Népújság, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-19 / 273. szám
Kenyerünk ma és holnap Nem kellett hidroglóbus Erk új kincse: a viz Sokan megcsodáltuk az idei nyáron az aratókat, akik rendkívül szervezett munkájukkal, az idővel, az időjárással is megküzdve minden idők legnagyobb gabonatermését takarították be. A tenni akarás, a szorgalmas munka, a gépek és az emberek harmonikus kapcsolata valóban meghozta eredményét. 1978-ban egymillió 662 ezer hektárról takarították be a gabonaféléket Magyarországon és ennek csaknem nyolcvan százaléka búza volt. A rozs öt. az árpa 13. és a zab két százalékkal részesült ebből a területbőL Az arányok is mutatják, hogy a búzatermelésnek van a legnagyobb jelentősége, amely évszázadok óta a magyar ember kenyéradó növénye. A háború óta, de főként az utóbbi tíz-tizenkét esztendőben búzatermelésünk jelentős fejlődésen ment keresztül. így ma már nem. csak a lakosság kenyérellátását teszi lehetővé, hanem a kukorica mellett a takarmányalap növelésében is fontos szerepe van. Nem jelentéktelen az a mennyiség sem, melyet nyers, vagy feldolgozott állaponban exportálunk is. Nagy termiépesstgü fajták Á fejlődés kedvező irányát legjobban az jellemzi« hogy a búza vetésterülete a háború előttihez képest ugyan csökkent, de az egy hektárra jutó hozam csaknem háromszorosára nőtt. így az ország rendelkezésére álló takarmány-mennyiség à hatvanas évekhez viszonyítva is duplájára növekedett! ! Pontosan akkor, amikor a világsajtó is közzétette, hogy az idén az Egyesült Államok 6 millió tonnával csökkentette búzatermelését, a kanadai kormány pedig azért fizet a farmereknek, hogy kevesebb kenyérgabonát termeljenek. Európa polgári társadalmai is a világgazda-: sági válság hatására a ter-; mêlés csökkentésére öszlö, nöznek. F A magyar mezőgazdaság egyévi búzatermelése a világ gabonatartalékának öt-hat százalékát teszi ki. Annyit termelünk, mint amennyivel az Egyesült Államok csökkentette kenyérgabona- termelését' Az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezetének számításai * 1 szerint a kelet-európai búzatermelés egyhatodát a magyar gazdaságok adják, ami számottevő erőforrásainkhoz képest. Minek köszönhető ez a siker? Mindenekelőtt a korszerűbb, nagyobb termőképességű búzafajták bevezetésének és időbeni váltásának, valamint az ezekhez adaptált termelési technológiák következetes alkalmazásának. Ma már a búza- termelés a leggépesitettebb és viszonylag kis ráfordítással sikeresen megoldható. Ezért az üzemek minden tekintetben előnyben részesítik! A búza idei termésátlaga a múlt évinél több volt, ilyen magas hozamot hazánkban még nem értek el a nagyüzemek. Az állami gazdaságok egy hektárról az országos átlagnál három mázsával többet takarítottak be. Az országos átlag azonban jelentős különbségeket takar és a megyénkénti szóródás még mindig elég nagy. A legjobb eredményt a Fejér megyeiek érték el, hek- táranként 48,6 mázsával. A leggyengébb viszont Sza- bolcs-Szatmár megye volt, ahol a gazdaságok 32,8 mázsa búzát takarítottak be hektáronként. A két eredmény közötti eltérés 15,8 mázsa, az országos átlag csaknem 40 százaléka. Középmezőnybe kerültünk Hol tart Heves megye az idei búzatermelés alapján? Az ötödik ötéves terv első két esztendejében a szélsőséges időjárás: előbb a szárazság, tavaly pedig a sok belvíz miatt az eredmény elmaradt a várttól. 1976-ban 33.2 mázsa, tavaly 34,5 mázsa búzát takarítottak be közös gazdaságaink hektáronként. A múlt év őszén a jó talajmunka után kedvezően megválasztott fajtákat vetettek. Ezek között az intenzív szovjet Ljubilejneja mellé felsorakoztak a nagyobb termőképességű jugoszláv Száva, Partizánka és a Novoszádszka Rána fajták is. A technológiai fegyelem betartásának, a magas színvonalú szervezésnek köszönhető, hogy Heves megye gazdaságai az idei nyáron 40.2 mázsás búzatermést arattak. Ezzel a megyék között a középmezőnybe jutottak és elkerültek az utolsók közül. Heves megye gazdaságai 1978-ban búzából elérték az ötödik ötéves terv végére előirányzott termésátlagot. A sikerhez hozzájárult az is, hogy gazdaságaink közül 35 tagja valamilyen termelési — főleg a nádudvari és a bajai — rendszernek, amelyek a tudomány legújabb eredményeit hasznosítják a búzatermelésben is. Az országoshoz hasonlóan még Heves megyében is nagyok az eltérések az üzemek közötti terméseredményekben. Az idén legjobb volt a Gyöngyös—domoszlói Állami Gazdaság, amely búzából hektáronként 52,7 mázsát takarított be. Hz országos átlaghoz közelítve A járások között is vannak eltérések. A legkiemelkedőbb eredményt a Gyöngyös környékiek érték el 42.9 mázsával, utánuk következik a füzesabonyi járás 41.2 mázsával. Javult a búzatermelés a hegyekkel, dombokkal övezett egri járásban is. ahol a gazdaságok átlagtermése 33,2 mázsa volt. A termelőszövetkezetek közül igen jó eredményt tudhat magáénak a hevesi Rákóczi 50,5, a hatvani Lenin 49.9 a horti és a zagyva- szántói 48.9, a kerecsendi 47.9 és a karácsondi 45 mázsával. Noha a hevesi járás átlaga 37.9 mázsa, néhány gazdaságban főleg a belvízkárok miatt, ennél jóval alacsonyabb eredményt értek el. Pélyen például a búza vetésterületének csaknem felét a víz elpusztította és a betakarított átlagtermés 21,5 mázsa volt. Lemaradtak a tiszanánaik, a sarudiak, a mezőtárkányiak, a bélapát- falvaiak, a mátraballaiak és a feldebrőiek is. Ezekben a gazdaságokban a lehetőségekhez képest tovább kell javítani a termelés színvonalát! Miután Heves megye gazdaságai az idén már elérték az 1980-ra tervezett átlagtermést búzából, most a legfontosabb feladat, hogy ezt továbbra is megtartsák. Ahol még indokolatlanul alacsonyak a terméseredmények, ott az agrotechnika céltudatos tökéletesítésével, a nagyobb hozamú fajták elterjesztésével és a munka- szervezés javításával törekedjenek a gazdaságok a jobb hozamok elérésére. Papp István: Erk legfájóbb pontja volt r vízmű. Napjaink legnagyob témája Erken: a víz. — Bizony, az — mondja az ötvenen jóval túl, de még ma is sudár termetű Németh .ló. zsef, a községi vízműtársulat elnöke. — Mert régóta gond ez itt minálunk, mindig is szomjazta az itteni nép a tiszta, jó vizet. Hát már bogy ne lenne téma, ha végre megkapjuk egyszer. Annak pedig, hogy Erknek vize lesz — mit lesz?— már. már szinte van is! —, szép története van. A tarnaörsi közös községi tanács elnöke, Papp István jó ismerője, s kicsit alakítója e történetnek. — Hogy a végén kezdjem — fog a történetéhez —, a két település összeolvadása itt csúcsosodik ki, teljessé válni pedig ... — de ezt hagyjuk- későbbre. A kezdet jó tíz évvel ezelőtt volt. amikor első komolyabb elképzelésünk, a fogorvosi rendelő valósult meg. Aztán jött a közös tanács kialakítása, ezt megelőzően pedig a gyógyszertári központ. Közösen építettünk óvodát is. Erkről két óvónő kíséretében jönnek és utaznak haza a gyerekek, de azt tudtuk, hogy legfájóbb pontjuk a vízmű. Mert volt ugyan néhány kötjük, de az is kevés és egészségtelen. Ezt kellett megoldanunk, ez lett a legfontosabb feladatunk. A kezdeti lépéseket természetesen az erki tanács tette meg. Saját erőből azonban sokra nem nagyon számíthattak, mert mindössze évi 90 ezer forintjuk volt erre a célra. A közös községi tanács viszont három év alatt 520 ezret hozott össze; arról nem is beszélve, milyen nagy költségmegtakarítást jelentett az, hogy az összefogás eredményeként Erk egy hid- roglóbust megspórolhatott. A vízhálózat kiépítését azonban természetesen nem lehetett elkerülni. Tekintve, hogy összesen egy 7 860 méteres szakaszról van szó, ez nem ment máról holnapra. November második napján aztán végre ennek átadására is sor került, december 1-én pedig hozzálátnak a lakások bekötéséhez. Hogy milyen nagy szó ez, azt különösen a község újtelepi részén lakók tudják, akik 600 méterről hordták haza a vizet. Es mert túlságosan máshol sem volt jó a helyzet, érthető, hogy örömmel fogadták az erkiek a vízműtársulat megalakításának gondolatát, a lakosság 92 százaléka azonnal heSáli Zoltán ma incc í«rv hordja a vizet, de ez már inkább a múlt... (Fotó: Perl Márton) lyeselte, jelenleg pedig máé 322 tagja van a társulásnak, a lakások száma pedig elH hez képest nem sók: 340. A víz bekötését tizeiíkilene csalad már kész fürdőszoba- val várja, és 21 további fürdőszobás lakásba szintén kérik a bekapcsolást, s ha ez megtörténik, nemcsak kényelmesebben élhetnek az emberek, de életformájuk is megváltozik. Kulturáltabbak, teljesebbek lesznek mindennapjaik, a víz közelebb hozza egymáshoz az embereket. Papp István meséli, hogy nemrég tartottak a két község lakói közös értekezletet. A változás elsősorban az asz- szonyok arcán volt lemérhet tő. A korábbi, nyáron megtartott közös tanácskozáson ugyanis még sok arcon ült egyféle hitetlenkedő, elutasító kifejezés. Mostanra a helyzet teljesen megváltozott, elégedettségről beszéltek a felszólalók, a tekintetek pe- dik még ékesebben szólták. . Mindez pedig azt mutatja, nemcsak az intézmények egyesültek, hanem alaposan megváltozott az emberek gondolkodásmódja is. A két község lakosai közötti ellentétről már nemigen lehetne beszélni, gyakoribbak viszont ez olyan házasságok, amikor tarnaörsi fiú erki lányt vesz feleségül, vagy az erki legény választ magának tarnaörsi asszonyt. Es mint az emberek összeházasodása, úgy a községek egybekelése mind több gyümölcsöt terem, egyre több az összekötő szálí így ez a mostani vízhálózat... — . '.. csúcspontja községeink összetartozásának — mondja búcsúzóul a tanácselnök —, teljessé pedig közös iskolánk felépítésével válik. A távolabbi jövő per dig...? Ma még álomnak tűnik nekünk: a Tárná menti kis regionális vízmű megváló- sítása. De a mostani árak figyelembevételével ez 50 millióba kerülne. Mégis számítunk rá, hogy egysZér majd meg tudjuk valósítani. A bizalom kifejezője: az új víz. hálózat vezetékrendszere 150 milliméterés, és ez már változtatás nélkül beillészkedhet a majdani kis regionális víz. mű rendszerébe.) B. Kun Tibor ■ Vízhálózat, rendelő, pihenőpark Községfejlesztés Balatonban ír f Az 1500 lakosú Balaton község kultúrházát az idén újították fel, nemrég bővítették az iskolát is. A sportpark megépítésében több mint százezer forint társadalmi munkát végeztek, de ezzel még koránt sincs vége a felsorolásnak. 1 Ebben a hónapban újabb j nagyszabású terv megvalósítása kezdődik meg Balatonban, építik a vízműhálózatot. A község lakóinak hetven százaléka csatlakozott a vízmútársuláshoz: az egész költség megközelítően tizenegy millió forint lesz. Novemberben már felvonul a kivitelező, a Borsod megyei Vízmű Vállalat, s még a télen elkezdik az alapozási munkákat. Nem lesz , könnyű dolguk, mert az «úttest alatt több helyen át kell fúrni a földet, hogy minder» lakásba eljusson az ivóvíz. 1330-ra készen kell lenniük az építkezéssel. A vizet az Észak- magyare r„ L «sast Begonálar, .VüzmaVaU lalattól bapjaE majd Balaton lakói. Másik nagy gond az orvosi rendelő bővítése, ez a gond a közeljövőben oldódik meg. A rendelő és a váró túl kicsi, nem felel meg a követelményeknek. Januártól azonban már újjáépített, öltözővel ellátott rendelő várja a község betegeit. A hetyenötezer forintba kerülő építkezést már elkezdtek. A községszervezési munka jó szervezéséhez még két példa: jövőre pihenőparkot szeretnének építeni a faluban. A kiültetendő növények már növekednek, fejlődnek tavaszig a hulladékanyagból összeállított üvegház alatt. Szintén ennek a parknak a megépítéséhez van szükség egy csatorna létesítésére is. A tanács úgy tervezi, hogy ezt a munkát a vízműhálózat építésével egyidóben el is .geaeate& Menttisz Károly Németh József: a lakosság 93 százaléka helyeselte Jól gazdálkodtak a mezőgazdasági üzemek a beruházási hitelekkel Sikeresek voltak a gazdaságos exportot bővítő mező- gazdasági beruházások, a hasonló rendeltetésű élelmi- szeripari fejlesztésekről viszont ilyen egyértelműen nem mondható el ugyanez. Esetenként ugyanis megkésnek ezek a beruházások, és nemegyszer a vártnál lassabb ütemben bontakozott ki a fejlődés — ezt állapította meg a MÉM átfogó elemzése» amely arra keresett választ. hogyan áll a jelentős összegű hitelekkel felépített üzemek, üzemrészek fejlesztése. és a beruházások menynyire felelnek meg a várakozásnak. A 45 milliárd forintos hitelalapból a tárcához tartozó üzemek, gazdaságok 15»8 milliárd forintot vettek igénybe, tehát a rendelkezésre álló összeg harmadát kötötték le. Az állami gazdaságok és a tsz-ek főként gépeket vásároltak a hitelből, s a hozaelö a hitel visszafizetésének anyagi fedezetét. Speciális beruházásokat is megvalósítottak, így például nyúlte- nyészeteket létesítettek. Mindent egybevetve a mező- gazdasági üzemek fejlesztő munkájának eredményét iel- zi» hogy vállalt kötelezettségeiknek eleget tettek, sőt esetenként a tervezettnél nagyobb összegű exportot „számoltak” el. Nem ennyire egyértelmű a kép az élelmiszeriparban. A hitel segítségével 31 helyen kezdtek fejlesztéshez, eddig 12 létesítményt helyeztek üzembe, s idén az év végéig további négy beruházással készülnek el. A tervezettel szemben késés mutatkozik három beruházásnál, a miskolci húsüzem húslisztrész- lege, a budafoki élesztőgyár szeszüzeme» valamint a hernádi termelőszövetkezet ba- romffiüzeme teljes egészében csak jövőre készül ek Az elemzés megállapító 1kivitelezői lemaradást részben az okozta, hogy a pályázat benyújtásától a hitel- szerződés megkötéséig tartó eljárás túlságosan hosszadalmas volt, s ez visszavetette a beruházás „startját”. Más esetben a hitel elnyerése érdekében maguk a pályázók jelöltek meg a reálisnál rö- vid'ebb kivitelezési időtartamot» ami visszájára sült el. Gondot okozott, hogy egyes beruházások annak ellenére, hogy határidőre elkészültek, a kívántnál lassabban érték el a maximális teljesítményt, így az első időszakban a tervezettnél kevesebb versenyképesebb terméket adtak. • Megesett az is. hogy a külkereskedelmi szervek előzetes piaci felmérései nem váltották be a hozzá fűzött reményeket» s emiatt az élelmiszeripari üzemek egy része nem tudott megfelelni a kívánt ertekæitesi eredmé4B£T!M Ï33S, *o«<eíüber latvaeamai SssMm® t
