Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-03 / 260. szám
búza Magyarországon A Hazánkban nem is olyan régen évente kétmillió tonna búzát adtak szántóföldjeink. Egészen pontosan: 1961— 1965 között a hazai búzatermés évente mindössze 2 millió 20 ezer tonna volt. Az elmúlt években viszont természetessé vált már, hogy búzaföldjeink gazdagon fizetnek az esztendei munka és a ráfordítások ellentételeként. 1976-tól kezdve minden esztendőben meghaladta a hazai búzatermés az ötmillió tonnát. Immár három aratás hozott nagy termést, s e három közül is az idei viszi el a pálmát. S még egy összehasonlítása múlttal. Magyarországon búzából az idén az 1938-as vetésterület 81 százalékán, — tehát számottevően kisebb területen—, több mint kétszer annyi szem termett, mint csaknem négy évtizeddel ezelőtt. A búzatermelésben tehát kétségtelen a gyors ütemű haladás, amely mindenekelőtt az 1960 utáni évekre — tehát a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek megszilárdulási időszakára jellemző. Negyed mázsa lelett Köztudott, hogy a mezőgazdasági termelésben, az élelmiszer-termelésben az elmúlt egy-két évtizedben világszerte jelentős ütemű növekedés tapasztalható. Ami a búzát illeti, a következő a helyzet. 1961—1965 között földünkön évente átlag 254 millió tonna búza termett. Tavaly pedig a világ búzatermelő országai 388 millió tonna termést takarítottak be. Miközben nálunk több mint két és' félszeresre nőtt a megtermelt búza mennyisége, addig földünkön nagyjából egyharmadával lett nagyobb 12—16 év múltán a búzatermés. Hazánkban a 18 mázsa körüli hektáronkénti hozam 15 év alájtt 40 mázsa fölé emelkedett, a világon 12 mázsáról 1977-re 16,61 mázsára nőtt ugyanebben az időszakban a hektáronkénti termés. S még egy összehasonlítás: az 1961—65-ös években a hazai búzatermés átlaga 10 százalékkal elmaradt az európai átlagtól, tavaly pedig 20 százalékkal meghaladta azt. Az idén — bár még az európai átlagadat nem végleges — úgy tűnik, hogy a különbség marad, vagy még egy kicsit tovább nő javunkra. Egyik legjövedelmezőbb növény A négy-, ötmillió tonnán felüli búzatermésnek joggal örülünk, mert ha a gazdaságosság szemüvegén keresztül vizsgáljuk a hazai búzatermelést, akkor is kedvező eredményt kapunk. A búza nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemek egyik legjövedelmezőbb növénye. (Ha nem is hektáronkénti, hanem teljes területének nyereségtömege a legtöbb gazdaságban az első helyre sorolja még napjainkban is, pedig a termesztés anyagi-műszaki eszközei az elmúlt években sokat drágultak.) Kedvező a búza exportja a népgazdaság számára is. Igaz, hogy az elmúlt másfél évben a búza világpiaci ára, az 1973—1974. évihez képest jelentősen csökkent, de még mindig meghaladta az 1970-est. 1970- ben egy tonna búzánk 49 dollárért, tavaly pedig 120 dollárért talált vevőre. A búzaexport ma is gazdaságos, az ország számára egyértelműen előnyös. A gondot legfeljebb az okozza, ha kisebb mennyiségű búza kerülhet valamilyen ok miatt exportra. 1977-ben 790 ezer tonna búzát adtunk el országhatáron túlra, tehát kevesebbet, mint 1973-ban vagy az azt követő két esztendőben. Akkoriban ugyanis á hazai búzakivitel meghaladta évente a 900 ezer tonnát. Az állatállomány növekvő abraktakarmány-igénye, a tavalyi gyengébb kukorica- termés kedvezőtlenül hatott a búzakivitelre. Azt, hogy az idei jó búzatermésből menynyi kerülhet külföldi piacon értékesítésre, majd csak a kukoricabetakarítás után lehet biztonságosan meghatározni. Folyamatos a fejlődés A hazai búzatermelés eddigi alakulása egy sor lényeges tanulsággal is szolgál. Ezek közül egy, amely talán a leglényegesebb. Immár hosszú idő óta kedvező közgazdasági körülmények között folyamatos a búzatermesztés fejlesztése. Az elmúlt, egy-másfél évtizedben soha nem mondta senki, hogy most elértük a fejlesztésben a célt és egy időre álljunk meg. A mező- gazdasági termelésen belül a Fejlesztik Hatvan ivóvízellátását Megépül a heréd — nagykökényesi vezeték is Budatranspack 778 lói csomagolni a jót is... Hatvan ivóvízellátásának gondjait nagyjából megoldotta az a kilenc mélyfúrású kút., ami eddig épült a Delelő út közelében a Lenin Termelőszövetkezet mintegy harminchektárnyi földterületén. A város fejlődése, az új lakótelepek rohamos kialakulása azonban megköveteli a további intézkedéseket, a vízmező hozamának gyors növelését. Történtek erre kísérletek, az olcsónak tűnő felszínközeli fúrások azonban befuccsoltak, nem hoztak kellő eredményt. — Így jutottunk arra az álláspontra, hogy az V. ötéves terv hátralevő szakaszában az Észak-magyaror- szági Vízmű Vállalat további mélyfúrású kúttal bővítse a hatvani telepet. s megfelelő anyagi áldozattal befejezzük annak gépészeti rekonstrukcióját — mondja Vincéé Károly üzemvezető, akivel a téma kapcsán beszélgettünk. — E munkákkal jövő év márciusáig végzünk. telepünk teljesen automatizált lesz. S az is határozott terveink közt szerepel. hogy a nyomásviszony javítása végett növeljük az Üí-Hatvanba vivő átkötés, illetve csőhálózat keresztmetszetét. Megtudtuk a hatvani üzemegység vezetőjétől, hogy a terddőszak feladatai között ?'-*' ) él Zagyva bal parti szennyvízátemelő telepének felújítása is, mivel a hálózatnak nincs kellő természetes esése, s gyakori a pangás. a szennyvíz megrekedése. De legalább ennyire érdekli a herédieket, nagykö- kényesieket, hogy a program keretében, meglehetősen magas összegű tanácsi támogatással, jövőre megépítik a regionális vízvezetéket a két község között. — Van még egy rázós témánk, amit feltétlenül meg kell oldanunk, mégpedig záros határidőn belül — idézzük az üzemegység vezetőjét. — Környezetvédelmi szempontból felülvizsgáljuk a Lenin Termelőszövetkezet sertéskombinátjának hígtrágya-elhelyezését. mivel elképzelhető a vízmezőre gyakorolt veszélyessége, szennyeké volta. Ugyancsak fontos felülbírálnunk, hogy n sertéstelepen tervezett kútfúrásnak milyen hatása van a városi vízbázisra. Nem szeretnénk ugyanis kellemetlen meglepetéseket az ellátásban, különösen most. amikor még a tizedik kút megfúrása előtt állunk. Elképzeléseink egyébként összhangban vannak a hatvani tanácsvezetés elveivel". s eddig végzett munkánkat elismeréssel méltányolta nemrégiben a végrehajtó bizottság ülése. lm. gy.) fejlesztés szakaszossága eléggé jellemző. (Nagyüzemi sertéshústermelés, szőlőtermesztés stb.) A folyamatos fejlesztés mindig adott munkát a búzával foglalkozó szakembereknek. eszköz-, anyag-, berendezésgyártóknak, beszerzőknek, forgalmazóknak, az új fajták előállításáért, adaptálásért, elterjesztéséért fáradozó embefeknek. A további követelmény az eddigiekből ' fakad : növelni a búzatermést, javítani a termelés gazdaságosságát. A termelés növelését az ötéves terv is megfogalmazza. Eszerint 1980-ban 44 mázsa körüli hektáronkénti átlagot kell elérnie a mezőgazdaságunknak. Egységes egészként vizsgálva Az elmúlt években — teljes joggal — terjed egy szemlélet. miszerint a hazai gabonatermesztés egészét kell vizsgálni, fejleszteni, gazdaságosabbá tenni. Nagyon is ésszerű ez a felfogás, vagyis a kalászosok és a kukorica együttes kezelése. Ésszerű azóta, amióta a búza nemcsak kenyér-gabonanövény, hanem takarmánygabona és exportcikk is. A gabonatermelés egységes egészkénti vizsgálata egy sor új lehetőséget tár fel. Érdemes a búza vetésterületét növelni azokban a körzetekben, amelyekben a kukorica a nyári szárazság miatt rendszerint kicsi termést ad, a téli. tavaszi csapadékot jól hasznosító búza viszont kitűnően fizet. Ugyanakkor kézenfekvő a jó vízgazdálkodású talajokon a kukorica arányát javítani még a búza terhére is. Természetesen a búzatermesztésben, annak további hazai sikerében elengedhetetlen része van a jó minőségű munkának. Erről egyetlen gazdaságban, egyetlen olyan időszakban sem lehet megfeledkezni, amikor napirendre kerülnek a termesztés egyes munkafolyamatai. Ezekben a napokban a vetés követeli a figyelmet. S bármily korszerűek is a búzatermesztés eszközei, ma is érvényes a régi mondás: ki mint vet, úgy arat Fehérvári István EZ A SZÓKREÁCIÓ: „Budatranspack", kétévenként immár ötödik alkalommal kerül a budapesti nemzetközi vásárokról, bemutatókról szóló tudósítások közé. Anyagmozgatás és csomagolás, ez a témaköre az e héten öt napon át nyitva tartó kiállításnak is; értékes, hasznos látnivalókkal a szemlélődönek, de elsősorban a szakembereknek. A BNV legnagyobb pavilonjában kaptak helyet a kiállító cégek, sokkal többen, mint 1976-ban: ötven hazai és tíz országból érkezett 44 külföldi vállalat mutatkozott be az elmúlt héten. Az anyagmozgatás jelentőségéről nem kell sokat szólni, amikor nyilvánvaló, milyen munkaerőhiánnyal küszködünk, s azt is tudjuk, milyen nagy számban és milyen hatékonysággal végeznek nálunk anyagmozgatást. A KGST-szaikosodás folytán hazánk inkább vásárló az anyagmozgató gépek piacán, s emiatt is azt érezhettük: kevesebb volt a kínálat, a választék, mint amilyenre vállalataink, szövetkezeteink igényt tartanának. A másik témakör a csomagolás. Itt már megyénk vállalatai közül többen is képviseltették magukat, s elmondhatjuk, rangjuknak, eddigi hírnevüknek megfelelően. A Mátravidéki Fémművek a fém csomagolóanyagok gyártásában legnagyobb vállalat, több mint hatvan négyzetméteren mutatja be termékeit, kínálatát újdonságokból is. A fémművek aerosolos palackokból évente több tízmilliót gyárt, alumínium tubust pedig több százmilliót, füzesabonyi gyárában milliárdnyi mennyiségben készülnek a koronadugók, menetes zárókupakok. Egyre több kell a korszerű csomagolóanyagokból, de egyre nagyobb a minőségi igény is; ma már a felhasználó vállalatok csak a teljesen hibátlan, szép rajzolatú, formára is tökéletesen kivitelezett csomagolóeszközöket veszik meg. Egyszerű az ok : az árut, a jót is csak jól csomagolva lehet eladni. A MAGAS TECHNIKAI, technológiai színvonal képessé teszi a vállalatot, hogy megállhassa helyét a nyugati piacon is, s e téren különösen a következő időszakban kell nagy eredményéket felmutatnia. Az idén, történetében példátlan műszaki fejlesztést valósított meg, nagy beruházásokkal növelve a teljesítményt, a minőségi színvonalat, így .most e kiállításnak a piackutatást is kell szolgálnia. Mivel mutatkoztak be? Ott volt az újdonság, az úgynevezett műanyag nyakú tubus. Ez a műanyag kiömlőnyílás az alumínium tubuson többletműveletet jelent a gyártásban, drágább is lesz tőle a termék, de a zárás tökéletesebb, s jobban védi a betöltendő anyagot. Nálunk nemigen találkozhatott még a fogyasztó ilyen tubusokkal, a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Gyár kapott ötvenezret, csehszlovák exportra pedig 40 ezret szállítottak. Szinte kísérleti mennyiség: a kísérlet bevált, nagy szériában a jövő év végétől gyártják, a kereskedelem igényétől függően. Csehszlovákiában, az NSZK- ban ígérkezik máris piac a műanyag nyakú tubusoknak. ötletes megoldás — elsősorban a gazdaságosabb szállítás érdekében az úgynevezett kúpos tubus, a gyár másik újdonsága. A kész tubusokat egymásba lehet illeszteni, a szállításnál egy- hatodára csökken a helyigényük, csökken a fuvarozás költsége. A tapasztalatok szerint a nyugati országokban, ahol erre már régebben rájöttek, a tubusok 30— 40 százalékát gyártják ilyen megoldásban, különböző okok miatt tehát a korábbi módszerről sem lehet lemondani. Kísérleti gyártás kezdődött még e termékből is, nagyobb mennyiségben csak jövőre tudják vállalni. A FÉMMŰVEK VEZETŐI egyébként a bemutató alkalmából a héten ‘ találkoztak a magyar söripar szakembereivel. Több mint tíz- esztendős kapcsolatuk kiszélesítését szolgálják a mostani üzleti megbeszélések a Kozmetika Bratislava Vállalattal. Érdeklődtek az NDK- ból is, s természetesen: várják a nyugati vevőket... Ami csábíthatja a vásárlót, a vállalat á bemutatott újdonságaiért a csomagolási versenyben elnyerte a Kohó- és Gépipari Minisztérium különdíját. Rangos kiállítása van a TUNGSRAM cégjelzés alatt az Egyesült Izzó gyöngyösi Félvezető- és Gépgyárának. Mit tud bemutatni a gyár, amikor a csomagolás a téma? Saját fejlesztésű, igen korszerű ampullacsomagoló automatát. Ez a masina a gyógyszerrel töltött ampullákat felirattal látja el, műanyag tokiba helyezi őket, használati utasítást tesz melléjük, s végül dobozba csomagolja az egészet, nem feledkezve meg még a kis reszelőről sem. Teljesítménye 10 500 ampulla óránként. Ennyi műveletet végez J ászfény szar ur ól Az ORION Gyár. valamin! a jászsági Vas. és Fémipari Szövetkeze! közös beruházásában faipari üzem épült .Tászfényszarun. A kétszázötven dolgozót foglalkoztató üzemben évente csaknem ötvenezer hangszóródoboz és százötvenezer televíziókáva készül. (MTI fotó — Cser István felv. — KS) el az dőcsomagoló és a hozi zá csatlakozó automata; nég a nagy ' nyugati gyógy. -er. gyárakban is több különélj ló berendezés szolga' isi ugyanezt a célt. Kialakításai — előrelátóan — úgy történt, hogy a külföldön aU kalmaaott nagy teljesítményű gyógyszergyártó gépsorokhoz is kapcsolható legyen. megvehetik akár a svájci, a nyugatnémet cégek is ... Eddig egyébként négy ilyen automatát adtak a Kőbányai Gyógyszerárú- gyárnak, a Chinoinnak és dolgozik már néhány Csehszlovákiában és Romániában is. Sokan megálltak érdeklődni, kérték a prospektusokat, bizonyára szélesedik a vevők köre a kiállítás után. Kezd beérni az együttműködés az Egri Fém- és Elektromechanika Szövetkezetnél. Közös kiállításon láttuk az egri szövetkezetét a Borsodi Vegyi Kombináttal és a Göngyölegellátó Vállalattal. A kereskedelemben alkalmazható fóliázógépek sikert arattak már külföldön, és itthon is sok az érdeklődő, a vásárolni szándékozó vállalat. EGY MÁSIK STANDON a KAEV megyei gyárainak termékeivel találkoztunk: az egriek az anyagmozgatásban kitűnően alkalmazható hidraulikus emelőasztalt állították ki, a gyöngyösiek a fonókannákat, amelyekből a textilipari üzemekben kell igen sok. Változatos, sok érdekességet, látnivalót kínált a Budatranspack, amely pz első nemzetközi védjegykiállítás- sál együtt, egyszerre mutatkozott be. Szakkiállítás, természetesen elsősorban a szakembereknek való; nők1 c segített az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet helv. ben működő információs, szolgáltató irodája is. Jó üzleteket hozhat ez a nemzetközi bemutató a megyéből érkezett kiállítóknak, akik azt is felmérhették: mit várnak tőlük. Egy fontos állomás lehet ez a folyamatos piackutatásban. Hekeli Sándor Maivar— csehszlovák határ menti földgázvezetékrendszer A magyar—csehszlovák határ menti földgázvezetékrendszerek összekapcsolásáról írt alá előzetes megállapodást az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt és a szlovák kőolaj- és gázipari konszern vezérigazgatója. A KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottságának 45. ülésszakán elhangzott ajánlások szellemében jött létre a kooperáció, amely a felügyeleti hatóságok jóváhagyásával lép érvénybe. Magyarország és Csehszlovákia gázvezetékrendszerét már 1971-ben összekapcsolták a gázellátási üzemzavarok áthidalásának egymás kölcsönös kisegítésének céljából. Ez a kapcsolat — adott esetekben — azóta is jól szolgálja mindkét fél érdekeit, a biztonságos gázellátást. Az újabb megállapodás értelmében két helyen: Sátoraljaújhely és Szlovákújhelv, valamint Győr és a szlová-, kiai Medve-Nagymegye között kapcsolják össze a magyar és a csehszlovák föld- gázvezetéket 1981 október végéig. A tervek szerjnt a Sátoraljaújhely térségében kiépülő vezetékhálózatunk Csehszlovákiától kapja ma d a földgázt, amit azonos kalóriamennyiségben Győr környéki vezetékünkön adunk vissza. c&MMMi® 1978. uovember 3., péntek
