Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-24 / 277. szám
Szélesedik a párt társadalmi bázisa fisszéleetés Vaskó Mihály elv'árssal, a megyei pártbizottság első titkárával munkásoknál meglevő kedvező szintet, de érzékelteti a mezőgazdaságban végbemenő változásokat. Az ipari jellegű tevékenységet folytatók — például erőgépvezetők, villanyszerelők, stb. — aránya 31,7 százalék. Ez a mezőgazdaságban folyó gépesítés természetes következménye, és kedvezőnek, sőt szükségesnek tartjuk az arányok ilyen jellegű eltolódását — Növekedett-e az elmúlt években a szellemi foglalkozásúak száma? — Igen. Az eltelt három évben 0,4 százalékkal növekedett a szellemi foglalkozásúak száma. A növekedés mögött a különböző foglalkozási ágakat tekintve, eltérő irányú változások vannak. Több műszaki vezető, több nyugdíjas szellemi dolgozó tagja a pártnak, mint korábban, ugyanakkor csökkent az irodai szakelőadók, adminisztrátorok száma, összességében azt mondhatom el, hogy a megyében is az a jellemző, hogy a társadalmi struktúra változásával a párt társadalmi bázisa is szélesedik, növekszik azoknak a köre, akik közül a párttagság utánpótlása adódik. Növekszik a munkásosztály, ezen belül a nagyüzemi munkásság társadalmi súlya. Fokozódik szerepük, műveltségük, képzettségük, tudatosságuk. A termelőszövetkezeti parasztság száma csökken. azonban életmódiukban, világnézetükben közelednek a munkásosztályhoz. Az értelmiségiek és alkalmazottak aránya növekszik, erősödik körükben a szocialista eszmék iránti elkötelezettség. Mindezek érzékelése mellett a pártban levő munkások arányának növelését úgv kell megoldanunk, hogv eközben a nárt ereje, tömegbefolyása szövetségesei körében ne csökkenjen. — Az előzőekben már említette Vaskó elvtárs. hogy növekvő feladataink végrehajtásához egyre képzettebb, műveltebb, sokoldalúbb emberekre van szükség. Ebből következik a kérdés: milyen a párttagság iskolai végzettség szerinti összetétele? — Az iskolai végzettséget tekintve szintén folyamatos növekedés mutatható ki. Párttagságunk 13,6 százaléka rendelkezik jelenleg felsőfokú iskolai végzettséggel. A magasabb követelményszint céltudatos, differenciált érvényesítése folytán gyarapszik a párttagságon belül is a középiskolát, főiskolát, egyetemet végzettek száma. Ugyanakkor a nyolc általános iskolát nem végzettek aránya csökkent — főként az idősebb korosztály alkotja e csoportot — s jelenleg a tagság 16,4 százaléka nem rendelkezik a nyolc általános iskolai végzettséggel. A nyolc általánossal, illetve szakmunkásiskolái végzettséggel rendelkezők aránya 43,4 százalék. De nem csupán a szakmai, hanem a politikai ismeretek megszerzésére is törekszenek párttagjaink. Felsőfokú politikai végzettséggel rendelkezik párttagjaink 1,7, középfokúval 9,9, míg alsószintűvel 32 százaléka. Nem pártiskolai végzettség útján, hanem szemináriumi keretek között tagjaink mintegy harminc százaléka tett szert politikai ismeretekre. Ha figyelembe vesszük, hogy párttagjaink negyedrésze 55 évnél idősebb, akkor megfelelőnek ítélhetjük meg a politikai végzettséggel rendelkezők arányát. — Igen jelentős mutató a kor és a nem szerinti ösz- szetétel, konkrétabban fogalmazva, hogy a fiatalok és a nők megfelelő arányban kerülnek-e a pártba, Hogyan értékeli ezt Vaskó elvtárs? — A párttagság kor szerinti összetételének javításában nem sikerült kellő eredményt elérnünk. Annak ellenére, hogy a felvételeknél a fiataloknak kétharmados arányt biztosítunk, mégis 0,6 százalékkal csökkent ösz- szességében a 30 év alatti fiatalok aránya. Pedig a határozatban foglalt feladatok egyik jelentős területe a fiatalok nagyobbszámú felvétele, a párttagság fiatalítása. Az utánpótlást tekintve nagy figyelmet kell fordítanunk a rendszerünkben felnövekvő fiatalokra. Tervszerű munkával kell biztosítanunk a különböző nemzedékek forradalmi egvségét. jelenlétét a párton belül is. Elgondolkoztató azonban, hogy a 18—22 éves fiataloknak mindössze 0,2 százalékos az aránya a párton bélül megyénkben. Ez az arány arra figyelmeztet, hogy hiányos a párttaggá való felkészítés mind a szakmunkástanulók. mind a közén-, mind a főiskolások körében. A tagfelvételi munka során nem figyelünk kellőképpen erre a korosztályra. A iövőhen sokkal nagvobb erőfeszítésre van szükség, hogv a kezdeti lépéseket a tudatosabb, összehangoltabb munka váltsa fel. — A nők milyen aránvban képviseltetik magukat? — A megye népességének nagyobb hányada — 51,7 százaléka — nő. Ettől még elmarad a párttagok közötti arányuk. Azonban, ha végiggondoljuk, hogv még mindig hatnak az előítéletek, ha figyelembe vesszük, hogv még mindig túl sok a munkából ráiuk nehezedő teher, akkor azt mondhatjuk el. hogv a lassú növekedési ütem ellenére is kedvező a helyzet. Jelenleg a párttagság 23.2 százaléka nő A női párttagok mintegy fele munkás, vagy termelős^övetkezot-i dolgozó Kedvező hogy növekedett az utóbbi Höhen a szakmunkásnők, műszaki értelmiségiek, pedagógusok száma. — Az eddig vázolt nagy témakörhöz még eev kérdést: milyen a párttagság területi elhelyezkedése? — Megyénk párttagsága 664 pártalapszervezetben él és dolgozik. A megye gazdasági szerkezetében a párttagság elhelyezkedése meg- ■ felelő, azonban indokolatlanul kevés — akár a foglalkoztatottak számához, akár a párttagság létszámához viszonyítjuk — az építőiparban dolgozó párttagok száma és aránya. — A párt utánpótlása szempontjából igen nagy jelentőségű a tagfelvételi munka. Milyenek e tekintetben a megyei tapasztalatok? —- Pártszervezeteink 1975 és 1977 között több mint kétezer új párttagot vettek fel, évente mintegy 680 főt Ez is mutatja, hogy a tagfelvételi munkához kedvezőek a körülmények. A párt tekintélye növekszik, erősödik a politika iránt a bizalom és erősödnek a párt tömegkapcsolatai. A tagfelvétel üteme egészében a XI. kongresszus által megjelöltek szerint alakul. Az új párttagság összetétele is alapjában véve megfelel a kongresszus és a Központi Bizottság tagkönyvcserét lezáró határozatainak. Pártszervezeteink jelentős számban vettek fel fizikai dolgozókat, többségük a szakmunkások köréből került ki. A felvettek 55,4 százaléka közvetlenül a munkapad mellett dolgozik. Gondot okoz azonban, hogy a felvett szellemi foglalkozásúak közül még mindig sokan az adminisztrációs területen dolgoznak. Az egészségügy területén minimális a növekedés, az igazságügyi dolgozók párttaggá történő felkészítése sem gondtalan. A műszaki irányítókra, az egészségügyi és igazságügyi dolgozókra jobban oda kell tehát figyelnünk. nem engedhetjük meg, hogv ezeken a területeken a pártépítő munkában ne 'következzék be alapvető változás. Ugyancsak kedvezőtlen jelenség hogy az új párttagok között a 30. éven aluliak aránya csökken és különösen a 18—21 év közötti korosztályból jelentkeznek kevesen a párt soraiba. Mindeme gondok mellett mégis kedvező jelenség az, hogv a tagfelvételi munka tendenciájában fejlődő. Ez megmutatkozik mind a felvetek összetételében, mind a tagfelvételt előkészítő tevékenységben Az úi oárttagok gg s^HTaléka a felvételt meg- elŐ7Ően a tömegszervevetek- ben. a szocialista brigádokban. a munkáső’-ségben tevékenykedett Pártbizottságaink is rendszeresen és nngv felelősséggel foglalkoz- tah a tagfelvételi munka irányításával. Az elutasított tagfelvételi kérelmek száma is évről évre csökkent, ami bi'znnvíHa a megalanozot- tahh előkésztést a céltudatosabb munkát De azt is meg kell említenem, hogy még akadnak gátló ténvezők is. melvek akadálvozzák a még színvonalasabb munkát. — Melyek ezek? '— Csupán néhányat említek. Az alapszervezetek egy részénél még tapasztalható a mechanikus munka. A Központi Bizottság határozatát — az arányok alakítására —. úgy értik, hogy meghatározott számú fizikai dolgozó felvétele után — tehát nem egyedi elbírálás alapján ■— felvesznek egy-egy szellemi dolgozót A fejlődés ellenére jó néhány pártalapszervezet még a mai napig sem tudott szakítani az úgynevezett ,Jceretszám”-szemlélettel. így nem minden esetben érhető el, hogy az arra legalkalmasabbak nyerjenek felvételt. Gond, hogy a szocialista brigádokban, a szak- szervezetben, a KÍSZ-ben, a Hazafias Népfrontban dolgozó kommunisták ritkán élnek javaslattevő lehetőségükkel. De problémaként említhetem azt is, hogy az ajánlók nem kis része formálisnak tekinti az ajánlás tényét, nem érez kellő felelősséget sem az ajánlottal kapcsolatban, sem saját magával szemben. Ugyancsak a gondok közé tartozik, hogy a közép- és szakmunkásképző iskolákban idegenkedés tapasztalható a fiatalok párttaggá nevelésétől, felvételétől. Végezetül azt említem, hogy az elmúlt három év során az alapszervezetek 40 százalékában nem került sor tagfelvételre, különösen a hivatali-intézményi és a községi alapszervezetekben. Mindezeken a jövőben változtatnunk szükséges. « Az elmúlt időszakban amellett, hogy gyarapodtak a párt sorai, néhánvan ki is kerültek a pártból. Milyen okok miatt? — A kikerültek több, mint egyharmada sajnos elhunyt. Emellett voltak, akik önként kiléptek, másokat töröltek, illetve kizártak az alapszervezetek. Akik önként léptek ki. felismerték, hogy már nem alkalmasak a párttagságra, számukra, úgv érzem, helyes volt biztosítani a ki- léüés lehetőségét. A volt párttagok egy részét törölték az alapszervezetek — főként a szervezeti élet elhanyago- - lása, az átjelentési kötelezettség elmulasztása miatt. A kikerült párttagok 13 százalékának szűnt meg csupán a tagsága kizárással — a párt erkölcsi normáinak megsértése miatt. A kikerülések okait elemezve igen figyelemreméltó. hogv mindössze 5 fő — ez a kikerülteknek még egv százalékát sem éri el — vált meg politikai okból a párttól. — A párttagfelvétell munka. a párttagság összetétele nem statisztikai szempontból fontos, hanem az eszmei, a cselekvési egység miatt. Vaskó elvtárs szerint melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyeket a jövőben meg kell valósítani e téren? Feladataink több irányúak. Biztosítanunk kell például, hogy a párttagokkal való foglalkozás mellett minden alapszervezet fo- . lyamatos politikai tevékenysége legyen a párttaggá nevelés is. A propagandistáknak —■ tapasztalataik alapján — fel kell hívniuk az alapszervezetek figyelmét a legalkalmasabb pár- tonkívüliekre. Nagyobb számban kapjanak a tö- megszervezetekben, mozgalmakban, szocialista brigádokban dolgozó kommunisták pártmegbizatást arra. hogy készítsék fel párttagságra az arra alkalmas személyeket. Meg keli szüntetnünk az alapszervezeteknél még tapasztalható • mechanikus szemléletet, s keretszám-szemlélet érvényesülését. A pártái apszer- vezetek, a ráfi csoportok, az ajánlók, a kivizsgálok a tagfelvételt megerősítő pártszervek legyenek következetesebbek az egységes és differenciált követelmények alkalmazását. í. Az alapszervezetek fokozottabban törődjenek a nyugdíjasokkal. Az egészségügy, az igazságügy területén, a felső- és középfokú tanintézményekben, a szakmunkásképző, intézetekben többet szükséges foglalkozni a párttaggá neveléssel és ehhez az ott dolgozó párttagok. vezetők szemléletének formálására is szükség van. összességében: magasabb szintű politikai munka folyjék minden alapszervezetben. Tervszerűen és távlatokban gondolkodva törekedjenek olyan munkastílus kialakítására, amely lehetővé teszi az átgondolt és folyamatos pártépítő munkát. — Az elmondottak tükrében — tehát főként a párttagság összetételét és a tagfelvételi munkát elemezve — milyennek tartja Vaskó elvtárs a megye kommunistáit? — A felsoroltakon kívül igen sok szempontból lehetne még jellemezni megyénk kommunista kollektíváját. Mégis úgy gondolom, hogy az elmondottak is bizonyítják: a kommunisták az elmúlt években is alkalmasak voltak arra, hogv fel-! adataikat maradéktalanul * valóra váltsák. És minden túlzás nélkül állíthatom, a párttagság összetétele, szervezettsége és cselekvőkész-; sége a következő években is garancia arra hogv célkitűzéseinket megvalósítsuk. Köszönjük a beszélget tést! Kaposi Levente s A KMP megalakulásának 60. évfordulója alkalmából ; igen sok szó esik napjainkban a munkásosztálynak és forradalmi pártjának történelmi küldetéséről, így természetesen a Heves megyei munkásmozgalmi eseményekről, emlékekről is. Az évforduló azonban nem csupán a visszatekintésre ad lehetőséget, hanem arra is, hogy — éppen a történelmi múlt alapján — a jelent is vizsgáljuk. Éppen ezért arra kértük Vaskó Mihály elvtársat, a Központi Ellenőrző Bizottság tagját, az MSZMP Heves megyei Bizottságának első titkárát, szóljon megyénk párttagságának összetételéről, a taglétszám alakulásáról, a szervezettségről, a tagfelvételekről, egyáltalában arról, hogy a megye párttagsága mennyiben alkalmas a feladatok végrehajtására. —„A taglétszám és a szociális összetétel alakulása a párt tekintélyének, szervezettségének, cselekvőképességének fontos mutatója és feltétele” — állapította meg pártunk XI. kongresszusának beszámolója. Ennek megfelelően — a Politikai Bizottság 1972. november 21-i határozatának megjelenése óta — a megyei pártbizottságot egy esetben, a végrehajtó bizottságot pedig évenként tájékoztattuk a tagfelvételi munkáról, a párttagság összetételének alakulásáról. A megyei pártértekezlet 1975-ben a megye helyzetét, a pártszervek tevékenységét elemezve, értékelte e munka- terület tapasztalatait is. Azt mondhatom el, hogy a párttagság társadalmi összetétele a megyében alapvétőért egészségesen fejlődött. A párttagság létszáma 1975. decemberétől naojainkig 0,7 százalékkal növekedett, s ma több mint 22 700 a párttagok száma. Ez a mérsékelt növekedés a határozatban foglaltakkal megegyezik. Az említett időszakban a tagfelvétel üteme is kiegvensúlvo- zottabb volt a korábbinál. Jelenleg a megye népességének 6.7 illetve a 18 éven felüli lakosságnak 8,8 százaléka a párt tagja. — Foglalkozását tekintve milyen a párttagság összetétele? j — Az aktív és nyugdíjas munkások és temelőszövet- kezeti parasztok a taglétszám 58,9 százalékát adják. A munkások arányán belül kedvezően növekedett a szakmunkások aránya, úgyszintén a művezetőké, a főművezetőké is. Ezzel párhuzamosan csökkent a segédmunkások aránya. Az a tény, hogy növekedett pártunkban a magasabban képzett szakmunkások száma, mindenképpen kedvező, hiszen a követelmények megnövekedtek, és a jól képzett szakmunkások színvonalasabban tudják feladataikat megoldani mind a gazdasági életben, mind a párt politikájának valóra váltása során. De a termelőszövetkezeti parasztság körében is hasonló, kedvező tendenciák figyelhetők meg. A szakképzett dolgozók aránya ugyan nem éri el a Miakásíkfeomiiiiisták Négy arc, négy munkás arca; különböző szakmákból, a megyeszékhely két üzeméből. Ami közös bennük, ami összekapcsolja őket: kommunista munkások, többszörösen kiváló dolgozók. Az Egri Dohánygyár filterkészítő gépe mellett Becskei Józsefnél 26 éve tagja a pártnak Szintén 26 éve párttag Szerencsi János lakatos, a KAEY egri gyárának munkása Keskeny Jőzsefné marós, alapszervezeti KISZ-titkár a KAEV-ben. A legfiatalabb párttagok közül való, két esztendeje nyert felvételt, Bíró József lakatos, a KAEV tmk-üzemében dolgozik; nyolc esztendeje párttagként (Fotó: Perl M4
