Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-26 / 279. szám
Wv-WWsA. *'./v . Mi magunk: önmagunk Ragozzunk együtt: én fogyasztok, te fóéyasztasz, ős fogyaszt. Sőt: 6 a fogyasztó. Én szolgáltatok, te szolgál-! tatsz, ő szolgáltat. Mi több, 6 a szolgáltató. Én dolgozom,! te dolgozol, ő dolgozik. És, ami még ennél Is több: ő a! dolgozó. Fogyasztó, dolgozó, szolgáltató: tőlünk elkülö-5 nült fogalmak, amelyek rendre elfedik a lényeget. A szó! ragozható, a lényeg kiragozhatatlán. Mert az Igazság az, 5 hogy e fogalmak szóba kerülnek — és milyen gyakran« kerülnek szóba, — akkor voltaképpen ama általános! alany — fogyasztó, szolgáltató, dolgozó — nagyon is< egyes szám első személyű. Én: aki fogyasztok. Én: aki dolgozom. Én: akit kiszolgálnak a szolgáltató által. Mert tudunk ragozni, dé kialakult fogalmaink szá-! mos esetében mégha többes számot is mondunk, akkor! is egyes számot értünk alatta: magunkat. Ha a fogy asz- < tóról van szó, akkor kettészakad tudatunk és a körülöt-! tünk levő társadalom: ránk, akik — illetőleg: aki fo-$ gyászt és azokra, akiket azért teremtett az úristen helyett a szocialista társadalom, hogy példának okáért a! fogyasztásunkat biztosítsák. A pult másik oldalán, közszükségletet gyártó iparban, vagy a mezőgazdaságban. Mindenütt. És folytatva e gondolatsort, a szolgáltató! azért van, hogy engem — pardon: bennünket — kiszol-! gáljon a Patyolat, az AF1T, a Volán, a Posta, vagy a> szolgáltató szövetkezet képében egy természetszerűleg e! területen is kettészakadt — én és ők — társadalom ke-! rétéin belül. Azt már mondanom sem kell, leírnom is! alig, hogy a dolgozó mindig az, aki arra hivatkozik, úgy) vélvén érezni, hogy hivatkoznia kell, szóval, aki arra! hivatkozik, hogy ő a dolgozó. A többiek nem. Egyetlen j dolgozó egy nem dolgozó társadalomban? Tudjuk, persze, hogy tudjuk, józan eszünk ki is! mondatja velünk, hogy a pék borbélyhoz jár, hogy a! fodrász is dolgozik és mint dolgozó szolgáltatást végzői megy el a boltba fogyasztóként, hogy az ott dolgozó ki-5 szolgáló eljuttassa hozzá a számára fogyasztásra oly ! szükségesnek ítélt javakat. Annyira tudjuk ezt, hogy felesleges is volt ilyen kacifántosán leírni ezeket a mindenki előtt világos összefüggéseket. Minden fogyasztó,! szolgáltató és minden dolgozó e sorokat olvastán bi-i zonnyal meg is csóválja majd a fejét, azon méltatlan-J kodva, minek az ilyen magától értetődő közhelyekét! mégírni az újságban. Aztán leugrik a boltba és nem; talál valamit, vagy csak hosszas sorbaállás után jut! hozzá a vásárlói „csúcs” miatt, rögtön fogyasztói szívéhez kap és nem lankad kijelenteni, hogy ebben az or- ! szágban, lám, mind kevesebbet törődnek a fogyasztóval, ; Mármint ővele. Igen, a szavak néha elfedik a lényeget, a fogalmak ! a megfogalmazandót, s ez nemcsak egyszerűen absztrak- ; ciós játék a szavakkal, a fogalmakkal — hanem mind- ! emögött társadalmi ellentmondások feszülnek. Ama el- > lentmondások egyike-másika, amelyek természetszerű vele-j járói egy fejlett társadalom életének, jelen esetben mind bo-c nyolultabb struktúra és ezen belül a nem kevésbé bo- ! nyolult emberi kapcsolatok szövevénye. Az egyszerre < termelő, fogyasztó, szolgáltató, dolgozó ember a minden- ; napok e szférájában is mindig más és más arcával, „jellegével” jelenik meg, úgyhogy jószerint, ha hirtelen rá-< kérdeznénk mi is ő, fogyasztó-e, vagy fogyasztató. szolgáltató, vagy kiszolgált-e? — hirtelen válaszolni sem tudna ! talán. Vagy mindenre igent bólintana. A hajdan volt regé-mesebéli időkbén a dolgok vilá- ! gosan áttekinthetőek voltak e tekintetben is, és a nem is J túlságosan távoli jövőben ezek a kapcsolatok, sőt kapcso- < latrendszerek a látszólagos káosz képét mutathatják.! Tudatunkban legalábbis. Ha nem látjuk át és be — egv-j másra vagyunk utalva: mi magunk vagyunk — önmagunk. Hol termelők, hol fogyasztók, hol szolgáltatók és< néha bizony kiszolgáltatottak is. És mindez nemcsak! azért és elsősorban nem Is azért lényeges, hogy ilyen ! formában elhelyeztessünk a társadalom dolgozó rétegeinek! megfelelő szférájába; hanem sokkal inkább azért, hogy! megértsük egymást, hogy felfogjuk a régi latin mondáéi e téren is örök aktualitásét : hódié mihi eras tibi... ma ! nekem, holnap neked. Ma én szolgáltatok neked. Holnap te fogyasztasz nálam. Mert mind a két napon és a mindennapokon együtt j dolgozunk úgy is, mint dolgozó, ügy is rtaint szolgáltató j és úgy Is, mint fogyasztó. Mert szidni könnyebb egymást, mint megérteni. ^ 'c^v. Boros Zsolt György grafikája WWSAAVWWWW* AAAAAAAAAA/W VNAAAAAAAAAAA/VNAAAAAAAAAAAA/VAAA/SAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/VAA/V\AVVAAAAÁAAAAAAA/SAM/VÁAMAAA^OkMA^# ehéz lenne röviden összefoglalni a lassan 15 éve működő Iskolatelevízió eddigi munkáját, elért eredményeit. S hosszan lehetne sorolni azokat a didaktikai problémákat, kérdéseket is, amelyek egy-egy műsor előkészítésekor, majd a bemutatása visszhagjaként felvetődnek. Mindig újabb és újabb problémák ezek! amelyek megoldása a televízió oktató-nevelő műsorainak hatékonyságát, további eredményeit szolgálják. A televíziós didaktika aktuális kérdéseivel foglalkozó szakmai fórumnak is lehetne nevezni a kétévenként Egerben megrendezésre kerülő nemzetközi oktató-televíziós konferenciákat. E konferenciák célja — meghatározott témában — a televíziós oktató-nevelő műsorok módszertanának megbeszélése, elemzése, az eredmények összegezése, és a fejlődés további módszereinek meghatározása. — Hogyan kezdte munkáját az idei konferencia, s mi volt a témája? — kérdezzük Kelemen Endrét, az Iskolatelevízió vezetőjét, az idei konferencia elnökét. — A több mint 160 résztvevő 14 televíziós társaságot képviselt — mondja Kelemen Endre. — Minden európai szocialista és néhány nyugat-európai országból jöttek a meghívott iskolatelevíziós szakemberek, gyakorló pedagógusok. A műsorok elemzése, és a vita két szekcióban folyt. A tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve a 4—10, illetve a 10—18 éves nézők korcsoportja szerinti bontásban működtek a szekciók. A konferenciának egyetlen, de nagyon összetett, igen aktuális témája volt: az esztétikum szerepe és jelentősége az iskolatelevíziós műsorokban. Hipotézisünk szerint ugyanis ma már nem elég e műsorokban egy-egy tantárgy témakörét csak didaktikailag kimeríteni. Nagyon lényeges az is, hogy a műsor milyen többletet nyújt esztétikailag, egészében hogyan hat a nézőkre? — Ezek szerint egy-egy iskolatelevíziós műsor hatását döntően befolyásolhatja az ízléses díszlet, a berendezések, a legmodernebb se- dégeszközök alkalmazása, bemutatása? Vagyis: a környezetről, mint az esztétikum külső megjelenési formájáról van szó? — Valóban, a tárgyi környezet tudatos esztétikai megformáltsága is hatékonyan segítheti a befogadást, a megértést. De egy műsornak számos esztétikai vonatkozása lehet. Például hogyan ^valósítható meg a képernyőn keresztül az élmény- szerűség valamely művésze M ág sajátos formanyelvér létrehozott műalkotás bemu tatásakor, anélkül, hogy az eredeti hátiét csökken leEsztétikum 9 „katedrán” szereplő képviseli. Az „Itt és ott” című műsorban Halász Judit az Illés együttes kíséretében songokat énekel a relativitásról. Merte-e álmodni valaha is a pedagógia, hogy a viszonylagos mozgásról dalban tanítják majd a gyerekeket? De az új fogalom elsajátítása mellett ez már ideológia is. Hiszen a gyerekekben elültetjük a gondolatot, hogy mozgásunk és helyzetünk a világban mindig viszonylagos. — Milyen eredményekkel, tapasztalatokkal zárult a konferencia? — A bemutatott műsorokat esztétikailag vizsgáltuk. Az elemzés, a vita azonban nem teoretikus megközelítést jelentett! A vita középpontjában a didaktika — esztétika kérdése állt. A tiszta didaktika nem tud élményt adni a gyerekeknek, ehhez kell az esztétika. A bemutatott filmek, műsorok, a bevezető előadások, s a viták alapján szemléletbeli többletet kaptunk. A gyakorló pedagógusok közül a konferencia után sokan elmondták, hogy másképp látják az iskolatelevíziót, hiszen a korszerű tanításnak valóban egyik nélkülözhetetlen eszköze. Szóba került a műsorok cseréje is. Például az NDK televíziótól Thomas Mannról, a szovjet televíziótól Puskin színházáról, a bolgároktól pedig L oba- csevszkijről szóló filmeket szeretnénk átvenni. Nagy volt az érdeklődés a mi műsoraink iránt is. Különösen a „Stop” közlekedési sorozat, a „Botticelli: Primavera” című műsorunk, vagy a VI. osztályosoknak készített 16 részes orosz nyelvműsorunkat vennék át.. — Milyen volt a konferencia légköre, hangulata? — A dicsérő vélemények, elismerések mellett kritika is hangzott el bőven egyes iskolatelevíziós műsorokról. Kifogásolták, hogy a képnyelv sokszor csak illusztráció. Ezért lehet hatástalan egy-egy oktató műsor. Különösen a világnézeti oktató műsorokkal kapcsolatban emlegették hibaként, hogy egyes filozófiai műveket alárendeltek gondolatoknak. Ezek az aránytalanságok pedig esztétikailag sem hatnak jól a nézőre, nem köti le eléggé, nem figyel annyira. Fontos kérdés ez, hiszen a világnézeti oktatás televíziós didaktikája még számos problémával küzd. Mi is bemutattunk egy „filozófiai show-t” A műsort azért érte bírálat, mert a beszéd háttérbe, másodrendűvé szorította az illusztrációt. Eger városa kitűnő házigazda volt. Kiegészítő programokban is bőven volt részünk. wvnaaaaaaaaaaaaaáaAáaAAAaáAM OLÁH JÄNOS: Szülőföldem a ház odvába csönd fészkén tollak között egyszerre csak a föld szántása gőzölög kezemben semmi élites az óra rég lejárt rozsdába fúlt bilincs a rúgó ködbe mállt nem is csodálkozom telt víz-illat remeg a parti homokon a sás a rét felett lukas a rókadomb szakadék homloka benne a sok bolond pucok rókakoma rossz szaguk messze létig ; a gazos rét ölén odafönn idelenn nem is néz más feléin mennek a tehenek a csorda gazdagon szétárad a meleg mételyes laposén sír a kocsikerék kígyószisz-kék habot csöppent alá az ég és többet nem ragyog ránc eszi homlokod a kerge-bak idő fölsüt mintha lopott almából dől a hő SASS ERVIN: Lehetne több lehetne több ami vaa csillagosabb szebb lehetne egyszerűbb is mint az egyszeregy lehetne különösebb és tisztább talán lehetne kristálynyolcazög minden oldalán lehetne zöld és piros mint a fű a vér lehetne bőlcsebb sokkal megtépett babér lehetne önmagunk is ki éppen milyen lehetne jajkiáltás fuldokló igen lehetne szerelem még hűséges bolond lehetne részeg álom vörös napkorong lehetne gyökérmélység vihart megálló lehetne erdők rendje egekbe szálló lehetne símogatás és bot hogy üssön lehetne térdrehullás a küszöbünkön nénk? Vagy a műsorok egészének hatásos megszerkesztése, a megfelelő dramaturgiai arányok kialakítása, a képszerkesztés, az idő- és térbeli ritmus, a harmónia— diszharmónia, a rész-egész viszonya, a feszültségfeloldás váltakozása, a tempó, a dinamika... ezek is nagyon jelentős esztétikai elemek. Szó volt a műsorok szereplőinek a befogadókra gyakorolt hatásáról. Egy-egy szereplő emberi arca, szellemi légköre, beszéd- és mozgás- kultúrájában megnyilvánuló sajátosságai mennyire fokozhatják a hatást, a figyelmet a nézőben. Az esztétikum kérdéseihez tartozik még az emberi cselekvés, a munka szépségének érzékeltetése, a kulturált emberi magatartás sugalmazása, „népszerűsítése”. — A bemutatott műsorok közül melyek feleltek meg a konferencia követelményeinek? — Sok igazán jó műsort is láttunk. Egyértelmű volt a sikere annak az NSZK-beli iskolatelevíziós műsornak, amely Kolumbusz idejében játszódik. Matematikatörténeti film, amely bemutatja, hogy Amerika felfedezésével új lehetőség nyílt a számolásban. Megtudjuk, hogy Adam Reise, korabeli matematikus hogyan adja a nép kezébe a számolás tudományát. Különösen a film „megkomponálásán” van a hangsúly. Egy korabeli kocsmában arról beszélgetnek az emberek, hogy Kolumbusz felfedezésének milyen érezhető hatása van a világra. S megjelenik közöttük egy mai ruhába öltözött riporter, és faggatja az embereket, vitát „provokál” közöttük. Térben-időben egy síkba tudták hozni — megfelelő hangulatot teremtve — az akkori helyszínt, szellemiséget, összevetve mai tudásunkkal, ismereteinkkel. — Milyen magyar produkciókat láthattak a konferencián? — Bemutattuk a „Cimbora” egyik adását, amely Shakespeare színházáról szólt. Juhász Jácint mai riporterként jelenik meg a Globe színház bejáratánál, és a kapussal beszélgetve elmesélted vele a színház alakításának történetét, működét TJgvancsak az egyide- "s^ií él-kán vét adja a mű- or Er’ kcabeli beavatott zeveplö segítségével hű kéket kanunk a Globe színház életéről, munkájáról, kíváncsiságunkat pedig egy mai Több iskolalátogatáson, be- > mutató tanításokon ismer- < kedhettek meg a konferen- > cia résztvevői azzal, hogyan, ! milyen körülmények között S dolgozik a magyar pedagó- ! gus. alkalmazva az Iskolate- j levízió műsorait is. ! Rubrik Gáspár lehetne megérkezés csodákkal rokon > lehetne nóták hangja vad cimbalmokon lehetne több ami van $ csillagosabb szebb lehetne egyszerűbb is $ mint az egyszeregy { fiVWWC., ’ »■ » »—«V» IV
