállalat „Full" szervize - a mozgássérültek számára oly nélkülözhetetlen Hycomat személygépkocsik soron kívüli javítására, míg az Universal Szerviz Ipari Szövetkezet a tolókocsik hibáinak elhárítására kötött szocialista szerződést. Ez utóbbinál azt is vállalván, hogy a javításoknál csupán az anyag- és alkatrészköltségek térítését kérik a megrendelőktől, az egyéb munkát díjmentesen végzik. A rendőr-főkapitányság pedig most éppen annak a lehetőségét keresi, hogy az egyesület tagjai ügyes-bajos dolgaik intézése közben személygépkocsijukkal a forgalmas város bizonyos pontjain a „Várakozni tilos" iel- zés ellenére is parkolhassanak. A Heves megyei Vízmű Vállalat — amely egyébként elsők között sietett segítségül— az ideihez hasonlóan, a jövő évi szezonra is megígérte s a továbbiakban szintén biztosítja, hogy a hét meghatározott napján — meglevő gátlásaik feloldására — záróra után vehessék igénybe a mozgássérültek az egri strandot. Az Egri Dohánygyár „Balázs Ignác” és a ZÖLDÉRT „Ady Endre” szocialista brigádjai forintjaikat adták támogatásul, hasonlóan azokhoz, akik pártoló tagnak jelentkeztek az egyesület soraiba. Jó szándékkal, további támogatást ígérve állt az egyesület mögé a megyei tanács munkaügyi, egészség- ügyi osztálya — újabban, jelentősebb költségvetési juttatásról is szó van már a megyeházán — jogsegélyszolgálati, erkölcsi és anyagi segítséget biztosít az SZMT. A Vöröskereszt városi szervezete felajánlotta, hogy aktíváinak közreműködésével osztozik a rászoruló mozgássérültek napi gondjain — a takarításban, bevásárlásban, betegápolásban — az SZTK egyik leg- esúfoltabb rendekbe, « szemészet soron kívüli vizsgálatokról biztosította a szervezetet. A SZOT Heves megyei Társadalombiztosítási Igazgatósága pedig rendszeresen felvilágosító előadásokkal, a Vakok és Gyengén- látók Heves megyei, Szövetsége tárgyi felszereléseivel a klubélet eredményességét kívánja növelni, hogy csupán a jelentősebbekről szóljunk. Aligha kell hangsúlyozni, hogy mit jelent mindez azok számára, akik a legnagyobb megértés ellenére is hátrányos helyzetben vannak másokkal szemben, mennyire megváltoztatja a mozgássérülteknek a világról, a társadalomról alkotott képét! Jóleső észrevenni ezt. a lépten-nyomon megmutatkozó figyelmességet, ezt a sokoldalú áldozatkészséget Heves megyében, s a nem egészen egyéves szervezet tapasztalatai alapján, bizonyára joggal lehet remélni a hasonló folytatást is. (gyóni) MtwisEnGi 1978. november'30„ csateffltiäs
