Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-28 / 280. szám
VAROSAINK 1978Tdec* 31 .'irtán Vásároatuunény j Fehérüyummtï fclféttrfr» NyircfyMta Nyírbátor« Hajdinán** |ászbcráay i BUDAPEST **• Bmrettyóújfnhi KnOiuilUi * 7 Turkev* f förökszentmiklós +J • Szolnok l .-/''Hexótúr* Székesfehérvár ffusati jvára» Zoljtfcrstegf • Kesttheíy- 1tUtat. ~ CsOPgrid Kfekurtfélerjrháza*) • iékéstsaka* rí, W” • s\ Ornkiu H 6<fm«x4vásiHiefy • Varosaink 1978 dec 31. előtt ★ Új. várossá nyilvánított települ 1978. dec 31-tói I Betanított munkás helyett: robot „A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben ... A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak...” — aki jártas a tudományos- fantasztikus irodalomban, megmunkáló központot (fii- ró-maró berendezésit) szolgál ki egyszerre. Memóriakapacitása korlátlan, ezért összetettebb mozgásra is képes. A számítógép utasításainak engedelmeskedve kézfejének goL Munkája monoton, ismétlődő. Három ember helyett dolgozik, ha kell három műszakban, megállás nélkül. Tehát az intelligens manipulátorok gyártásának ideDr. Arz Gusztáv és dr. Káldos Endre adjunktusok a robot modelljén tanulmányozzák a működésciklusokat. Szép Tibor technikus a robot befogó- szerkezetét vizsgálja Horváth László, a SZTAKI tudományos segédmunkatársa módosítja az esztergagép vezérlését. annak bizonyosan ismerősek a robotika alaptörvényeit idéző sorok. Isaac Asimov amerikai sci-£i író XXI. századi képzelt világában az ember alakú, önműködő, beszélő gépek a fantázia szülöttei. Regényeit olvasva hirtelen távolinak tűnik a robottechnika ily magas fokú fejlettsége. Pedig az automatizált jövő közelebb van, mint gondolnánk. Az utóbbi évtizedben az iparilag fejlett országok nagy gyáraiban megjelentek az intelligens manipulátorok — népszerű nevükön robotok —, melyek tévékamera szemükkel meglátják, számítógép agyukkal felismerik a tárgyak alakját, a formákat, helyzeteket. Jelenleg a világon mintegy 150 cég foglalkozik különböző robottípusok gyártásával, s ebben Japán jár az élen. Az ipar, de különösen a gépipar különböző ágaiban 1980- ra 30—40 ezer robot működik majd. Magyarországon az ipari fejlesztésnek szintén fontos része a robotprogram. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság szerződést kötött három intézettel. Feladatuk, egy olyan elektronikus vezérlésű robot kialakítása, mely forgácsolóüzemekben alkalmazható, egyszerre több gép kiszolgálására. Három éve, hogy a Csepeli Szerszámgépgyárban megszületett az első magyar robot, az IR 51. Ennek továbbfejlesztett változata a Budapesti Műszaki Egyetem gépgyártás-technológiai tanszékének géplaboratóriumában már csak arra vár, hogy „lelket leheljenek bele” vagyis a központi számitógép irányításával, elektronikus vezérléssel életre keltsék. A fémtestű „betanított munkásnak” nincs emberi alakja. Agyát a számítógép vezérli, csontvázát mozgó fémelemek alkotják, az izmokat a hidraulikus mozga- tórend&zer helyettesíti. Csaknem 2 méter magas. Karját másfél méteres félkörben — függőleges és vízszintes irányban — tudja mozgatni. Két esztergagépet és egy két ujja közé fogja a 10—70 mm-es átmérőjű, 10—20 kiló súlyú munkadarabokat, leveszi a tárolóról, ráhelyezi a szerszámgépekre a program szerinti ütemben. Az alkatrészt elkészülte után visszateszi a tárolóba, s újból adaje már nincs messze. Nem évtizedek, csapán évek kérdése, hogy ami ma fantasztikum, holnap már természetes: a robot az ember szolgálatában áll, „engedelmeskedik utasításéinak”. H. A. f Szùcs Pai tanar úr egy ■május végi napon beírta a szükséges adatokat az osztálykönyvbe, aztán üveges szemmel rámeredt az első padban ülő tanulóra, a szivéhez kapott és meghalt. — Kartársak, kartasak — szólt az igazgató néhány óra múlva a tanári szobában, amikor már sikerült lecsillapítani a kedélyeket — természetesen iskolánk saját halottjának tekinti Szűcs Icollégét, hisze l ilyen eset még nem fordult elő intézményünk életében. Most beszéltem a tanács illetékesével, ő is helyesnek tartja, hogy Szűcs kollégát méltó módon nnrontA^nk el és saját halottunknak tekintsük Pénz van, szép, reprezentatív temetést rendezünk a megboldogult tiszteletére. Már gondoskodtam, hogy az újságban is megjelenjék a híradás, . miszerint a temetésről később intézkedünk. — Bizottságot kell alakítani! — mondta a testnevelő tanár, aki a szakmájánál fogva szervezési kérdésekben verhetetlen volt a környéken. — Helyes! — válaszolt az igazgató. — De el kell dönteni, hány tagú lesz a bizottság! A döntés három órát váratott magára, mire megszületett. A kis létszámú tanári kollektíva úgy határozott, elég három ember a bizottságba. A bizottság elnöke természetesen az igazgató lett, a bizottság titkára pedig Lancsalics Rozália, az igazgató első és egyetlen helyettese. Rozáliának a bizottságba történt beválasztása révén tulajdonképpen minden társadalmi szerv — köztük az iskolai szakszervezet, a Vöröskereszt, a nőta- nácsi a Hazafias Népfront helyi szervezete képviseltette magát, mert ezeket a funkciókat már évek óta Lancsalics kartársnő látta el egymaga, mivel a többiek nem értek rá, mondván, valakinek tanítania is kell az iskolában. Ez a munlcamegosztás a bizottság tevékenységében is rendkívül előnyös volt. mert Lancsalics Rozália kartársnő így aztán hol a népfront, hol a szakszervezet, hol a vöröskeresztes aktivisták nevében tudott állást foglalni a részkérdésekben. A testnevelő tanárt szervezési feladatokkal bíztak meg. aki aztán megalakította az akció-albizottságot. A héttagú albizottságban olyan fontos felelősök voltak, mint például a telefonügyeletes, aki a kondoleáló telefonálók nevét egy gyászkeretes kartotékra vezette fel, külön ösz- szekötő foglalkozott a temetkezési vállalattal, volt A Vörös Meteor az egri vár sziklafalán (Fotó: Perl Márton) Az öreg vár öreg szeretői megállnak a palánkkal szűkített kutyaszorítóban, amelyet két évvel ezelőtt még Május 1. utcának neveztek, s kiváncsian és reménykedve várják, mikor kezd magasba nőni ismét Dobó István leomlott bástyája. Az utóbbi időben vasárnaponként mozgással télik meg az a hatalmas sziklatömb, amely a bástya magja volt, s meredek rétegződéssel emelkedik az utca déli felével szemben. Látványnak elég fenyegető ez a szikla, s annál nagyobb aggódással figyelik a szemlélők azt a nyolé-tíz fiatalembert, akik nemcsak szeretettel „csüggnek” a sziklafalon. hanem köteleken, kis ülőkéken himbálózva ereszkednek-emelkednek. kezükben szerszám. Kik ők és mit csinálnak? A választ egy napsütötte fiatalember adja meg, aki piros kis horgolt sapkában irányítja a munkát a kompresszor mellől. „Szikla-szegeket erősítenek a tömbbe. Itt állványok húzódnak majd, mert a sziklát Rabitz-rendszerű cementburkolattal borítják be, hogy a bástya építőit ne veszélyézbúcsúbeszéd-felelőS, koszo- rúfelirat-szövegező, koszorúrendelő, hogy csak a legfontosabb funkciókat említsük. Tulajdonképpen mindenkinek jutott valamilyen megbízatás. Például a tantestület részvétlátogatásának a megszervezését Szappanosné, született Rehák Bubukára testálták, aki éppen gyermekgondozási szabadságon volt, de elfelejtették őt értesíteni a megbízatásról. E szervezési hiba folytán a gyászoló családhoz a kutya se ment el kondoleálni, de hát a nagy zűrzavarban ez a kis apróság nem szúrt szemet — Baj van, igazgató kartárs! — szólt az énekkar vezetője. — Kórusunk csak úttörő- és mozgalmi dalokat, népdalfeldolgozásokat tud énekelni. Azokkal viszont mégsem illik kiállni a temetésre. — Keressenek egy másik iskolai énekkart! — rendelkezett a főnök. Körbetelefonálták az ösz- szes iskolákat, interurbán meghívták Miskolcot, Szegedet, Alsótopolyaházát, de széles e hazában nem akadt olyan középiskolás kórus, amelyik halottsírató, gyászdalok előadását vállalta volna. — Gépzene lesz és kész! — döntött az akció-albizottság háromórás tanácskozás után. — És mit viszünk a párnán? — kérdezte bátortalanul a temetői gyalogmenet megszervezéséért felelős albi- zottsági tag. — Milyen párnán? — kérdezték többen is csodálkozva. — Hát ilyen nagy temetéseknél, bizonyára tudjátok — kezdte magyarázni a menetfelelős —, egy díszes párnára teszik a megboldogult kitüntetéseit, s amikor elindul a menet a sírhoz, közvetlenül a gyászkocsi után viszik a kitüntetésekkel teli párnát. Sajnos, az a tessék az esetleg meglazuló törmelékek.” — És honnan való ez a vakmerő fiatalság? — Ez a budapesti Vörös Meteor sportegyesület hegymászó-szakosztálya. A hegy- mászósport szeretete tartja őket össze. Az egyik geodéta, a másik villamosmérnök, a harmadik szobafestő és így tovább. Magam is villamosmérnök vagyok. — A beszélgetés rövid, mert már hangzik a kiáltás: indulhat a kompresszor! De a rövid pár szóból kitűnik, hogy a bástyaépítés újabb szakaszához érkezett. Az elmúlt évek alatt a szakemberek geológiai és hidrológiai vizsgálatokat végeztek, hogy megismerjék a vár sziklavonulatának föld- és vízismereti tényezőit. Ez itt mar az előkészület második szaka- siza: az építési munka biztonságos feltételeinek megteremtése. S ha beburkolózik betonköpenyébe az ősrégi sziklafal, megkezdődhetik a bástya helyreállítása, hogy őrizze beláthatatlan időkig az első építő, Dobó István emlékét. helyzet, hogy Szűcs kollégának egy fia kitüntetése sincs, az utóbbi 15 évben mindössze kétszer kapott soron kívüli fizetésemelést, de hát az erről szóló értesítéseket mégsem rakhatjuk ki a párnára! A búcsúbeszéd-felelős is aggályoskodott, hogy közismert, könnyeket fakasztó, bombasztikus kifejezések közül egyet sem tud a beszédbe beiktatni. Szűcs kolléga érdemeit nem lehet úgy méltatni hogy például „bátran, töretlenül dolgozott és mindig magasra tartotta a szocialista oktató-nevelő munka zászlaját”, mert sokáig betegállományban volt, és a május elsejei felvonulásokon is csak sima sorfelelősként bandukolt zászló nélkül. S amikor a szigorúan bizalmasan kezelt személyi adatokból, életrajzból kiderült, hogy szegény Szűcs kolléga valamikor még a piaristáknál érettségizett, és kispap- nak készült, az akció-albizottság teljesen tanácstalan lett. A nagy szervezési lázban észre sem vették, hogy közben véget ért a tanév, kiosztották a bizonyítványokat, a gyereksereg szétszéledt. Az is kiderült, hogy az igazgató nem tud megjelenni a temetésen, mert a szocialista pedagógiában elért kiváló eredményeinek jutalmául kéthetes tapasztalatcserére küldik őt egy delegációval külföldre. Lancsalics Rozália igazgatóhelyettes az év közben végzett rengeteg társadalmi munkáért SZOT-beutalót kapott az Al-Dunára, a testnevelő tanár edzőtáborba vonult. Így aztán a temetésen csak néhány tanár és a három hivatalsegéd volt jelen. A temetést követő napon az újságban megjelent a család által közölt szomorú hír: „... Drága halottunkat csendben eltemettük.” Kiss György Mihály KOSSUTH 8.27 Eszmék faggatása. 8;57 Népdalok, néptáncok. 9.44 Tengerecki hazaszáll. 10.05 MR 10—14, 10.35 Változatok egy magyar népdalra. 10.42 Benda: A falusi vásár. (Opera). 11.40 A boldog ember. 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Törvény- könyv. 12.50 Hangverseny délidőben.. 13.45 Népi zene. 14.19 Kóruspódium. 14.40 Arcképek a Szovjetunió népeinek irodalmából. 15.10 Sztambui rózsája (Operett). 15.28 Nyitnikék. 18,05 Kritikusok fóruma. 16 15 Szimfonikus zene. 17.07 Nyílt színházak Worclawban. 17.32 Bach: Olasz koncert. 17.45 A Szabó család. 18.15 Hol volt, hol nem volt... 18.30 Esti magazin. 19.15 Opera-művészlemezek. 20.10 Univerzális ciklustör. vény. 20.35 Népzenekedvelőknek. 21.05 Huszas stúdió. 22.20 Családi viszály két óceán közt. 22.30 Auric: öt francia dal vegyeskarra. 22.41 Meditáció 22.51 Üj lemezeinkből. PETŐFI 8.05 A magyar munkás- mozgalom dalaiból. 8.33 Társalgó. 10.33 Zenedelelőtt. 12.25 Látószög. 12.33 Melódiakoktél. 13.25 Állatbarátoknak. 13.30 Éneklő Ifjúság. 14.00 Kettőtől hatig... 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Moszkvából érkezett. 19.03 Csenki Imre: A szép Jutkica. 19.20 Mit olvashatunk a Béke és Szocializmus című folyóiratban? 19.30 Csak fiataloknak! 20.33 Könyvpremier. 21.18 „Ami szívemen; a számon ...” 22.18 Nótacsokor. 23.15 Orfeusz az alvilágban (Operettrészl.). SZOLNOK 17.00—tói 18.30-ig MISKOLC 17.00 Hírek — időjárás — Fiatalok zenés találkozója. Szerkeszti : Varsányi Zsuzsa — A Kommunisták Magyarországi Pártja mis* kolci szervezetének megalakulása. Dr. Dobrossv István előadása — 18.00 Észak-magyarországi krónika (Ülésezett a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága — Pályaválasztási vetélkedő megyei döntője az építőipar szakmáiból—újítási fórum a kazincbarcikai Sütőipari Vállalatnál (Részletek Er* kel: Bánk bán című operájából — Hírek, lapelőzetes... Ti3 8.00 Tévétorna. 14.30 Iskolatévé (Ism.). 16.25 A róka éjszakája. 16.55 Melyiket az ötezerből? 17.10 Mecénások. 17.30 Mindenki iskolája. 18.40 Hétköznapok küldöttei. 19.20 Tévétorna. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Golgota. 21.15 Kötekedő. 21.35 Filmszem. 22.25 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 Szikrázó csillagok, 20.30 Tut-Anch-Amon Egyiptoma (Angol fimso- rOzat). 20.50 Tv-híradó 2. 21.15 A szlávok (Bolgár dók. film). 21.30 Ez a kedves Viktor (Francia film). fêlwiisâiifà 1978. november 28., kedd Dr. Kapor Elemér
