Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-12 / 241. szám
Á rugalmasság titka A VÁLLALATI GAZDÁLKODÁS rugalmassága a világ minden táján a verseny- képesség első számú feltétele. Ez a rugalmasság nagyjából azt jelenti, hogy a vállalat mindig képes gyártmányválasztékát, árait, szállítási határidőit és fejlesztési programjait a piaci igé* nyék szerint alakítani, még akkor is, ha ezek gyakran és gyorsan változnak. Vagyis képes gyorsan átvenni és alkalmazni a műszaki haladás új eredményeit, bevezetni azokat a termelésbe, felhasználni a gyártmányok konstrukciójához. Kissé eltúlozva a rugalmasság követelményét, még azt is állíthatjuk, hogy a világpiacon eredményesen te' vékenykedni óhajtó vállalatnak az állandó változás állapotában kell lennie: szüntelenül új termékeket indítani, régieket megszüntetni, a gépparkot aránylag rövid időközönként felújítani, kicserélni, a gyártási eljárásokat folytonosan korszerűsíteni, s persze mindezzel együtt a vállalati belső irányítási szervezetet is szüntelenül racionalizálni. A vállalati rugalmasság tulajdonképpen technológiai feladat: hiszen nem a ..felépítménynek” kell elsősorban alkalmazkodni — hanem a gyártmányoknak. S ha az alkalmazkodás végső fokon a termékek rugalmas változását jelenti —, s nem például az árakét —. akkor ez a technika és a technológia változtatására való képességet is ’"lenti. Nálunk a vállalatok egy részénél — többnyire , éppen a nagyobb vállalatoknál — a belső felépítés nemegyszer eleve gátja a rugalmasabb gazdálkodásnak. Például az, hogy egy-egy nagyvállalat 6—8—12 gyáregysége lényegében külön-külön dolgozik, mindegyik készterméket . állít elő. a gyártás első fázisától az utolsóig saját ..kebelében" végezve minden szükséges teendőt. Ez nehezen mozdítható téríthető le a megszokott murr kartenetről. illetve a letérí- tésükhoz egyszerre nincs is elég pénz. Nem is lehet valamennyi régi terméket kicserélni, s ehhez a gyártókapacitást korszerűsíteni egyszerre. mindegyik gyáregységben. IGAZUK VAN AZOKNAK, akik a vállalatok egy részének gyökeres technológiai átszervezését sürgetik, s nemcsak a szabályozók, a pénzügyi feltételek stb. módosítását. Javaslatuk lényege. hogy ne 8—12 késztermék kibocsátó gyáregysége legyen egy-egy vállalatnak, hanem esetleg csak kettő-három. És persze ezzel együtt a termékskálának is szűkülnie kell, a gyáregységek pedig, ne készgyártmányokra. hanem különféle technológiai feladatra, vagy részegységek gyártására szakosodjanak. Az egyik telephely például csak fessen, a másikban helyezzék el a vállalat összes sajtológépét. a harmadik lehet a forgácsoló-gyáregység, a negyedik esetleg csak kötőelemeket gyártson és így tovább. És mindegyik kiszolgálná az összeszerelő gyáregységet. Vagyis az egész vállalat lényegében egy zárt ciklusú futószalaghoz válna hasonlóvá — szakosodott munkahelyekkel, gyáregységekkel. Ezáltal koncentrálni lehetne a beruházásokat, a fejlesztési összegeket, nem kellene a pénzt állandóan Szétaprózni, s így egymás után valóban korszerű központi sajtoló, forgácsoló, stb. üzemet lehetne kialakítani, amelyek képesek kitűnő minőségű munkát végezni, nagy termelékenységgel és gyorsan változtatni is a részterméket, a résztechnológiát — ha az szükséges. Ilyen szervezettel megteremthető lenne az a termelési színvonal, gyártási kultúra, technológiai szervezet, amely a szükséges rugalmasságot megalapozhatja a vállalatoknál. VÁLTOZTATNI KELL-E EHHEZ például a szabályzókat vagy az árrendszert? Igen. Feltétlenül. Azért, hogy a vállalatok az eddiginél jobban rákényszerüljenek a rugalmas gazdálkodásra, arra, hogy azon törjék a fejüket, hogyan lehetnének rugalmasak. Erre az imént vázolt vállalati belső technológiai szervezetre azonban mindenképpen szükség van, s az előrelátó vállalat önmaga fog hozzá a megszervezéshez. Gerencsér Ferenc Hengerészek országos konferenciája Csaknem kétszáz résztvevővel három napig tártó országos tanácskozás kezdődött szerdán Egerben, a Technika Házában; az Országos, Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, együtt az Özdi Kohászati Üzemekkel, itt rendezik a hatodik országos hengerészkonferenciát, A hazai szakembereken kívül külföldi vendégei is vannak a tanácskozásnak az NSZKból, Ausztriából, az NDK- ból. Lengyelországból, Jugoszláviából, és Csehszlovákiából. A konferencia megvitatandó témakörei között ■ fontos helyet kapott a termékszerkezet korszerűsítése. Szükség van a szélesebb körű nemzetközi összehasonlításra is; jól szolgálják ezt a külföldi szakemberek előadásai. (Fotó; Tóth Gizella) A konferencia megnyitóján Hammer Ferenc, a Bányászati és Kohászati Egyesület-vaskohászati szakosztályának elnöko és dr. Fürjes Emil, az Ózdi Kohászati Üzemek műszaki igazgatója tartott . bevezetőt. Képünkön dr. Kiss Ervin, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem tanára és a résztvevők egy csoportja. Szolnok után zuhant kocsinkra az esthomály. Zagy- varékasinál teljessé vált a sötétség, könnyű ködfátyollal elegyesein. „Hétre talán Hatvanban leszek.’’ Sebesség nyolcvan-kálenc- ven között Elől piros szentjánosbogarak. Megannyi gép- kocsálámpa. Hirtelen zúgva előz valaki, pedig ott a kanyar. Olajzöld Zsiguli ! „Nem szívbajos az ürge”. S a vállalkozás veszélyességéhez adom a nyálikás aszfaltot Aztán az apró szentjánosbogaraik égő,, nagy bazsarózsákká válnak, néhány fék csikordul. En is beletaposok,' mielőtt egy Trabantba futnék. Állunk. Majd mozgalmassá válik az úttest. Ajtók csattanalak, fények alszanak-gyúlnak. itt- ott cigaretta parazsa, füstje úszik a képbe. Mire várunk? A sorompó odébb még. Felkattintom az országútit. Itt történt valami. Húsz méternyire, keresztben, egy Zsiguli. Olyan zöldes. Körülötte hajlongó figurák, izgatott beszéd. Ahogy fcifiúllok, valaki mentőért kiált. Leáll a szembejövő forgalom is. Szőke fiatalember a Zsi- gulis. Hajába túr, a motor- házra borúi, hogy a következő pillanatban "hevesen kitörjön: „Látták, ugye látták? Ö volt a hibás. Jöttem nyolcvannal, elébem vágott. Már nem tudtam kikerülni ...!” A padkán hasra borult, összegyűrt férfitest. Odébb valamivel hajdan kerékpárnak minősített jármű. Visz- szatekintek. Polskink orránál nyütt micisapka. Honnan? A biciklisé? Sok a türelmetlen. Ahogy a Zsiguli és szemközt egy teherkocsi elzárja a közlekedést, mind többen válnak ki a sorból, s fordulnak vissza. Mások közelemben toporognak, latolgatják a lehetőséget. Az összegyűrt férfitest árva. Valaki elindul a rendőrségért, a mentőkért. Ürisiten. mire odaér a hír! Két gyereklány mellől orvosnő Iéo az estébe. A sérült mellé kuporodik, vizsgálja. Keze a pulzuson: „Csak a legsürgősebb műtét segíthet. Vagy az sem.” A kíváncsiskodók beszéde halkul, s tágulni kezd a kör. A szőke Zsigulis kitör ismét: „Maguk jöttek közvetlen utánam .Láthatták. Ö volt a hibás. Kivágott elébem. Maguk tanúsíthatják az igazamat.” Szürke Wartburg. Két férfi, csinos fiatal nő. Némák, csak figyelnek. Szemük a Zsigulisról az orvosnőre vándorol, ' ak i akikor emelkedik fel. „Vége...!” A szőke fiatalember kétségbeesetten a Wartburgo- sokba kapaszkodik: „Látták, d vágott elébem! Világítása sem volt. Tatán ivott. Vétlen i'agyok. Nekem ez a jogsimba kerülhet. Meg bebörtönöznek. De ő? Neki már úgy is . . .” A mondat vége benne reked. A Wartburgosok kocsijukhoz indulnak, amely hosz- szan kígyózó sor elején várja a felmentést. A lányon sapka, világos ballonkabát. Táskájából ci garettát h a Lász Á térképen még n@m található Nevet kapott a 342. utca ANDRÁS BÍRÖ ÉS VÖRÖSTÜZÉR — HOGY SZÜLETIK AZ UTCANÉV? — VZLTOZTATJS CSAK INDOKOLT ESETBEN — ÛJ LAKÓTELEP, ÜJ UTCANEVEK Még egy bennszülöttnek sem érdemes ma már térkép nélkül elindulnia Egerben. Félreértés ne essék, nem azért, mert félő, hogy eltéved a szülővárosában. Sokkal inkább azért, mert bármikor megállíthatja egy érdeklődő idegen, hogy merre van például a Rigó köz, vagy a Dézsmaház utca... Elhiszem, sokan fejből megtudják mondani, hogy a várps több száz utcája közül melyik a keresett. De az ellenkezője is igaz. E cikk megírására készülve, megkérdeztem néhány járókelőt a Dobó tér környékén, hogy miként juthatok el a Tévesztő közben, a Hontalan utcában, vagy éppen a Kő utcában lakó ismerősömhöz. Tíz közül elvétve tudott egy-egy útbaigazítást adni... O O o Nem volt szándékos, hogy pontosan az említett nevű utcákat kerestem. Érdeklődhettem volna más utcákról is, van belőlük bőven a városban. Ki tudná fejben tartani valamennyit : András bíró. Bérc, Kő, Zúgó utca. Szúnyog köz, Bornemissza Gergely utca, Mecset és Vöröstüzér utca. ■. A városi tanács nyilvántartásában ábécébe szedve sorakoznak az utcanevek. Háromszáznegyvenkét rövi- debb-hosszabb nemiek. ismert vagy alig hallott elnevezésnek és olyanok is, amelyek a térképen még nem találhatók. Mint például a 342. sz. utca, amelyet a város szülöttéről. a Lenin-renddel kitüntetett ” veteránról, Kiss Lajosról neveztek el a halála után a Csebokszári-lakóte. lepen. De az új utcák közé tartozik a déli városrészben lévő Szőlő. Szüret, Zólyomi, Eötvös és a Hild József utca is. O O O Hogyan kap egy utca nevet? Egyszerű a dolog, gondolhatná az ember, holott egy cseppet sem az. A leendő utcanévnek egy sor követelménynek kell ,,megfelelnie”. Csak néhány ezek közül: könnyen kiejthetőnek. egyszerűnek — ha külföldi eredetű a szó, név, akkor fonetikusan is jól hangzónak — kell lennie. Alkalmazkodnia kell a történelmi, hely- történeti valósághoz, s nem utolsósorban politikai szemki: „Az öregnek már tényleg úgy is mindegy!" Autós szolidaritás? Cinizmus? Tíz perc múlva kitisztul az út. Húsz perccel később Jászberényben elcsípek egy kék-fehér rendőrségi URH-t. Név, lakcím. Törzsőrmester jegyez. Majd fordul kocsijuk, s belefúrja magát az októberi sötétségbe. Este fél tíz. Otthon. Rádióhírek. „Jászalsószentgyörgy közelében elgázoltak egy kerékpárral közlekedő férfit. Kérjük az autósokat, hogy a látási viszonyoknak megfelelő sebességgel hajtsanak.” S zent j ánosbogarak, óla jzöld Zsiguli vészes zúgása fülemnél, fékcsikorgás. ugráló emberek, összegyűrt férfitest, elröpült micisapka, térdelő orvosnő, Wartburgosoik, szőke srác a bezúzott üvegű, gázoló kocsinál. S a« a ballonos leány. „Az öregnek már tényleg úgy is mindegy .. Most bánt,, hogy három órával ezelőtt nem figyeltem az elzúgó Zsigulis rendszám- táblájára. Moldvay Győző pontokat is figyelembe vesznek a névadók, azaz a városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai. Az előbb említett csebok- szári-lakótelepi új utca esetében két variáció között választottak. Az elsőként javasolt Törökzúgó név arra utalt, hogy ezen a részen egykor egy sor malom állt — lásd: Malom, Kallómalom utca —, így ez az elnevezés helytörténeti szempontból beleillett volna a sorba. A másik javaslat — ez a Hazafias Népfronttól érkezett — az volt. hogy ezt a modern lakótelepi utcát arról a veterán komm- istáról. Kiss Lajosról nevezzék el, aki ezért az új életért, a mai társadalomért harcolt egész életében. A döntés megszületett, az utca azóta az ő nevét viseli. Egy-egy tér, út; utca viseli az egykor élt, s híressé vált egri tudósok, írók, történelmi személyiségek nevét. A legkedveltebb ezek közül Dobó István, akinek a nevét egy tér, egy utca és egy köz viseli a városban. De neveztek el utcát a megyeszékhelyen Bornemissza Gergelyről. a hős várvédőről, fittel Pálról és Hell Miksáról, a két neves csillagászról, az író Gárdonyi Gézáról és másokról is. O O O Egerben is — mint a hasonló sorsú\ és korú városokban — bizonyos történelmi hagyományok őrzői az utcanevek. Ezeket szinte évszázadok óta ismerik, használják. s ha netalántán valamilyen oknál fogva más nevet kap az utca, akkor is hosszú- .hosszú ideig még a régi nevén emlegetik. Az igazsághoz hozzátartozik, az, hogy ilyen névváltoztatásra ritkán kerül sor: csak nagyon indokolt esetben kap egy régi utca új nevet. A régi városrészben alig akad példa ilyenre. Talán a mostani Égészségház utcát lehetne említeni, amelyik valamikor Pyrker egri érsek nevét viselte.., A névváltoztatás — nem kifizetődő dolog. Gondoljunk csak bele. mennyi munkával jár csak egy kisebb utcának az „átkeresztelése.” A változást be kell jelenteni a ta_ Bezárták a Újabb idegenforgalmi nevezetességgel gyarapodott Szilvásvárad. Néhány nap óta ugyanis itt található az ország egyetlen olyan szállodája, amelyre négy hónapos üzemeltetés után „lakatot” kellett tenni. Vagyis: bezárták a Li. picait. A döntés elkerülhetetlen volt. Az 1978. május 1-én átadott épület falai megrepedeztek, egy néhány perces átfutó zápor után is heázott a plafon, és az ajtók, az ablakok többsége is illetlenül viselkedett, amikor kinyitotta, vagy becsukta a kedves vendég. Hogy mennyire szükség van egy szállodára Szilvásváradon, azt aligha szükséges bárkinek is bizonyítani. Azzal se mondunk újat, hogy az épílkezés tetemes költségeit — a legtöbbet az első számú mecénás, a Szilvásvárad! Állami Gazdaság vállalta magára — korántsem volt könnyű előteremteni. Azt pedig, hogy milyen hamar és sokan megkedvelték a szakmailag igen jól képzett stábbal dolgozó nács, a központi lakásnyilvántartó, a rendőrség, a mentők, az adóhivatal, a !c- leknyilvántartó és még ki tudja hányféle szerv, hatóság illetékes osztályára. Éppen ezért, ha nincs különösebb ok rá, ritkán kerül sor egy-egy utca, vagy tér nevének a megváltoztatására. Annak ellenére, hogy ilyen kéréssel fordultak már az egri városi tanácshoz is, mert egy-két embernek nem tetszett a neve annak az utcának. amelyikben lakott. Mint kiderült, sokan nem tudják mihez kötni a nevet, mert — mint mondták —. ki tudja, üi volt az a Kandra Kabos... Ezen a tanácstalanságon a közeljövőben remélhetőleg sokat segít a MEBIB kiadványa, amely azon túl, hogy az egyes utcák, terek elhelyezkedéséről, kapcsolódásáról ad tájékoztatást, rövid nacionálét is közöl majd névadókról. Nem rossz ötlet! O o o Az előbbi példa is mutatja, hogy napirenden van a kérdés: jók, vagy rosszak az utcaneveink? Az tény, hogy mindenki kedvére nem lehet tenni egy-egy utca. tér elnevezésekor. A névadó városatyáknak van egy jó kapaszkodójuk, a következetesség, ezzel azonban néha még náluk is baj van. Erre is akad példa, méghozzá a Lajosvá- rosból: köztudott, hogy itt egy sor utca a történelmi magyar városok nevét viseli — Zombori, Kassai. Brassói, Rozsnyói, Lőcsei, Aradi, Nagyváradi, Temesvári, Fiumei — ám egy-két keresztutcát már másképp neveztek el (Albert Ferenc, Pápay Sámuel utca). Mindez igazolja, hogy a névadás nem lehet „gyorsított eljárás”, erre is készülni kell. Éppen ezért, talán még nem késő megtervezni a megyeszékhely leendőúj lakótelepén, a Tihaméri városnészben épülő új utcák, utak és terek egységes koncepción alapuló névrendszerét. Vagy a 25_ös út átkelő szakaszának elkészülte után kialakuló szakaszok névadását. A jó. a kifejező és az ötlej tes utcanév ugyanis sok mindent kifejez, s talán már akkor is közismertté válik, amikor a város térképén még nem is szerepel. Lipicait! szállodát, mindennél ékesebben bizonyítja, hogy szobái mindig foglaltak voltak, sőt sok hazai és külföldi vendég már a jövő évre is bejelentette ér. kezését. Egyebek mellett ezért is szomorú, hogy Szilvásváradnak nincs szállodája. Ráadásul ma még azt sem tudni pontosan, hogy mikor lesz. Mert a beruházás tervezői és kivitelezői ugyan már kiásták a csatabárdot, de a repedések eltüntetéséig, a mennyezet újabb szigeteléséig még a legoptimistábbak szerint is hónapokat kell várni. Természetesen szálloda nélkül, amelynek különben a tervezője a Csongrád megyei Tervező Vállalat,!!) kivitelezője pedig a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat volt.. , — koós — MiwsmG) 1978. október 12,, csütörtök Szilvás István (
