Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-21 / 274. szám
\ Nyolc színben A kereskedelempolitika eszköze Médjegy és minőség A napokban zárta be kapuit a nemzetközi védjegykiállítás a BMV területén. Ebből az alkalomból kétnapos szakmai konferenciát rendezett a Magyar Kereskedelmi Kamara, amelyen jogi, gazdasági, esztétikai és nyelvészeti szekciókban vitatták meg a védjegyoltalom időszerű kérdéseit, a védjegyek gazdasági jelentőségét, tervezésének művészeti szempontjait. A számos hazai Szakember mellett többek között a Philips, a CIBA. a müncheni Max Planck Intézet, a szovjet találmányi hivatal igazgatója is előadást tartott. November közepén újabb szakmai összejövetelre került sor a marketingklubban. ahol ismét a védjegypolitika volt a téma. Dr. Zakariás Egont, a védjegy- és csomagolási bizottság tótkárát kérdeztük: — Miért beszélünk ennyit mostanában a védjegyről? Tulajdonképpen mit kell tudnunk róla? — A védjegy egy jel, ábra, hang vagy szín, olyan megjelölés, amely akusztikai vagy vizuális hatás révén elősegíti a vásárlói döntéseket, a kiválasztást. Lehet szóösszetétel (Coca- Cola), lehet szín (benzinkútnál a zöld British Petrol, a sárga a Shell, a piros az Áfor védő színjele), hang (a Magyar Hirdető szignálja például) — vagy ezek kombinációja. Lényege az a szimbólum, amelyet a Találmányi Hivatalnál bejelentettek, lajstromoztattak, melynek az oltalmát biztosították. — Kapcsolat a védjegy és a minőség között? — A védjegy hatásos kereskedelmi eszköz, a vásárló megnyerését szolgálja — de műszaki hibákat nem hoz helyre; értéke a termék és a szolgáltatás minőségétől függ. A fogyasztóban bizalmat teremt, garantálja, hogy a ma megvásárolt épp olyan mint amit korábban már megismert és megkedvelt. A védjegy állandó színvonalat garantál, tehát ha minőségromlással lejáratják, elveszti értékét, vonzását — végső soron piacát. A második világháború idején például nem gyártották a NIVEA védjegyű kozmetikumokat, mert nem tudták ■ garantálni a már bevezetett minőséget, s nem kívánták lejáratni a NIVEA-védjeggyel kivívott rangot a világban. — Tehát a védjegy gazdasági előny a jogosítottnak? — ..4 és biztonság a fogyasztónak. Jótékony kölcsönhatással van egymásra a védjegy és a műszkai fejlesztés; jobbat lehet, kell, gyengébbet, másabbat — tilos. A védjegy gazdasági hatása nem rögtön jelentkezik. de sokáig tart. — A világkiállítás az első volt a világon... — Dicséret illeti a rendező HUNGEXPO-t, hogy kereskedelempolitikánk szakmai tekintélyét ezzel is öregbítette. A külföldi elismerést jelzi, hogy mintegy száz ismert vállalat küldte el védjegyeit a budapesti kiállításra, s nagy tekintélyű szakemberei kértek lehetőséget előadások tartására a konferencián. Sajnálatos, hogy néhány monopolhelyzetben levő hazai vállalat nem fordít figyelmet védjegyének propagálására. Pedig a világpiacon — s egyre inkább belföldön is — a kínálat konkurenciája ezt megköveteli. — A védjegy ezek szerint stratégiai eszköz a vásárló megnyerésére... — Igen, itt van például a Coca-Cola. Nálunk még nem volt kapható, de már ismerte az egész ország, „nyitott” volt a fogyasztói piac. Amikor árusítani kezdték, nem kellett megnyerés, meggyőzés, jött — győzött. A védjegy tehát nemcsak a piac stabilitását, hanem terjeszkedését is szolgálja. — antal — flbonyi telefonok A Mechanikai Művek a hőnyi gyáregységében megkezdték az új típusú asztali telefonkészülékek gyártását, a megrendelők kívánságára nyolc színváltozatban. libben az évben több mint harm'nckctezer- jövőre pedig százhúszezer darab korszerű készüléket szállítanak a megrendelőknek. A felvétel a szerelő- üzemben készült, (MTI fotó — Manek Attila felv. — KS) íme a Csak találgatni lehet, mi az oka annak, hogy a magyar irodalom oly szívesen ajándékozta meg gyermekekkel Dobó Istvánt. Főképp lányokat szültek neki az évszázadok, költők, írók tollából, azon az egyszem lányán kívül, akit is Krisztinának neveztek, aki édesapja utolsó napjainak vigasztaló kincse volt, s akit unokatestvére, Balassa Bálint elrabolt a sárospataki várból, szerencsétlenséget zúdítva mindkettőjükre, és házasságukból született gyermekükre, Jánosra Dobó István az egri várban tartotta esküvőjét 1551- ben Sulyok Sárával, Sulyok főkamarás leányával, szabályszerűen meg is. született kisfiúk, Ferenc, kettőjüket küldte haza Dobó 1552-ben Dobóruszkára, hogy megkímélje a fenyegető ostrom várható borzalmaitól. Dobó már a hatvan felé közeledett, amikor megszületett Krisztina. Egy fiú, egy lány, eny- nyit tudunk és nem többet Dobó István gyermekeiről. A várvédelem utolsó napjain hősiesen harcoló egri nők dicsősége nem hagyta nyugodni a költői képzeletet. Csodálatos módon olyan igény keletkezett, hogy e nők közül legalább egy szorosan, lehetőleg vérségi alapon kapcsolódjék az egri hős alakjához. 275 év múlva Vörösmarty Mihály két gyö3aszón Gerszamljas A zt mondják, Brazíliában három ember közül kettő futballozik. Meglehet, hogy így van, nem tudom, de hogy a mi kis grúz városunkban, Száriszkóban az egész férfilakosság a labdarúgópályán küzd, az biztos. Nekem elhihetik, hiszen magam is Száriszkóban lakom. Kezdetben, , amikor a fut- ballozás még szervezetlenül folyt, többnyire a fiatalok kergették a labdát, az öregek pedig illedelmesen üldögéltek az árnyékban és szenv- telenül, heveskedés nélkül latolgatták a délkeleti stílus előnyeit az észak-délivel szemben. így ment ez mindaddig, amíg a városatyák el nem rendelték, hogy a legrövidebb időn belül a város minden intézménye szervezze meg csapatát és kapcsolódjék bele a városi bajnokságba. Én az ügyész helyettese vagyok, s amikor igen tisztelt főnököm elszontyolodva a tudomásomra hozta, hogy az ügyészségi-bírósági szervek dolgozóiból csapatot kell szervezni, azt feleltem: igenis, és azonmód törni kezdtem a feiern az öszeállításon. Ám akárhogy i* csűrtem tam a dolgot, folyton csak az jött ki, hogy l+2-(-l-|-l rendszer szerint fogunk játszani, mivelhogy a bírót és a rendőrt is beleszámítva, mindösz- sze öten voltunk férfiemberek. — Barátom — mondta az ügyész —, ilyen szisztéma egyetlen labdarúgó-szak- könyvben sincs. Ha meg akarod szégyeníteni a bíróságot, az ügyészséget, a rendőrséget és személy szerint engem, tessék, akkor csak vidd ki ezt az öt embert a pályára. ... Mondd, nem folyik valaki ellen eljárás? — De igen, Salva Dadiano- vics, Vano Gubukij ellen. Ez a féleszű kézen járt a táncteremben és nagyon megsértődött, amikor a rendőr a lábára akarta állítani. — Az lehet, hogy szeret kézen járni — mondta az ügyész —, de most a mi csapatunkban fog játszani, tekintettel arra, hogy pillanatnyilag bizonyos értelemben a mi intézményünkhöz tartozik. És ha jót akar, szerezzen egy kemény, fiatal védőt. Mármint védőügyvédet. — Isteni ötlet, Salva Da- dianovics! Vele együtt már heten leszünk. Ha szélsők nélkül játszanánk ... — Amíg én vagyok az ügyész — szakított félbe szigorúan Salva Dadianovics —, szélsőink is lesznek! Hogy állunk a garázdasággal? — Ö, jaj — mondtam —, ha Vanót nem számítjuk... — Vano már a pályán van ... Holnapra szerezzen még négy huligánt. Természetesen a szocialista törvéhatodik Dohé-lán?: Klára nyörű virágszálat tűzött Dobó harci vértezetére, két lánnyal „ajándékozta” meg. Két felvidéki lány finom alakját rajzolta meg „Eger” című hőskölteményében. Ezek nem voltak hősök, szinte nem is voltak lányok, hanem lények,-akik az álom és valóság határán lépkednek a költő lehunyt szempillái alól keltek életre. Elég csupán megjelenésük néhány sorát idézni: Az ostrom kezdetén ott vannak a „felijedt hölgyek, köztük hattyúi Egernek / Két deli lány, lebegő magzatja Dobónak / Ifjú Dalár s karján a már-már her- vatag Ida. Dalár és Ida sohasem váltak népszerűkké. Nemcsak azért, mert nevük a romantikus névalkotás termése völt, hanem mert nem harcoltak a nagy védelemben. Dalár, Pető hadnagyért lelkesedett, Ida reménytelen szerelmét, siratta. Vőlegénye, Hiador magyar vitéz volt, de féltékenységből elhagyta s a törökök közé állt. Maga a hősköltemény sem hatolt le a széles rétegekig. Bírálói szerint pedig az „eposzok eposza” Tassóval, Byronnal tette hasonlóvá Vörösmarty! Ebben az évben százötven esztendeje, hogy megjelent. Micsoda nagyszerű irodalmi jubileum! Milyen alkalom volna megismertetni az ifjúsággal, felolvastatni a leíró művészet e remekét, nyesség megsértése nélkül. Hogy rövid legyek- másnap a városi kórház elleni mérkőzésre teljes létszámban álltunk ki. — Ügy fogunk küzdeni, ahogy férfihoz illik — suttogta Salva Dadianovics, miközben a pocakját simogatta, amely sehogyan sem akart a nadrágjában maradni. Polgártársak — mondta a közrend fenntartásáért vívott harcban megőszült rendőr —, most egy közöség vagyunk ... Ebben a pillanatban felharsant a játékvezető sípja. Kifutottunk a pályára. Salva Dadianovics minden bizonynyal túl nagy lendületet vett, mert még el se érte a középvonalat, máris úgy zihált, mint egy kovácsfújtató. — Vedd úgy, hogy már el is vesztettük a mérkőzést — súgta panaszosan Gulava vizsgálóbíró. Hanem ekkor megláttuk a kórház csapatát. Hát kérem, nekünk mág csak itt voltak a huligánjaink, de nekik ... ök bizony nem futottak ki a pályára, mint mi. Egymást támogatva bicegtek, sántikál- tak, ám tekintetükből elszántság sugárzott és harciasán lengették a mankóikat. Zahemszky László fordítása legalább Egerben, ahol any- nyi szakkör. klub műveli kedvvel az irodalmat. Csak az úgynevezett elemzéssel kellene csínján bánni. Annál népszérűbb lett a helyremagyar Katica, akit Tóth Kálmán teremtett színpadra a múlt század második felében. Igaz ugyan, hogy „Dobó Katica” című műve a népszínművek átlagos színvonalát sem ütötte meg, de színpadról szólt, a színpadi beszéd élete töltötte meg alakjait, eljutott a tömegekhez, s így olyan mély gyökeret vert a köztudatba, hogy máig sem sikerült kigyomlálni. Teljes történelmi tájékozatlanság és Időzavar övezi Katica alakját s az egész olyan olcsó munka, hogy szinte szégyellni kell. Ezt az enyhe szégyent azzal próbálják elütni a katicázók, hogy katica alakja végül is jelkép, szimbóluma és gyűjtő- fogalma a hős egri nőknek. Megfontolandó érdemes volna-e egy stúdiószínpadon bemutatni legalább egyszer, hadd lássák, miféle gólya költötte az egri nők máig is ható jelképét. Pedig Dobó Katalin — élt. Volt egy Dobó Katalin, s erre nem is olyan régen derült napfény. 1972-ben dr. Cser- nik József tett közlést a sárospataki várerőd templomában végzett kutatómunkáról, Ezt a munkát Mrs. Veronica Gervers — Molnár, azaz dr. Molnár Vera magyar származású torontói régész vezette s ő is számolt be eredményeiről. Az 1904—65. évi ásatások folyamán a templom belsejébe ereszkedve, a 170 cm-nél elérték a XVI. századi szintet. Ezen a területen bukkantak egy sírkőre, amelyen a következő felirat állt: Hoc monumentum eg- regii Francisci Sebesii ex ge- nerosa domina Catharina Dobó. Anno Christi 1560. A sírkövet tehát Dobó Katalin állította Sebesi Ferenc emlékére, síria fölé. Katalin asszonyról annyit tudunk, hogy első férje Chapy György vala, s második férjének sírkövét találta meg a régész ásója. Katalin éppenséggel ott lehetett volna az egri várvédelemnél, legfeljebb őt is hazaküldte volna Dobó István. Mert neki nem volt szüksége fölösleges kenyérpusztítókra a női nemből, s ha már fiát és feleségét eltávolította a várható pusztulás helyéről, ezt tette volna leányával, vagy testvérével is. Nem tudunk arról, hogy egri házassága előtt Dobó már házasságban élt valahol, valameddig. Katalin minden valószínűség szerint Dobó Domonkosnak, István öocsének leánya volt. Eddig már három irodáim! gyermeknél tartunk, ám a sornak nincs vége. Aki kutat, az talál, sokszor azt talál;a, amit nem is kutatott. Ráth- Végh Istvánnak, a híres magyar ritkaságkutatónak „Magyar kuriózumok” című munkájában „Kardforgató magyar asszonyok” dm alatt található a negyedik Dobó lány, Klára. Róla a következők olvashatók: „Dobó Klára gyújtó beszéddel forralta még tüzesebbre a lelkesedést s az asszonysereg szétviharzott a várfalakra, ki-ki a maga férje, apja, testvérbátyja rnello. Az asszonyt segítségnek csudálatos hatása volt a férfi- seregre. A lankadó karokba új erő szállt s a netán ctág- gadő lélekben a baiursi i friss tüze gyulladt ki. A török had véres fővel takarodott vissza. (A solcat idézett Dobó Katica egyáltalán nem volt a világon. Dobó kapitány nagyobbik lány'zna : Klára volt a neve, az ifjab- bík Krisztina.)" Így igazítja helyre Tóth Kálmán népszínműírót Ráth- Végh István. De őt ki igazítja helyre? A fent idéze t részlet a Magyar kuriózumom 1955-ös kiadásából való, s ez az új. lelkesítő kiadás kifejezetten az ifjúság számára készült. Volt ennek a könyvnek egy korábbi kiadása is — felnőttek számára. Ebben a szerző a történed hitelesség látszatával, de történeti alap nélkül, neveket 5s közölt. ímiigyen: Dobó Klára, a kapitány nagyobbik lánya kirohant a várudvarra és csengő hangon riadóztatta maga köré a vár asszonyait, Elsőnek sietett mellé kivont karddal kezében az aznap elsett Paksy Jób özvegye, Homonnay Margit, öt követte Homonnay György- né Gyulaffy Eufrózina. két lányával. Klárával és Krisztinával. majd odagyűlt Eger várának minden épkézláb asszonya. A régebbi kiadásban tehát két Klára és Krisztina szerepel, Dobónak is volt, Homon- naynénak is volt. Az ifjúsági kiadó már mérsékelte az írói képzeletet s csak a kapitánynak hagyott meg két lányt Mindezekből összegezve Dobónak hat lánya volt, egy igazi és öt tintából fogant, papíron született leánygyermeke. Ám az időknek még nincs vége. Ki tudja, kinek a képzeletéből s mikor tűnik elő egy újabb Dobó lánv. Váljék egészségére az immár négyszázhetvennyolc éve,t ifjú kapitánynak. dr. Kapor Elemit j
