Népújság, 1978. október (29. évfolyam, 232-257. szám)
1978-10-08 / 238. szám
Fiatalok - árnyékban Beszélgetés dr. Magyar Elemérrel, a fiatalkorúak megyei ügyészével Sárospataki malomiéi Sárospatakon dolgozik Európa egyetlen malomkőgyára. A közeljövőben az ipartörténeti érdekességű üzemben múzeumot rendeznek be. A képen: készül a malomkő. (MTT-fotó, E Várkonyi Péter felvétele — KS) Beutaló Nagyfára Becslések szerint hazánkban a súlyosan veszélyeztetett alkoholisták száma 400 ezer, a gondozói hálózatban pedig 150 ezer beteget tartanak nyilván. A fluktuáció igen nagy: évente 10—15 ezren gyógyulnak, de a betegek száma mégsem fogy el, mert mindig újabb ezrek szorulnak kezelésre, gondozásra. 15 év alatt az elmeosztályokon kezelt idült alkoholisták száma 67 százalékkal nőtt. Általában a bűncselekmények 25—30 százalékát ittas állapotban követik el. Az állami gondozottak csaknem fele a szülők alkoholizmusa miatt kerül intézetbe. Megdöbbentő tény: Magyarországon az alkoholizmus anyagi kihatása már eléri, sőt meghaladja az alkoholból származó állami bevételt. Tulajdonképpen Hálás téma. amikor a fiatalkorúak- ról beszélgetünk; mindenkinek eszébe jut valami róluk. Persze, hogy szó esik a bűnözésről is, amely pedig a korosztályt tekintve — figyelembe véve a statisztikát is — nem a legjellemzőbb. Ka mégis beszélünk róla, az azért van, mert egyenként és külön-külön mindenkire Szükségünk van, szükségünk van becsületes, a társadalmat majdan meggyőződéssel, és ..tiszta lappal” építő emberekre. Or. Magyar Elemért, a fiatalkorúak megyei ügyészét kerestük fel, hogy válaszoljon a fiatalkorúak bűnözésével kapcsolatos kérdésekre. Legelőször azt kérdeztük tőle, hogy az utóbbi években hogyan alakult a gyermek- és fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma, s hogy ezen belül beszélhetünk-e valamilyen minőségi változásról? — Heves megyében évek óta mind a fiatalkorú, mind a gyermekkorú bűnelkövetők száma az országos átlag alatt van. Ügy vélem szükségtelen, hogy most különböző számadatokat és százalékokat közöljünk és egyébként sem vagyok benne biztos, hogy ezek a statisztikai arányszámok önmagukban bármilyen hasznos következtetés levonására alkalmasak lennének. A meteorológus könnyű helyzetben van, amikor azt mondja: ..tegnap a hőmérséklet 20 fok volt, ma 25, tehát emelkedik.’’ A bűnözés tendenciáját viszont nem lehet csupán a mennyiséggel kifejezni. Időnként még a szakemberek és a sajtó munkásai is beleesnek abba a hibába, hogy bonyolult társadalmi jelenségeket csupán a számokkal kívánják magyarázni. Alapvető törvényszerűség. hogy a szocialista társadalmi viszonyok között a bűnözés —, s ezt a gyakorlat is bizonyítja — csökkenő tendenciájú. Ez azonban nem jelenti a bűncselekmények számának évenkénti szükségszerű és állandó csökkenését. A bűnözés alakulását sok tényező befolyásolja. Csak egy példát erre: a szocialista gazdságban egy sor olyan cselekvés tiltott, és büntetőjogilag is büntetéssel fenyegetett, amelyek a kapitalista viszonyok között megengedettek. Vagy nálunk például a fasiszta nézetek hirdetése tilos, más országokban az ilyen nézeteket vallók szabadon tevékenykedhetnek, vagy éppen ők gyakorolják az államhatalmat. A szocialista országok tehát állampolgáraik elé magasabb erkölcsi követelményt állítottak a büntetőjog eszközével is. E magasabb követelmények a szemléletünket is állandóan alakítják. Ilyen szemléletváltozásnak lehettünk tanúi a gyermek- és ifjúságvédelem területén is. Nemegyszer fordult elő. hogy felelősségre vontuk megrontás bűntettéért azt a fiatalkorú fiút, aki egy 14 éven aluli leánnyal nemi kapcsolatot tartott fenn. Megbüntetjük annak ellenére, hogy az elkövető édesanyja úgy nyilatkozott: ..én is 13 éves voltam, amikor az első gyermeket a világra hoztam.” Ki törődött annak idején ezzel? Ezek az édesanyák a műveltség alapfokán álltak. Régebben senkit sem érdekelt, hogy jár-e a r gyerek iskolába. Ma az ő gyermekei tanulnak, s ha az J£<8. október 8., vasárnap iskolából többször hiányoznak. a szülőt a tanács megbírságolja, súlyos esetekben pedig ifjúság elleni bűntett címén bírósági eljárás indul. Tudom, sok vitára okot adó kérdések ezek — főként a cigány származásúakat érintő területen —. de most az a célom, hogy igazoljam: ma már a társadalmi fejlődésben eljutottunk addig, hogy több olyan magatartás ellen képesek vagyunk harcolni, amelyeket régebben vagy nem vettünk észre, vagy — nem akartunk észrevenni. — Mikor eredményes a vádemelés: a büntetés kit szabásában, vagy az egyéb intézkedésekben? — A vádemelés elsősorban és alapvetően akkor mondható eredményesnek, ha a megvádolt személyt a bíróság elítéli. Azt hiszem, nem kell különösebben indokolnom, hogy milyen fontos ez az alapvető követelmény: ártatlan ember ne kerüljön a bíróság elé. Másodsorban eredményes a vádemelés akkor, ha azt helyes ügyészi végindítvány és olyan ítélet követi, amely alkalmas a büntetőtörvényben meghatározott cél eléréséhez. A fiatalkorúak esetében ez azt jelenti, hogy a velük szemben alkalmazott nevelő intézkedés, vagy büntetés mozdítsa elő. hogy a fiatalkorú jó irányban fejlődjön és a társadalom hasznos tagjává váljon. E cél érdekében a fiatalkodúak ügyésze többféle indítványt tehet. Elsősorban indítványozhatja a nevelő intézkedés alkalmazását. Ilyenek: a bírói megrovás, a próbára bocsátás és javító intézeti nevelés. Ha ezek az intézkedések nem célravezetőek, vagy a fiatalkorú a bűncselekmény elbírálásakor már betöltötte a 18. életévét, akkor büntetés kiszabására teszünk indítványt. Ezek közül indítványozzuk a szabadságvesztés kiszabását, a javító-nevelő munkát, vagy a pénz főbüntetést. Adott esetben a felsoroltak közül melyiket választom? Ehhez alaposan ismernem kell a fiatalkorú személyiségét, környezetét. — Hogyan érvényesül a büntetőeljárás a fiatalokkal kapcsolatban? — Említettem, hogy a fiatalkorúakkal kapcsolatos büntetőeljárás néhány vonatkozásban különbözik az egyéb intézkedésektől. A fiatalkorúakkal szemben úgy kell lefolytatni az eljárást, hogy az előmozdítsa, az illető helyes irányú fejlődését. Ugyanakkor a büntetőeljárás során — szükség szerint — kezdeményezni kell a fiatalkorú nevelését, gondozását, vagy felügyeletét elmulasztó személlyel szembeni intézkedést. — Milyen az együttműködés a gyermekvédelemmel foglalkozó szervek között, különös tekintettel a megelőzésre? — Mint a gyermek- és fiatalkorúak ügyeivel foglalkozó ügyész, munkám végzése során nap mint nap különböző állami és társadalmi szervekkel kerülök kapcsolatba. Itt olyan személyek dolgoznak, akik a gyermek- védelmet. a kiskorúak erkölcsi züllésének és bűnözésének megelőzését nem csupán napi nyolc órás elfoglaltságnak tekintik, hanem életre szóló, nagyszerű hivatásnak. Kár, hogy e szervek kellő összehangoltsága és együttműködése még nincs megoldva. Előfordul, hogy bizonyos kérdések megítélésében nem sikerül azonos szemléletet kialakítani. A jó koordináció megteremtése a fiatalkorúak ügyészének is jogszabályi feladata. Néhány területen nehezíti ezt a munkát a túlzott megterhelés is — például a gyámhatóságoknál — és itt—ott megtalálhatóak. a bürokratikus rendelkezések, az írásbeliség túltengése. A megelőzéssel kapcsolatban feltétlenül beszélnünk kell az alkoholról. Sajnos gyakori jelenség, hogy a fiatalkorúak alkoholos állapotban követnek el bűncselek, ményeket és nemegyszer nyilvános italmérőhelyeken fogyasztanak jelentős meny- nyiségű szeszes italt, az ott lévő felnőttek szeme láttára. — Mik a tapasztalatok az utógondozással kapcsolatban? Formális vagy életszerű? — Megyénkben négy hivatásos pártfogó dolgozik, elsősorban az ő vállukon nyugszik a korábban bűncselekményt elkövetők utógondozása. Egv-egv hivatásos pártfogó átlagosan ötvenhatvan utógondozottal foglalkozik. s ez azt jelenti, hogy nem mindig és nem mindenkor jut idejük arra, hogy egy-egy személlyel valóban megfelelő módon foglalkozzanak . Igaz. a hivatásos pártfogók munkáját segítik a társadalmi pártfogók is, de ők csak bizonyos munkaterületre szorítkoznak. Fontos az is. hogy e társadalmi pártfogóhálózat szervezésén túl alaposabban foglalkozzunk oktatásukkal, továbbképzésükkel. — Végezetül: mind a megelőzés, mind pedig az utógondozás kérdésével kapcsolatban el kell mondanunk: a gyermek- és fiatalkorú bűnözés csökkentése nem nélkülözheti a társadalom- cselekvő közreműködését. Ezt jelenti a pártfogók mellett például az ifjúsági önkéntes rendőri csoportok működése is. A városokban és járásokban tevékenységük színvonala különbözik. Ki kell azonban emelnünk, a hatvani és az egri ifjúság- védelmi önkéntes rendőri csoportok munkáját, amelyek valóban a helyi sajátosságoknak megfelelően látják el szolgálatukat. — Köszönjük a beszélgetést. Kátai Gábor Az alkoholisták gyógykezelése nemcsak egészségügyi, hanem igen fontos társadalmi érdek. Nélkülözhetetlen a társadalom, a munkahely és lakóközösségek segítése ebben a nehezen szervezhető orvosi munkában, amelynek hatékonyságát adminisztratív eszközökkel is - biztosítani kell. Ezért látott napvilágot júniusban az egészségügyi miniszter 3/1978. számú, valamint az igazságügyminiszter 6 1978. számú rendelete, mely értelmében ezután: ha felvilágosítással, meggyőzéssel nem lehet célt érni, hogy az alkoholista alávesse magát a kezelésnek, úgy a kötelező gondozás elrendelését a lakó- vagy munkahely szerinti elsőfokú egészségügyi hatóságnál lehet kezdeményezni. Hivatalból is indítható az eljárás akkor, ha az egészségügyi hatóság tudomást szerez a kötelező gondozást indokló körülményekről, vagy a felettes szerv utasítja az eljárás megindítására. Ennek kezdeményezésére jogosult az alkoholista házastársa. az egyenesági rokona, testvére, vagy más érdekelt személy, illetőleg bármely állami szerv (intézet, intézmény,. vállalat), szövetkezet vagy társadalmi szervezet.. Érdekeltnek kell tekinteni különösen az alkoholista környezetében élő személyeket, akiket a beteg magatartásával veszélyeztet, például kiskorú gyermekének fejlődését, saját egészségét, környezetének biztonságát, vagy ha ismételten súlyosan zavar- a közrendet., illetve munkahelyén a munkát. Előfordulhat, hogy a bejelentő feleség az alkoholista férjtől való félelmében, fenyegetése miatt visszavonja kérelmét, akkor megfelelő környezettanulmány után hivatalból elrendelik az elvonókúra megkezdését, illetve a kötelező intézeti gyógykezelést. Az eljárás alá vont személyt minden esetben meghallgatják, s ha önként vállalkozik a kezelésre, megszüntetik a hivatalos eljárást. Ha a beteg akadályozza a gyógyulását, vagy a fél évig tartó kezelés nem jár sikerrel, ez esetben a tanács egészségügyi szakigazgatási szervénél lehet kezdeményezni az eljárás megindítását. A részletes környezettanulmány után, az orvosszakértői vélemény alátámasztásával, a szerv javasolja a területileg illetékes ügyészségnél az alkoholista beteg Nagyfára való beutalását. Ha az ügyész a javaslattal egyetért. indítványt nyújt be a járásbírósághoz, mely — népi ülnökök közreműködésével — határoz. Sokat olvastunk, hallottunk már a nagyfai intézetről. mely 1975-ben alakult, és ahol jelenleg 60 egészségügyi szakember dolgozik. Az állam mintegy 25 millió forintot, biztosított az intézet fejlesztésére. folyamatosan készülnek az épületek, s a teljes kiépüléssel ezer lakója lesz Nagyfának. Az új rendelet megkönnyíti a betegek beutalását. Itt a kezelés a személyes szabadság tartós korlátozásával jár. Két, évig is eltarthat, vagy indokolt esetben megismételhető. Nagyfa nem büntetőintézet — orvosok, pszichológusok, nevelők foglalkoznak a kisiklott életű emberekkel. A jelenleg itt gyógyulok több mint fele házas, de sok köztük az elvált is. Negyven év az átlagéletkor. Szabadon mozoghatnak az intézet területén, napi nyolc órát dolgoznak mezőgazdasági és ipari üzemekben. Munkájukért rendes fizetést kapnak. Az alkoholisták gyógyítása közügy, ezt segítik az új rendeletek is, és ezt kell segíteni mindannyiunknak ! a. T. ; Panoptikum „A panoptikum olyan helyiség amelyben tanulságos, különlegesen ritka vagy hátborzongatóan furcsa tárgyakat, illetve másolatokat, valamint híres, gyakran hírhedt személyeknek rendszerint viaszból készült alakját kiállítják és mutogatják”, (A Magyar Nyelv Értelmező Szótárából) Autó — egy kerékkel „Igen, kartársak, igazuk van, bizony időnként követek el hibát. De hát emberek vagyunk, a lónak négy lába van, mégis megbotlik ... Elismerem, hogy a munkámmal kapcsolatban időnként van kifogásolnivaló, hogy késve érkezem, hogy a tervem nem mindig teljesítem. De hát én ember vagyok, nem gép, az embert pedig nem lehet állandó teljesítményre beprogramozni. Vagy azt szeretnék, ha lehetne? Hogy időnként, munkaidő alatt, megiszom egy-két kupicával? Istenem, ez is valami ? Már ezt is számon tartják? Az csak segít rajtam, feldob, ilyenkor jobban fog az agyam. Igaz, néha estére elfáradok egy kissé, de hát mit csináljak, ha már nem vagyok a régi. ha már nem bírom úgy, mint ifjú koromban. Attól, hogy iszogatok néha, én még ember vagyok. Alkotó ember. Olyan ember, aki nem akar kiszáradni... Hogy otthagytam a családomat ? Más is ezt tette volna a helyemben, ha olyan gyerekei lettek volna, mint nekem. Nem is beszélve a feleségemről. Azért mara- doztam el a családomtól esténként, azért kerestem barátokat és társaságot, mert a munka után kell egy kis kikapcsolódás, hozy az ember elfelejtse búiát és másnapra újratermelje az energiáját. Emberek vagyunk és nem állatok! Társaslények! Vagy nem?...” Mondja. és magyarázza véH igazát. És nem veszi tudomásul : amelyik autónak három kereke hiányzik, az már nem autó. Az roncs. A Mór A lajhár is gyakrabban változtatia helvét. Munkahelyén teng-leng, hol itt, hol ott teszi le magát, tölt el órákat, néz, hallgat. A lajhár legalább annyit és azért mozdul, hogy táplálékát megszerezze, ö, ha ezt magának kellene megtennie, éhen pusztulna. De miért is mozdulna, ha nem mozdítja, nem nógatja senki? így aztán éli a maga értéktelen életét, ásítva bámul a világra, amelyben a szorgalmasokról dől a verejték. Miatta is! A tántorgó cseipek Egvéb alkalmakkor is — ha hozzájuthatnak — szívesen emelgetik a poharat, de az igazi, az a fizetés napja. Ilyenkor aztán mindent bele. összekapaszkodva baráttal, ivócimborával ivótól ivóig. kocsmától presszóig tántorogva, gyorsan cseppfolyósítják a havi keresetet. Jelszavuk: m!ndent beiénk! Hogy mi lesz holnap és holnapután? Mit számít az? A everek, a feleség, a lakbér, a havi kosztpénz? Ma és most ez nem fontos! Csak egy nap a világ? De meddig? Az okos Közutálatnak örvend. Mindent végigcsinál, amit nemcsak a jó ízlésű, hanem még a közömbös, a mással nem törődő embert is megbotránkoztatja. A lakást, az autót protekcióval szerez- fiatalra cserélte. Az édesanyját szociális otthonba dugta. A gyerekeit kisem- mizte. És játssza magát! Hanyag előkelőséggel, a szerénység szikrája nélkül harsogja: csak ő az okos, csak ő a szép, a jó tehetség. Teszi ezt pirulás nélkül. És nem vesz tudomást arról sem, hogy amikor önmagáról ömleng, a többieknek felfordul a gyomra. Ennek ellenére is — jól tudja — ő haladhat a maga útján. És halad is, mert gátlástalansága a jóérzésű embert — mint hüllő az áldozatát — lebénítja. Sajnos! (papp) _
