Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-24 / 277. szám
Szocialista sajtónk múltjából Somfai János egri évei Á POLGÁRI demokratikus forradalom és a Magyar Tanácsköztársaság 60. évfordulója ismét ráirányította tör- I ténészeink figyelmét a kettős I forradalom még feltáratlan hagyományaira. Vannak ilyen hagyományaink még bőségesén megyénkben is. Többek között a forradalmak időszakának helyi sajtójáról sem készült eddig monografikus feldolgozás. Értékes tehát minden adat, amely azzal kapcsolatos. írásomban egy tehetséges, Öe eddig kellően figyelemre nem méltatott szocialista újságíró, író, Somfai János 9918—19. évi egri tevékenységéről kívánok szólni eddigi kutatásaim anyagának fel- , használásával. f Somfai íeredefi nevén Stromfeld) János 1870-ben Budapesten született. A legidősebb fivére volt a Tanácsköztársaság legendás hírű vezérkari főnökének, Stromfeld Aurélnak. Somfai János az újságírói pályát választotta élethivatásul, s e század elején a délvidéki Nagybecskereken újságírós- kodott. Itt a Torontál című politikád lapot szerkesztette. I Ez a lao ellenzéki volt. e hasábjain részt vállalt a szocialista eszmék terjesztéséből i Is. Somfai János politikai felfogásának e lap jól megfelelt, s a szerkesztői munka mellett írói hajlamai kielégítésére is volt ideje. Az első világháború előtti években három regényt (Forradalom, Hamlet asszonyság. Kutyavár), egy szociográfiai művet (Egy szocialista, és egy kapitalista levelei), valamint egy színdarabot írt, amelyet ! forradalmi tartalma miatt hatósági nyomásra két hét Irtán le kellett venni a mű- j «ónál. ' REGÉNYEI közö! a Forradalom című a legértékesebb, amelynek középpontjában egy sztrájk álL E munka a korabeli munkásság forradalmi mozgalmainak sikeres szépírói ábrázolása. 1917-re Somfai helyzete Nagybecskereken tarthatatlanná vált. Felsőbb nyomásra még ebben az évben mint póttartalékost behívták katonának, s írnok lett egy katonai büntetőintézetfoen. Egy év múlva csak betegsége miban Somfád számolt be a révolu ci ó egri győzelméről „A forradalmi Mindenszentek” című lírai hangvételű Írásában. A forradalom első napjainak egri utcáit járva írhatja, hogy „A győztes pesti forradalom tűzcsóvája láng- baborította nálunk is a lelkeket, s az arcokon a lelkesedés tüze pirult, s az ajkak hangos szavakkal ünnepeltek.” Somfai a polgári demokratikus forradalom egri eseményeinek tevékeny részese volt, igaza közéleti ember, aki nemcsak tollával, hanem gyakorlati tevékenységével is szolgálta a demokratikus Magyarországot. November 4-én beválasztották az egri Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságába. Amikor 1919. február 26-án megalakult az egri újságírók szakszervezete, annak bizalmija lett. Később bekerült a városi néptanács színügyi, vízvezeték- és fürdőügyi bizottságába is. A Tanácsköztársaság kikiáltása régi álma, a szocializmus megvalósulásának lehetőségét teremtette meg. Március 25-én mint felelős szerkesztő vette át a munkásha- talam szolgálatába álló Egri Újságot. Ettől a naptól Setét Sándor főszerkesztő megvált a laptól. MÁJUS 1-TÖL az Egri Újság az Egri Vörös- Újság nevet vette feL A május eleji ellenforradalmat követő napokban, 3-án, 4-én, 6-án, 7-én és 8-án a hírlap ismét Egri Újság néven látott napvilágot. Május 9-től azonban ismét az Egri Vörös Újság név került a lap fejlécére. Miután július közepén a Köz- oktatásügyi Népbiztosság a vidéki újságokat átszervezte, a proletárdiktatúra egri lapja az Egri Munkás nevet vet. te fel, s az új nevű lap eiső száma július 15-én jelent meg. Somfai Janos a szerkesztői munkán kívül ebben az időszakban is élénk közéleti tevékenységet fejtett ki. Tagja lett a március 24-én megalakított egri sajtó direktóriumnak. Június elejétől többször fellépett a Vörös színházi esteken. Fl. a június 1-i színházi esten két novellát olvasott feL Szót érdemel a Tanácsköztársaság alatti publicisztikai tevékenysége is. Ennek feltárása újabb feladatot jelentene. Jelenleg csak a következőket tudjuk: az Egri Újság április 10,13, 17, 24, 27 és 30-i számában Proletár levelek címmel részleteket közölt a már említett Egy szocialista és egy kapitalista levelei című, 1913-ban megjelent könyvéből. Az Egri Vörös Újság május 1-i számában olvasható névaláírásával „Hozsánna Vörös május” című ódái szárnyalásé írása, amelynek vezérlő gondolata a világ proletariátusának ösz- szefogása. MINDEN BIZONNYAL a lap több számának névtelenül közölt vezércikkét is ő írta. Feltevésünket alapos stiluskritikai vizsgálattal kellene megerősíteni. A Tanácsköztársaság leverése után ő sem .kerülhette el az újból hatalomra került uralkodó osztályok bosszúját. Az Egri Újság 1919. aug. 10-i számában az újonnan letartóztatott kommunisták között az 5 nevét is olvashatjuk. December 13-án az egri királyi törvényszék „nyomtatvány útján elkövetett izgatásaiért” 8 havi börtönre ítélte. Az „izgató jellegű” nyomtatvány az előbb említett Proletár levelek volt A büntetés kitöltése után a hírhedt zalaegerszegi internáló táborba került. Innen szerencsésen sikerült megszöknie és Bécsbe jutnia. Itt másfél évig volt a Bécsi Magyar Újság munkatársa. 1921-ben visszakerüli a jn- gosztóviai Nágybecskerekre. Itt is megbélyegzett ember lett, és feleségével együtt könyv- és újsógáruda fenntartásáról élt. Amikor 1941- ben a német fasiszták lerohanták Jugoszláviát őt is internálták. A megszállás alatt halt meg még letartóztatásának évében, jelenleg még ismeretlen körűfanények között ÉLETMŰVE és tevékenysége szocialista sajtónk történetének nemes, ápolásra méltó forradalmi hagyománya. Szépírói, szociográfiai munkásságának alapos feltárása is minden bizonnyal gyarapítaná szocialista irodalmunk eddigi történetét. Dr. Szecskó Károly A visegrádi utcai első KB-székház helyiségeiben berendezett állandó emlékkiállítás részlete, amely az eredeti berendezés egy részletével utal a vasasok kiemelkedő szerepére a pártmunka megindításakor. A munkásnők tanácsa Gereblyés László: Statárium Vasárnap du. 3 órakor az egri munkásnők is nagygyűlést tartottak, ahol kimondották, hogy érdekeik védelmére megalakítják a mun- kásnök tanácsát, és szintén részt kémek az egri nemzeti tanács munkájából. Ezért követelik, hogy elnöknőjük özv. Misik Jánosné polg. iskolai tanárnő helyet kapjon az -egri Nemzeti Tanács végrehajtó bizottságában, Jaksi Bertalanná, özv. Füstös Mi- hályné és Virág József né munkásnök pedig az egri -nemzeti tanács nagybiaottsá- gába bevétessenek. (Egri Újság 1918. nem. 12. 259. sz. 3. I.) Hogy az éhezők egyre csöndesen éhezzenek, vad, folyton fojtogató félelmet erezzenek, hogy a megtorpant gazdagok nyugton alhassának, hogy a szoc.dcm. vezérek együtt tovább csalhassanak, jött a statárium! Hogy süllyedjen alább-alább a satnya munkabér, hogy a proletárnak kerüljön csak száraz kenyér, hogy peregjen az árverés, befolyjon az adó, hogy lássa falu-város: lakói a lázadó, sújt a statárium! S hogy az éhezők hamarost kenyérhez jussanak,' hogy a gazdagok riadtan világgá fussanak, hogy zúduljon szét végre zivataros áradás, s — hogy jöjjön már a szabadító — végső lázadás, vesszen a statárium! flz egri Szociáldemokrata Párt munkája Az egri Szociáldemokrata Párt, amelynek tevékenységét a háborús pusztulás eddig szinte megbénította, most az új korszak beköszöntésével szántén újból erőteljes életre lendül. Az egri szocialista munkások vasárnap délután 4 órakor népes értekezletet tartottak, melyen nagy lelkesedéssel kimondották, hogy az összes szakszervezeteket még e hét folyamán felállítják és működésüket megkezdik. Felhívással fordulnak minden ipari munkáshoz és kereskedelmi alkalmazotthoz, kik az értekezleten nem lehettek jelen, hogy felvételük végett megfelelő helyi csoportjukhoz forduljanak. Felvilágosítást Kelemen Bertalan (Eger, Részvény nyomdaiul, ad. A pártszervezet ez útyi^OJ is felhívja a munkásságot, " hogy haladéktalanul folytassa mindenki munkáját, mert az ország érdeke ma fokozott munkateljesítményt követek (Egri Újság. 1918. nov 121 259. sz. 3. I.) ntt szerelték le. Ma még nem tudjuk, hogy milyen hatásra 1918 nyarán kapcsolatba került az Egri újság szerkesztőségével, a lap augusztus 17-től október 1-ig közölte, Pesti levelek «mű szociográfiai írását, amely a világháború alatti főváros munkásai nyomorának döbbenetes rajza. Bizonyára a Pesti levelek keltette újságírói hír következményeként 1918. október 10- én, a Setét Sándor főszerkesztésében megjelenő újsághoz került. A polgári demokratikus forradalom győzelme kedvezőbb feltételeket teremtett szocialista nézetei hirdetéséhez. A forradalom egyik eredménye volt, hogy a korábban kormánypárti Egri Újság a demokratikus eszmék hirdetőjévé vált. November 2-án Somfait kinevezték a lap felelős szerkesztőjének. Az újság másnapi számában erről a következőket olvashatjuk: „Az Egri Újság felelős szerkesztője a mai naptól kezdve Somfai János hírlapíró lett. Somfai János nevét már ismeri olvasóközönségünk, de ismerik az országban azok is, akik a komoly szocialista irodalom i ránt érdeklődnek, mert Somfai Jánosnak éppen a szocialista irodalom terén jelentek meg figyelemre méltó irasai. Somfai János mint a magyarországi hírlapírói kar érdemes tagja ismert, s kar- társai bizalmából ül a Hírlapírók Szabad Szakszervezetének intézőségében.” A FORRADALOM szolgálatába szegődött Egri Újságttffwäsfesr ZL, nsateís t\ farkasok az erdő szélén csörgetettek. Szomjúság gyötörte őket, káromkodtak, valamiféle zsi- vány népséget is szidtak, amikor az egyik megpillantotta a fürge patakot Odarohantak a patakhoz, fölébe hajoltak és elkezdtek mohón . inni. Ki bádogedénnyel, ki meg csak a tenyerével merítgette a tiszta vizet. Egyszer csak felüti fejét az egyik farkas, a szeme kidülled, az orreimpája karikásra tágul, mint amikor a farkas bárányszagot érez, mert észrevette, hogy nem messzire tőlük valami jámbor birka iszik a patakból. Az észlelő figyelmeztette közeli társait, s nyomban jelentést tett Farkasnak is. Mindnyájan fölegyenesedtek, a birka felé irányították tekintetüket az arcuk fölragyogott. Az egyik farkas elkiáltotta magát: — Héj! Mint a nyíl süvítése, zúgott el hangja a birka füle mellett A nyavalyás birka megremegett. Értette a szót, de nem mozdult, úgy tett, mintha nem hallotta volna, vagy mintha nem venné magára. Nem is volt nehéz mozdulatlanul maradnia, mert a hirtelen ijedtségtől egy percre megdermedt. — Héj! — süvített újra az éles hang. — Héj, te jómadár. A birka most gépies engedelmességgel. ahogy éleiében megszokta, fölegyenesedett, és a farkasok felé nézett. — Hozd csak. közelebb az irhád! — Zu mir! A birka nemigen akart mozdulni. Bizony, ,iobb lenne szépen bele- fordulnia a patak vizébe, és többé föl sem. buknia. A szive nagyon nehéz volt. Most Farkas szólt feléje megint, finoman, szinte barátsággal!: — No, jöjjön csak ide! A birka most már elindult. Valami enyhe remény ömlött el mellében, hiszen csaknem jóindulatú volt a hívó szó. Elindult, és lassan ment a farkasok felé. A farkasok szeme szikrázott és nyelték a nyálukat Nagy Lajos Farkas és bárány Farkas, ahogy a birka elébe érkezett, és illedelmesen, kalaplevéve megállt mosolyogva kérdezte: — Miért zavarja ön a vizet, amikor mi iszunk? A birka bajról feledkezve, csaknem bátra felelt: — Én zavarom * vizet? Nem rs zavarhattam, hiszen önök állnak felül, én pedig alul. — Ah, igen! Superior stabat lupus. Nagyon helyes. És Farkas el nevette magát. Nevetését rekedt, röhögő kórus kísérte. — No, de ön tavaly rágalmazott bennünket! A birka szaporán védekezett: — Ö, dehogy... Isten ments! Hogy is rágalmaztam volna önöket, hisz önök tavaly még nem is léteztek. Farkas újra nevetett, csengő, irgalmatlan nevetéssel: — Helyes. Tavaly még csakugyan valahol a fenében voltunk. De hát... üsse kő, ha nem tavaly rágalmaztál, akkor az idén! Az idé-énn! Ha pedig te nem, akkor az apád. Vagy az anyád, vagy a testvéred, vagy akármelyik pere- puttyod. Te vagy ti, a cinkostársaid, mindegy! Farkas arca mar sápadt volt, szeme villogott, csengő szabályos hangja mar eltorzult. A birka, aki sok történetet hallott a farkasokról, szeretett volna most fölsikita- iri és térdre rogyva, zokogva és jajveszékelve könyörögni. De tehetetlen volt. Csak állt, és hallgatott. A farkasok közelebb húzódtak hozzá, egészen körülvették, némelyik felhördült vágyainak ostorcsapásai alatt, izmaik meg-megrándul- tak, egyik a fogait csattogtatta, valamelyiknek száján és orrán /.öld fényű, kéngözös lehelet, lobbant ki. A birka dermedte« hallgatott. Az egyik farkas rábődült: — Talán beragadt a szád? Majd mindjárt kinyitjuk! „Majd mindjárt kinyitjuk!” — kopogtatta a birka agyát, s a köny- nyei megeredtek, és sűrűn potyogtak. Sírástól meg-megsziakítva me- kegte: — Nincs is nekem ap-á-ám. A- árva gyermek vagyok. Az anyá-ám ré-égen meghalt Egy testvérem volt, az elesett a há-áború-ban. — Elesett? — ismételte valaki vérfagyasztó gúnnyal. — Szóval: te nem zavartad a vizet, neked nincs apád, anyád sincsen, testvéred sincsen, neked semmid sincsen, te semmit nem csináltál, te olyan vagy, mint a ma született bárány. — Igenis, kezét csókolom — mékegte a birka föltamadó reménységgel. — Hm. Nincs. Te nem, és neked nincs. Te tagadsz. Tehát... én ha- zudokü A birka megdöbbent. Ekkor az . egyik farkas isszonyú csapással sújtott az arcába. A birka bal szeme rögtön kifordult. A farkas fel- üvoltött a gyönyörtől. \ — Hat ugye hazudik a nagyságos úr? Az anyád keserves... — Hazudik, vagy nem hazudik? Rettentő csapás; a birka kifordult szeme szétpattant. A farkasok kórusban üvöltöttek. — Nem hazudik — lihegte a birka. — Nem hazudik? Hiszen akkor re. A birka koponyacsontja megrepedt. — Igazat mond. — Akkor hát le hazudsz! Ütés, Reped a koponya. — Hazudsz, vagy nem hazudsz? Ütés. Szakad a bőr- törik á csont, — En hazudok. —i U-úgy? Hazudsz, kutya? Hazudni mersz? Vágás. Csurog a vér. — Hát hazudtál. griffmadar? Ugye, hogy van apad is? Szúrás. — Van apám is. — Ugye, két apád is van? Rúgás. — Jaj, két apám is van. Törés. — Ugye, három apád is van? Égetés. — Jaj, három apám van. Ütés. — Ugye, annyi apád van, ahányat akarunk? Reszelés. — Jajjaj, száz apám van? Ütés. — Ugye, gyilkoltál? — Igen, gyilkoltam. Rúgás. — Ugye, raboltál? Sok, sok ütés, törés. —Igen, raboltam. Szúrás. — No, ugye, hogy rágalmaztál bennünket? Égetés. — Igen. Törés. — No, ugye, hogy zavartad a vizet, amikor ittunk? Zuhogó ütések, i — Zavartam. Ütés, vágás, szúrás, eget és. A birka már mozdulatlanul fekszik, gyöngén piheg, A farkasok kórusban üvöltőnek. Farkas all és komor. Cigarettára gyűjt, a keze teher, á körmei ragyognak. Lábszár- védője tündöklik a napfényben. A farkasok körülállják, és türelmetlen 'várakozásukban keservesen vonítanak. Int nekik. A farkasok elvitték a birkát az erdőbe. Ä szél zúgott, zúgatta. nyö*'gette a fákat, es lóbaüta erős áes*k sok-sok terhét. m22)
