Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)

1978-10-12 / 241. szám

"»***^aaa*aaaaaaaaaaaaaaaaa*aaaaaaaaa*aa*^aAVAV.ViV>iWA)W SZERDA ESTI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁRUNK: A „héják” áldozata POLITIKUSOK JÖNNEK, politikusok mennek... Megszoktuk már, hogy a nyugati világban sűrűn — sokkal nagyobb gyakorisággal, mint a szocialista or­szágokban, ezt a tárgyilagos szemleírók is elismerik — változnak a diplomáciai élet szereplői, olykor a fő­szereplők is. A változások okát általában a belpoliti­kában kell keresni: egy-egy választáskor helycsere történik, s a belső földcsuszamlás elsodorhat vezető államférfiakat is, Paul Warnke nagykövet távozása azonban rend­hagyó. Az amerikai SALT-küldöttség vezetője szemé­lyes okokból válik meg tisztségétől. Nem keveredett panamába, nem támadtak nézeteltérései közvetlen felettesével, Carter elnökkel, mégis jobbnak látja, ha lemond. Hogy miért? Tisztes szándékok vezérlik dön­tését. Meg akarja könnyíteni a stratégiai fegyverzet korlátozásáról talán már a belátható időn belül alá­írásra kerülő újabb szovjet—amerikai egyezmény, a SALT—2. törvénybe iktatását. LÁTSZÓLAG NEHEZEN ÉRTHETŐ, miért kell ehhez félreállnia? Elvégre ő tárgyalt az amerikai küldöttség élén a szovjet delegációval, s nem kis sze­mélyes szerepe is van abban, hogy a korunk legbo­nyolultabb kérdésében idáig jutottak a kétoldalú eszmecserék. Csakhogy az Egyesült Államokban so­kan rossz szemmel nézték Warnke ténykedését. A szélsőséges erők egyenesen azzal vádolták, hogy. en­gedményeket tett a Szovjetuniónak, az USA rovására. Nos, Warnke valójában soha nem tett — nem is tehetett — ilyet. Ezzel szemben reálpolitikusként járt el, fölismerte, hogy a nukleáris fegyverzetcsökkentés­nek nincs alternatívája. Emiatt már akkor szembekerült a „héják”-kal, vagyis az atomzsarolás fenntartás nélküli híveivel, amikor az amerikai kormányzat fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatalának az élére került. Hosszas vi­ták után a kongresszus csak kis többséggel járult hozzá kinevezéséhez, pedig Paul Warnke jó szakem­ber hírében állt, s a hatvanas években hadügyminisz­ter-helyettes volt. Warnke személyén át a SALT-egyezmények el­lenfelei az amerikai kormányzatnak a megértés, a realitás jegyében fogant irányvonalát támadták. Car­ter elnök keddi sajtóértekezletén sajnálkozását fejez­te ki a nagykövet távozása miatt, ez azonban leg­feljebb szépségflastrom lehet. WARNKE HELYETT tehát már egy másik poli­tikus áll majd a tárgyalások végső szakaszában az amerikai küldöttség élén. A „héják” tehát elüldöztek egy „galambot”. Mindez persze nem változtat a lé­nyegen: az egyezmény ennek ellenére — reméljük — mielőbb tető alá kerül. Vagyis a „héjákkal” szem­ben mégiscsak a „galambok” diadalmaskodnak. Gyapay Dénes Dél-afrikai politikai foglyok Több mint 100 ezer politi­kai fogoly sínylődik jelen­leg a Dél-afrikai Köztársa­ság börtöneiben, például Robben szigetén, amelyet az ország fajüldöző vezetői ha­talmas koncentrációs tábor­rá alakítottak. Ez a tábor a mai Dél-afrikai Köztársaság jelképévé vált — állapítja meg a TASZSZ a dél-afrikai politikai foglyokkal való szolidaritás napja (október 11.) alkalmából közölt kom­mentárjában. Robben szigetén olyan dél­afrikai hazafiak raboskod­nak, akik a faji megkülön­böztetés politikája ellen har­colnak, köztük olyan kiemel­kedő személyiségek mint Nelson Mandela és Walter Sisulu, akiket életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek. A foglyok embertelen körülmé­nyek között összezsúfolva élnek itt, számuk évről évre nő. A napirenden levő kín­zások következtében éven­ként igen sok fogoly veszti életét, pedig a fajüldöző re­zsim enéíkül is „világrekor­der”: ebben az országban mondják ki évről évre a legtöbb halálos ítéletet. A világ közvéleményének az a feladata, hogy véget vessen ezeknek a gaztettek­nek és mindent elkövessen a dél-afrikai politikai fog­lyok kiszabadításáért — hangsúlyozza a kommentár. Ez a harc szorosan összefo­nódik a gyarmati-fajüldöző rendszerek felszámolásáért vívott küzdelemmel. Szárkisz tárgyalásai Kuvalt is részt vesz a külügyminiszteri értekezleten Libanoni vesztesiglísta : 1238 ia!ott, 3000 sebesült KUVAIT, BEJRÜT Eliász Szárkisz libanoni államfő szerdán a kuvaiti emirrel tárgyait kőrútjának negyedik állomásán. A meg­beszélések után Abdel Aziz Husszein kuvaiti állammi­niszter bejelentette, hogy Kuvait kész részt venni az arabközi rendfenntartó erők tevékenységében szerepet vállaló arab országok vasár­napra tervezett külügymi­niszteri értekezletén. Szaúd- Arábia és az Egyesült Arab Emírségek már közölte, hogy részt vesz a tanácskozáson, amelyre egyes hírek szerint a szíriai határhoz közel eső Staurában kerül sor. Szárkisz a nap folyamán Kuvaitból Ammanba uta­zott. Jobboldali forrásokból szerdán pontosították azokat a kérdéseket, amelyeket a libanoni államfő körútja so­rán felvetett : közöttük van az a törekvés, hogy a szaúdi és az Egyesült Arab Emír­ségekhez tartozó erők létszá­mát 2600-ról 10 000-re emel­jék az arabközi erők kereté­ben. létesítsenek arab pénz­ügyi alapot Bejrút újjáépí­tésére és dolgozzák ki az ország átfogó biztonsági ter­vét, illetve megvalósításának menetrendjét. Szárkisz ja­vasolta az arabközi erők mandátumának újabb fél évvel történő meghosszabbí­tását. A libanoni fővárosban szerdán délelőtt feszültebbé Kambodzsai akciók árvízvédő vietnamiak ellen HANOI A kambodzsai hadsereg újabb támadó akciókra hasz­nálja fel Vietnam árvíz okozta nehézségeit. Kam­bodzsai egységek a közel­múltban tüzet nyitottak a Ho Si Minh várostól dél­nyugatra fekvő Long An tartomány árvíz ellen har­coló lakosságára. Thai Tri, Vinh Hung és Moc Hoa tér­ségében napokon át folytat­ták a kambodzsai erők terü­letsértő akcióikat és tüzel­tek a csatornákon és az el­öntött földeken dolgozó em­berekre­A helyi fegyveres erők a lakossággal összefogva eré­lyesen visszaverték a táma­dókat, súlyos anyagi és em­berveszteségeket, okozva. PÁRIZS Huszonnégy órás villámlá­togatás után Párizsból to­vábbutazott Washingtonba az. az egyiptomi küldöttség, amely részt vesz a csütörtö­kön kezdődő egyiptomi—iz­raeli—amerikai hármas ta­nácskozáson. Butrosz Ghali egyiptomi ügyvezető külügy­miniszter, aki Jean-Francois Poncet-tal, Giscard d’Estaing államfő tanácsadójával foly- ta'ott eszmecserét, újságírók­nak kifejtette: Egyiptom szá­míthat Franciaország erköl­csi és politikai támogatására a soron következő tárgyalá­sokon — különös tekintettel a két ország közti különleges kapcsolatokra. ROMA Nápolyban szerdán három terrorista agyonlőtte Alfredo Paolella professzort, a nápo­lyi egyetem igazságügyi or­vostani intézetének igazga­tóját, amikor a lakását el­hagyva autójához ment. Az elmúlt 24 órában a terro­risták már másodszor gyil­koltak. A Vörös Brigádokhoz közelálló „első vonal” elne­vezésű terrorszervezet tele­fonon közölte az II Mattino nápolyi napilappal, hogy ők követték el a merényletet. PEKING Pekingben szerdán , meg­nyílt Kína országos szak- szervezeti szövetségének 9. kongresszusa amelyen a hír­adások szerint több tízmillió munkás és alkalmazott kép­viseletében 1967 küldött vesz részt. V 1578. (é~‘óber 12., csütörtök Szovjet vélemény a Közel-Keletről Az alku veszélyei A Camp David-i találkozó után Begin, Szadat és Car­ter úgy tesznek, mint azok, akik „UFO-t láttak”. Mind­hárman meglepően eltérő módon írják le azt, amit ta­pasztaltak, pedig állítólag ugyanazt látták és írták alá. A legérdekesebb az, hogy az értelmezésbeli eltérések a Camp David-i tanácskozáson megszületett két dokumen­tum közül főleg csupán az ■egyikre — „a közel-keleW béke kereteire” — vonatkoz­nak. A „keretek” megalko­tói 13 napig tartó eszmecse­re után ugyanis úgy váltak el, hogy a közel-keleti ren­dezés legfontosabb problé­máit illetően, a jelekből ítél­ve, vajmi keveset tudtak meg egymás álláspontjáról. Jellemző példaként említ­hető a Jordán folyó nyugati partjának jövőjéről kötött megegyezés. Carter elnök úgy „emlékszik”, hogy a következőképpen állapodtak meg: az izraeli települések létesítését ebben a körzetben befagyasztják az autonóm közigazgatás megalakításá­nak időszakára, azaz öt év­re. Ezután valamennyi fél — Izrael, Egyiptom, Jordánia és „az állandó lakosok” majd eldöntik, hogy legyenek-e ott izraeli települések vagy sem. Beginnek egészen más a véleménye. Szerinte új tele­pülések létesítését csupán arra a három hónapra füg­gesztették fel, amíg az egyiptomi—izraeli szerződést megkötik. Ezután egyetlen arab félnek sincs joga az izraeli kolonizáció előőrsei­nek jelenlétét vitatni. Szadat hallgat erről a kér­désről. A jövő e tekintetben úgy látszik kevéssé érdekli őt. Azt viszont saját törté­nelmi érdemének tekinti, hogy Izrael beleegyezett fegyveres erői „kivonásába” a Jordán bal partjáról. Van­ce amerikai külügyminiszter szintén ebben látja a Camp David-i „diadalt”, de a hiva­tásával járó precizitás nem engedi meg számára egy ér­zékeny részlet eltitkolását.' Kiderült, hogy a „kivonás” mindössze az izraeli meg­szálló csapatok létszámának 10 000-ről 7000-re való csök­kentését jelenti. A katonai szakértők ezekhez a sokat mondó számokhoz még hoz­záfűzik, hogy az izraeli csa­patok további jelenlétével a nyugati part hadászati je­lentőségű pontjain a katonai ellenőrzés a létszámcsökken­téssel mit sem változik. nők, valamint Begin izraeli kormányfő egymáshoz inté­zett távirataiból, levélváltá- sai-ból. A meghökkentő értelme­zésbeli eltérések arról tanús­kodnak: a rendezés közös elveit illetően semmiféle egyetértés nem alakult ki Camp Davidben. Voltakép­pen nem is volt a résztve­vőknek szükségük erre. A közel-keleti béke olyan köz­ponti problémái, mint a pa­lesztin nép jogai vagy a megszállt arab területek tel­jes kiürítése, csupán annyi­ban érdekelte őket, ameny- nyiben ez váltópénzül szol­gál Kairó és Tel Aviv kü- lönalkujához. o Hogy pontosan mi lesz a helyzet az ötéves átmeneti időszak után a Jordán folyó nyugati partján, azt maguk a Camp David-i „békekere­tek” sem tudják. Szadatnak az ABC rádióhálózat részére adott interjújából úgy tűnik, hogy legfeljebb két héten belül ez a kérdés tisztázódni fog. Begin számára az ügy már most tiszta. „Döntés született, hogy az izraeli fegyveres erők maradnak — jelentette ki az amerikai képviselőház tagjai előtt — s ez nemcsak öt évre szól.” Az általános rendezés Camp Davidben kidolgozott „keretei” kétségkívül Izrael­nek előnyösebbek. Erre lehet következtetni Carter ameri­kai és Szadat egyiptomi el­E problémák demonstratív elhanyagolása azonban he­ves tiltakozást váltott ki a haladó arab államokban, ugyanis a Camp David-i do­kumentumok az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa 242. és 338. számú határozatainak egyér­telmű megsértését jelentik. Október 10-én Izrael és Egyiptom képviselői ismét tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy hozzálássanak a második ok­mány — „az egyiptomi—iz­raeli békeszerződés megkö­téséről” aláírt keretmegálla­podás — gyakorlati megva­lósításához. Már most bizo­nyosra vehető, hogy ezúttal semmiféle értelmezésbeli el­térés nem lesz. A Sinai-fél- sziget feletti (megnyirbált) szuverenitás visszaadásáért Egyintom azzal fizet, hogy áruló módon távozik az ag- resszor elleni harc frontjá­ról. Vlagyimir Szimonov (APN—KS) vált a helyzet de súlyosabb incidensek nem voltak. A rendőrség közzétette a tűz­szünetet megelőző tíz nap veszteséglistáját. Eszerint 1288 libanoni meghalt és több mint 3000 megsebesült a véres összecsapásokban. DAMASZKUSZ A PFSZ Végreha tó Bi­zottságának szíriai 'Város­ban tartott tanácskozásán részt vettek a PFSZ-hez tar­tozó különböző palesztin el­lenállási szervezetek vezetői is. A WAFA palesztin hír- ügynökség jelentése szerint a tanácskozáson megvitatták a PFSZ-hez tartozó összes nemzeti és társadalmi erők teljes politikai és szervezeti egységének megvalósítása-a vonatkozó terveket A ta­nácskozás pozitív eredmé­nyekkel zárult — közölte a WAFA. A PFSZ Végrehajtó Bi­zottsága rövidesen ismét összeül, hogy a nemzeti egy­ség megteremtésére vonatko­zó kérdések vizsgálatát be­fejezze és kijelölje a palesz­tin nemzeti tanács (parla­ment) 14. ülésszakának he­lyét és időpontját. Két f11? Japánból kép r NAPFÉNYVÁROS Tokió új nevezetessége a Napfényvárosnak elnevezett, több mint_ százemeletes épületkolosszus. Számtalan iroda, ven. déglő, szálloda, kulturális és szórakoztató létesítmény mel­lett itt kapott helyet a ,,Világimport” kereskedelmi komp. lexum is. Ennek tevékenységétől a japánok hatalmas külke­reskedelmi többletük csökkenését remélik. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) GYOMOR KELL HOZZÁ... A hagyományos japán őszi fesztivál keretében került sor a napokban a ..Fukagawa erős embere” elnevezésű bemutatóra Tokióban. A 30 éves erőművész-gyomrára helyezett szalma- bálák, a díszes fahajó és a rajta levő emberek együttes súlya: 1 tonna! (Telefotó — AP—MTI—KS> Carier sajtóértekezlete James Carter amerikai el­nök sajtóértekezletén sajnál­kozásának adott kifejezési, hogy Paul Warnke, az ame­rikai SALT-küldöttség veze­tője a hónap végével — -ze- mélyes okokból — megválik tisztjétől. Az elnök ebben a vonatkozásban kijelentette : azt tervezi, hogy a jövendő új SALT-egyezményt mint nemzetközi szerződést ter­jeszti majd jóváhagyásra a törvényhozás elé. Ebben az esetben a szená­tusban kétharmados több­ségre van szükség a szerző­dés jóváhagyásához. Washingtoni általános vé­lemény szerint Warnke. akit a szenátusi jobboldal heve­sen támad, azért vonul visz- sza, hogy megkönnyítse az egyezmény majdani jóváha­gyását, amennyiben Carter — a másik lehetőséggel él­ve — a kormány hatásköré­be tartozó kérdésként kezel­né a SALT-ot. Carter világosan megfo­galmazta, hogy a csütörtö­kön Washingtonban kezdődő izraeli—egyiptomi tárgyalá­sok célja a különbéke — függetlenül attól, mi lesz Ciszjordánia és a többi meg­szállt arab terület sorsa. Az elnök „igen előzékenynek” minősítette az izraeli állás­pontot a Ciszjordániának ígért „önkormányzat” kér­désében, elismerve, hogy az ottani izraeli települések ügye „nyitva marad”. Mint mondotta. Szadat egyiptomi elnök is közölte vele: Cisz­jordánia problémája lein fogja akadályozni az Izrael­lel kötendő békét.

Next

/
Thumbnails
Contents